Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Igen ebben részben igazad van,de ne felejtsd el,hogy ennek a gyorsaságnak gyakorlatilag és szó szerint is életmentő jelentősége volt,mivel az országon belül a sűrgős oxigén szállításoknál nagyon nem volt mindegy mennyi idő alatt ért az adott kórházba az oxigén,mivel minden késedelem emberéletekbe került.
Az interjúban a brazil légierő parancsnoka általánosan fogalmaz ezzel kapcsolatban,szerintem is szerencsésebb lett volna úgy fogalmaznia,hogy bizonyos esetekben kétszer olyan gyors a KC-390-es.Köszi a forrást.
Ugyanakkor továbbra is azt mondom, hogy nem mondanak igazat. A belinkelt képen sem minden igaz.
470 csomós TAS az nagyobb magasságban még csak-csak meglehet (FL300-on M.80, a tropopauzában több ha ISA körülményekre nézem).
Ugyanakkor FL140-en az életben nem fog a KC-390 470-el menni, ebben biztos vagyok. Ez ott 390 csomó IAS lenne, nem gondolnám, hogy ezt tudná.
Egyébként a szegmensekben ott vannak az idők, azok sem kétszeresek, hanem inkább másfélszeresek.
Azaz pont annyi, mint a .78/.53
Az oxigén eset egy teljesen speciális dolog volt.
Az interjúban emiatt a speciális eset miatt emelték ki a KC-390-es "gyorsaságát" mivel ezzel sok brazil állampolgár életét mentette meg,a civil légitársaságokkal kapcsolatban tényleg ez volt a helyzet,de a KC-390-es akkor is szállított volna oxigént ,ha lett volna rá civil "vállalkozó" mivel a brazil légierő alapvető feladata,hogy az ilyen "vészhelyzetek" esetén ott legyenek a frontvonalban.
A KC-390 annyi folyékony oxigént szállított amiből 90 ezer m3
A lényegen nem változtat,azt, hogy a KC-390-es "gyorsasága" sok brazil állampolgár életét mentette meg, többek között ez adja meg az értelmét a katonai teherszállító repülőgépek létének,amikor egy ilyen vészhelyzet van akkor kihasználják a képességeiket.
A taktikai teherszállító gépek létének nem a gyorsaság adja az értelmét
De én nem is a gyorsaságról beszéltem,hanem arról, hogy az adja többek között a katonai szállítógépek létének az értelmét,hogy egy ilyen vészhelyzet esetén a képességeiket(gyorsaság,megbízhatóság,teherbírás stb) kihasználva emberéleteket mentenek meg.
Hja! Ugye az mindegy, hogy hányszor fordul azonos idő alatt??!
Persze,hogy nem,de ez egy vészhelyzet volt ahol remekül helytállt a KC-390-es.
Nem, hanem azert, mert a Herculesedbe - amibol nekik van meg egy tucat korul - nem fert bele es az sokkal lassabb, raadasul dragabban repul.
Tudtam,hogy valahol olvastam ezzel kapcsolatban valamit,bár túl sok konkrétum nincs benne erről.de erősen azt sejteti,hogy csináltak üzemeltetési költség és kockázat elemzést.
Fogalmam sincs miért linkelt be ezt a cikkett kb. x20 szorra már megint?Tudtam,hogy valahol olvastam ezzel kapcsolatban valamit,bár túl sok konkrétum nincs benne erről.de erősen azt sejteti,hogy csináltak üzemeltetési költség és kockázat elemzést.
"Két brazil gyártmányú, KC-390-es típusú katonai szállító repülőgép beszerzéséről írták alá a megállapodást kedden Budapesten. Miként illeszkedik a légierő megújításának folyamatába ez a szerződés?
A KC-390-esek érkezésével befejeztük a Magyar Honvédség szállítókapacitásának bővítését. A folyamat három évvel ezelőtt kezdődött a személyszállító repülőgépek, az Airbus A-319-esek, illetve a Falconok beszerzésével. Akkor sokan hiányolták a teherszállító gépeket, és azt mondták: félreértettük a helyzetet, nem tudtuk, mit kell venni. Ezekre a vélekedésekre most itt a válasz: már akkor tudtuk, hogy rámpás gépeket is fogunk vásárolni, csak kivártuk a pillanatot, hogy révbe érjenek a géptípus új irányt vett fejlesztései.
Miért pont az Embraer cég termékére esett a választás?
A piaci és katonai igényeknek jelen pillanatban legjobban megfelelő típust választottuk. A brazil cég repülőgépei a legújabb, legmodernebb fejlesztések. A hadműveleti igények nagyon komoly eleme volt a légi utántöltő kapacitás biztosítása, erre ugyanis nem sok gép alkalmas a nemzetközi piacon. Emellett az Embraer típusa méretben és az üzemeltetési költségek terén is megfelelt az igényeinknek. A NATO számára pedig fontos, hogy a szövetség képességeit is növeljék a beszerzések. Sugárhajtóműves repülőgépekről beszélünk, amelyek üzemeltetés terén sokkal előnyösebb pozíciókat kínálnak a hasonló kategóriájú propelleres gépeknél, és űrméretük is épp megfelel azon eszközöknek, amelyeket hadműveleti szempontból hosszú távra szállítanunk kell. Emellett pedig a KC-390-es azon kevés típus egyike, amely nem reguláris körülmények közepette is képes fel- és leszállni. Szintén fontos, hogy a gépek nagyon komoly egészségügyi vészhelyzeti kimenekítő képességgel is bírnak: intenzív osztályt idéző körülmények között szállíthatók velük súlyos sebesültek, a fedélzeten akár műtéteket is végre lehet hajtani. És az Antonovok távozása után a légi deszantolás képessége is helyre áll.
Tervben van esetleg további gépek beszerzése is ebből a típusból?
Egyelőre két gépről beszélünk, a gyakorlatban derül majd ki, mennyi kapacitásunk van, és később felmerül-e igény további beszerzésekre. Ugyanakkor hangsúlyoznám: a Luftwaffével kötött megállapodás értelmében a honvédség személyzetet biztosít Airbus A-400-asokhoz, így ezekhez is van hozzáférésünk, mint ahogy a pápai többnemzeti légi szállító részlegnél is rendelkezünk repülési idővel, amit igénybe tudunk venni a C-17-eseken.
Mennyire gondolkodnak együtt az ehhez hasonló fejlesztések során a szövetségesekkel?
Folyamatosan szem előtt tartjuk a szövetségi igényeket. A magyar haderőfejlesztés koherensen, a NATO-tervezőkkel együttműködésben zajlik, és az ő elvárásaikhoz is passzol, a beruházások bírják a szövetség támogatását. A KC-390-esek kapcsán itt ismét a légi utántöltés képességét említeném meg, hiszen ezáltal hiánypótló szolgáltatást tudunk nyújtani a régióban a NATO számára is. Természetesen az európai együttműködés igénye is erős, ugyanakkor ez a Luftwaffével közös, említett katonai kooperáció keretében már teljesül – így most szuverenitás szempontjából költséghatékonyabb megoldás mellett döntöttünk. Kétségtelen, hogy a brazil gépek a NATO-n kívülről érkeznek, ugyanakkor mindenben bírják a NATO előírásait.
Milyen feladatokat ró a haderőre a két szállító repülőgép érkezése?
Mint minden más eszköz, természetesen a KC-390-esek rendszerbe állítása is komoly munkát igényel. Nem kizárólag kiképzési szempontokról beszélünk ilyenkor, hanem belső strukturális változásokról, átszervezésekről. A Magyar Honvédség Parancsnoksága heroikus munkát végez a modern technikára való átállás során – ez legalább akkora feladat, mint a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program leglátványosabb oldala. Új szervezeti struktúrák, új hozzáállás, mentalitásváltás – egyszerűen új gondolkodásmódra van szükség egy ilyen eszköz esetében, mint például ahogyan a Falconnál is. Ugyanakkor a most beszerzett eszközöket hosszú távra vásároljuk, tehát beruházásokról beszélünk. Ha megfelelően használjuk, és nem kényszerülünk a hadszíntéren bevetni őket, adott esetben, az életciklus egy pontján cserélhetők lesznek. Vagyis végre szakíthatunk azzal a hagyománnyal, hogy addig hajtunk mindent, ameddig – kis túlzással – a roncstelepre kerül. A megfelelő karbantartás mellett történő, menet közbeni cserékkel a Magyar Honvédség eszközeit olyan színvonal jellemzi majd, ami mindnyájunk közös érdeke. A haderő technikai felkészültsége folyamatosan a kor legmodernebb színvonalán marad majd.
https://honvedelem.hu/hirek/a-magyar-honvedseg-pontosan-tudja-mit-kell-venni.html
Na erre már kíváncsi vagyok!
Az hagyjan, de meg a ket turbopropnal is olcsobban repul a ket turbofan.Na erre már kíváncsi vagyok!
Az nem érv, hogy a C-130-asnak is annyi van!
A Transall, Spartan, a C235/C295-ös család, a Kawasaki C1/C2, mind-mind 2 hajtóművesek. Mi több a KC-46 és az A330MRTT is véletlenül pont 2 hajtóműves típusokból lett kialakítva. Pedig lett volna 4 hajtóműves alternatíva!
A nehéz szállító gépeknél pedig egyszerűen nem nagyon van más választás, mivel ha nem áll rendelkezésre a megfelelő erejű hajtómű, akkor csak a hajtóművek számával tudnak játszani.
