A jelenlegi kepessegeinket figyelembe veve mas lehetosegunk nincs.
sot /a kozeljovobelit. Mert jelenleg meg az sincs./
édesjóistenem, oké, jól rémlik, javítsatok ki ha tévedek, Army tüzérség, M-109, archer etc lőszerjavadalmazás: 3 db irányított lőszer, negy értékű célpontra szánva a lehetőségeken belül- na itt kell tisztába lenni a pár tüzérség használatát befolyásó dologgal, alapfokon, de a kukorica.info iylnet nem ír meg.
Egy húsz éves cikk, amit a PZH-k bevethetősége után is csak részben fogunk meghaladni.
http://mhtt.eu/hadtudomany/2000/4_8.html linkeltem már emlékeim szerint,,,,
2009-es, ajánlom a felsorolt forrásokat áttanulmányozni:
http://epa.oszk.hu/02400/02463/00004/pdf/EPA02463_hadtudomanyi_szemle_2009_1_009-015.pdf
ez pedig egy 2005ban írt összefoglaló az akkori helyzetről:
Az illeszkedésnek az alábbiak a feltételei:
1.
A magyar modul típusú alegység parancsnokainak kisalegységig bezárólag ismernie kell a többnemzetiségû kötelék alkalmazási elveit, a parancsnoklás és irányítás rendjét. A hálózati hadviselés (net warfare) elveinek megfelelõen összekapcsolható automatizált vezetési rendszerrel kell rendelkezni, amely ugyanazon eszközzel képes kép, hang és adat továbbítására. A szinkronizáció érdekében azonos térinformatikai alapot kell használni. Ha például a koalíció Irakban az amerikaiak 2000-es globális digitális terepmodelljét alkalmazza, akkor kevés, ha a magyarok csak a terület WGS 84-es UTM vetületû kettõ dimenziós NATO térképével rendelkeznek.
2.
A többnemzetiségû harci kötelék keretében tevékenykedõ magyar zászlóaljnak rendelkeznie kell a kötelék harci támogató elemeivel kapcsolatos fogadókészséggel, és olyan terminállal, amely képes fogadni és a saját alegységek felé teríteni a többnemzetiségû kötelék hírszerzõ, harctér-felügyeleti, célképzõ és felderítõ rendszerének valós idõben érkezõ adatait.
Zászlóalj, század és szakasz szinten rendelkezni kell olyan tûztámogató alegységekkel, amelyek képesek közvetlen tûztámogatást igényelni a többnemzetiségû kötelék tüzér és sorozatvetõ alegységeitõl, a haditengerészeti tüzérségtõl, a támadó helikopterektõl és merev szárnyú csapatrepülõ egységektõl. A tûztámogató csoportoknak képesnek kell lenniük a célok lézeres megvilágítására a földi és haditengerészeti tüzérség, valamint a csapatrepülõk nagypontosságú végfázis-vezérelt lövedékei, rakétái, bombái célra irányításához.
A BTR–80-as harcjármûre kifejlesztett tûztámogató mûszerkomplexum, amelyet a 2003-as C+D kiállításon bemutattak, képes a nappali és éjszakai megfigyelésre a láthatóság határáig. Képes a cél távolságát lézertávmérõvel meghatározni, ebbõl a cél pontos koordinátáját kiszámítani, ezt digitális adattovábbító rendszerrel a tüzérségi tûzvezetõ központba továbbítani. Súlyos hiányossága a mûszernek, hogy nem rendelkezik lézeres célmegvilágító berendezéssel, amellyel a nagypontosságú lövedékekkel, rakétákkal és bombákkal rendelkezõ aknavetõk, tüzérségi lövegek, sorozatvetõk, támadó helikopterek, merev szárnyú csapatrepülõk és vadászbombázók részére a célokat támadhatóvá tehetné. Ez azt eredményezheti, hogy a magyar tûztámogató csoport kénytelen lemondani arról, hogy a többnemzetiségû kötelék dandár és hadosztály szintû tûztámogató erõforrásait a saját zászlóalj vagy század érdekében igénybe vehesse.
A precíziós fegyverek alkalmazásának a tûztámogatásban mind a nagyintenzitású mûveletekben, mind a béke támogató mûveletek különbözõ változataiban egyaránt nagy a jelentõsége. Nagy intenzitású háborúban, mint amilyen a kettõ iraki, vagy az afganisztáni háború volt, a hatékonyságot növelik a nagypontosságú fegyverek. A béketámogató mûveletekben növekszik annak jelentõsége, hogy precíziós fegyverek alkalmazásával kerüljük el a nem kívánt járulékos veszteségeket.
A manõver erõk (páncélosok, gépesített gyalogság, könnyû gyalogság, páncélos felderítõk, különleges erõk, tengerészgyalogosok stb.) harcát harci támogató és harci kiszolgáló támogató alegységek biztosítják. A harci támogató tevékenységek körében kiemelkedõ jelentõségû a tûztámogatás. A tûztámogatás egy több fegyvernemet integráló támogatási forma, amely magába foglalja a felderítõ, a földi és haditengerészeti tüzér, a csapatrepülõk és a légierõ, az aktív rádióelektronika harc alegységek manõver erõket támogató erõfeszítéseit.
A manõver erõk parancsnoka a harc tervezése során a legnagyobb figyelmet arra fordítja, hogy a manõver erõk és a tûztámogatók képességét és hatékonyságát szinkronizálja. A tûztámogatás alrendszerén belül szakasz, század, zászlóalj tûztámogató csoportok, dandár, hadosztály tûzkoordinációs részlegek hajtják végre a célképzést, a tûztámogatás tervezését, a tûztámogatás vezetését. A tûztámogató csoportok a célok támadását végrehajtó tûzeszközökkel a tûzvezetõ központokon keresztül tartják a kapcsolatot. A tûztámogató csoportok és tûzkoordinációs részlegek a különbözõ szintû harcászati mûveleti központokon belül az S3, G3 szekciókban tevékenykednek, de az S2, G2 szekciókkal történõ kölcsönös együttmûködés keretében kapják meg az egyesített hírszerzõ, harctér-felügyeleti, célképzõ és felderítõ rendszertõl azokat az adatokat, amelyeket a tûztámogató erõk saját erõforrásaikból nem képesek beszerezni. Ugyanakkor az elõretolt figyelõk, tûztámogató csoportok lézeres célmegjelölõ és –megfigyelõ eszközeivel, a földi mozgó célokat felderítõ radarokkal, hangfelderítõ alegységekkel, az ellenséges tüzérséget röppálya alapján felderítõ radarokkal, a tûztámogatók alárendeltségében levõ pilóta nélküli felderítõ repülõgépekkel szerzett információkat automatikusan, valós idõben továbbítják az S2, G2 által üzemeltetett rendszerekbe.
A NATO-ban az angol-szász hadikultúra hagyományinak megfelelõen az adott tüzér alegység parancsnoka koordinálja valamennyi tûztámogató erõforrást. Dandárnál a közvetlen tûztámogatásra kijelölt tüzérosztály állományában vannak a szakaszhoz küldhetõ elõretolt tûzmegfigyelõk, a századhoz és zászlóaljhoz küldött tûztámogató csoportok, a zászlóalj tûztámogató csoportok alárendeltségében levõ lézeres célmegvilágító csoportok. A dandár közvetlen támogató tüzérosztály parancsnoka vezeti a dandár tûzkoordinációs részlegét. A
szakasznál levõ
elõretolt tûzmegfigyelõ képes lézertávmérõjével a célok koordinátáit meghatározni, ezeket a század aknavetõ üteghez továbbítani, az aknavetõk tüzét a gránátok becsapódásai alapján a célra pontosítani.
A század tûztámogató csoport a kombinált mûszerével képes a terep nappali és éjszakai megfigyelésére, a célok koordinátáinak lézeres meghatározására, a célok lézeres megjelölésére a precíziós fegyverek számára, Így a század tûztámogató csoport közvetlenül vezeti a század aknavetõk tüzét, tûzigényt küldhet a zászlóalj aknavetõ üteghez a zászlóalj tûztámogató csoporton keresztül, vagy közvetlenül is, ha tûzigénylési prioritást kapott a tûztámogatás tervezése során az adott mozzanatra. A lézeres célmegvilágítóval rendelkezõ század tûztámogató csoport alkalmas arra, hogy a dandár közvetlen támogató 155 mm-es tüzérosztály nagypontosságú lövedékeit alkalmazza a század érdekében. A lézeres célmegjelölés lehetõvé teszi, hogy a támadó helikopterek, merev szárnyú csapatrepülõk, vagy a légierõ vadászbombázó repülõi precíziós rakétáit, bombáit bevethessék a század harcainak támogatásában. Az ilyen módon bevethetõ dandár, hadosztály szintû tûztámogató erõforrások megsokszorozzák a század tûzerejét.
A zászlóalj tûztámogató csoport már nem végez felderítést és tûzmegfigyelést, koordinálja a század tûztámogatók és a zászlóalj aknavetõ üteg tevékenységét, továbbítja a század tûztámogatók és a zászlóaljparancsnok olyan tûzigényét a dandár tûzkoordinációs részleghez, amely nem elégíthetõ ki a század, vagy zászlóalj aknavetõ alegységeivel. A Magyar Honvédségben ezek a tûztámogató csoportok „papíron” alakultak meg, kiképzettségük, mûszereik, adattovábbító eszközeik nem teszik lehetõvé, hogy a többnemzetiségû dandár tûzkoordinációs részlegében idõben információkat továbbítsanak, attól tûztámogatást igényeljenek, nagypontosságú fegyvereket célra vezessenek, összegezve: a többnemzetiségû dandár tûztámogató rendszerébe illeszkedjenek. Ezen a lengyelek már a boszniai mûveletek során a NORD–POL dandár keretében túltették magukat, a mûveletek megkezdését követõ fél éven belül képesek voltak dandár szinten az amerikaiaktól kapott szakasz, század, zászlóalj szintû tûztámogató csoportokat koordinálni, készen álltak a dandár érdekében nagypontosságú lõszereket és támadó helikopterek közvetlen légi támogatását alkalmazni.
A dandár tûzkoordinációs részleg kettõ helyen tevékenykedik. A dandár közvetlen támogató tüzérosztály parancsnoka, aki a dandár tûzkoordinátora a harcban a dandárparancsnokkal együtt elõre megy a dandár elõretolt mûveleti központjába, és ott valósítja meg a tûztámogatás folyó mûveletbe történõ szinkronizálását. A tûzkoordinációs részleg zöme a dandár harcászati mûveleti központjában tevékenykedik az S3 alárendeltségében. Az S2 részleggel szoros együttmûködésben végzi a következõ mûveletek célképzõ eljárását, a tûztámogatás tervezését. Ha a dandár közvetlen támogató tüzérosztályt megerõsítik egy másik tüzérosztállyal a hadosztály állományából, akkor azt a dandár közvetlen támogató tüzérosztály parancsnoka és törzse vezeti, hiszen a megerõsítõ tüzérosztály nem rendelkezik szakasz, század, zászlóalj tûztámogató csoportokkal.
H
