Többször is elhangzott, hogy idén zászlóaljszintű szervezeti formában bővítenék a laktanyák számát. Miként kell ezt elképzelni a gyakorlatban, és összefüggésben áll-e mindez a tartalékos rendszer bővítésével?
2010 előtt nagyon sok laktanyát zártak be és számoltak fel. Sok fiatal azért nem választja a szerződéses katonai szolgálatot, mert még a legközelebbi alakulat is messze van a lakóhelyétől. Másrészt a katonai szervezetek egyenlő eloszlása és terhelése az ország számára is előnyös, és mind a hivatásos, mind a szerződéses állomány elosztható a jelenleginél arányosabban. Nem feltétlenül szükséges egy katonai szervezetnél 4-5-6 ezer főnek együtt szolgálnia. A másik meghirdetett fő cél pedig az, hogy járásonként legalább egy önkéntes tartalékos századunk, megyénként legalább egy önkéntes tartalékos zászlóaljunk legyen. Ezeknek pedig kellenek a laktanyák, főleg az említett plusz 13 ezer fő fényében. Ez komoly létszám, és nem bezsúfolni kell őket a meglévő laktanyákba, hanem utóbbiak létszámát is elosztva, lehetőséget kell biztosítani, hogy minden laktanya tudjon foglalkozni a területi elven szerveződő önkéntes tartalékos katonákkal.
Mikor és milyen formában valósulhat meg mindez?
Ez elsősorban katonai jellegű feladat, amiről a Magyar Honvédség parancsnokát érdemes megkérdezni. Az elképzelések szerint az országban legalább öt újabb laktanyát kell létrehozni, amelyek mind a hivatásos, mind a szerződéses, de még inkább az önkéntes tartalékos katonák elhelyezését, kiképzési feltételeit is tudják biztosítani. Ez éppúgy történhet zöldmezős beruházás keretében, mint meglévő ingatlanok felújításával, bővítésével. És természetesen fontos figyelembe venni a foglalkoztatási szempontokat is – vagyis ott kell laktanyát létrehozni, ahol majd katona is lesz.