[HUN] Haderőszervezés és haderőalkalmazás elmélete

[Negan]

Még mindig nem talàlok ellentmondàst az ebben a topikban tett iromànyomra vonatkozóan, hogy miben is hibàztam volna oly nagyot. Az meg ,hogy az ebben a hozzàszólàsban nem, de amúgy valóban àltalam propagàlt nehézerö az alap kellene legyen, nem pedig valamiféle túlzàs, szerintem egyértelmü. Ne mondd, hogy egy zàlszlóalj harckocsira kell, hogy képes legyen ez az orszàg.

A hadműveleti elképzeléseidben van az ellentmondás.
Több hk kell(ene)?Persze-de nem hk csatára.
Szükség van nehéz erőkre?Igen.Csak nehéz erőkböl ki tudunk állitani honvédelemre alkalmas méretű haderőt?Nem.(nincs rá sem gazdasági,sem társadalmi erőforrás).
Megoldás bizony a közepes erők,és a hk-kal megerősitett közepes erők.Mert azok mozgékonyabbak,lehet velük mobil,akár mélységi hadműveleteket is folytatni korlátozott logisztikai kapacitásokkal is.Minnél nehezebb egy erő,annál több logisztikát igényel,csökken a haderő tényleges harcos létszámaránya.hadműveleti mozgékonysága (mi nem az usanka vagyunk,mérhetetlen logisztikai kapacitással)
Nem csatát kell nyerni,hanem hadműveletet.Ha a csata vállalása számunkra nem előnyös,akkor kerülni kell.
Teljesen falsch ez az IFV őrület is,ami megszállta a fórumot.Nem páncélgránátos,mert nem (láncos)IFVje van,nem tudja kisérni a tankokat-nem jó.....Hülyeség.IDFnek máig nincs dedikált IFVje rendszeresitve-közben a II. vh-óta a legtapasztaltabb,és sikeres páncélos haderője.És az elöregedett láncos M113 lövészszállitóit kerekes járműre cseréli le-miközben nehéz APCket is használ,de elsősorban megszálló feladatokra.II vh-ban meg még nem is létezett az IFV kategória,és a német páncélgránátosok 3/4 sima teherautón kisérte a hk-kat.....(nem volt elegendő félhernyó,a legtöbb pcg-os ho-nak csak egy zl félhernyóval ellátott páncélgránátos gyalogsága volt.Ami azt illeti,a Werhmacht 3/4része sima gyalogság volt,lovak vontatta szekerekkel.....)
Legnagyobb gondnak azonban a csatacentrikus gondolkodást érzem.Nem szabad csatát vállalni,ha az számunkra nem előnyös-ki kell térni előle.Manőverezéssel kell pótolni a csataképességet.

 

[Pogány]

A hadműveleti elképzeléseidben van az ellentmondás.
Több hk kell(ene)?Persze-de nem hk csatára.
Szükség van nehéz erőkre?Igen.Csak nehéz erőkböl ki tudunk állitani honvédelemre alkalmas méretű haderőt?Nem.(nincs rá sem gazdasági,sem társadalmi erőforrás).
Megoldás bizony a közepes erők,és a hk-kal megerősitett közepes erők.Mert azok mozgékonyabbak,lehet velük mobil,akár mélységi hadműveleteket is folytatni korlátozott logisztikai kapacitásokkal is.Minnél nehezebb egy erő,annál több logisztikát igényel,csökken a haderő tényleges harcos létszámaránya.hadműveleti mozgékonysága (mi nem az usanka vagyunk,mérhetetlen logisztikai kapacitással)
Nem csatát kell nyerni,hanem hadműveletet.Ha a csata vállalása számunkra nem előnyös,akkor kerülni kell.
Teljesen falsch ez az IFV őrület is,ami megszállta a fórumot.Nem páncélgránátos,mert nem (láncos)IFVje van,nem tudja kisérni a tankokat-nem jó.....Hülyeség.IDFnek máig nincs dedikált IFVje rendszeresitve-közben a II. vh-óta a legtapasztaltabb,és sikeres páncélos haderője.És az elöregedett láncos M113 lövészszállitóit kerekes járműre cseréli le-miközben nehéz APCket is használ,de elsősorban megszálló feladatokra.II vh-ban meg még nem is létezett az IFV kategória,és a német páncélgránátosok 3/4 sima teherautón kisérte a hk-kat.....(nem volt elegendő félhernyó,a legtöbb pcg-os ho-nak csak egy zl félhernyóval ellátott páncélgránátos gyalogsága volt.Ami azt illeti,a Werhmacht 3/4része sima gyalogság volt,lovak vontatta szekerekkel.....)
Legnagyobb gondnak azonban a csatacentrikus gondolkodást érzem.Nem szabad csatát vállalni,ha az számunkra nem előnyös-ki kell térni előle.Manőverezéssel kell pótolni a csataképességet.

Egy pàncélos vagy egy gépesített gyalogos zàszlóalj igényel-é nagyobb àllmànyt? Ha az ellenséges erök ötszörös túleröt tudnak biztosítani és nem csak harckocsikról írtam, hanem minden egyébröl is, akkor segíteni fog egy lóvontatàsú wermacht egység pàncélosok nélkül önmagàban? Ha kevés az ember akkor a keveset a lehetö legnagyobb védelembe és tàmadóeröbe burkolod, azaz nehéz pàncélozott zàszlóaljakba, vagy kerekes mozgékonyra inkàbb, mert az nem olyan védett? Izraelnek többezer van csak harckocsiból, nekünk egy teljes értékü zlj lesz, erröl írtam. Hogy ez, meg minden ami mellé jàr nézhet szembe ötszörös mennyiségü gyengébb felszerelésü erövel aminek viszont jobb a tüztàmogatàsa és bàrmikor megkerüli nemcsak a föerönket hanem minden màst is és ezért alkalmaznék masodvonalbeli tüzérsrget is. És ezért írtam a föerök melletti reteszàllàsban elhelyezett erökröl, igen föleg pàncéltörö fegyverekre gondoltam és azt tàmogató egységekre. Stb. Szàmoltam zàrt és széthúzitt arcvonallal is. Azzal is hogy az ellen az ötszörös erejét több hillàmra oszthatja, de akàr a vàltàsàval ki is fàraszthat mert mi nem tudnàn ezt lekövetni. Nem tudom, mit lehetett ennyit magyaràzósra félreérteni?

 

[arcas]

Legnagyobb gondnak azonban a csatacentrikus gondolkodást érzem.Nem szabad csatát vállalni,ha az számunkra nem előnyös-ki kell térni előle.Manőverezéssel kell pótolni a csataképességet.

A harcban a csapatok által végrehajtott manőver ugye mozgás, de nem minden mozgás manőver...,
...az én elgondolásom szerint a magyar "doktrina" úgyanúgy ahogy eddig is az ún. halogató harcmodorra épül ami ugye eleve egy széles arcvonal ideiglenes védelme. Ezek szerint a folyamatos harcérintkezésben lévő csapatok hátrálva, lépcsőzetesen pusztitják a feltételezhetően jelentős túlerőben lévő támadó ellenséget, tehát manőverezés zajlik, ebben márpedig nekem vastagon szerepet kap(na) a nehéztechnika is.
Az esetleges ellenlökéseken kivűl jellemzően a mozgékony nagy tűzerő jól jön akkor is, ha az aktuálisan hátráló csapatoknak kellő tűzfedezetre van szükségük, hogy elfoglalhassák a mélységbe folyamatosan kiépitett újabb állásokat, jól védhető terepszakaszokat. Én leaglább is igy képzelem el, mint lelkes laikus...

Magyar viszonylatban én csak remélni tudom, hogy a 44/24/218+ Leo2A7+/Pzh2000/KF-41 Lynx a Gidránokkal "kombó" mennyiségileg még bővülni fog, de egy megfelelően korszerű zavarvédett digitális adatközlő/parancsnoki rendszer az ezekkel az eszközökkel folytatott halogató harcot eléggé hatékonnyá tudná tenni, főleg ha sokrétű légi felderités párosulna hozzá...

 

[Negan]

Egy pàncélos vagy egy gépesített gyalogos zàszlóalj igényel-é nagyobb àllmànyt? Ha az ellenséges erök ötszörös túleröt tudnak biztosítani és nem csak harckocsikról írtam, hanem minden egyébröl is, akkor segíteni fog egy lóvontatàsú wermacht egység pàncélosok nélkül önmagàban? Ha kevés az ember akkor a keveset a lehetö legnagyobb védelembe és tàmadóeröbe burkolod, azaz nehéz pàncélozott zàszlóaljakba, vagy kerekes mozgékonyra inkàbb, mert az nem olyan védett? Izraelnek többezer van csak harckocsiból, nekünk egy teljes értékü zlj lesz, erröl írtam. Hogy ez, meg minden ami mellé jàr nézhet szembe ötszörös mennyiségü gyengébb felszerelésü erövel aminek viszont jobb a tüztàmogatàsa és bàrmikor megkerüli nemcsak a föerönket hanem minden màst is és ezért alkalmaznék masodvonalbeli tüzérsrget is. És ezért írtam a föerök melletti reteszàllàsban elhelyezett erökröl, igen föleg pàncéltörö fegyverekre gondoltam és azt tàmogató egységekre. Stb. Szàmoltam zàrt és széthúzitt arcvonallal is. Azzal is hogy az ellen az ötszörös erejét több hillàmra oszthatja, de akàr a vàltàsàval ki is fàraszthat mert mi nem tudnàn ezt lekövetni. Nem tudom, mit lehetett ennyit magyaràzósra félreérteni?

Hát,azt látom,hogy nem érted...
https://www.military-today.com/apc/patria_amv_xp.htm
A maximális védelmi szint mellett az AMV XP elülső íve ellenáll a 30 mm-es páncéltörő lövedékeknek. A körkörös védelem a 14,5 mm-es páncéltörő lövedékek ellen szól
Vagyis semmivel nem gyengébb,mint a Lynx.....APS rendszerrel meg ugyanúgy felszerelhető.....Tűzereje sem marad el tőle semmiben,akár a Lynx tornyát is lehet integrálni hozzá.....Akkor ez most mitől is gyengébb,mint a Lynx?
A hk-k nem vethetők be magukban,vegyes harcrendű harccsoportokban a leg hatékonyabbak.
A logisztikai igény a láncos technikánál sokkal nagyobb,mint a kerekesnél.(most a hadtápot,karbantartás-javitást,müszaki biztositást egyaránt beleértve).Drágább mind megvenni (általában,legalábbis),de főleg fentartani és üzemeltetni.
Izrael kiválló példa,hogy mikor lehet egy döntően nehéz erőkre épülő hadszervezetet kiépiteni.Node,Izrael egy picsányi kis ország,a tényleges hadműveleti zónái meg hangyafaxnyiak.Kicsi hadműveleti távolságok,órjási csapatsűrűség,rövid (közvetlen hadszintéri) logisztikai távolságok-és rohadtnagy,az ország GDPjének időnként 25%-kát is kitevő honvédelmi büdzsé,álltalános és alapbol 3éves hadkötelezettséggel,mags fokú kiképzéssel......qrvára nem vagyunk velük egy kategóriában.Qrvára nem járható számunkra a példájuk.
Jóval nagyobb a hadműveleti terünk,kisebbek az erőforrásaink,és jóval kisebb a társadalmi elfogadhatóság.Hiába akarsz IDFet csinálni az MHból,ha egyszer nincsenek meg hozzá a feltételek.És ha az MH nem IDF,nem is harcolhat olyan hadműveleti stilusban,mint az IDF.Számunkra az SADF mobil hadviselése inkább követendő példa,mint az IDF manőverező hadviselése.(persze saját viszonyainkhoz igazitva)

 

[Negan]

A harcban a csapatok által végrehajtott manőver ugye mozgás, de nem minden mozgás manőver...,
...az én elgondolásom szerint a magyar "doktrina" úgyanúgy ahogy eddig is az ún. halogató harcmodorra épül ami ugye eleve egy széles arcvonal ideiglenes védelme. Ezek szerint a folyamatos harcérintkezésben lévő csapatok hátrálva, lépcsőzetesen pusztitják a feltételezhetően jelentős túlerőben lévő támadó ellenséget, tehát manőverezés zajlik, ebben márpedig nekem vastagon szerepet kap(na) a nehéztechnika is.
Az esetleges ellenlökéseken kivűl jellemzően a mozgékony nagy tűzerő jól jön akkor is, ha az aktuálisan hátráló csapatoknak kellő tűzfedezetre van szükségük, hogy elfoglalhassák a mélységbe folyamatosan kiépitett újabb állásokat, jól védhető terepszakaszokat. Én leaglább is igy képzelem el, mint lelkes laikus...

Magyar viszonylatban én csak remélni tudom, hogy a 44/24/218+ Leo2A7+/Pzh2000/KF-41 Lynx a Gidránokkal "kombó" mennyiségileg még bővülni fog, de egy megfelelően korszerű zavarvédett digitális adatközlő/parancsnoki rendszer az ezekkel az eszközökkel folytatott halogató harcot eléggé hatékonnyá tudná tenni, főleg ha sokrétű légi felderités párosulna hozzá...

Erőforrás igény.Nincsennek meg az erőforrásaink a ménykűdrága láncos nehéz technika beszerzésére és üzemeltetésére.
Legfontosabb az információs fölény megszerzése.Ez jelenti mind a felderitést,mind az információ rejtett és védett áramlását-illetve ugyanezek megakadályozását az ellenségnél.
Halogató harc egy harcászati szintű művelet,amit hadműveleti tervbe illesztenek.

 

[bel]

Szia @Negan,

Nagyon erdekeseket irsz!

En azt gondolom, hogy mindenek elott kellene egy alap honvedelmi strategia, ami kimondja azt, hogy mik a celok, illetve milyen sulyozasuak a celok.
Csak peldakent egy ilyen:
60%: Magyarorszag vedelme orosz tamadassal szemben (Ukrajna eleste utan)
30%: NATO vedelme haboruban
10%: NATO erdekervenyesites nem-haboruban

Viszont ha egy masik peldat nezunk:
90%: NATO erdekervenyesites nem-haboruban
10%: Magyarorszag vedelme Szlovenia meretu hadsereg ellen

Akkor nyilvan teljesen mas alapokbol kell kiindulni. En sokszor azt erzem, hogy (hibasan!) 2002-2010 kozott a masodik volt a valos strategia, es ugyan abban az idoben a Magyar Honvedseg kifejezetten fejlodott (ami nagyon feltuno a 2010-2018 kozotti latvanyos leepuleshez kepest sajnos), azonban ez a fejlodes az alapveto koncepcionalis hiba kovetkezteben nem a ma lathato jo iranyba vitte a sereget (nyilvan ezzel kapcsolatban nagyon jelentos ennyhito korulmeny, hogy 2014 elott egy alapvetoen mas biztonsagi helyzet volt Europaban, es amit ma mindenki tud, azt 2010-ig meg senki sem tudta).

Viszont ha az 1. pelda szerinti alapbol indulunk ki, akkor szerintem hozni kellene 1 nehez dontest: az orszag gazdasagi helyzetere tekintettel olyan haborura kell keszulni, ami veres es sok pusztitast hoz az orszagra, mert csak az finanszirozhato. Nagyon-nagy vonalakban ez megegyezik azzal, amit azonos helyzetben az osztrakok terveztek: 1000 tuszuras, ahol a rossz helyre szuletettek hosies onfelaldozassal akkora pusztitast okoznak a tamadoknak, hogy azok minden csatat megnyerve elfogynak. Ebben az esetben a foeronek olyan sorkatonasag kell, akik egyaltalan nem modern manoverezo harcot folytatnak, es nem ternek ki klasszikus ertelemben a tuleroben levo hadsereg elol. E helyett az egesz orszag egy egyenszilardsagu "mocsar", amibe beleragad a tamado ero. A vedekezoknek 2 fo taktikajuk van: ha valahol gyengen tamadnak (ez leginkabb harcfelderitest, vagy a szarnyak feloli bekeritest jelent), akkor beleallnak a harcba, es a konnyu fegyverzetukkel (elsosorban iranyitott panceltoro raketakkal, masodsorban iranyitatlan panceltoro raketakkal, harckocsiaknakkal es megfigyelt gyalogsagi aknakkal; harmadsorban kezifegyverekkel) hatasosan pusztitjak az ellenseget, ezzel ritkabban legyozve, gyakrabban jelentosen lassitva azokat. A konkret taktikai megoldasokat reszben az ukranoktol, reszben a csecsen/afganoktol atveve (pl. RPG csoportok kialakitasa, akik sortuzzel tamadjak a reaktiv pancelzattal ellatott celokat).
Ahol erosen tamadnak, ott pedig a vedekezok nem vedekeznek, hanem mint viz a csonak korul "szetfolynak" (eltunnek) a tamado ek elott, egyesulnek mogottuk, es felszamoljak az utanpotlast es a logisztikat (vagy ha felszamolni nem sikerul, akkor legalabb elerik azt, hogy a legkisebb szallito alakulat is tartalmaz magaban egy gepesitett lovesz zaszloaljat - ezzel extrem nehezze teszik az logisztikat, de meg azt is legalabb megfigyelt aknakkal folyamatosan megallitjak). Nyilvanvaloan egy ilyen ero teljesen alkalmatlan tamadasra, de igazabol meg a kulfodi terulet megszallasara is; vagyis egy igazi hatekony vedekezo ero.
Es ha ennek 60% fontossagot adunk, akkor bizony az eroforrasok 60%-t is nekik kell adni. Ebbol persze juthat egy keves pl. az informatikai biztonsagra, de ennek a zomet a sorkatonak felszerelesere es kikepzesere kell forditani.

A maradek 30% penzbol meg fel lehet epiteni a "nehez" dandart (ami persze egy VSZ-es harcskocsidandarnal joval konnyebb), meg a "kozepes" dandart (ami meg egy VSZ-es gepesitett loveszdandarnal konnyebb joval), es persze tovabbra is fenntartani a KMD-t (ami komoly ertek, es meg kell orizni, ha mar egyszer van). Ok legyenek jok (ezen Dudi ki fog akadni, de nem a letezo legjobbak, csak egyszeruen jok, kb. mintha 18 MEUR Leo2A7+ helyett 3 MEUR-ert Leo2A5+APS-t vennenk [persze tudom, hogy ilyet nehany evvel ezelott lehetett venni, nem most, de nem is ugy gondoltam, hogy most felrugni a megkotott szerzodest, hanem hogy nehany eve eleve ilyen szerzodest kellett volna kotni]), es ha kell, akkor profi modon harcoljanak, akar kulfoldon is; de termeszetesen az orszag vedelmeben is jol es profin helytallnak, kisebb ellentamadasokkal a nagyon legyengult ellenseg ellen sikereket erhetnek el akar onalloan is (de alapvetoen NATO foero reszekent tervezve a bevetesuket, Magyar terulet visszafoglalasa eseten is).

A 10%-bol meg fenntartani a missziokat, amik sok szempontbol hasznosak (mindenek elott mint gyakorlas).

Es nyilvan, ha egy harmadik peldat veszunk alapnak, akkor meg mindent teljesen mashogy kell csinalni, egy 3. fajta modon. Ami kozos, hogy a realitasokbol kell kiindulni (pl. lehet szamolni a jelenlegi biztonsagi helyzetben 5% GDP honvedsegre koltesevel, de 20%-kal biztosan nem, es amint veget er a haboru a szomszedban, egybol 2% a realis es nem 5).

 

[Negan]

En azt gondolom, hogy mindenek elott kellene egy alap honvedelmi strategia, ami kimondja azt, hogy mik a celok, illetve milyen sulyozasuak a celok.

2002 és 2010 között egy lényegében expediciós,békefentartó,4.generációs hadviselésre (COIN,antiterrorista) kondicionált hadsereg "épitése" folyt (nagyon erős az az idézőjel).A könnyűlövész (valójában meg könnyű gépesitett) erők nem konvencionális háboirúra szánva.Ezzel akkoriban egyrészt nem voltunk egyedül,másrészt kényszerből is ment.(vajda első kormányzásának hagyatékaként.A Keleti féle program leállitása leamortizálta a program hazai ipari bázisát is,nem maradt rá forrás,ami maradt,azt elvitte az elbaxott Gripen program-inkább volt ez amolyan mi igy szállunk le a lórol dolog,mint tervszerű vállasztás).NATO tagságunk gyakorlatilag szavatolta a biztonságunkat,Oo gyenge volt,oláhok szintén padlón voltak,jugó háboruk lezárultak-egyszerűen nem volt kényszer a drága haderő fenntartására.És igazábol nem is 2014,hanem az azt követő amcsi nyomás válltoztatott rajta (Oo reálisan ránk,mint NATO tagokra közvetlen katonai veszélyt nem jelent.MAD miatt).
Zplan egyértelműen a NATO számára van,és a védelmi droktrina továbbra is a NATO(USA) majd megvéd minket.
Ugyanakkor én úgy látom,hogy a különben elbaxott módra szervilis katonai vezetés azért csak igyekszik konkrét honvédelmi elemeket is beleszőni a programba (viszont ezek az elemek NERniai belbiztonsági erőként is működhetnek.....szóval nem feltétlenül egyértelműen honvédelmi elemek-ez sajnos nagymértékben a mire is használjuk fel kérdése-ez sajnos a belpolitikai morál eredménye)
Magam részéről már kifejtettem a kétszintű honvédelmi hadszervezet koncepcióját.Sorköteles alapú,milicia rendszerű tömeges Nemzetőrség,és a hivatásos,gépesitett manővererő Honvédség.Külön-külön egyik sem lenne elég erős egy komoly konvencionális háborúban egy komoly ellenféllel szemben,de kulminált erejük viszont már igen.Egymást támogatva egyesitett erejük összessége több lenne,mint a külön-külön vett erejük matematikai összege.
Amire itt most valahogy rá szeretnék világitani,hogy egy hadszervezt milyenségét,felszerelésének jellegét nem a szándék,hanem a lehetőségek és a helyi viszonyok határozzák meg.Mi ne akarjuk se az IDF,se az US Army,de még a polák hadszervezetet se másolni-mert nem vagyunk se zsidók,se amcsik,se lengyelek.Mások a gazdasági,társadalmi és katonaföldrajzi körülményeink.

 

[Pogány]

Hát,azt látom,hogy nem érted...
https://www.military-today.com/apc/patria_amv_xp.htm
A maximális védelmi szint mellett az AMV XP elülső íve ellenáll a 30 mm-es páncéltörő lövedékeknek. A körkörös védelem a 14,5 mm-es páncéltörő lövedékek ellen szól
Vagyis semmivel nem gyengébb,mint a Lynx.....APS rendszerrel meg ugyanúgy felszerelhető.....Tűzereje sem marad el tőle semmiben,akár a Lynx tornyát is lehet integrálni hozzá.....Akkor ez most mitől is gyengébb,mint a Lynx?
A hk-k nem vethetők be magukban,vegyes harcrendű harccsoportokban a leg hatékonyabbak.
A logisztikai igény a láncos technikánál sokkal nagyobb,mint a kerekesnél.(most a hadtápot,karbantartás-javitást,müszaki biztositást egyaránt beleértve).Drágább mind megvenni (általában,legalábbis),de főleg fentartani és üzemeltetni.
Izrael kiválló példa,hogy mikor lehet egy döntően nehéz erőkre épülő hadszervezetet kiépiteni.Node,Izrael egy picsányi kis ország,a tényleges hadműveleti zónái meg hangyafaxnyiak.Kicsi hadműveleti távolságok,órjási csapatsűrűség,rövid (közvetlen hadszintéri) logisztikai távolságok-és rohadtnagy,az ország GDPjének időnként 25%-kát is kitevő honvédelmi büdzsé,álltalános és alapbol 3éves hadkötelezettséggel,mags fokú kiképzéssel......qrvára nem vagyunk velük egy kategóriában.Qrvára nem járható számunkra a példájuk.
Jóval nagyobb a hadműveleti terünk,kisebbek az erőforrásaink,és jóval kisebb a társadalmi elfogadhatóság.Hiába akarsz IDFet csinálni az MHból,ha egyszer nincsenek meg hozzá a feltételek.És ha az MH nem IDF,nem is harcolhat olyan hadműveleti stilusban,mint az IDF.Számunkra az SADF mobil hadviselése inkább követendő példa,mint az IDF manőverező hadviselése.(persze saját viszonyainkhoz igazitva)

Tehát ha egy picsányi kis ország kurva sokat költ fegyverre, akkor többezer tank mellé akár nehéz apc-t és kedv szerint kerekes ifv-t is rendszeresíthet. Mi azért nem tudunk sokat költeni rá, mert kis ország vagyunk, nem olyan kis ország. Értjük. (persze nekik ott van némely becsörgedező zseton még,). Mások meg gondolom azért tudnak fenntartani nehéz láncos technikát, mert nagy ország, mi meg nem vagyunk olyan nagy ország.

Lesz a Zrínyi hadereje, meg a szittyák, tádáám, kész amit szeretnél. Patria Amv-t meg ugyanúgy nem látok, mint a sajt agymenéseimet sem, amiből te is csak ennyi év után a tankot hallottad meg, elhelyezted egy kibaszott mesében a fejedben és kész, fasz vagyok. APC és IFV harcászat között nincs akkora különbség, most vezettem le nemrég egy APC és IFV közti gépet de megintcsak fasz vagyok. Tüzérséget is akarok fasz vagyok.

8x8-ból a papír kategóriák vannak piacon elérhető, azaz kész és eladó állapotban, míg láncosból az elvárt védelmi szintet közel hozók, APS-sel, figyelj baszdmeg, ugyanúgy felszerelhetők. OLYAN kIBEKÚRT DOLGOKAT VESZEK SZÁMBA, AMIK VANNAK! A faszom tele van már!

 

[Negan]

Tehát ha egy picsányi kis ország kurva sokat költ fegyverre, akkor többezer tank mellé akár nehéz apc-t és kedv szerint kerekes ifv-t is rendszeresíthet. Mi azért nem tudunk sokat költeni rá, mert kis ország vagyunk, nem olyan kis ország. Értjük. (persze nekik ott van némely becsörgedező zseton még,). Mások meg gondolom azért tudnak fenntartani nehéz láncos technikát, mert nagy ország, mi meg nem vagyunk olyan nagy ország.

Lesz a Zrínyi hadereje, meg a szittyák, tádáám, kész amit szeretnél. Patria Amv-t meg ugyanúgy nem látok, mint a sajt agymenéseimet sem, amiből te is csak ennyi év után a tankot hallottad meg, elhelyezted egy kibaszott mesében a fejedben és kész, fasz vagyok. APC és IFV harcászat között nincs akkora különbség, most vezettem le nemrég egy APC és IFV közti gépet de megintcsak fasz vagyok. Tüzérséget is akarok fasz vagyok.

8x8-ból a papír kategóriák vannak piacon elérhető, azaz kész és eladó állapotban, míg láncosból az elvárt védelmi szintet közel hozók, APS-sel, figyelj baszdmeg, ugyanúgy felszerelhetők. OLYAN kIBEKÚRT DOLGOKAT VESZEK SZÁMBA, AMIK VANNAK! A faszom tele van már!

Nem fasz vagy,csak nem veszed figyelembe a magyar viszonyokat.
És nem vagy tisztában a hadműveleti harcászattal (sokadszorra,nem vagy evvel egyedűl)
És spec számos és számtalan alkalommal leirtam már,hogy szerintem mifelénk a tüzérség a csatadöntő,háborúnyerő fegyvernem.A tüzérségen ne spóroljunk-de a nekünk leginkább megfelelőt vegyük.

 

[Azzurro]

A hadműveleti elképzeléseidben van az ellentmondás.
Több hk kell(ene)?Persze-de nem hk csatára.
Szükség van nehéz erőkre?Igen.Csak nehéz erőkböl ki tudunk állitani honvédelemre alkalmas méretű haderőt?Nem.(nincs rá sem gazdasági,sem társadalmi erőforrás).
Megoldás bizony a közepes erők,és a hk-kal megerősitett közepes erők.Mert azok mozgékonyabbak,lehet velük mobil,akár mélységi hadműveleteket is folytatni korlátozott logisztikai kapacitásokkal is.Minnél nehezebb egy erő,annál több logisztikát igényel,csökken a haderő tényleges harcos létszámaránya.hadműveleti mozgékonysága (mi nem az usanka vagyunk,mérhetetlen logisztikai kapacitással)
Nem csatát kell nyerni,hanem hadműveletet.Ha a csata vállalása számunkra nem előnyös,akkor kerülni kell.
Teljesen falsch ez az IFV őrület is,ami megszállta a fórumot.Nem páncélgránátos,mert nem (láncos)IFVje van,nem tudja kisérni a tankokat-nem jó.....Hülyeség.IDFnek máig nincs dedikált IFVje rendszeresitve-közben a II. vh-óta a legtapasztaltabb,és sikeres páncélos haderője.És az elöregedett láncos M113 lövészszállitóit kerekes járműre cseréli le-miközben nehéz APCket is használ,de elsősorban megszálló feladatokra.II vh-ban meg még nem is létezett az IFV kategória,és a német páncélgránátosok 3/4 sima teherautón kisérte a hk-kat.....(nem volt elegendő félhernyó,a legtöbb pcg-os ho-nak csak egy zl félhernyóval ellátott páncélgránátos gyalogsága volt.Ami azt illeti,a Werhmacht 3/4része sima gyalogság volt,lovak vontatta szekerekkel.....)
Legnagyobb gondnak azonban a csatacentrikus gondolkodást érzem.Nem szabad csatát vállalni,ha az számunkra nem előnyös-ki kell térni előle.Manőverezéssel kell pótolni a csataképességet.

Abban teljesen igazad van, hogy az eddigi haderőfejlesztés szinte kizárólag a nehézdandár felszereléséről szólt és a közepes erők fejlesztése finoman szólva sem lett túlzásba véve. Ennek alapvetően az lehet az oka, hogy egyrészt itt volt a legnagyobb hiányosság másrészt valszeg a Nato elvárása is erre a területre vonatkozott. Mintha nyilatkozta volna valahol MG, hogy ők első lépésben a helikopterképesség fejlesztését szerették volna, de a Nato a krími események (II. hh) után már inkább a nehézdandárt preferálta.
Az is nagyon jó, hogy ilyen alaposan idézted a kikölcsönzött hadműveleti, hadtudományi szakkönyveket. Ez tényleg óriási segítség az olvasóknak.
Márcsak az kellene, hogy figyelembe is vedd az általad leírtakat. Írod, hogy: "Montecuccolli más harcrendet,hadműveleti szabályokat alkalmazott a francia és a magyar hadszintéren.Mert egyszerűen más volt a hadszintér,és más volt az ellenfél." A helyzet az, hogy ez semmit nem változott azóta sem. Ezért nincs a világon semmi értelme, hogy bármi felmerül, minden kérdésre az IDF-et hozod fel, mert a világon semmiben nem hasonlít a Kárpát-medence a nagyjából Dunántúl méretű és arabok százmillióival körülvett, szövetségesek híján teljesen egyedül harcolni kénytelen Izraelre. Ha mi is olyan borzalmasan veszélyes biztpol körülmények között (értsd kopár sivatag, ellenségek minden oldalon, az ország 60 km átmérőjű, nincs egyetlen szövetséges) élnénk akkor még a babakocsikat is páncéloznánk.

 

[Negan]

Abban teljesen igazad van, hogy az eddigi haderőfejlesztés szinte kizárólag a nehézdandár felszereléséről szólt és a közepes erők fejlesztése finoman szólva sem lett túlzásba véve. Ennek alapvetően az lehet az oka, hogy egyrészt itt volt a legnagyobb hiányosság másrészt valszeg a Nato elvárása is erre a területre vonatkozott. Mintha nyilatkozta volna valahol MG, hogy ők első lépésben a helikopterképesség fejlesztését szerették volna, de a Nato a krími események (II. hh) után már inkább a nehézdandárt preferálta.
Az is nagyon jó, hogy ilyen alaposan idézted a kikölcsönzött hadműveleti, hadtudományi szakkönyveket. Ez tényleg óriási segítség az olvasóknak.
Márcsak az kellene, hogy figyelembe is vedd az általad leírtakat. Írod, hogy: "Montecuccolli más harcrendet,hadműveleti szabályokat alkalmazott a francia és a magyar hadszintéren.Mert egyszerűen más volt a hadszintér,és más volt az ellenfél." A helyzet az, hogy ez semmit nem változott azóta sem. Ezért nincs a világon semmi értelme, hogy bármi felmerül, minden kérdésre az IDF-et hozod fel, mert a világon semmiben nem hasonlít a Kárpát-medence a nagyjából Dunántúl méretű és arabok százmillióival körülvett, szövetségesek híján teljesen egyedül harcolni kénytelen Izraelre. Ha mi is olyan borzalmasan veszélyes biztpol körülmények között (értsd kopár sivatag, ellenségek minden oldalon, az ország 60 km átmérőjű, nincs egyetlen szövetséges) élnénk akkor még a babakocsikat is páncéloznánk.

A könyvek jelentős részét le lehet tölteni az nke oldalárol ingyenesen.Egy rakat ide vágó tanulmánnyal egyetemben.Sajnos pont azokat,miket emlegettem,nem.Azokat bizony antikváriumokbol kell összevadászni.
Másrészt pont azt irtam,hogy mi NEM vagyunk olyan helyzetben,mint Izrael,és nem tudunk egy IDF jellegű haderőt kiépiteni.Éppenséggel a másik véglet,az SADF mobil hadviselésének tanulmányozását javallom.Persze azt sem szolgai másolásra javallom,hanem saját viszonyainkhoz való haderőszervezet kialakitásának segitésére.Eleve egy kétszintű haderőt propagálok,ami eltér az SADFtől.És mások a körülményeink,mégha vannak hasonló ok-okozati összefügéseink is.(hadműveleti térhez képest kicsi haderő,kevés erőforrás)

 

[Negan]

No,folytatom az agymenést,hátha kijön belőle valami (és mert nincs jobb dolgom,állok a szervizben)
Miért lett az IDF alapvetően láncos,az SADF meg kerekes?A hadműveleti harcászat miatt,és persze másodlagosan a pénz miatt.
Izraelnek picsányi hadműveleti távolságai vannak.Golán alig 30km.Sinai nagyobb-volt is vele probléma.67ben a Mitla hágóhoz vágtató hk dd-bol összesen 9 (kilenc) hk ért oda.A többi üzemanyghiány,müszaki hiba,lánctalpsérülés miatt út közben elmaradt.Ez azért érdekes,mert izraeli viszonylatban egyedül a Sinai hadszintér jelentett olyan hadműveleti távolságokat,ami magyar viszonylatban releváns.73ban a logisztikai bázis már a frontvonal mögött kialakitott hadtáp/javitő körletek jelentették.A beérkező erők részben ott letárolt teknyikát üzemeltek be,részben vasuton/szállitó járműveken hozoták a gépeket.67 után a Bar-Lev vonallal párhuzamosan 3 út készült,a járőr út,a tüzérségi út,és a hadtáp út.Vagyis a hadszintér előkészités keretében 67 után az újabb háborúra való felkészülés keretében hadiutakat épitettek ki,logisztikai bázisokkal egyetemben.

 

[Negan]

Óriási különbség az IDF és az MH tekintetében tehát a hadműveleti távolságok,és a hadszintéren jelen lévő csapatsűrűség.Korlátozott térben mozgósitott MN méretű seregtestek voltak jelen.Golán fennsik 1700 négyzet km.Saron áttörésekor egy 10-15km-es frontszakaszon 4 (négy) hadosztály harcolt.82ben Dél Libanon inváziója 500hk és 50ezer emberrel indult,majd nőt a létszám,egy kb Zala megyényi területre....-hát baromira messze vagyunk mi ettől.MH jelenleg kb egy IDF gyalog hadosztálynyi erőt nem tudna kiizzadni magábol.És ez csak a harcos létszám,teknyika tekintetében ennél sokkal,de sokkal rosszabbul állunk.Ezen a több nagyságrendű erőkoncentráció lehetőségen érdemben a Zplan sem változtat jelentősen.Egyszerűen nagyságrendileg kevés a térben elhelyezhető erő egy IDF stilusú hadviseléshez.

 

[Negan]

SADF az ellenkező véglet.A hadműveleti távolságok hatalmasak.Jóval nagyobbak,mint a hazai távolságok.A csapatsűrűség nagyon alacsony.SADF a harcok csúcspontján volt kb 3000(háromezer) fős erővel jelen a dél angolai hadszintéren.Viszont ezt a mobil gépesitett búr erőt egy kb 15-20ezer fős UNITA könnyűgyalogos/gerilla erő támogatta (kétszintű hadszervezet.....).Ellenoldalon kb 30-40ezres MPLA(angolai,gyenge harcértékű),és mintegy 15-20ezer kubai,magas harcértékű erő ált szemben (kubaiakat a búrok igencsak respektálták,jó harcosoknak tartották őket).
SADF erőforráshiánnyal küszködött,mind élőerő,mind pénzügyi téren.A nagy hadműveleti távolságok és a forráshiányok miatt alapvetően egy közepes gépesitett mobil hadviselésre épitettek.Oka ennek,hogy képtelenek lettek volna nehéz láncos technikát logisztikailag ellátni,és megfelelően mozgatni a hadműveleti térben.Csak a hk-k voltak láncosak,amiket a háború befejező szakaszában vetettek csak be,megerősitő jelleggel (Olifanik,kb a 73as IDF Centurionok szintjén-kubai T62ek megjelenése miatt,és a cuitoi ostromhoz).
Bár kisérleteztek kerekes hk-val is,nem találták távlatilag megfelelő védettségűnek az MBT szerepkör betöltésére.(T72 megjelenésére számitottak középtávon-meg is jelent,de addigra már vége volt a hh-nak)

Valójában német,Thyssen TH800 Bismarck,40tonnás kerekes MBT.Érdemes egy beszerzés szempontrendszerénél figyelembe venni ennek sorsát.A protó megépültekor a T54/55 hk-kal szemben megfelelt-de elvetették,mert mire rendszerbe került volna,már a T72vel számoltak,mint ellenféllel,és ahoz már gyenge lett volna.Inkább a forrástöblet igény ellenére kettéválasztották a programot.Létrehozták a Rooikatot portyázó-tűztámogató-felderitő,mögötes területeket támadó szerepkörre.És e mellett elkezdték a Leo 2 alapján egy modern MBT fejlesztését,ami azonban már nem készült el (mint a neve is mutatja,az elkészűlt TTD csak egy technológiai próbapad volt,nem a végleges búr MBT.A búr fejlesztések körül azonban máig sok a homály.Pl a Bismarck proton sem hagyták teljesen abba a munkát.A proto máig megvan-de egy másik,a TTD tankon használthoz hasonló toronnyal,és annak 1300 lovas V8 motorjára átépitve.Fene se tudja,mit akartak vele,a progradokumentumok eltüntek

Valószinű kisérleti próbapadnak használták).

 

[Negan]

No,folytassuk az agymenést.
Miért voltak a búrok ennyire kerékmániások,hogy még kerekes MBTvel is kisérleteztek?
Az elsőszámú ok adja magát,a nagy hadműveleti távolságok.Kerekes technika hadműveleti mozgékonysága sokkal jobb,mint a láncos teknyikáé.Az alacsony csapatsűrűségű hadszintér pedig fokozott hadműveleti mozgékonyságot követelt.
A másik ok pedig az erőforráshiány.A láncos nehéz teknika 2-3x akkora logisztikai erőforrásigényű,mint a kerekes.Kisebb a hadműveleti rendelkezésre állási ideje (ne tévesszen meg senkit a lánctalpak 5-7000km-es élettertama.Hadműveleti helyzetben a tűz és a mozgás együtesére épülő harcászatban hadműveleti szinten állóharcban is mozoghat egy jármű napi több száz km-t is akár.Elég csak arra gondolni,hogy illik még állóharcban is 2-3 tűzcsapás után tüzelőállást váltani a különben merev frontvonalon.Ez élénkebb harchelyzetben lényegében folyamatos mozgást jelent.....).Nehezzebb a harctéri karbantartása,javitása.Láncsérülés azonnali mozgásképtelenséget okoz,ami mobilitásra épülő harcászatnál instant halál.Ezeket persze egy massziv logisztika (értve alatta mind a hadtápot,mind a javitó és karbantartó szolgálatot) meg tucja oldani,de.....Hatalmas az erőforrásigénye.Iszonyatos méretű szállitókapacitást igényel.Ha nincs meg a megfelelő/ahoz szükséges méretű és minőségű szállitókapacitás,akkor drasztikusan csökkenti a hadműveleti mozgékonyságot,de a harcászati rendelkezésre állást is.Konkrét harcászati manővereken kivűli mozgásnál a láncos technikát szállitják.Búrok még Angolában is,ahol csak lehetett,trélerre rakták a Centurionokat,hogy takarékoskodjanak az üzemidővel....Emlékezzünk csak az IDF előrevetett dd-jának sorsára.De februári ukrán képeket is lehet nézegetni.Az oroszok az első héten több hk-t hagytak el a logisztikai hiányosságok miatt,mint konkrét harci veszteségként.

(megjegyzés:angolai körülmények között a MAN hk szállitokkal sok baj volt,háború tapasztalatai nyomán teljesen új 1. kategóriás szállitójármű flottát tervetek a búrok-de már nem rendszeresitették őket az apardheid bukása miatt.Számunkra azonban ez a rész lényegtelen,a sűrű úthálózat miatt.Ezze ara szeretnék utalni,hogy nem egy az egyben kell a dolgokat lemásolni,hanem adaptálva a saját viszonyainkhoz.A hadműveleti helyzet is csak hasonló,nem azonos)

 

[Negan]

Vagyis nincs olyan,hogy a világban ideális hadsereg,amit ki kell épitenünk.A saját katonaföldrajzunkhoz,gazdasági és társadalmi lehetőségeinkhez,teherbiró képességeinkhez-nameg a várható ellenséges erőkhöz képest kell(ene) egy "ideális" hadszervezeti,haderőalkalmazási formát megtalálni.)Zplan nem közvetlen honvédelmi fejlesztés.A védelmi droktrina továbra is a NATO megvéd.A Zplan alapvetően NATO igényekre készit egy "nehéz" dd-t.Vagyis közvetve,a NATO igény kielégitése révén szolgálja a honvédelmet)
És akkor térjünk vissza a fogalmakhoz.Nehéz dd.Ez kb semmit nem mond,a hadműveleti felhasználhatóságrol.Nehéz lehet akár egy tüzér dd is.....Amit mi épitünk,az egy nehéz GÉPESITETT dd.Ennek más a hadműveleti felhasználhatósága,mint egy hk,vagy vegyes nehéz dd-nak.
No,és akkor itt jön az a probléma,hogy el kéne olvasni azokat a qrva könyveket,miket emlegettem.Sun mestertől Liddel Hartig lehet okosodni.
Mert hol a hely egy mégolynehéz gépesitett dd-nak is a harcrendben?Mik a hadműveleti lehetőségei?Mi határozza meg a lehetőségeit?Ezek olyan dolgok,amikről könyveket irtak,veterán hadvezérek.Nem lehet őket 3 hsz-ben kibontani.
Klasszikus példa az IFV harcászat merev szemlélete a fórumon.IFV kiséri a hk-kat,és közben viszi a gyalogsági deszantot.....Hát-nem mindig.......
Alap,hogy hevenyészet védelemnél a hk-ik vezetik a támadást,és a gyalogság támogatja.Kiépitett védelemnél meg forditva.Jol kiépitett védelemnél meg bizony akár gyalog,a hk-ik és harcjárművek (nameg a tüzérség) tűzfedezete alatt.Vagyis ebben az esetben az IFV is ugymond APC harcmodorban harcol......(személy szerint én jobban is kedvelem a régi magyar PSZJ-PSZH-GYHJ hármas felosztást.)
Nem a jármű (sokszor meglehetősen szubjektiv) megnevezése,hanem a konkrét harchelyzet határozza meg az alkalmazható harcászatot.(ééés ebböl a szemponbol is érdekes párhuzam az IDF vs SADF összevetés.IDF APCket használ ugynevezett IFV szerepkörben,köszönhetően a kis hadműveleti távolságainak,és nagy hk mennyiségének.Ellenben a Ratel20 alapvetően egy APC,amit önmagában használtak ugymond önálló IFV harcászati szerepkörben.Hk feladatot meg a Ratel90 látta el.Mint mondtam,hadműveleti-harcászat szempontjábol nagyon szemléletes ellenpontja egymásnak a két sereg))

 

[ravenlord]

No,folytassuk az agymenést.
Miért voltak a búrok ennyire kerékmániások,hogy még kerekes MBTvel is kisérleteztek?
Az elsőszámú ok adja magát,a nagy hadműveleti távolságok.Kerekes technika hadműveleti mozgékonysága sokkal jobb,mint a láncos teknyikáé.Az alacsony csapatsűrűségű hadszintér pedig fokozott hadműveleti mozgékonyságot követelt.
A másik ok pedig az erőforráshiány.A láncos nehéz teknika 2-3x akkora logisztikai erőforrásigényű,mint a kerekes.Kisebb a hadműveleti rendelkezésre állási ideje (ne tévesszen meg senkit a lánctalpak 5-7000km-es élettertama.Hadműveleti helyzetben a tűz és a mozgás együtesére épülő harcászatban hadműveleti szinten állóharcban is mozoghat egy jármű napi több száz km-t is akár.Elég csak arra gondolni,hogy illik még állóharcban is 2-3 tűzcsapás után tüzelőállást váltani a különben merev frontvonalon.Ez élénkebb harchelyzetben lényegében folyamatos mozgást jelent.....).Nehezzebb a harctéri karbantartása,javitása.Láncsérülés azonnali mozgásképtelenséget okoz,ami mobilitásra épülő harcászatnál instant halál.Ezeket persze egy massziv logisztika (értve alatta mind a hadtápot,mind a javitó és karbantartó szolgálatot) meg tucja oldani,de.....Hatalmas az erőforrásigénye.Iszonyatos méretű szállitókapacitást igényel.Ha nincs meg a megfelelő/ahoz szükséges méretű és minőségű szállitókapacitás,akkor drasztikusan csökkenti a hadműveleti mozgékonyságot,de a harcászati rendelkezésre állást is.Konkrét harcászati manővereken kivűli mozgásnál a láncos technikát szállitják.Búrok még Angolában is,ahol csak lehetett,trélerre rakták a Centurionokat,hogy takarékoskodjanak az üzemidővel....Emlékezzünk csak az IDF előrevetett dd-jának sorsára.De februári ukrán képeket is lehet nézegetni.Az oroszok az első héten több hk-t hagytak el a logisztikai hiányosságok miatt,mint konkrét harci veszteségként.

(megjegyzés:angolai körülmények között a MAN hk szállitokkal sok baj volt,háború tapasztalatai nyomán teljesen új 1. kategóriás szállitójármű flottát tervetek a búrok-de már nem rendszeresitették őket az apardheid bukása miatt.Számunkra azonban ez a rész lényegtelen,a sűrű úthálózat miatt.Ezze ara szeretnék utalni,hogy nem egy az egyben kell a dolgokat lemásolni,hanem adaptálva a saját viszonyainkhoz.A hadműveleti helyzet is csak hasonló,nem azonos)

Lassan komolyan gondolom, hogy csatadöntő/háború-döntő tényező lesz a BTR-80-as állományunk (amennyiben megőrizzük és felújítjuk, továbbfejlesztjük őket)

 

[Negan]

Lassan komolyan gondolom, hogy csatadöntő/háború-döntő tényező lesz a BTR-80-as állományunk (amennyiben megőrizzük és felújítjuk, továbbfejlesztjük őket)

Magában aligha.Nagyon elavult,alulmotorizált,rengeteget kéne rájuk költeni.
SADF Ratel ugyanis nem volt valami szuperkorszerű eszköz,és a maga korában és a maga hadszinterén volt sikeres.Egyedül a cuitoi csatában került olyan helyzetbe,ahol europai hadszintéri viszonyokkal találkozot.Megerőditett,terepelőkészitett védelmi állásokat támadtak ott a búrok-és vesztettek.Ratelnek nem volt éjellátó eszköze,fegyverstabilizálása,ABV védelmi rendszere,és úszóképessége se.Teherautós kerékképlete miatt példul nagyon rossz volt az árokáthidalási képessége-miközben az uttalan afrikai terepen jol bevált.De a Ratel2000 programban azért nem véletlen terveztek 8x8 járgányt a váltására,sokkal kifinomultabb,akkoriban nagyon modern felszereléssel.Az egyik proto

35/50milis főfegyvert terveztek hozzá,és mindenféle ágyús,tüzérség,légvédelmi,stb változatát tervezték (ANC kormány törölte a programot,majd megvették a Patriát-ami révén született az XP változat.Spec szerintem nekünk az kéne alapjárműnek).A mi BTReink már konstrukciósan olyan elavultak,és nem mobil,hanem tömeges manőverező hadviselére tervezettek,hogy épiteni már nem lehet rájuk.
Mobil hadviselést különben láncos nehéz technikával is lehet folytatni-csak az amcsi logisztikai rendszer kell hozzá.2003ban az US Army részben igy harcolt Irakban.No de ők szükség esetén repülőgépekkel látták el a mélységben manőverező páncélos harccsoportokat,sőt,jutattak ki mélységbe hk-kat (plusz a légierő támogadta és védte őket).Orosz BTG mobil hadviselésének buktáját leginkább a logisztika alkalmatlansága okozta.Egyszerűen a láncos alapú BTG-ket az erősen vasútra épitő orosz logisztika képtelen volt megfelelően ellátni.

 

[Szittya]

a pzh harccsoportra van tervezve. a harccsoport hullámokra.
egy hullám 1.5-2 óra bevetéssel. 20km/h előrrenyomulással ez max 60 km. +a könnyű egységek további előrretólt strat pontok elfoglalása +5 km a peremre (felderek különlegesek zavarkeltők senkiföldje gyártók. +3 km.
ez egy ideális mondhatni tankönyvi esset.

1 nap.
másnap már védelem. ély leple alatt erődítési munkák.
tüzérség itt már csak hangot ad hogy elrejtese az utász és erődítési munkálatokat. ez zömében aknavető feladat már. meg nehézgéppuskáké (nagy hanghatás távolra is a nagyobb kaliber miatt és nagyobb az ellen visszatartó hatása a nagyobb ölési zóna miatt de ennél részletesebben ebbe nem megyek bele.

a hullámok közötti tűzcsapások nem a pzh k dolga (persze besegíthetnek ha már vannak) de elsősorban aknavetőtüz légicsapás. dron kopter a megszált de nem teljesen megtísztstott területek felett (körülzárt ellenséges alegység) védelmének megtörésére mozgásának korlátozására mozgásirányának lezárására SAKKBAN tartására a légierő jobban megfelel meg az aknavető páncéltörő rakéta kifele is esetleges összevont ellenséges csoportosításokra is a pct

 

[Szittya]

a PCT ilyenkor kap szerepet. a pct legfonosabb dolga biztosítani a hullámok közötti időintervallumot. megszzzilárdítani az állást hídfőt könnyü csapatokkal közösen. a második hullámba már apc kkel kell közösen megszilárdítani a védelmet. (az 1 hullám árokharcai miatt is jók a könnyü csapatok) ide nehezebb kell fő objektumok megszállására.
a 3. hullám meg a tényleges áttörés. ide kellenek a gépesített erők. teljes áttörés esetén felderekkel megindulni mélységbe részleges áttörés esetén minimálisan elörrenyomúlni a következő stratégiailag fonzos peremig (peremre kapaszkodni)

ezek egyébként nagyon jól le vannak ám írva