Én másképp gondolom. A 120-as sokáig már nem fejleszthető. Harminc negyven évenként, háborús időkben akár 5-10 évenként űrméretet kell váltani. Az anyagtechnoloógia fejlődése, a technikai fejlődés ezt diktálja.
A 130-140 mm-es kísérleti lövegek tapossák az utat, itt vannak, naivitás azt gondolni, hogy hobbiból készültek.
Nagyon leragadtál a lövegeknél és nem veszed észre, hogy a páncélzat is eléri lassan a határát.
Lehet, hogy az anyag tudomány fejlődik, de valahogy minden Leopard-verzió 4-5 tonnával mégis nehezebb lesz. Hol a határ?
120 tonnás harckocsik fognak rohangálni? Hát nem fognak! Nagyjából már most közelítik a bevethetőség határát: például a legtöbb híd 80 tonnára van tervezve (A Leguan hídvető MLC80-as).
Abban sem értek egyet, hogy létezik gyalogság támogató tank. A harckocsi a leghatékonyabb, ezért legveszélyesebb szárazföldi harceszköz. Kiegészül a drón technológia vivmányaival (IT, hálózatba kapcsolva), még hatékonyabb lesz a jövőben.
A gyalogság (és minden más fegyvernem és szakcsapat) feladata a harckocsik hatékony támogatása és nem fordítva.
Ez tévedés: a gyalgoság tud csak területeket elfoglalni, megszállni. Ők ássák be magukat és tartják a vonalat meg a városokat. Néz már körbe mi folyik a szomszédban!
Tank csaták ritkák mint a fehér holló! A harckocsikat tüzérségként vetik be: kilométerekről lövetik velök az ellenséges állásokat.
Az aknamezők, páncéltörő fegyverek és drónok miatt nem is mernek szinte előrenyomulni.
Kiscsoportos gyalogos harcászat zajlik: APC-kel, 4x4 MRAP-ekkel előreronygolnak kiguranak és megróbálják kitakarítani a lövész árkot - persze csak ha éjszaka sikerült egy odavezető sávban felszedni az aknákat. Harckocsik távolról pukkangatnak néhány repesz gránátot az akció megtámogatására. Jelenleg így néz ki a háború a szomszédban.
A harckocsik háttérbe szorulásának fő oka, hogy jelenleg a az elhárításukra szolgáló eszközök kerületek versenyelőnyben:
- aknák - egy rohad primitív eszköz, amire még mindig nem jött kis senki semmilyen hatásos megoldással ellenük. teljesen el tudják lehetetleníteni a harckocsik mozgását. Ezért működnek kb. önjárólövegként - sokszor közvetett irányzással lőve. Szűk megtisztított sávokat leszámítva moccani sem tudnak. Néha még távolról tüzérséggel szórt aknamezővel a már aknamentesnek vélt folyósok ismét lezárhatóak. Februárban Vuhledárnál ez elég jól működött az ukránoknak
- Drónok: ezek úgy megszaporodtak, hogy nagyon robosztus EW és légvédelmi képesség kell a kivédésükre. Ilyen senkinek nincs jelenleg Európában és még csak most kezdtek agyalni azon hogy kellene ilyesmi! Amúgy meg nem ia kamikáze drónok igazán veszélyesek, hanem a tűzlrségi megfigyelők! Lehetővé tesztik hogy a tüzérség percek alatt ledaráljon egy harckocsi szakszt és ezellen a harkocsik semmit nem tehetnek! Nincs az a páncél vagy APS ami kivéd egy rázuhanó 155-ös gránátot! veszteségek 70-80%-át tüzérség okozza - drónoknak és az irányított lőszereknek köszönhetnek ebből szerintem jó néhány 10%-ot...
- Páncéltörő fegyverek: a felülről támadó páncél törőfegverek nagyot mentek ebben a háborúban. A legtöbb APS-nak problémát jelentenek. Majd itt is elindul a macskaegér játék fejlesztésekben a támadó és védekező rendszer versenye. Jelenleg ott tartunk, hogy az APS még a legfejlettebb haderőkben is kuriózum, épp hogy kezdenek megjelenni (talán Izrael a kivétel). Drága új eszköz szóval 10-15 év mire eltrejdenek annyira hogy minden harckocsin lesz valamilyen APS. Már most dolgoznak az APS-ek kivédésén: van már két rakétás Kornet-inító, kamu-rakétával kiegészített RPG-30 - lényegük hogy két rakétát inídtanak gyorsan egymás után. Az első beindítja az APS-t a másik meg átjut. Középtávon a megoldás szerintem elektronikai zavaró modul beépítése lesz az ATGM-ek. Mindegyik APS radarral működik, amik zavarhatóak. Elég ha radar rosszul méri a rakéta sebességét és/vagy távolságát, túl korán vagy túl későn indítja az elhárító töltetet és az ATGM már is átjut! Ez egy műszakilag teljesn megoldható feladat, csak mivel alig vannak még az APS-ek, így ez eddig nem volt prioritás.
Szóval a harckocsi messze nem a "harcterek ura" jelenleg - az sokkal inkább a jó felderítéssel (pl. drónokkal) megtámogatott tüzérség.
A KF51-essel a legfőbb probléma az indokolatlanul nagy lövege.
Azt nem veszed figyelembe, hogy mennyire ritkán kell a harckocsi páncéltörő képessége: 8-10 kilőtt repesz gránát jut egy páncéltörőre (APFSDS). Lásd ukrajnai konfliktus! Több száz meg, ezer tankos csaták kora lejárt!
A főfeladathoz: az ellenséges élőerő és erődítések rombolására meg sok lőszer kell! Ez az a pont ahol gond van a 130-as löveggel: a csupán 20 lőszeres tár! Nem járható, hogy félóránkánt hátrak ell menni feltöltésre! Totál életképtelen helyzet lenne!
Nem is indokolt a 130-as löveg páncéltörő szempontból sem!
A 120-as mindent kilő és ez még vagy 15-20 évig így is lesz. Oroszok "armata sebességgel" fejlesztenek új harckocsikat. Újabban a T-80 újboli gyártásba vételén agyalnak!
A közös európai harkoc is talán 2035-40-re készül el.
A tömegkorlát miatt azok sem lesznek sokkal jobban védettek passzív páncélzattal.
A légnyeges kérdés amit az RM feszeget: megízhatóan lelőhetőek-e a nyíl lövedékek. (Elvielg saz izraeli APS-ek tunak ilyet) Ha igen, akkor nincs is érelme további passzív páncélzatot rakni rá, mert az APS leszereli a páncéltörő lövedékeket. Egyénként ez RM ezzel indokolja hogy KF51 55-60 tonnás sávban marad.
Ha viszont a a nyílövedékek hatásatalnithatóak, akkor megint nincs értelme a 130-as lövegnek! Hiába jön gyorsabban meg nehetebb az a nyíl ha az APS kettévágja, kibllenti és errodálja a páncéltörő képességét!
Tehát ebben az esetben van egy mind páncél törésre, mind tűztámogatásra KORLTOZOTTAN alkalmas harckocsid!
Pedig most csak lövegről van szó, a harckocsik többi problémáját amit fentebb írtam még mindig nem oldja meg az új generációsnak mondott KF51. Egyelőre más sem.
Nem kell kukázni a harckocsikat, de sokkal fontosabb képességekre kellene inkább többet költeni. Tüzérség, drónok és csapat légvédelem. A szomszédban zajló háború is azt mutatja, hogy ezekkel egy sokkal erősebb ellenfél is megállítható.