Csak azért ide és nem ukrán topicba teszem ezt a cikket, mert számomra a megállapításai a háború tapasztalatairól fontosabbak a magyar rakétatüzérségek beszerzése kapcsán, mint hogy örömködjek vagy sajnáljam az idegeneket egy szomszédos országban.
На жаль, нема підстав очікувати, що у рашистів скоро закінчаться ракети для ударів по нашій землі. Тому для успішного протистояння у небі авіації та крилатим ракетам ворога ЗСУ потрібні не тільки ПЗРК та ударні дрони, а й ЗРК середньої та великої дальності, а також винищувачі.
defence-ua.com
Tekintsétek a cikket inkább illusztrációnak a mondanivalómhoz!
1, Az ukrán védelem bizonyos nagy hatótávú orosz rakétacsapásokat abszolút le sem tud -saját bevallása szerint- kezelni. Itt érdemes lenne kielemezni az Iskandert, hogy miben áll az ő sebezhetetlensége.
Paraméterek:
-
hatótáv: 1-2000 km
-
magasság: 50 km (Korábban ukrán topicban már felhívtam arra a figyelmet, hogy az AMRAAM nem csak a NASAMból indítva de jó eséllyel Gripenről indított bustolt kezdő sebesség és kezdő magasság esetén sem tud felkapaszkodni eddig, félő, hogy a jelenlegi magyar védelem is csak a leszálló ágban objektum védelemmel tudna valamit tenni ellene. A repülés korábbi szakaszában jó eséllyel elrepülne az őt látó radarok és ellen-rakétaütegek feje fölött.)
-
sebesség: 10M (itt a rakétacsapások elleni védelem másik problémás sarokpontja; az elfogó rakétának nagyobb sebesség kell vagy minimálisan meg kéne tudnia közelíteni a támadó rakéta sebességét; illetve néhány levegőben tartott Gripennek nem lenne elég sebessége a rakéta elé odafordulni picit is nagyobb távolság esetén... mintha a teknős védené a fociban a kaput egy nyúllal szemben)
-
robbanófej: 500 kg
-
pontosság: 1 méter (kétségekkel kezelni, de itt meg kell jegyezzük, hogy navigációs rendszerük van és ha jól értem, optikai célazonosítás becsapódás előtt, vagyis tényleg felszerelhető a pontos csapásméréshez mindennel)
-eddig elhasznált raktárkészlet: 47%
Másik fontos technikai adat, amit a cikkből szeretnék kiemelni, hogy az
Sz-300-as
lelőheti a rakétát, ha:
-a rakéta sebessége nem haladja meg a
3,9M-et.
-
siker esélye 0,4-0,8 (vagyis az értéken belül lévő rakéta típusok ellen
soha nem éri el a 100%-os hatékonyságot és nem kell meglepődni azon, ha két próbálkozásból egyik sem sikeres)
-a működési plafon lehetővé teszi
+1 ha benne van a rakéta hatósugarában
2, Nagy készletek maradtak, alig használnak az oroszok Tocskát.
Paraméterek:
-
hatótáv: 120 km (taktikai és nem stratégiai csapásmérő eszköz)
-
magasság: ?
-
sebesség: 1,5-3,3M
-
robbanófej: 480 kg
-
pontosság: 100 méter (abszolút nem pontos, de az ukrán hadipar szinte összes zászlóshajója lőtávolságon belül van és szőnyegbombázásszerűen megszórva hamar a földdel tennék egyenlővé)
-
légvédelem hatékonysága: 0,4-07 (ezek elavultnak tekinthető '80-as évekbeli csapásmérő rendszerek, lényegében Sz-300 korabeli, amiket azóta fejlesztettek, tökéletesítettek; ehhez képest nem túl megbízható az ellenük való védekezés sem, ami több kérdést vet fel, mint amit megválaszol)
-eddig elhasznált: 6%
3, egy manőverező robotrepülőgépet is ide vennék bele
X-101
Parméterek:
-
hatótáv: 4000 km
-
magasság: 0,1-15 km
-
lopakodó
-
sebesség: 0,6-0,8M (körülbelül egy cseh oktató repülőgép sebessége, azt hinnénk, nem egy nagy kihívás)
-
robbanófej: 400 kg
-
pontosság: 10 méter
-
légvédelem hatékonysága: statisztikailag nem kiértékelhető (a kevés bevetés miatt)
-eddig elhasznált: 17%
Tanulság:
Ezek alapján a románok által beszerzett ATACMS 100 db rakéta
1, Ez is teljesíti természetesen az Iskander sikerét jelentő 50 km mennyezetet.
2, Úgy kell számolni, hogy 1 támadó rakétára legalább 2 elfogó rakétát kell megpróbálnunk kilőni, ha meg akarjuk állítani. (Vagyis ha a Meteor fel tud kapaszkodni az
50 km-es magasságba és főleg
időben fel tud kapaszkodni, akkor is nem 100% az elfogás valszeg két nyugati rendszer között sem és a védő költségei duplázódnak rakéta-rakéta összehasonlításnál.)
3, Eddig nem tudok olyan ukrán akcióról, ahol az Iskander kilövőit semmisítették volna meg. (Tócskából aszem viszont volt a rövidebb hatótávolság miatt.) Objektum védelemmel meg szf-i csapatokkal nem lehet ellensúlyozni egy ellenséget, amelynek stratégiai csapásmérő rakétatüzérsége van. Egy támadó oroszlánt nem tudsz visszatartani a farkánál fogva.
4, Az ukrán barátaink sem véletlenül rimánkodnak Patriot+NASAMS légvédelemért. Ezek Patriotok nem haszontalanok a román beszerzésben sem, csupán régi tézisem, hogy kabát fölé akarják gombolni az inget. Nálunk a NASAMS hatékony és relatíve olcsó eszköz (a Gripenek lecserélt rakétái is mehetnek bele) a légvédelem újra kiépítésének első lépcsőjének, de nem kiváltja a Patriot kaliberű több száz km-es hatótávolságú eszközöket. (Hogy értsük, egy Gripen levegő-levegő fegyvere jóval nagyobb hatótávolságú az új konfigban, mint az őt megállítani akaró NASAMS. Viszont Patriotból sem kellő számban nem lehet beszerezni eleget, sem a radar alatti berepüléstől nem lehet csak önmagában megvédeni, főleg egy X-101 típusú stealth lövedékkel szemben. De felhozhatnám kihívásként a repülőről indított PRR X-31P radarellenes rakétát, aminek 110 km-es hatótávolsága van, a PD verzióban 250 km és 100 méter magasságban radar alatt be tud repülni vagy 15 km plafonnal átrepülni a VSHORAD védők fölött.)
5,
Ukrajnát nem roppantotta meg egyelőre az, hogy napi 50 rakéta csapást kap már egy hónapja. A légierő pótolhatatlan veszteségeket szenvedett, a felrobbant megannyi raktár valószínűleg kritikusan felgyorsította a szf-i erők közelgő kimerülését, viszont kár erre a fegyvernemre egy mindent eldöntő tényezőként tekinteni. Oroszország például a logisztikai útvonalak problémái miatt és a fehérorosz csapatok váratlan távol maradása a konfliktustól miatt kénytelen volt kivonulni Kijev környékéről és feladni a teljes északi támadási irányt.
Egy jól felépített haderőben a rakétások egy eleme az egésznek és nem érdemes úgy tekinteni rájuk, mint "műhold felderítés+rakétatüzérség=70 km mélységben magunk előtt mindent darálni fogunk befelé". Vagy "első nap megsemmisül a légierő a földön és utána fentről bontjuk szét az ellenséget", mert ez ellen a repülőgépek mozgatása és reményeim szerint kiépülő állandó objektum védelem a klasszikus válasz. A szerb légierő nem semmisült meg a jóval erősebb és profibb US Air Force légiháborújával szemben sem.
Remélem érthető, hogy nem a románok egyik fegyverbeszerzést akarom az egekig magasztalni vagy az orosz fegyverek felsőbbrendűségét dicsőíteni. A román idevágó beszerzés tekintetében pont azt bizonyítja az oroszok szereplése, hogy az amerikai megfelelője is legalább annyira hatékony tud lenni és ellenben legalább annyira szenvednének a pásztorok egy leendő háborúban modern MBT-k és IFV-k nélkül, mint ahogy a ruszkik most szenvednek jóval modernebb földi technikával, de elöregedő gépparkkal.
Viszont nálunk sem egy mindent vívő érv kell. Nem atom biztos bunkerek, mert ha megnézzük, hogy milyen vastag beton véd ezektől a robbanófej méretektől... És mindig olcsóbb lesz beszerezni pár bunkerrombolót, mint 2 meg 3 vadászbombázó századnak akarok bunkert meg majdnem 40 helikopternek -plusz a ma is meglévő támadó heliknek- biztos védelmet építeni. Meg 200 AMRAAM rakétával védeni Százhalombattát, Budapestet, Paksot, Zalát, Kaposvár városát... Egyszerre kell valamilyen méretű objektum védelem, a hangárokat felkészíteni a védelmen átcsúszó kis méretű drónok ellen, átmozgatni a gépeket, ahogy profin láttuk a háború kitörésekor nálunk, stb.
De látni kell azt is, hogy rakéta képességet csak rakéta képességgel lehet összehasonlítani. Épp úgy hasznosak a 100 méter alatt manőverező eszközök, mint az 50 km magasságban egyelőre "minden felett átrepülő". (Az egyiket AWACS gépekkel lehet hatékonyabban ellensúlyozni, a másikat nagyobb hatótávolságú rakétákkal.) Itt én megfontolás tárgyává tenném, hogy UAV-oknál ha lesz alacsonyan berepülő öngyilkos, akkor az 80%-ban kiválthatja-e a cirkáló rakétát?
Remélem tudtam adni néhány plusz szempontot, amivel jobban megítélhetjük, hogy mire van szükségünk és mire nem.
