[HUN] Kerekes páncélozott harcjárművek beszerzése
- Téma indítója drone
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
...hát, ha most állnak neki végre a szimulátort építeni, akkor annak a "vége még odébb van"...
(a többiről meg olvashattál tőlem a 'tudodhol'
)Valószínű a 8*8-nál nem csak a mi igényeinket fogják a tervező figyelembevenni.
És nemcsak a c17-esen való szállíthatóságot.
A MH 99százalék csak misszióba vinné ezeket a gépeket, oda meg eddig is legtöbbször bérelt antonovokat használtunk, annyi repidőnk van.
Én volt, hogy amcsi c17el mentem afgánba,de nem magyarból hanem Biskekből pár nap várakozás után, ahová amcsi utasszállító vitt.
Vagy mazarba török utasszállítóval.
Hiába volt bérelt időnk.
Úgyhogy a c17 szerintem nekünk nem a világ közepe a tervezés szempontjából.
Lehet, hogy nem a világ közepe, de mi egy olyan 8x8-ast fejlesztésében veszünk részt, ami jó eséllyel 2030-tól fog évtizedekig szolgálni.
A Ruszlan 2030-ban átlag 40-50 éves gép lesz...
Elérhető lesz a világon a C-5M, (nekünk nem annyira), a C-17-es, az A-400M, KC-390, és az új kínai, esetleg C-2.
Ezek közül szerintem a három nyugati lehet elérhető az MH-nak.
Azért a C-17-KC390 lehet meghatározó, mert amit elvisz a KC, azt elviszi az A400 is.
A KC 26 tonnás korlátja a meghatározó, az egy véletlen, hogy a C-17-es kb. háromszoros terhelhetőségű.
A konklúzió, ha valakit érdekelt volna a 26 tonna.
A 8x8-as "HUXER" szempontjából.
Feltéve, hogy akarja az MH-RM a KC390-essel történő szállítást.
A Boxer méretei szerintem az alábbiak miatt alakultak úgy, ahogy.
- A hosszát a mission modul és a meghajtás befolyásolta. Előbbi nyilván a szállítandó deszant, torony fegyverzet, felszerelés által meghatározott. Utóbbit az MTU-199-es motor (elől keresztben) és a hosszirányban beépített Allison HD4060 automata váltó határozta meg. Ha rövidebb test kell, akkor a meghajtás részen lehet rövidíteni. Azonban a viszonylag olcsó komponensek nem kompakt méretűek, hisz kamionokba, haszonjárművekbe tervezték.
- A magasságot a nagyméretű kerekek és a modul felépítmény miatti magas önhordó alváz határozza meg. Utóbbi magába foglalja a kerekek hajtásához szükséges részegységeket. Itt is a mission modul okolható...
Hát akkor elég kacifántosan tetted fel a kérdést.
Pár helyen megnéztem 76.5 és 77.5 amit írnak c17re max terhelhetőségre.
Úgyhogy akkor a konklúziód nem 26 hanem 25.
Ami nem 3 (26 tonna) hanem 2 szállítható gép. Nem mindegy.
Igazad van. Nem pont annyi.Hát akkor elég kacifántosan tetted fel a kérdést.
Pár helyen megnéztem 76.5 és 77.5 amit írnak c17re max terhelhetőségre.
Úgyhogy akkor a konklúziód nem 26 hanem 25.
Ami nem 3 (26 tonna) hanem 2 szállítható gép. Nem mindegy.
Mindjárt csak 25,5 tonna a 26.
Az nekünk nem baj. Van saját "aknavető-gyárunk", fejlesztésünk.
Itt a "villantás" ideje!!!
Vagy el kéne már végre zavarni a víz-fej/"puha-pöcsöket"...
Nagyon lerontják az szakterületnél az összképet!!! ...és nem fizetés-fillérekért!!!
igen és a mission modul önmagába egy 1/3 késszenlétiszinten levő járműA Boxer méretei szerintem az alábbiak miatt alakultak úgy, ahogy.
Persze van előnye is a modulnak. Pl kész vannak...
- A hosszát a mission modul és a meghajtás befolyásolta. Előbbi nyilván a szállítandó deszant, torony fegyverzet, felszerelés által meghatározott. Utóbbit az MTU-199-es motor (elől keresztben) és a hosszirányban beépített Allison HD4060 automata váltó határozta meg. Ha rövidebb test kell, akkor a meghajtás részen lehet rövidíteni. Azonban a viszonylag olcsó komponensek nem kompakt méretűek, hisz kamionokba, haszonjárművekbe tervezték.
- A magasságot a nagyméretű kerekek és a modul felépítmény miatti magas önhordó alváz határozza meg. Utóbbi magába foglalja a kerekek hajtásához szükséges részegységeket. Itt is a mission modul okolható...
és pont a jellege miatt mégsem a késszre épített jármű 1/3 árba
én inkább egy automata 60 mm sbe gondolkoznák ami vizszintes tüzelésre is képes. mivel kisebbek az erőhatások és a tömeg egyszerübb /fartöltésesbe/
ami vizszintes tüzelésre is képes. mivel kisebbek az erőhatások és a tömeg egyszerübb /fartöltésesbe/
Egyrészt, szerintem az Antonovokat azért alkalmazták inkább (ha már befizettük magunkat a SALIS-ba), mert olcsóbb velük az út, de tényleg nem fognak azok sem örökké "élni".
A C-17-es repóráit meg szerintem egy vészhelyzeti kivonásra tartalékolták.
Jelenleg az a nagy különbség, hogy a C-17-es feladatrendszere - számunkra - megváltozhat. Addig a vészhelyzeti kivonás egyetlen opciója lehetett saját jogon.
Mert az AN-26-osnak minimum 2x le kellett szállnia Afganisztánig. Az meg nem vészhelyzeti kivonás.
Ezen kívül már a rendelkezésünkre áll utasszállítóként a két A319-es is. Ezen kívül ott lesz a 2db KC-390-es (szerintem lesz 3. is, de az most mindegy). Valamint köztes szállítónak ott az A330-is. És akkor az MNAU kapacitásáról még nem is beszéltünk.
Egy kitelepülést úgy is meg lehet valósítani, hogy a katonák mennek az A319-cel direktben, A technika meg C-17-tel, A400M-mel, meg persze KC-val.
Az ellátmány meg megy szépen A330-cal.
Ha nagyon meredek a szitu - értsd nincs teljesen biztonságos reptér a missziós országban - akkor meg lehet azt is oldani, hogy a KC zsilipelik be mind az embereket, mind a kisebb technikát, mind az ellátmányt, egy közeli baráti országból, ahol ideiglenesen 1 gép állomásozhatna.
Pl.: a németek az Iraki és 'asszem az Afgán misszióikhoz használtak egy Jordániában állomásoztatott A400M-et. Az biztosított a sürgősségi kivonás lehetőségét, mitöbb azt használták utántöltésre is az egyéb gépeikhez.
Szóval azzal, hogy a vészhelyzeti kivonásra lesz másik opciónk is, a C-17-esek átlényegülhetnek számunkra igáslónak.
Hát akkor elég kacifántosan tetted fel a kérdést.
Pár helyen megnéztem 76.5 és 77.5 amit írnak c17re max terhelhetőségre.
Úgyhogy akkor a konklúziód nem 26 hanem 25.
Ami nem 3 (26 tonna) hanem 2 szállítható gép. Nem mindegy.
Igazad van. Nem pont annyi.
Mindjárt csak 25,5 tonna a 26.
Szerintem túl nagy jelentőséget tulajdonítotok a szállítógépektől való függésnek. A PUMA mutatta meg pontosan, hogy tökre lehet alapozni a leszerelhető pótpáncélra légi szállítás esetén.
Igazság szerint ugyan azt a rendszert lehetne használni egy 8x8 esetén is.
Ha nekem most kellene egy 8x8-ast összepattintanom, akkor én egy ilyen gépet raknék össze.
- Elkészítenék egy 22-23 tonnás alap járművet, ami max. STANAG 2-3-ig van páncélozva. Ez kellően nagy testet tesz lehetővé ahhoz, hogy megmaradjon az úszóképesség opciója, valamint a kisebbik rendelkezésre álló teherszállító gépünknek sem jelent majd problémát. Az is biztos, hogy az alap járművet nem tolnám ki a KC szállítási határaihoz, mert a szállított tömeg drasztikusan befolyásolja a hatótávot.
A pótpáncélzatot mindenképpen a járműtől külön szállítanám. Akár úgy, hogy a 2 KC-ból az egyik a járművet viszi, a másik meg a páncélzatot, meg a kitelepüléshez szükséges egyébb eszközöket, járműveket fegyvereket.
A moduláris páncélzat pedig lehetővé teszi akár az úszófeltétek alkalmazását is.
- A hajtásnál mindenképpen egy- vagy többszörös hibrid megoldást alkalmaznék.
A meghajtást elektromosra tervezném, ahol is akár lehet kerekenként külön villanymotor, vagy akár tengelyenként 1-1.
Ezzel lehet biztosítani szerintem a legjobb nyomaték viszonyokat, valamint a legjobb terepjáró képességet. (és persze egy vizsugár hajtómű is egyszerűen kivitelezhető)
Nem véletlen, hogy annak idején az Eliica esetén is ezt alkalmazták. Ott elsősorban a tökéletes nyomatékelosztással (inverteres hajtás/szabályozás) kipörgő kerekek problémáját orvosolták uttörő módon. És érdekes, hogy az is 8x8-as!
Hja és egy ilyen elektromos hajtás nyomatékelosztását nem holmi mechanikai fékezgetésekkel érik el, hanem a teljesítményszabályozásával.
Aki nem ismeri:
A többszörös hibridet úgy értettem, hogy nem olyan hülye ötlet ám a hidrogén hajtás.
Szóval lehet a motorokhoz szükséges áramot megtermelni hidrogén felhasználásával, míg kerülhetne bele egy sima (bár túlméretes) APU is, ami a mostani járművekben is lassan alapfelszereltség, hogy ne kelljen a jármű brutális fő hajtóművét folyamatosan járatni, amikor csak mondjuk áll a jármű, de a fedélzeti rendszereinek mégis kell az áram.
Egy ilyen többszörös hibrid rendszernek az lehet az előnye, hogy egyrészt minimális erőátvitelre van szükség. Kerekenkénti motor esetén semmire!
Másrészt a több kisebb rendszer jobb tömegelosztást tesz lehetővé. A viszonylag nagy akkukapacitást pl. szét lehet szórni az autó különböző pontjaira, mint ahogy a külön külön nem túl nagy helyet foglaló arányaiban kicsi üzemanyag tartályt, és hidrogén tartályt is. Ma már akkuból olyan formát terveznek, amilyet nem szégyelnek.
Ezzel (mármint a tökéletes tömegelosztással) növelhető az úszóképesség valamint a terepjáró képesség is. Természetesen egy kisebb modulokból álló rendszer könnyebben szervizelhető tábori körülmények között is. Egy meghibásodás esetén pedig nem lesz a jármű azonnal vontatni való. Minél több motort alkalmaznak, annál biztosabb, hogy önerőből járóképes marad a jármű. Ha ezt a többszörös megoldást az áram előállításánál is felhasználják, akkor meg különösen igaz ez.
Egy olyan orrmotoros járműnél, mint a Boxer külön kunszt, hogy ki tudják egyensúlyozni az extra súlyt (motor+váltó) a jármű elején. Ha ez nem sikerült, akkor leginkább tengeralattjárót lehet belőle csinálni, mert nincs az a hullámtörő megoldás, ami a víz felett tartja a jármű orrát.
Az elektromos hajtás további előnye, hogy jóval alacsonyabbra építhető ugyan olyan terepjáró képesség mellett.
Pl. a Fuchs testen kívüli kardán hajtása egy nagyon jó elgondolás, ugyanakkor sérülékeny.
Egy elektromos hajtás esetén csak kábelekre van szükség, amit sokkal könnyebb bárhova elvezetni, akár failsafe duplázott kábelezéssel is.
És amennyire fontosnak tartottuk, hogy a Lynx kereskedelmi forgalomban gyártott motort, váltót kapjon, ugyan annyira fontos lehet, hogy akár az idehaza gyártásban lévő AUDI-khoz készült villanymotorok, vagy a lassan elektromos autóakku nagyhatalommá váló hazai termelés lássa el cellákkal a leendő kerekes harcjárművünket.
Hja és nem utolsó sorban, gyakorlatilag hangtalan üzemet biztosít - mert van, amikor ez létfontosságú.
- Nagyon fontos: Fegyverzetnek kimondottan csak távirányított tornyot kellene rárakni VR/AR megoldásokkal, villám gyors le/felszerelési lehetőségekkel, amennyiben a KC korlátos belmagassága problémát jelentene. Illetve egy csomót lehet spórolni a kisebb torony páncélozásán is.
Én mondjuk kíváncsi lennék, hogy mennyire tudnák megoldani a Lance torony korábban ígért ember nélküli kivitelezését. Csak hogy növeljük a seregen belüli kompatibilis rendszerek mennyiségét.
Szerintem félre ment a vita a C-17-es kapcsán!
Meglátásom szerint, nem azért kell számolni a C-17-el való szállíthatósággal, mert mi majd azzal fogjuk vinni ide-oda, hanem azért, mert a NATO alap, nehéz szállítógépe.
Ezt a leendő 8x8 (6x6) PSZH-t, nem csak magunknak fejlesztjük. A RM-nál sem hinném, hogy nem gondolnának a széleskörű exportjára! Ezért vélelmezhetően figyelembe fogják venni a légi szállíthatóságot a legelterjedtebb típusokkal!
Meglátásom szerint, nem azért kell számolni a C-17-el való szállíthatósággal, mert mi majd azzal fogjuk vinni ide-oda, hanem azért, mert a NATO alap, nehéz szállítógépe.
Ezt a leendő 8x8 (6x6) PSZH-t, nem csak magunknak fejlesztjük. A RM-nál sem hinném, hogy nem gondolnának a széleskörű exportjára! Ezért vélelmezhetően figyelembe fogják venni a légi szállíthatóságot a legelterjedtebb típusokkal!
A technikai kérdések mellett még hozzátenném, hogy a Rheinmetall biztosan a Boxert fejlesztené tovább, ha az ő szellemi tulajdonuk lenne, de nem az. Beszorultak az Artec projektcégbe a KMW és most már a Nexter mellé. Minden új fejlesztést, belevitt saját IP-t és hasznot meg kéne osztaniuk az egyik legnagyobb riválisukkal.
Ebből a szempontból is lehetne gondolkodni, hogy mi az ami a KMW oldaláról jött a Boxer fejlesztéséhez és gyártásához, mik azok a komponensek, tervezési megoldások, amiket a Rheinmetall nem használhat fel szabadon.
Ebből a szempontból is lehetne gondolkodni, hogy mi az ami a KMW oldaláról jött a Boxer fejlesztéséhez és gyártásához, mik azok a komponensek, tervezési megoldások, amiket a Rheinmetall nem használhat fel szabadon.
Egyébként a KMW is alapított magyar leányvállalatot, bár nincs agyonreklámozva. Az a Peter Ulbrich a vezérigazgatója, aki a katari bizniszüket is intézte.
A cég bejegyzett fő tevékenysége egyébként a “katonai harcjármű gyártása.”
Most ez vagy füstbe ment terv, vagy ahogy @Matróz Kommandó írta mégis lesz német harcjármű gyártás vmilyen formában a Rábánál.
Van ilyen,egy francia model.Hátultoltős,de nem automata.én inkább egy automata 60 mm sbe gondolkoznák
K
kamm
Guest
Lynx meg nincs igazan keszen.
Kerekes nem zarja ki a lancost.
En nem temetnem meg...
Jelenleg is csak kerekes van nekik, így, hogy a Boxert IFV konfigban veszik, nem sok esély van, hogy vesznek láncost is, ahhoz akkor kellene elvileg új alakulat, plusz emberek stb.
K
kamm
Guest
Igen, tudom, pont azert mondom. Szerintem eleve kicsi esély van arra, hogy meggyőzzék oket a lancosrol, de ha van is, ez azon nem valtoztat szerintem.