[HUN] Légvédelmi eszközök beszerzése

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

W

Wilson

Guest
Igen, ugyanakkor kérdéses lehet, hogy a Mistral-3 -nak mennyire lesz hosszú még a pályafutása nálunk, ha egyre jobban bútorozunk együtt a svédekkel (együttműködési megállapodás a svédekkel a repülőnapon) valamint pl. a lézeres dolgok kutatásába is beszállunk (ez áttételesen függhet össze, integrálás szempontjából).

Azaz nem veszünk-e át egyre több olyan dolgot ami a svédeknél is rendszeresítve van - illetve áttételesen, ha pl. Gripen -re is szeretnénk IRIS-T -t akkor a felszíni kilövésű (SL) verziókkal együtt értve adott esetben mennyiségi kedvezményre is lehetne hajtani ...




Igen, de ez nem is baj, hogy a Skyranger 30 mm lesz a csapatlégvédelemnél rakétástul - míg mondjuk az objektumvédelemnél a Mantis -hoz a 35 mm lesz önálló toronnyal. Ez ugye két szempontból is előnyös lehet:

  • amennyiben szétcsapnák a 35 mm gpá -t (akár szabotázs, akár repülő eszközről), akkor még mindig maradna akár mobil/rejtett rakétás egység is a rendszerben (az utóbbival kicsit előreszaladtam),
  • a település szempontjából nem ugyanaz a hely ideális a rakétás egységnek, mint a gpá -s egységnek.

Miből is épül fel jelenleg egy Oerlikon Skyshield üteg?

  • 2 db Mantis 35 mm Oerlikon gépágyúval
  • ADATS Shorad rakétarendszer (ősrégi cucc - ez nem is szerepel már sok képen. Ezt válthatná például egy Iris-T SLS -es mobil egység)
  • Radaros- és szenzoros állomás,
  • Harcvezetési pont.

Zárójelben: ugye mostanában a "nagy ötlet", hogy az egyik 35 mm gpá helyett mehetne egyes ütegekben a HEL (High-energy laser) egység ...

Miért is szeretném ebbe az ütegbe "bepasszírozni" egy mobil Iris-T SLS -es mobil egységet? Ennek több oka is van:

  • "hard kill" ellenrakéta képesség is (ilyesmit gpá -val vagy lézeres effektorral nem nagyon tudnánk felmutatni - a Mistral 3 se ...),
  • pl. nem is feltétlenül kellene rá radar. Amennyiben meg lenne az adott ütegben radaros SLS egység is, akkor meg redundanciát tudna biztosítani (pl. az üteg radaros egysége üzemképtelenné válna) - ráadásul úgy, hogy mobil módon mondjuk a várható csapásirányba települ akár teljesen rejtett módon (radart csak akkor kapcsolna amikor kell),
  • a mobil- illetve rejtett település lehetőségét nem tudom eléggé hangsúlyozni. Egy ilyen integrációval karöltve - eléggé "NASAMS -osan" tudna működni a rendszer.

Ugye az eredeti felvetésemben arra próbáltam utalni, hogy még a csapatlégvédelmis felállás keretein belül mennyire lehetne integrálni a "nagytesókhoz" (IRIS-T SLM 8x8 platformon, radaros egység, harcvezetési pont). A kérdés egyfelől azért jött, mert egyfelől az SLS -es egység lánctalpas (a többi meg kerekes) - másfelől az SLS -es egységhez is van radar (mint a többihez is van külön).

Azaz ez alapján meg amiket eleddig lehetett olvasni az SLS -es cumóról úgy tűnne, mintha semmihez nem lenne integrálva (azaz teljesen önállóan harcászkodna). Se csapatlégvédelmi - se objektumvédelmi shorad -hoz. Ez a mai világban úgy gondolom hátrány ...
Azért abba érdemes belegondolni, hogy mennyibe is kerülne egy ilyen rendszer kifejlesztése a számunkra csak az IRIS-T darab ára 500 000 euró....
 
  • Tetszik
Reactions: luperator

dkes

Well-Known Member
2019. december 5.
2 385
8 928
113
Azért abba érdemes belegondolni, hogy mennyibe is kerülne egy ilyen rendszer kifejlesztése a számunkra csak az IRIS-T darab ára 500 000 euró....

Egyébként nem írtam, de motoszkált a fejemben, hogy pont az IRIS-T félmillás ára (amiből négyet indítósínen tartalmaz az adott egység) nomeg a nem olcsó radar és rávezető rendszer miatt tűnik luxusnak, hogy egy ilyen láncos egység mindösszesen egyedül "kolbászol" a pusztában önmagában (persze a kísérendő csapatot követve) és nincs semmihez integrálva (még?) ...

Ez pláne amiatt luxus, mert a csapatban sincs sok ilyen radarral ellátott egység. Például lehet hasznos lenne az egyéb harcoló egységeknek is tudomást szerezni, ha felfedezne egy közeledő "drone swarming" -ot (ez népszerű téma volt korábban :) ) avagy mondjuk 8-10 km -re keringő ellen Bayraktar TB3 szerű drónt (akár elkerülni, akár álcázni, akár leküzdeni harchelyzettől függően stb.) ...
 
  • Tetszik
Reactions: Wilson
W

Wilson

Guest
Egyébként nem írtam, de motoszkált a fejemben, hogy pont az IRIS-T félmillás ára (amiből négyet indítósínen tartalmaz az adott egység) nomeg a nem olcsó radar és rávezető rendszer miatt tűnik luxusnak, hogy egy ilyen láncos egység mindösszesen egyedül "kolbászol" a pusztában önmagában (persze a kísérendő csapatot követve) és nincs semmihez integrálva (még?) ...

Ez pláne amiatt luxus, mert a csapatban sincs sok ilyen radarral ellátott egység. Például lehet hasznos lenne az egyéb harcoló egységeknek is tudomást szerezni, ha felfedezne egy közeledő "drone swarming" -ot (ez népszerű téma volt korábban :) ) avagy mondjuk 8-10 km -re keringő ellen Bayraktar TB3 szerű drónt (akár elkerülni, akár álcázni, akár leküzdeni harchelyzettől függően stb.) ...
Amúgy az Egyesült Arab Emiratusok a német Halconnal kifejlesztett Skynight rakétát rakták a saját rendszerükben..


 
W

Wilson

Guest
Egyébként nem írtam, de motoszkált a fejemben, hogy pont az IRIS-T félmillás ára (amiből négyet indítósínen tartalmaz az adott egység) nomeg a nem olcsó radar és rávezető rendszer miatt tűnik luxusnak, hogy egy ilyen láncos egység mindösszesen egyedül "kolbászol" a pusztában önmagában (persze a kísérendő csapatot követve) és nincs semmihez integrálva (még?) ...

Ez pláne amiatt luxus, mert a csapatban sincs sok ilyen radarral ellátott egység. Például lehet hasznos lenne az egyéb harcoló egységeknek is tudomást szerezni, ha felfedezne egy közeledő "drone swarming" -ot (ez népszerű téma volt korábban :) ) avagy mondjuk 8-10 km -re keringő ellen Bayraktar TB3 szerű drónt (akár elkerülni, akár álcázni, akár leküzdeni harchelyzettől függően stb.) ...
Szerintem nekünk luxus lenne nem Skyguard típusú rendszert alkalmazni csapatlégvédelemre....
 

Aladeen

Well-Known Member
2021. július 17.
18 821
36 043
113
Tudja valaki, hogy a HALCON Skyknight milyen rávezetést használ?

3-4 cikket elolvastam róla, de ez pont egyikben sincs benne...
 

Vogon

Well-Known Member
2021. május 13.
3 174
6 712
113
Zárójelben: ugye mostanában a "nagy ötlet", hogy az egyik 35 mm gpá helyett mehetne egyes ütegekben a HEL (High-energy laser) egység

Miért pont a gépágyú? Hatótávolságban jelenleg inkább ahhoz közelít, de a lézer nagyon sok körülmény esetén megbízhatatlan. És nekem az a fixa ideálom, hogy ki kéne fejleszteni egy 10 km hatótávolságút. Ezzel én azt kombinálnám, hogy a gpá fixen és megbízhatóan védelmet tud nyújtani egy siklóbombás salvo vagy öngyilkos drón raj ellen. (Aminél egyet-egyet az APS rendszer is el tud intézni, a csapatlégvédelemnek csak kellően meg kell ritkítania őket.)
A lézer ellövés sokkal olcsóbb -pár dollárnyi áram- a rakétához képest. És a csapatok felett köröző felderítő drónokat, a még csak célpontokat kereső keringő lőszereket és persze helik meg miegymást, ami nem akar bejönni -egyelőre- a pár kilométeres hatósugáron belülre azt megtizedelheti a lézer, mint a korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló rakéta.

Hátrány: Felhő mögül nem tudná kiszedni vagy köd esetén csak a gpá-ra lenne utalva. És meg kell oldani hozzá a hirtelen nagy áramfelvételt. (Nem mindegy az, hogy 15 percenként 1 lövés a tűzgyorsasága, de ha másodpercek alatt akarod után tölteni, akkor aksis megoldás esetén le fog égni.) Erre szerintem a hibrid meghajtás lenne majd egy lehetséges megoldás, mert annak alapból van egy erős vezetékhálózata a meghajtás miatt és állandó termelése. "Van mit megcsapolni két lövés között."

Ha a gpá-t cserélnék le és lézer-rakéta kombit használnak, akkor pont a fentiek miatt szerintem egy légicsapás esetén csak 1 db támadó lőszert tudna levédeni, miközben csupán egyetlen repülő ennél jóval többet tud kioldani. És a rakéta miatt megmarad drágának az utántöltése, raktár készletezés.
 
  • Tetszik
Reactions: dkes

dkes

Well-Known Member
2019. december 5.
2 385
8 928
113
Miért pont a gépágyú? Hatótávolságban jelenleg inkább ahhoz közelít, de a lézer nagyon sok körülmény esetén megbízhatatlan. És nekem az a fixa ideálom, hogy ki kéne fejleszteni egy 10 km hatótávolságút. Ezzel én azt kombinálnám, hogy a gpá fixen és megbízhatóan védelmet tud nyújtani egy siklóbombás salvo vagy öngyilkos drón raj ellen. (Aminél egyet-egyet az APS rendszer is el tud intézni, a csapatlégvédelemnek csak kellően meg kell ritkítania őket.)
A lézer ellövés sokkal olcsóbb -pár dollárnyi áram- a rakétához képest. És a csapatok felett köröző felderítő drónokat, a még csak célpontokat kereső keringő lőszereket és persze helik meg miegymást, ami nem akar bejönni -egyelőre- a pár kilométeres hatósugáron belülre azt megtizedelheti a lézer, mint a korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló rakéta.

Hátrány: Felhő mögül nem tudná kiszedni vagy köd esetén csak a gpá-ra lenne utalva. És meg kell oldani hozzá a hirtelen nagy áramfelvételt. (Nem mindegy az, hogy 15 percenként 1 lövés a tűzgyorsasága, de ha másodpercek alatt akarod után tölteni, akkor aksis megoldás esetén le fog égni.) Erre szerintem a hibrid meghajtás lenne majd egy lehetséges megoldás, mert annak alapból van egy erős vezetékhálózata a meghajtás miatt és állandó termelése. "Van mit megcsapolni két lövés között."

Ha a gpá-t cserélnék le és lézer-rakéta kombit használnak, akkor pont a fentiek miatt szerintem egy légicsapás esetén csak 1 db támadó lőszert tudna levédeni, miközben csupán egyetlen repülő ennél jóval többet tud kioldani. És a rakéta miatt megmarad drágának az utántöltése, raktár készletezés.

Igazából az érintett hozzászólásom egészében az objektum közellégvédelemről értekeztem (Skyshield és Mantis meg ADATS, a 35 mm -ről ami nálunk csak ott lesz - csapatlégvédelemnél 30 mm és toronyra integrált rakétás rendszer, továbbá ugye adott esetben ide valami rakétás kiegészítés, mert pont az ADATS illetve ennek "eltűnése" folytán lehet érdekes a kérdés).

Abban igazat adok, hogy a kiragadott mondatban a "helyett" helyett a "helyett/mellett" kifejezés szerencsésebb lett volna. Ugyanis a pontos konfigurációt (a "miből mennyit" kérdése) a lehetőségek mellett mindig a helyzet szabja meg (védendő objektum/rendezvény mérete és jellege, terep, várható fenyegetések minőségi- és mennyiségi valamint iránya aspektusa stb.).

A lézeres dolgokról egy-két szó. "10 km hatótávolságú" még egy jó ideig nem lesz. Ennek jelenleg fizikai jellegű korlátai vannak leginkább - azaz nem az a gond, hogy még "senki nem akart combos lézert csinálni". Hidd el, ha tudnának, akkor akár halálcsillagot is összerámoltak volna ...

"Vakargassuk" meg még egy kicsit ezt a hatótáv kérdést a lézer esetén. Egyfelől ez nem csak távolságfüggő, de célfüggő is. Alapvetően két csoportra bontanám a hatótávot, de ezen belül is a konkrét érték ugyanannál az eszköznél széles határok között mozoghat:

  • "hard-kill" képesség hatótávja. Ugye ez az amikor olyan mértékű fizikai sérülést okozunk a támadó fegyverhordozónak(/felderítő) eszköznek vagy beérkező lövedéknek (pl. aknavetőből kilőtt) vagy rakétás fenyegetésnek, mely által a feladata végrehajtásában meggátoljuk. Ez lézernél sajnos kisebb, mint gondolnánk. Mind a távolságot értve alatta, mind a céltárgy méretére tekintetében,
  • "soft kill" képesség hatótávja. Ugye ez az amikor adott esetben fizikai sérülés okozása nélkül tudjuk megakadályozni a támadó fegyverhordozó(/felderítő) eszközt vagy beérkező lövedéket (pl. aknavetőből kilőtt) vagy rakétás fenyegetést a céljának elérésében.

Az utóbbi lényegesen nagyobb lehet, mint az első - ugyanakkor ez sem számít "nagynak". Itt ugye főleg az optikai érzékelők átmeneti (de akár nem pillanatszerű) zavarását jelenti. Ez lehet pl. egy drónon. Ez egy autonóm drón esetén nem feltétlenül akadályozza meg, hogy "oda menjen ahová akar", de amennyiben megakadályozzuk, hogy kellő minőségű- és mennyiségű info -t gyűjtsön (akár felderítéshez, akár tüzérségi célfelderítés/tűzvezetéshez stb.), akkor már mission completed. Amennyiben e miatt szakítja meg a küldetését, akkor már nyertünk. Amennyiben "csak" bármi mással tudjuk elintézni (legyen az gpá. vagy akár egy sörétes puska) amíg eredményesen zavarni tudjuk, akkor is nyertünk. Aztán a bejövő optikai célrávezetéssel rendelkező fenyegetések szenzorának zavarására is igazából a lézer tud jó lenni.

Persze amiről lehetne beszélni még sokat az a "algoritmus" ami vezérli egy ilyen gpá./lézer/akár rakétás egységekből felálló rendszer működését. Egyfelől itt emberi reakcióidő nem játszik. Pl. egy kilőtt aknavető lövedék vagy RPG esetén erre alapozva már nem teremne sok babér. Akkor viszont felmerülnek olyan kellemetlen kérdések, mint a céltárgyak észlelése- és felismerése (optikai- és egyéb) - itt ugye lehetőleg minél kevesebb fals riasztással (ugye egy gyerek papírsárkányának programozott lőszerrel történő ledurrantása vagy lézeres szétégetése nem lenne nyerő. Ne felejtsük ilyesmit rendezvények biztosítására is használnak, ahol hemzsegnek a civilek akár). Aztán a fenyegetések leküzdésének módja (ehhez nagyon fontos a pontos azonosítás) - priorizálás (fontosság-sürgősség-időfaktor. Ugye az első kettő nagyon nem ugyanaz !!) és optimális célra vezetés (ami figyelembe veszi, hogy egy adott gpá. -s egység egy pozícióból mennyi idő alatt fordul át egy másik célra stb. stb.). Itt ugye az sem mindegy, hogy egy célra mennyi lőszert tüzelsz vagy mennyi ideig "lézerezed".

  • amennyiben túl kevés (pl. egy-két lőszer és fordulsz nem megvárva az eredményt), akkor feleslegesen pazaroltál rá erőforrást (adott eszköz ideje, lőszer stb.),
  • amennyiben túl sokat, akkor meg a pazarláson kívül gond lehet, hogy nem tudsz minden fenyegetést elhárítani avagy kisebb arányban, mint lehetne ...

Namost mindenről értekeztem - csak a rakétás egység szükségességéről nem egy ilyen rendszerben ... :) Azaz a kérdés egyelőre nyitott marad, hogy kellhet-e és amennyiben igen, akkor milyen formában (pl. némileg mobilabb illetve rejtett település lehetőségével stb.) ...
 
  • Tetszik
Reactions: Vogon
T

Törölt tag 1586

Guest
Egy helikoptert ez még 6 km távolságból is elcsap.
Ezt csak csekély mértékben tartom v.színűnek. A gépágyú lőszereknek is van önmegsemmisítője és 6 km erősen az a határ ahol az már működésbe lép.
Amúgy az Egyesült Arab Emiratusok a német Halconnal kifejlesztett Skynight rakétát rakták a saját rendszerükben..
Apró pontosítás...
A Halcon nem német cég hanem EAE honos Edge cégcsport egyik cége.
Az viszont igaz hogy a Skyknight rakétát a Német Rheinmetall-lal közösen fejlesztik.
Tudja valaki, hogy a HALCON Skyknight milyen rávezetést használ?
Az elérhető források szerint a SkyKnight (p.s.: nem Skynight - nem "égi éjszaka" hanem "égi lovag"..) = Denel Cheetah C-RAM rakéta. (a Denel csődbe ment és úgy tűnik eladták a projektet az araboknak) A Cheetahról pedig egyértelműen azt írjak hogy ARH / MCG rakéta lett volna.
"...The Cheetah missile is a completely new system with its own radar seeker that will have a proximity warhead, although it will use technologies that have been developed for other Denel Dynamics missiles..."
"..Guidance is via a data uplink with terminal homing via the missile’s radar seeker..."
Az más kérdés hogy ha megvalósul jó eséllyel ez lesz a legkisebb ARH egység. A Skyknight / Cheetah rakéta átmérője 115 mm ami 45 mm-rel kisebb még a Tamir rakétánal is.
 
  • Tetszik
Reactions: Wilson
K

kamm

Guest
Igen, ugyanakkor kérdéses lehet, hogy a Mistral-3 -nak mennyire lesz hosszú még a pályafutása nálunk, ha egyre jobban bútorozunk együtt a svédekkel (együttműködési megállapodás a svédekkel a repülőnapon) valamint pl. a lézeres dolgok kutatásába is beszállunk (ez áttételesen függhet össze, integrálás szempontjából).

Azaz nem veszünk-e át egyre több olyan dolgot ami a svédeknél is rendszeresítve van - illetve áttételesen, ha pl. Gripen -re is szeretnénk IRIS-T -t akkor a felszíni kilövésű (SL) verziókkal együtt értve adott esetben mennyiségi kedvezményre is lehetne hajtani ...




Igen, de ez nem is baj, hogy a Skyranger 30 mm lesz a csapatlégvédelemnél rakétástul - míg mondjuk az objektumvédelemnél a Mantis -hoz a 35 mm lesz önálló toronnyal. Ez ugye két szempontból is előnyös lehet:

  • amennyiben szétcsapnák a 35 mm gpá -t (akár szabotázs, akár repülő eszközről), akkor még mindig maradna akár mobil/rejtett rakétás egység is a rendszerben (az utóbbival kicsit előreszaladtam),
  • a település szempontjából nem ugyanaz a hely ideális a rakétás egységnek, mint a gpá -s egységnek.

Miből is épül fel jelenleg egy Oerlikon Skyshield üteg?

  • 2 db Mantis 35 mm Oerlikon gépágyúval
  • ADATS Shorad rakétarendszer (ősrégi cucc - ez nem is szerepel már sok képen. Ezt válthatná például egy Iris-T SLS -es mobil egység)
  • Radaros- és szenzoros állomás,
  • Harcvezetési pont.

Zárójelben: ugye mostanában a "nagy ötlet", hogy az egyik 35 mm gpá helyett mehetne egyes ütegekben a HEL (High-energy laser) egység ...

Miért is szeretném ebbe az ütegbe "bepasszírozni" egy mobil Iris-T SLS -es mobil egységet? Ennek több oka is van:

  • "hard kill" ellenrakéta képesség is (ilyesmit gpá -val vagy lézeres effektorral nem nagyon tudnánk felmutatni - a Mistral 3 se ...),
  • pl. nem is feltétlenül kellene rá radar. Amennyiben meg lenne az adott ütegben radaros SLS egység is, akkor meg redundanciát tudna biztosítani (pl. az üteg radaros egysége üzemképtelenné válna) - ráadásul úgy, hogy mobil módon mondjuk a várható csapásirányba települ akár teljesen rejtett módon (radart csak akkor kapcsolna amikor kell),
  • a mobil- illetve rejtett település lehetőségét nem tudom eléggé hangsúlyozni. Egy ilyen integrációval karöltve - eléggé "NASAMS -osan" tudna működni a rendszer.

Ugye az eredeti felvetésemben arra próbáltam utalni, hogy még a csapatlégvédelmis felállás keretein belül mennyire lehetne integrálni a "nagytesókhoz" (IRIS-T SLM 8x8 platformon, radaros egység, harcvezetési pont). A kérdés egyfelől azért jött, mert egyfelől az SLS -es egység lánctalpas (a többi meg kerekes) - másfelől az SLS -es egységhez is van radar (mint a többihez is van külön).

Azaz ez alapján meg amiket eleddig lehetett olvasni az SLS -es cumóról úgy tűnne, mintha semmihez nem lenne integrálva (azaz teljesen önállóan harcászkodna). Se csapatlégvédelmi - se objektumvédelmi shorad -hoz. Ez a mai világban úgy gondolom hátrány ...
Mar Skynex van, nincs Skyshield, abban meg mar Cheetah van:

 
M

molnibalage

Guest
Ezt csak csekély mértékben tartom v.színűnek. A gépágyú lőszereknek is van önmegsemmisítője és 6 km erősen az a határ ahol az már működésbe lép.

Apró pontosítás...
A Halcon nem német cég hanem EAE honos Edge cégcsport egyik cége.
Az viszont igaz hogy a Skyknight rakétát a Német Rheinmetall-lal közösen fejlesztik.

Az elérhető források szerint a SkyKnight (p.s.: nem Skynight - nem "égi éjszaka" hanem "égi lovag"..) = Denel Cheetah C-RAM rakéta. (a Denel csődbe ment és úgy tűnik eladták a projektet az araboknak) A Cheetahról pedig egyértelműen azt írjak hogy ARH / MCG rakéta lett volna.
"...The Cheetah missile is a completely new system with its own radar seeker that will have a proximity warhead, although it will use technologies that have been developed for other Denel Dynamics missiles..."
"..Guidance is via a data uplink with terminal homing via the missile’s radar seeker..."
Az más kérdés hogy ha megvalósul jó eséllyel ez lesz a legkisebb ARH egység. A Skyknight / Cheetah rakéta átmérője 115 mm ami 45 mm-rel kisebb még a Tamir rakétánal is.
A 35 mm-es ágyúnak valahol megtaláltam a ballisztikáját ezt vittem fel.

jBoHB5w.png

A Silka effektív lőtávj határa ott van, ahol kb. 5 sec-et repült a lövedék és már brutálisan lelassult.
Csak hát az 23 mm és nem 35 mm...

A 6 km lehet, hogy tényleg picit túlzó ki kéne számolni a szórásképet is, de a lövedék sebességét nézve azért nincs túl nagy gond 4 km táján.

A marketing doksi is 3500 méteres lőtávot ad meg erre, de ez erős alsó becslésnek tartom, amikor egy AGM-65 rakétát is szanaszéjel lőtt 2 km távolságból a cucc. Akkor még szemből nézve is egy AH-1 keskeny helit egészen biztosan beterítene 4 km-ről is. A lövedék sebesség alapján 4 km táján is majdnem lineáris a szórása...

A Silka szórása 1500 méterig majdnem lineáris méterben.
Az a 2,5 sec röppálya idő. Az 2,5 sec az 35 mm-nél 2500 táján van és eleve kisebb a 35 mm szórása, mint a 23 mm-é.

IyQrRd7.png
 

dkes

Well-Known Member
2019. december 5.
2 385
8 928
113
Mar Skynex van, nincs Skyshield, abban meg mar Cheetah van:

Köszönöm. No meg Skymaster network meg a többi. Úgy látom nem fogunk kifogyni egyhamar a "Sky" kezdetű szavakból még, ha figyelembevesszük a korábbi cumókat is ...

Igen, alapvetően látszik, hogy elég erőteljesen tolódik a hangsúly a szoftver illetve a hálózatos hadviselés felé. Itt ugye az igazi pláne, hogy nemcsak üteg szinten megy a harcászat, hanem ütegek hálózata néz szembe a fenyegetésekkel. Képesek egymásnak valósidejű info -kat átadni az észlelt fenyegetéskor és ilyenformán egy üteg már akkor felkészülhet amikor nem is került még az észlelési távolságba.

Igen, akkor a Cheetah integrációja aránylag új dolog náluk. Ugyanakkor ugyanazon hw elemekből legóznak gyakorlatilag. Ugye a központi radar egység (X-TAR3D) illetve a TV és IR érzékelők "millió évesek", a 35 mm Oerlikon gpá. se mai gyerek meg a HEL -t is demózzák már egy ideje ... Persze néha reszelnek a meglevőkön vagy éppen egy-egy dolog kikerül/bekerül, de nem ezen van a hangsúly, nem ezért kapta a dolog ezt a szép új Skynex nevet.

Feltételezem szoftver oldalról az sem lenne gond, hogy amennyiben kerekeken guruló egységet (pl. nálunk a 30 mm Oerlikon gpá. rakátás egységgel integrált tornyos változatával rendelkező járművet) kapnának erősítésnek (pl. veszteség pótlására) azt sem lenne gond pár gombnyomást követően a rendszer részévé tenni ...
 

Vogon

Well-Known Member
2021. május 13.
3 174
6 712
113
Igazából az érintett hozzászólásom egészében az objektum közellégvédelemről értekeztem (Skyshield és Mantis meg ADATS, a 35 mm -ről ami nálunk csak ott lesz - csapatlégvédelemnél 30 mm és toronyra integrált rakétás rendszer, továbbá ugye adott esetben ide valami rakétás kiegészítés, mert pont az ADATS illetve ennek "eltűnése" folytán lehet érdekes a kérdés).

Abban igazat adok, hogy a kiragadott mondatban a "helyett" helyett a "helyett/mellett" kifejezés szerencsésebb lett volna. Ugyanis a pontos konfigurációt (a "miből mennyit" kérdése) a lehetőségek mellett mindig a helyzet szabja meg (védendő objektum/rendezvény mérete és jellege, terep, várható fenyegetések minőségi- és mennyiségi valamint iránya aspektusa stb.).

A lézeres dolgokról egy-két szó. "10 km hatótávolságú" még egy jó ideig nem lesz. Ennek jelenleg fizikai jellegű korlátai vannak leginkább - azaz nem az a gond, hogy még "senki nem akart combos lézert csinálni". Hidd el, ha tudnának, akkor akár halálcsillagot is összerámoltak volna ...

"Vakargassuk" meg még egy kicsit ezt a hatótáv kérdést a lézer esetén. Egyfelől ez nem csak távolságfüggő, de célfüggő is. Alapvetően két csoportra bontanám a hatótávot, de ezen belül is a konkrét érték ugyanannál az eszköznél széles határok között mozoghat:

  • "hard-kill" képesség hatótávja. Ugye ez az amikor olyan mértékű fizikai sérülést okozunk a támadó fegyverhordozónak(/felderítő) eszköznek vagy beérkező lövedéknek (pl. aknavetőből kilőtt) vagy rakétás fenyegetésnek, mely által a feladata végrehajtásában meggátoljuk. Ez lézernél sajnos kisebb, mint gondolnánk. Mind a távolságot értve alatta, mind a céltárgy méretére tekintetében,
  • "soft kill" képesség hatótávja. Ugye ez az amikor adott esetben fizikai sérülés okozása nélkül tudjuk megakadályozni a támadó fegyverhordozó(/felderítő) eszközt vagy beérkező lövedéket (pl. aknavetőből kilőtt) vagy rakétás fenyegetést a céljának elérésében.

Az utóbbi lényegesen nagyobb lehet, mint az első - ugyanakkor ez sem számít "nagynak". Itt ugye főleg az optikai érzékelők átmeneti (de akár nem pillanatszerű) zavarását jelenti. Ez lehet pl. egy drónon. Ez egy autonóm drón esetén nem feltétlenül akadályozza meg, hogy "oda menjen ahová akar", de amennyiben megakadályozzuk, hogy kellő minőségű- és mennyiségű info -t gyűjtsön (akár felderítéshez, akár tüzérségi célfelderítés/tűzvezetéshez stb.), akkor már mission completed. Amennyiben e miatt szakítja meg a küldetését, akkor már nyertünk. Amennyiben "csak" bármi mással tudjuk elintézni (legyen az gpá. vagy akár egy sörétes puska) amíg eredményesen zavarni tudjuk, akkor is nyertünk. Aztán a bejövő optikai célrávezetéssel rendelkező fenyegetések szenzorának zavarására is igazából a lézer tud jó lenni.

Persze amiről lehetne beszélni még sokat az a "algoritmus" ami vezérli egy ilyen gpá./lézer/akár rakétás egységekből felálló rendszer működését. Egyfelől itt emberi reakcióidő nem játszik. Pl. egy kilőtt aknavető lövedék vagy RPG esetén erre alapozva már nem teremne sok babér. Akkor viszont felmerülnek olyan kellemetlen kérdések, mint a céltárgyak észlelése- és felismerése (optikai- és egyéb) - itt ugye lehetőleg minél kevesebb fals riasztással (ugye egy gyerek papírsárkányának programozott lőszerrel történő ledurrantása vagy lézeres szétégetése nem lenne nyerő. Ne felejtsük ilyesmit rendezvények biztosítására is használnak, ahol hemzsegnek a civilek akár). Aztán a fenyegetések leküzdésének módja (ehhez nagyon fontos a pontos azonosítás) - priorizálás (fontosság-sürgősség-időfaktor. Ugye az első kettő nagyon nem ugyanaz !!) és optimális célra vezetés (ami figyelembe veszi, hogy egy adott gpá. -s egység egy pozícióból mennyi idő alatt fordul át egy másik célra stb. stb.). Itt ugye az sem mindegy, hogy egy célra mennyi lőszert tüzelsz vagy mennyi ideig "lézerezed".

  • amennyiben túl kevés (pl. egy-két lőszer és fordulsz nem megvárva az eredményt), akkor feleslegesen pazaroltál rá erőforrást (adott eszköz ideje, lőszer stb.),
  • amennyiben túl sokat, akkor meg a pazarláson kívül gond lehet, hogy nem tudsz minden fenyegetést elhárítani avagy kisebb arányban, mint lehetne ...

Namost mindenről értekeztem - csak a rakétás egység szükségességéről nem egy ilyen rendszerben ... :) Azaz a kérdés egyelőre nyitott marad, hogy kellhet-e és amennyiben igen, akkor milyen formában (pl. némileg mobilabb illetve rejtett település lehetőségével stb.) ...

Így már más a leányzó fekvése.

Objektum védelemre én is úgy gondolom, hogy mind a három alkalmas, akár kombinálva is. Kedvező is, ha kombináljuk. A csapatlégvédelem annyiból problémás, hogy ott a toronyra és a járműre nem lehet bármiből bármennyit felpakolni. Így is közvélekedés lett a fórumon, hogy nagyon ki kellett számolni, hogy milyen gépágyú mennyi lőszer mellé fér fel még egy rakéta konténer.
Ezért feszegettem a témát, hogy ott melyik ujjamat harapnám. Mivel ebben az évtizedben látszik már jele, hogy rohamos fejlődésnek fog indulni a lézer, nem marad a jelenlegi szintjén, a zsidó államban is már repülőkre épített cuccot teszteltek és lőttek le vele elég nagy hatótávolságon UAV-ot. 6th gen vadászokba akarják építeni...
Szóval én abból indulok ki, hogy jó iránynak tűnik a számomra az RM-mel való együttműködésnél a lézerkutatás bejelentése. Jelenleg nagyon korlátosnak tűnnek a képességei, de ha innovációt viszünk bele a németekkel együttműködésben, hiszen ők látják azt, hogy a jövőben milyen járművek és milyen szükségletek lesznek, akkor exportra is jól kamatoztathatjuk.

Szóval az én lelkesedésemet a lézer légvédelem iránt meg így kell érteni. Én az évtized végére várom nagyjából, hogy kiforrja magát remélem magyar vonatkozással a téma és addigra eredményeket érünk el a hibrid APC-ben is, ami mint mondtam, az fókusz fegyver energiaellátásában gondolnám, hogy igen jelentős előrelépés lenne. És így bár sok megoldást vásárolunk külföldről, a mi megoldásainkat is rendszeresítik más NATO tagországokban és ezért egyszerre lesz a hadipar fenntartható és minőségi fegyvereket gyárt a katonáink számára. :)
 

dkes

Well-Known Member
2019. december 5.
2 385
8 928
113
Így már más a leányzó fekvése.

Objektum védelemre én is úgy gondolom, hogy mind a három alkalmas, akár kombinálva is. Kedvező is, ha kombináljuk. A csapatlégvédelem annyiból problémás, hogy ott a toronyra és a járműre nem lehet bármiből bármennyit felpakolni. Így is közvélekedés lett a fórumon, hogy nagyon ki kellett számolni, hogy milyen gépágyú mennyi lőszer mellé fér fel még egy rakéta konténer.
Ezért feszegettem a témát, hogy ott melyik ujjamat harapnám. Mivel ebben az évtizedben látszik már jele, hogy rohamos fejlődésnek fog indulni a lézer, nem marad a jelenlegi szintjén, a zsidó államban is már repülőkre épített cuccot teszteltek és lőttek le vele elég nagy hatótávolságon UAV-ot. 6th gen vadászokba akarják építeni...
Szóval én abból indulok ki, hogy jó iránynak tűnik a számomra az RM-mel való együttműködésnél a lézerkutatás bejelentése. Jelenleg nagyon korlátosnak tűnnek a képességei, de ha innovációt viszünk bele a németekkel együttműködésben, hiszen ők látják azt, hogy a jövőben milyen járművek és milyen szükségletek lesznek, akkor exportra is jól kamatoztathatjuk.

Szóval az én lelkesedésemet a lézer légvédelem iránt meg így kell érteni. Én az évtized végére várom nagyjából, hogy kiforrja magát remélem magyar vonatkozással a téma és addigra eredményeket érünk el a hibrid APC-ben is, ami mint mondtam, az fókusz fegyver energiaellátásában gondolnám, hogy igen jelentős előrelépés lenne. És így bár sok megoldást vásárolunk külföldről, a mi megoldásainkat is rendszeresítik más NATO tagországokban és ezért egyszerre lesz a hadipar fenntartható és minőségi fegyvereket gyárt a katonáink számára. :)

Igen, azonban a 6th gen vadászok egy teljesen más kávéház. Egyfelől ki tudja mikor lesznek - sőt akár a pontos funkcionalitás sincs teljesen tisztázva talán. Azonban kicsit elöljáróban két dologra hívnám fel a figyelmet.

  • egy ilyen vadásznak rendelkezésére fog állni egy nagy teljesítményű hajtómű ami a lézernek energiaforrásként szolgál - ez azért a földfelszínen maximumra kitekerve nem mindenhol opció ám ... :)
  • több kilométeres - akár 10 km környékén azért mások a viszonyok. Az elnyelődés és szóródás (meg domborzat növényzettel, terepakadályok, adott esetben füst, köd, szmog ilyesmi - OK, felhők meg ott vannak gyakrabban) nem annyira áll az útjában egy lézernyalábnak, mint mondjuk egy földfelszínről üzemelő rendszernél. Azaz itt lehet nem számolhatunk akkora hatótávokkal sem, mint ott fent ...
 
T

Törölt tag 1586

Guest
6 sec alatt is elrepül a lőszer a diagram alapján 6 km-ig.
Ha u.azt a diagramot nézzük akkor legfeljebb az APDS-T lőszer repül el 6 km-re 6 sec. alatt.
A légvédelmi célra használt többi - AHEAD, HEI - talán 11. sec alatt (kis jóindulattal...) repül el 6 km-re ahol aztán önmegsemmisítő szépen fel is robbantja mindet.
 

Aladeen

Well-Known Member
2021. július 17.
18 821
36 043
113
Érdekes lenne mennyibe kerül ez a HALCON rakéta. ARH vezérléssel biztos baromi drága.
Rövid hatótávolságú csapat légvédelemnek egy olcsó rakéta kell, pláne ha tucatjával kell kilövöldözni drónokra, meg C-RAM célokra.
Ebből a szempontból jobb iránynak tűnik az oroszok PANSIR (SA-22) rendszerének megoldásai - rádió-parancs vezérlésű rakéta kellene inkább a Skyrangerre...
 
  • Tetszik
Reactions: ravenlord