Az 50+ km az eléggé marketing szagú dolog....
Ez az ESSM hatótávolsága minden nyílt forrás szerint több mint 50km, meg pár napja Kajári tábornok nyilatkozta hogy "több mint 50km hatotávolságú a NASAMS nagyobb rakétája"
De te biztos jobban tudod!
A légi célok a legritkább esetben jönnek pont szemben. E mellet nem mindegy milyen magasságon jönnek stb...
Van itt olyan aki nálam részletesebben is kifejti ha kell.Papíron mindenképpen. Hiszen billárd asztal országban élünk ahol minden sík.... Vagy nem XD
Szaros Shaheed szerű drónokról volt szó amik k. lassan, tök egyenesen jönnek!
Ha 10 kilométerrel számolod az indítók elhelyezését, akkor sem csak "néhány objektumot" tud védeni!
Olvassd már vissza az egész beszélgetést, mielőtt beleszólsz!
Miért igen?
Hülye kérdések helyet lehet ám gondolkodni is... Minél kisebb az RCS annál kevésbé lehet érzékelni.
Az AIM-120-as egy ARH-s rakéta, amely egy 0,33 literes aludoboz méretű radarral bír.
Hármat találhatsz, hogy miért problémás neki önmagát célra vezetni egy alacsony RCS-jű célra.
Pl. az RPK-s rakéták előnye, hogy pl. IR kép alapján simán célra vezeti őket a rendszer. De az AIM-120 az nem RPK-s, önmagának kell célt találnia... Aztán vagy megy vagy nem....
Vontatott csali szintén imádja az ilyen rakétákat.
Az hogy milyen távolról lehet ráindítani, az nem azt jelenti, hogy "nem lehet ráindítani" a siker valószínűségével.
A "lopakodó gépek" meg nem minden irányból egyformán lopakodók. Pl. a nagyobb hatótávolságú légvédelmi rakéták is többnyire felülről támadnak mint egy ballisztikus rakéta, ahonnét kevésbé hatékony a lopkodó kialakítás...
Nyilván pontosan egyikünk sem ismeri az AMRAAM radarjának képességeit pláne nem alacsony észlelhetőségű célok ellen, szóval ezt a vitát nem tudjuk eldönteni.
Egyelőre senkinek sincs lopakodó gépe a környékünkön illetve NASAMS nagy előnye a tovább fejleszthetősége: folyamatosan integrálnak hozzá új rakétákat. Ha probléma lenne hogy az AMRAAM nem találja el a lopakodókat, akkor majf veszünk bele olyan rakétát ami meg igen!
Pl. a Stunner rakéta aktívradaros és infravörös képalkotós egyszerre - létzeik ilyen kettős rávezetés napjainkban is.
Ami azt illeti a ABM rendszernek elég esélyes lehet nálunk is a Stunnert használó Dávid parittyája légvédelmi rendszer.
Szóval azt k. sok lopakodót, amivel szembetalálhatjuk magunkat, majd akkor a Stunnerrel lőjjük le!
És akkor egy gépágyúnak mekkora a HMZ-je?
Mert ha a drónra nem lövünk rakétával, akkor ott vagyunk, hogy a NASAMS k*rvára nem véd meg semmit, semmekora területen.
Ha meg lövünk 3 misis rakéta repül a 30,000 dolláros drónra.
Találjuk ki melyikből mennyit lehet indítani, és ki fogja tovább bírni a számháborút.
Drónok ellen még nincs kiforrott gazdaságos megoldás, csak néhány ötlet.
- Nagyobb kaliberű gépágyúk: 57mm-es BOFORS kb. 8 km-ig hatásos, 76mm-es OTO-Melara meg jóval 10 fölött - persze csak lassú kiszámítható Shaheed-szerű célok ellen lenne ilyen távon hatásos. Lőszert magunk tudnánk hozzá gyártani, de az tény hogy sok kellene belőle...
- Lézerek: még nincsenek kiforrott megoldások és rövid a hatótávolsága - csupán néhány kilométer, viszont nem kell hozzá lőszer. Mikorhullámú fegyverekkel hasonló a helyzet.
- Elektronikus zavarás: drónok navigációjának és kommunikációjának zavarása - ezt is érdemes megpróbálni, bár a drónok is gyorsan fejlődnek és zavarvédettek lesznek. Macska-egér játék
- Lézeres 70-es rakéták: Ukrajnában állítőlag egész sikeresen szednek le drónokat Hydra-70 rakéták lézervezérelt változatával. Viszonylag olcsó: 27-30 ezer dollár egy rakéta, ami már arányban áll egy komolyabb katonai drón árával. kb. 5 km a hatótávolsága.
- Olcsóbb légvédelmi rakéták: Mistral-rakéta ára lényegesen olcsóbb mint az AMRAAM-é, de a Sidewinder ára is csak félmillió dollár körül van míg földről indítva 10-12 km-re lévő célokat is elréhet. Mivel a drónok többyinere nem indítanak rakétákat bobmákat a vadászbombázókhoz hasonlóan, így kevésbé kockázatos őket közelebb engedni, hogy olcsóbb rakétával szedjük le. Szóval érdemes lehetne Sidewinder-X rakétákat is rendszeresíteni meg jelentősen növelni a Mistralok számát is.
- Lesz több száz RCWS-ünk 50-es géppuskával: fontos infrastruktúra egy része ezekkel is védhető. Ukránok is ezt teszik, sőt ők még manuális géppuskákat is bevetnek reflektorokkal - ez már nagyon a végszükség-megoldás, de ezét ezek is érnek el sikereket.
- Helikopterek, L-39NG géppuska/gépágyú konténerekkel + Gripen gépágyúval. Csak hogy ezt az elvi lehetőséget se hagyjuk ki...
Kb. ezeket elehetőségeket látom most, de ha te kitalálod, hogy miként lehet olcsón elhárítani egy tömeges dróntámadást, akkor meggazdagszol!
Sőt! Ha Pappergernek álcázod magad és elmész az ötleteddel a Karmelitában máris öntik rád az euró százmilliókat. hogy majd 2040-ben leplezhesd az első prototípust!