Hasonlítsd akkor össze az aster 30-al ami azért egyértelműen nagyobb rakéteta,kétlépcsős és határozottan nagyobb a booster is, 120km-es hatótáv (nyilván ABT ellen), mach 4.5 csúcssebesség.
ASTER missiles are the cornerstone of Europe’s naval and land-based air defence programmes.The ASTER missile family comprises ASTER 15 for short to medium range and ASTER 30 for short to long range.
www.mbda-systems.com
Persze alig tudunk valamit, de a jelenlegi infók alapján a nyakamat tenném rá hogy a stunner igazából egy (relativ) olcsó ATBM rakéta aminek az igazi “célközönsége” a közel keleten elterjedt primitívebb BM-ek amikre nem éri meg Arrow rakétákat indítani, de szó sincs több száz km-es hatótávról, méret alapján a 100-at aligha érheti el aerodinamikai cèlok ellen, de ott meg a repeszromboló rész hiánya a baj (ha fennáll).
A stinger meg starstreak-et ide keverni meg mellélövés, nagyon-nagyon más kategória, a PAC-3 nak meg van is harci része, részben pont az ABT-k leküzdését segíteni.
Patriot PAC-3 interceptors are touted as hit-to-kill weapons that destroy targets by smashing into them, but they are really a hybrid design.
www.twz.com
Helyzet az,hogy szakértelem hiánya miatt csak idézni tudnák szakirókat,De azok sem hivatalos gyártói információk,hanem csak külsős elemzések.
Stunner egy nagy sebességű,kis légellenállású rakéta,kinematikailag nem kizárt a nagyobb hatótávolság.Nagy sebességű becsapódás kinetikai energiája meg bőven elegendő lehet a cél megsemmisitéséhez.
Igazábol a BM hatótávolsága és sebessége összefügg.Tamir a kis hatótávú BMek elleni szint.Megint ellentmondásossak az infók,de kb 120-150km hatótávú BM-ek elháritására szolgál végfázisban,illetve ennél rövidebb hatótávú eszközök ellen ( egy Grad rakéta is BM).
Dávid csúzlijában a Stunner 150-500km hatótávú BM-ek elháritására szolgál.Vagyis kb a Lora,ATACMS,Iskander fémjelezte BM kategória elleni védelemre.Ide tartozik a Scud,és annak kopácsolt leszármazottai is.
Az ezeknél nagyobb hatótávolságú BM-ek elháritása már az Arrow sorozatra tartozik.Iráni MRBMek elháritása már ezek reszortja.Tamir rakéta azok ellen semmit sem ér,egyszerűen túl gyors a beérkező cél neki.
Nekünk szerintem nincs szükségünk ,se kapacitásunk MRBM elleni védelemre.Túl van az önállóan reálisan elérhető lehetőségeinken.
Forráshiány miatt olyan rendszer kéne,ami jol skálázható.Összevetve a Spydert a NASAMSsal,szerintem a Spyder legfőbb előnye pont ez.Főleg,ha az alaprendszerhez képest ugyan drágábban,de külön párhuzamosan rendszeresitett rendszerekhez képest olcsóbban ,kérjük a lehetséges opcionális rakéták integrálását is.
Annyi biztos,hogy a Spyder alapbol nagyobb MZ-t kinál,mintn a NASAMS,olcsóbban.Amennyiben integráltatjuk bele a Stunnert is,akkor harcászati rakéták elleni védelmet is kinálhat.Az AMRAAM integrálási opció beváltásával meg a rakéta utánpótlás lehetőségét bővithetjük.
Személyes véleményem,hogy a légvédelmünk a NASAMS rendeléstől nem lett éppen minta értékű.De nem azért,mert a rendszer rossz,a NASAMS nagyon is jó rendszer.Jol megfelel arra,amire tervezték.Egyszerűen a rendelt mennyiség kevés a védendő területhez.
További rendeléseknél viszont inkább a Spyder irányába tapogatóznék.
Spyder 2006ban különben Grúziában már átesett a tűzkeresztségen.Több Suhojt bizonyitottan,egy Tu22M3R gépet meg valószinüleg Spyder kapott le.(Tu22 esetén orosz források Buk M1 rendszert jelölnek sikeresnek,grúz és nyugati források viszont a Spydert)