[HUN] Légvédelmi eszközök beszerzése

[Szittya]

Kicsit komplikáltabb.
Ugyanazon rakéta rendszer hatásos hatótávolsága változik a cél jellege és viselkedése szerint.Ez a HMZ.
Tamir rakéta kis hatótávolságú rendszerek ellen van kondicionálva.Egy harcászati-hadműveleti BM elfogására nem lenne képes végfázisban sem.
Viszont kb 14-16km távolságik képes hagyományos légi célok elfogására.

hajukra kenhetik a 14-16 km üket. ezek az eszközök nem a fegyverzetet hordozó eszközök ellen vannak hanem a fegyverzetek ellen közvetlen becsapódás elött / végfázisba... lófax a hatótávolságuk de nem kell nekik több mert a fegyvert kell semlegesíteniük nem a hordozó eszközt ha an egyáltalán hordozó eszköz. a fegyvert leszállóágba elcsapni ennyi

 

[Negan]

Ezt mondom, csak nézz rá a rakétára minden nem hivatalos információtól elvonatkoztatva. Egy ekkora rakéta föld-föld “üzemmódban” szintiszta ballisztikus pályán nem repül el 150km-re sem.

A légvédelmi rakéták MZ-jének a távoli határa általában (de nem mindig, van hogy más a limitáló tényező) ahol mach 1.5-1.2 alá lassul a rakéta, mivel az alatt lesz kormànyozhatatlan. A derby-MR hivatalos prospektusában 80km-es MZ jelenik meg és egy kb. akkora de kicsit nagyobb rakétáról beszélünk mint a légvédemi stunner. Ha meg szakad se talál el 100km-nél meszebbi célt egyik rakéta sem, attól függetlenül mennyire kiszámítható a cél pályája.

Plusz vegyük hozzá hogy a stunner egy hit to kill rakéta, harci rész teljesen hiányzik belőle, ez eleve nem arról árulkodik hogy ABT-k ellen tervezték volna mint az AA/AD rakétákat ugy umblock.
Az ABM rakéták hatótávolsága rendszerint 30-40km körül van az indítótól, lásd PAC-3 , vagy a régebbi diagramot az Sz-300V rakétáinak hatótávolságának különbségét ABT és BM ellen. A relatív nagy, átlalános légvédelmi PAC-2 után is okkal tervezték speciálisan erre a hatótávolságra a PAC-3-mat.

Stunnerral az a gond,hogy baromi keveset tudni róla.
Kb 5 M a csúcssebessége,és kisebb a légellenállása,mint a Derbyé.Ez alapján mint légiharc rakétát kb 70-100km hatásos lőtávot becsülnek neki (persze ez célfüggő,de azthiszem ezt néked aligha kell magyarázni).
Bonyolitja a dolgot,hogy valószinűleg két különböző hosszúságú Stunner rakéta van.Legalábbis lesifotosok képeinek elemzésével többen is erre jutottak.
Mint légvédelmi rakéta boosteres.Boostere nagyobb,mint a Spyder ERen a Derbyhez kapcsolt booster.
Mint Python-VI,még volt tervezve bele robbanótöltet.Megint csaik nem hivatalos infó,de a találgatások szerint a hosszabbik Stunnernek van robbanótöltete.De önmagában az,hogy kinetikai pusztitó módra tervezték,nem teszi alkalmatlanná feladatára.Stingernek sincs közelségi gyújtója,És eredetileg a Starstreak dartsainak se volt robbanótöltete,
PAC-3 rakéta bevethető hagyományos légi célok ellen is,jóval nagyobb hatótávval,mint BM célok ellen.
De amig nincs hivatalos gyári információ közzétéve,addig minden elé odatehetjük a "becslések/elemzések szerint" kifejezést.

 

[Kruglóf]

Stunnerral az a gond,hogy baromi keveset tudni róla.
Kb 5 M a csúcssebessége,és kisebb a légellenállása,mint a Derbyé.Ez alapján mint légiharc rakétát kb 70-100km hatásos lőtávot becsülnek neki (persze ez célfüggő,de azthiszem ezt néked aligha kell magyarázni).
Bonyolitja a dolgot,hogy valószinűleg két különböző hosszúságú Stunner rakéta van.Legalábbis lesifotosok képeinek elemzésével többen is erre jutottak.
Mint légvédelmi rakéta boosteres.Boostere nagyobb,mint a Spyder ERen a Derbyhez kapcsolt booster.
Mint Python-VI,még volt tervezve bele robbanótöltet.Megint csaik nem hivatalos infó,de a találgatások szerint a hosszabbik Stunnernek van robbanótöltete.De önmagában az,hogy kinetikai pusztitó módra tervezték,nem teszi alkalmatlanná feladatára.Stingernek sincs közelségi gyújtója,És eredetileg a Starstreak dartsainak se volt robbanótöltete,
PAC-3 rakéta bevethető hagyományos légi célok ellen is,jóval nagyobb hatótávval,mint BM célok ellen.
De amig nincs hivatalos gyári információ közzétéve,addig minden elé odatehetjük a "becslések/elemzések szerint" kifejezést.

Hasonlítsd akkor össze az aster 30-al ami azért egyértelműen nagyobb rakéteta,kétlépcsős és határozottan nagyobb a booster is, 120km-es hatótáv (nyilván ABT ellen), mach 4.5 csúcssebesség.

ASTER 15 & 30 | AREA PROTECTION, Maritime Superiority | MBDA

ASTER missiles are the cornerstone of Europe’s naval and land-based air defence programmes.The ASTER missile family comprises ASTER 15 for short to medium range and ASTER 30 for short to long range.

www.mbda-systems.com

Persze alig tudunk valamit, de a jelenlegi infók alapján a nyakamat tenném rá hogy a stunner igazából egy (relativ) olcsó ATBM rakéta aminek az igazi “célközönsége” a közel keleten elterjedt primitívebb BM-ek amikre nem éri meg Arrow rakétákat indítani, de szó sincs több száz km-es hatótávról, méret alapján a 100-at aligha érheti el aerodinamikai cèlok ellen, de ott meg a repeszromboló rész hiánya a baj (ha fennáll).

A stinger meg starstreak-et ide keverni meg mellélövés, nagyon-nagyon más kategória, a PAC-3 nak meg van is harci része, részben pont az ABT-k leküzdését segíteni.

Patriot PAC-3 Hit-To-Kill Interceptors Also Pack A Little-Known Explosive Warhead

Patriot PAC-3 interceptors are touted as hit-to-kill weapons that destroy targets by smashing into them, but they are really a hybrid design.

www.twz.com

 

[Venom85]

Az IRIS-T nem ABM képes ha jól tudom?!

 

[Negan]

Hasonlítsd akkor össze az aster 30-al ami azért egyértelműen nagyobb rakéteta,kétlépcsős és határozottan nagyobb a booster is, 120km-es hatótáv (nyilván ABT ellen), mach 4.5 csúcssebesség.

ASTER 15 & 30 | AREA PROTECTION, Maritime Superiority | MBDA

ASTER missiles are the cornerstone of Europe’s naval and land-based air defence programmes.The ASTER missile family comprises ASTER 15 for short to medium range and ASTER 30 for short to long range.

www.mbda-systems.com

Persze alig tudunk valamit, de a jelenlegi infók alapján a nyakamat tenném rá hogy a stunner igazából egy (relativ) olcsó ATBM rakéta aminek az igazi “célközönsége” a közel keleten elterjedt primitívebb BM-ek amikre nem éri meg Arrow rakétákat indítani, de szó sincs több száz km-es hatótávról, méret alapján a 100-at aligha érheti el aerodinamikai cèlok ellen, de ott meg a repeszromboló rész hiánya a baj (ha fennáll).

A stinger meg starstreak-et ide keverni meg mellélövés, nagyon-nagyon más kategória, a PAC-3 nak meg van is harci része, részben pont az ABT-k leküzdését segíteni.

Patriot PAC-3 Hit-To-Kill Interceptors Also Pack A Little-Known Explosive Warhead

Patriot PAC-3 interceptors are touted as hit-to-kill weapons that destroy targets by smashing into them, but they are really a hybrid design.

www.twz.com

Helyzet az,hogy szakértelem hiánya miatt csak idézni tudnák szakirókat,De azok sem hivatalos gyártói információk,hanem csak külsős elemzések.
Stunner egy nagy sebességű,kis légellenállású rakéta,kinematikailag nem kizárt a nagyobb hatótávolság.Nagy sebességű becsapódás kinetikai energiája meg bőven elegendő lehet a cél megsemmisitéséhez.
Igazábol a BM hatótávolsága és sebessége összefügg.Tamir a kis hatótávú BMek elleni szint.Megint ellentmondásossak az infók,de kb 120-150km hatótávú BM-ek elháritására szolgál végfázisban,illetve ennél rövidebb hatótávú eszközök ellen ( egy Grad rakéta is BM).
Dávid csúzlijában a Stunner 150-500km hatótávú BM-ek elháritására szolgál.Vagyis kb a Lora,ATACMS,Iskander fémjelezte BM kategória elleni védelemre.Ide tartozik a Scud,és annak kopácsolt leszármazottai is.
Az ezeknél nagyobb hatótávolságú BM-ek elháritása már az Arrow sorozatra tartozik.Iráni MRBMek elháritása már ezek reszortja.Tamir rakéta azok ellen semmit sem ér,egyszerűen túl gyors a beérkező cél neki.
Nekünk szerintem nincs szükségünk ,se kapacitásunk MRBM elleni védelemre.Túl van az önállóan reálisan elérhető lehetőségeinken.
Forráshiány miatt olyan rendszer kéne,ami jol skálázható.Összevetve a Spydert a NASAMSsal,szerintem a Spyder legfőbb előnye pont ez.Főleg,ha az alaprendszerhez képest ugyan drágábban,de külön párhuzamosan rendszeresitett rendszerekhez képest olcsóbban ,kérjük a lehetséges opcionális rakéták integrálását is.
Annyi biztos,hogy a Spyder alapbol nagyobb MZ-t kinál,mintn a NASAMS,olcsóbban.Amennyiben integráltatjuk bele a Stunnert is,akkor harcászati rakéták elleni védelmet is kinálhat.Az AMRAAM integrálási opció beváltásával meg a rakéta utánpótlás lehetőségét bővithetjük.
Személyes véleményem,hogy a légvédelmünk a NASAMS rendeléstől nem lett éppen minta értékű.De nem azért,mert a rendszer rossz,a NASAMS nagyon is jó rendszer.Jol megfelel arra,amire tervezték.Egyszerűen a rendelt mennyiség kevés a védendő területhez.
További rendeléseknél viszont inkább a Spyder irányába tapogatóznék.
Spyder 2006ban különben Grúziában már átesett a tűzkeresztségen.Több Suhojt bizonyitottan,egy Tu22M3R gépet meg valószinüleg Spyder kapott le.(Tu22 esetén orosz források Buk M1 rendszert jelölnek sikeresnek,grúz és nyugati források viszont a Spydert)

 

[Kruglóf]

Helyzet az,hogy szakértelem hiánya miatt csak idézni tudnák szakirókat,De azok sem hivatalos gyártói információk,hanem csak külsős elemzések.
Stunner egy nagy sebességű,kis légellenállású rakéta,kinematikailag nem kizárt a nagyobb hatótávolság.Nagy sebességű becsapódás kinetikai energiája meg bőven elegendő lehet a cél megsemmisitéséhez.

Az a baj, hogy az hogy “ kis a légellenállása” ez elég megfoghatatlan és felveti a kérdést hogy akkor miért nem így terveznek minden rakétát ha azonos mérettel kb.dupla hatótáv lenne elérhető? (referencia a Derby-MR) Egyszerűen nem áll össze a kép.

Igazábol a BM hatótávolsága és sebessége összefügg.Tamir a kis hatótávú BMek elleni szint.Megint ellentmondásossak az infók,de kb 120-150km hatótávú BM-ek elháritására szolgál végfázisban,illetve ennél rövidebb hatótávú eszközök ellen ( egy Grad rakéta is BM).
Dávid csúzlijában a Stunner 150-500km hatótávú BM-ek elháritására szolgál.Vagyis kb a Lora,ATACMS,Iskander fémjelezte BM kategória elleni védelemre.Ide tartozik a Scud,és annak kopácsolt leszármazottai is.
Az ezeknél nagyobb hatótávolságú BM-ek elháritása már az Arrow sorozatra tartozik.Iráni MRBMek elháritása már ezek reszortja.Tamir rakéta azok ellen semmit sem ér,egyszerűen túl gyors a beérkező cél neki.

Ezzel nem vitatkoztam én soha, a stunner szerepe nálam itt van. Az aerodinamikai célok elleni hatótàv a bullshit amit látni mindenhol.

Nekünk szerintem nincs szükségünk ,se kapacitásunk MRBM elleni védelemre.Túl van az önállóan reálisan elérhető lehetőségeinken.
Forráshiány miatt olyan rendszer kéne,ami jol skálázható.Összevetve a Spydert a NASAMSsal,szerintem a Spyder legfőbb előnye pont ez.Főleg,ha az alaprendszerhez képest ugyan drágábban,de külön párhuzamosan rendszeresitett rendszerekhez képest olcsóbban ,kérjük a lehetséges opcionális rakéták integrálását is.
Annyi biztos,hogy a Spyder alapbol nagyobb MZ-t kinál,mintn a NASAMS,olcsóbban.Amennyiben integráltatjuk bele a Stunnert is,akkor harcászati rakéták elleni védelmet is kinálhat.Az AMRAAM integrálási opció beváltásával meg a rakéta utánpótlás lehetőségét bővithetjük.
Személyes véleményem,hogy a légvédelmünk a NASAMS rendeléstől nem lett éppen minta értékű.De nem azért,mert a rendszer rossz,a NASAMS nagyon is jó rendszer.Jol megfelel arra,amire tervezték.Egyszerűen a rendelt mennyiség kevés a védendő területhez.
További rendeléseknél viszont inkább a Spyder irányába tapogatóznék.
Spyder 2006ban különben Grúziában már átesett a tűzkeresztségen.Több Suhojt bizonyitottan,egy Tu22M3R gépet meg valószinüleg Spyder kapott le.(Tu22 esetén orosz források Buk M1 rendszert jelölnek sikeresnek,grúz és nyugati források viszont a Spydert)

Ez hogy olcsóbban mint a NASAMS eléggé kérdéses, nem tudom pontosan honnan ered hogy olyan hűde olcsóbb lenne, forrásokat köszönnék az országok által rendelt technika részletes mennyiségével együtt (mert nagyon nem egyértelmű, hogy egyik-másik rendszerből mennyi az annyi, sőt, valószínűleg megrendelőnként is változik).
Wikipédia keresés alapján eléggé összehasonlíthatóak a szerződéseken szereplő összegek, dehàt ez az előzőekben említett kérdések miatt se biztos hogy megbízható.

És ne felejtsd el hogy 2016-2020-at (NASAMS HUN piackutatás, rendelés) írunk, NASAMS rendszeresítve van nem egy vagy kettő NATO országban, eközben meg a SPYDER-el kvázi egyedül lennénk. Kérni kéne az AMRAAM integrációt (ha akarunk megbizhato raketa utánpotlást egy esetleges háboru idején), NATO adatkapcsolati integrációt és a fenntartása se volna olyan hűde egyszerű és bejáratott mint a NASAMS-nek.

Az a lérak rendszer a jobb a kategórián belül (NASAMS, IRIS-T SL, SPYDER) amelyik a legtovább tud megbizhatoan tüzelni, és ennek nem csak a rakéta az egyetlen része. Közös javíttatás, utánpótlás, és logisztikában is toronymagasan a NASAMS a nyertes, ezt nem lehet annyival elintézni hogy “kérjünk AMRAAM integrációt a SPYDER-hez”.

 

[Aladeen]

A pénzügyminiszterek az alapokban megegyeztek még tavaly decemberben.
Elvileg hivatalos formába is öntötték már. Hogy mikor fogadja el a Tanács, és a Parlament, nem tudom. De ez már csak formaságnak tűnik.
Ez egy eléggé konszenzusos ügy, szóval szerintem még a EP választás előtt lezavarják.
Közben párhuzamosan el kellett kezdeni kidolgozni a gazdaségi, és költslgvetési tervet a megvalósításra. Azokat az EU 2024 szeptember 20-ig várja.
Olyat is olvastam nagy kutakodásomra, hogy a tervek elfogadásában előnyt fog kapni ha több EUn belüli ország közös - EUn belüli - beszerzésében valósul meg védelmi beszerzés.
Gondolom akkor erre készülnek vadul az A8-as nagy beszerzési csomaggal, meg a CAVS program is alkalmas lesz erre. De a nagy közös légvédelmi program is efelé mutat. A KF51-et is be lehetne vinni ebbe. Gondolom emiatt pörgették be a programot, hogy legalább idén legyen egy már kézzel fogható demó darab, amit lehet ajánlgatni a többieknek.

MANPADS - Piorun is lehet közös beszerzés...

 

[pöcshuszár]

MANPADS - Piorun is lehet közös beszerzés...

Alapvetően a ESSI (Sky Shield) nem egy zárt beszerzési program. Az eredeti ESSI-ben nem volt benne a Skyranger, aztán most már az is belekerült.
Alapvetően a legtöbb ESSI résztvevő elsősorban amiatt került bele, mert nem gondolom, hogy sokan rámennének az Arrow 3-ra. De mi sem ugrunk szerintem bele az IRIS-T-be, tudva, hogy már megvan a NASAMS, mint kompetitív rendszer. Hacsak nem akarunk a programon keresztül IRIS-T-t beszerezni a Gripenekhez.
Ezzel az erővel különben egy MANPAD-ot is beemelhetnek simán.

 

[Aladeen]

Alapvetően a ESSI (Sky Shield) nem egy zárt beszerzési program. Az eredeti ESSI-ben nem volt benne a Skyranger, aztán most már az is belekerült.
Alapvetően a legtöbb ESSI résztvevő elsősorban amiatt került bele, mert nem gondolom, hogy sokan rámennének az Arrow 3-ra. De mi sem ugrunk szerintem bele az IRIS-T-be, tudva, hogy már megvan a NASAMS, mint kompetitív rendszer. Hacsak nem akarunk a programon keresztül IRIS-T-t beszerezni a Gripenekhez.
Ezzel az erővel különben egy MANPAD-ot is beemelhetnek simán.

Minket bizonyos pletykák szerint ez érdekel az ESSI-ből:

Ez a NASAMS fölött nagy hatótávú rendszer lenne ABM képességgel, de még fejlesztés alatt áll.

Amúgy közös Mistral beszerzést is támogatta az EU, az ESSI programon kívül. Hasonlóan a MANPADS beszerzést is lehetne közösen másokkal - pl. szlovákok.
Igazából nekünk a NASAMS alatti (MANPADS / Skyranger) és feletti rendszer hiányzik még (pl. IRIS-T SLX).

 

[LMzek 2.0]

Az a baj, hogy az hogy “ kis a légellenállása” ez elég megfoghatatlan és felveti a kérdést hogy akkor miért nem így terveznek minden rakétát ha azonos mérettel kb.dupla hatótáv lenne elérhető? (referencia a Derby-MR) Egyszerűen nem áll össze a kép.

Ezzel nem vitatkoztam én soha, a stunner szerepe nálam itt van. Az aerodinamikai célok elleni hatótàv a bullshit amit látni mindenhol.

Ez hogy olcsóbban mint a NASAMS eléggé kérdéses, nem tudom pontosan honnan ered hogy olyan hűde olcsóbb lenne, forrásokat köszönnék az országok által rendelt technika részletes mennyiségével együtt (mert nagyon nem egyértelmű, hogy egyik-másik rendszerből mennyi az annyi, sőt, valószínűleg megrendelőnként is változik).
Wikipédia keresés alapján eléggé összehasonlíthatóak a szerződéseken szereplő összegek, dehàt ez az előzőekben említett kérdések miatt se biztos hogy megbízható.

És ne felejtsd el hogy 2016-2020-at (NASAMS HUN piackutatás, rendelés) írunk, NASAMS rendszeresítve van nem egy vagy kettő NATO országban, eközben meg a SPYDER-el kvázi egyedül lennénk. Kérni kéne az AMRAAM integrációt (ha akarunk megbizhato raketa utánpotlást egy esetleges háboru idején), NATO adatkapcsolati integrációt és a fenntartása se volna olyan hűde egyszerű és bejáratott mint a NASAMS-nek.

Az a lérak rendszer a jobb a kategórián belül (NASAMS, IRIS-T SL, SPYDER) amelyik a legtovább tud megbizhatoan tüzelni, és ennek nem csak a rakéta az egyetlen része. Közös javíttatás, utánpótlás, és logisztikában is toronymagasan a NASAMS a nyertes, ezt nem lehet annyival elintézni hogy “kérjünk AMRAAM integrációt a SPYDER-hez”.

Mintha a kis légellenállás együtt járna az "ütközéssel megsemmisítés" jellemzővel az említések többségénél. Egy részüknél egyébként feltűnik később és/vagy párhozamos alkalmazás lehetőségeként a repesz-harci-fejes változat(=>többlet súly, rosszabb tolóerő/tömeg arány), de ott a kis légellenállás/nagy hatótáv előny sokszor nem is lett említve!

"Csak" szöveg-LMzés alapján jegyzem meg ezt, de szerintem ez az összehasonlítási irány nem adott téves (rész-)eredményt.

.

 

[Negan]

Az a baj, hogy az hogy “ kis a légellenállása” ez elég megfoghatatlan és felveti a kérdést hogy akkor miért nem így terveznek minden rakétát ha azonos mérettel kb.dupla hatótáv lenne elérhető? (referencia a Derby-MR) Egyszerűen nem áll össze a kép.

Mivel nem vagyok aerodinamikai mérnök,ezért szakszerű magyarázatot nem tudok adni rá.De analógiának ott van az AIM-9 sorozat,ahol a jóval kisebb aerodinamikai felületekkel ellátott X hatótávja drasztikusan megnőtt a korábbi változatokhoz képest.Légiharc rakéta változatú Stunner hatótávját meg 70-100km közé becsülik,vagyis a becslés felső határa éri el az I-Derby 100km-es hatótávját.(Stunner kisebb,mint az I-Derby).
SAM változat hosszabb,és van boostere.Ráadásul a gyorsitó fokozat nagyobb,mint a Derbynél használt.
Sőval nem tartom elképzelhetetlennek a 150km-es HZ becslést ABT célra.A hirek szerinti 300km-es CM elfogást sem tartom elképzelhetetlennek ballisztikus elfogópályávan,egy lassú és nem manőverező célra.Szóval nem elképzelhetetlen egy manőverező vadászgép cél elfogása 100-150km távolságra,egy gyenge manőverező képességű cél (pl AWACS gép) ballisztikus pályán 150-200km-re.300km az már a kinemetikai max hatótáv lehet,ahol lényegében korigált zuhanásban még képes lehet egy nem manőverező lassú cél elfogására.
De mérget nem vennék azért a max becslésekre.

Ez hogy olcsóbban mint a NASAMS eléggé kérdéses, nem tudom pontosan honnan ered hogy olyan hűde olcsóbb lenne, forrásokat köszönnék az országok által rendelt technika részletes mennyiségével együtt (mert nagyon nem egyértelmű, hogy egyik-másik rendszerből mennyi az annyi, sőt, valószínűleg megrendelőnként is változik).
Wikipédia keresés alapján eléggé összehasonlíthatóak a szerződéseken szereplő összegek, dehàt ez az előzőekben említett kérdések miatt se biztos hogy megbízható.

Csehek vettek Spydert.Összehasonlitási alapnak használhatók.
Amennyire tudni lehet,a Derby rakéták is olcsóbbak,mint az AMRAAM.

Az a lérak rendszer a jobb a kategórián belül (NASAMS, IRIS-T SL, SPYDER) amelyik a legtovább tud megbizhatoan tüzelni, és ennek nem csak a rakéta az egyetlen része. Közös javíttatás, utánpótlás, és logisztikában is toronymagasan a NASAMS a nyertes, ezt nem lehet annyival elintézni hogy “kérjünk AMRAAM integrációt a SPYDER-hez”.

Ez megint egy érdekes kérdés.És összetett.

 

[Kruglóf]

Mivel nem vagyok aerodinamikai mérnök,ezért szakszerű magyarázatot nem tudok adni rá.De analógiának ott van az AIM-9 sorozat,ahol a jóval kisebb aerodinamikai felületekkel ellátott X hatótávja drasztikusan megnőtt a korábbi változatokhoz képest.Légiharc rakéta változatú Stunner hatótávját meg 70-100km közé becsülik,vagyis a becslés felső határa éri el az I-Derby 100km-es hatótávját.(Stunner kisebb,mint az I-Derby).
SAM változat hosszabb,és van boostere.Ráadásul a gyorsitó fokozat nagyobb,mint a Derbynél használt.
Sőval nem tartom elképzelhetetlennek a 150km-es HZ becslést ABT célra.A hirek szerinti 300km-es CM elfogást sem tartom elképzelhetetlennek ballisztikus elfogópályávan,egy lassú és nem manőverező célra.Szóval nem elképzelhetetlen egy manőverező vadászgép cél elfogása 100-150km távolságra,egy gyenge manőverező képességű cél (pl AWACS gép) ballisztikus pályán 150-200km-re.300km az már a kinemetikai max hatótáv lehet,ahol lényegében korigált zuhanásban még képes lehet egy nem manőverező lassú cél elfogására.
De mérget nem vennék azért a max becslésekre.

Én ezt a témát elengedtem.

Csehek vettek Spydert.Összehasonlitási alapnak használhatók.

The SPYDER-MR deal was valued at around $430 million. With deliveries expected in 2023, the SPYDER-MR would replace ageing Soviet-era 2K12 Kub systems,[52] in use by the Czech army since the 1970s. The Czech government announced on 27 September 2021 that it has signed an agreement to purchase four SPYDER batteries. The Czech Ministry of Defense said that the value of the deal was $627 million, and that delivery of the systems was scheduled to be completed by 2026. Under the contract, the Czech defense industry would take part in the program, supplying products and services worth more than 30 percent of its value. The Czech Army was expected to operate the supplied systems for at least 20 years. Combined with spending for maintenance and repairs, the acquisition would cost the country about $1 billion, according to the statement.

4 tűzalegység, logisztikával és utánpótlással együtt 1 milliárd $- ra saccolják (forrás: Wiki, ott megtalálhatóak az eredeti források is). A mi beszerzésünk pénzre ugye szintén kb. ennyi, 6 tűzalegységre. Nade hogy melyik beszerzés mit tartalmaz (indítók, radarok, rakéták stb.)..... nehéz így az összehasonlítani, de szerintem közel se konkluzív hogy olcsóbb lenne a SPYDER mint a NASAMS.

Nem akarom én itt azt átadni hogy a NASAMS lenne olcsóbb, de a retorika hogy ha izraeli, akkor az olcsóbb mint az európai/amerikai ez nem megalapozott, különösen, hogy nem tudjuk melyik bezserzés konkrétan mit takar azon felül hogy x üteg/tűzalegység, amelyeik összetétele se fix. Ja, és még az ominózus AMRAAM integrációt is meg kéne fizetnünk ugye ha fenn akarjuk tartani az opciót.

Amennyire tudni lehet,a Derby rakéták is olcsóbbak,mint az AMRAAM.

Czechs to Buy 48 Air-to-Air Missiles From Israel

The Czech Republic will buy 48 I-Derby Long Range air-to-air missiles from Israel in its bid to boost defense capacities as the Ukraine war rages on.

www.thedefensepost.com

A releváns hír, pont a cseheknek.
48 DERBY 120 millióért = 2.5 millió darabja ebben a szerződésben. Ugye ugye nem is olcsóbb az mint az AMRAAM,.

Ez megint egy érdekes kérdés.És összetett.

Annyira szerintem nem. A Csehekkel együtt lennénk ketten és az egész gyártósor is Izraelben van.

 

[Negan]

Én ezt a témát elengedtem.

Pedig az,hogy mennyire éri meg egy rendszer az árát,erősen függ attol,hogy mire képes.

nehéz így az összehasonlítani, de szerintem közel se konkluzív hogy olcsóbb lenne a SPYDER mint a NASAMS.

Elég nehéz,és ráadásul erősen függ is a kiépitettségtől is.
Ennek ellenére minden szakirás olcsóbbnak tartja a Spydert a NASAMSnál.
Az eltérés azonban nem nagyságrendi,csak valamivel olcsóbb

A releváns hír, pont a cseheknek.
48 DERBY 120 millióért = 2.5 millió darabja ebben a szerződésben. Ugye ugye nem is olcsóbb az mint az AMRAAM,.

Boosterrel vannak az I-Derbyk,mig az AMRAAM sima alapváltozban.És megint az van,hogy a 10+ helyre eladott két rendszerből rendre az izraeli valamivel olcsóbb volt,miközben nagyobb teljesitményt nyújt.

Annyira szerintem nem. A Csehekkel együtt lennénk ketten és az egész gyártósor is Izraelben van.

NASAMS gyártósor meg két országban van.Abbol az egyik a tengeren túl.
Spanyolok is rendszeresitik a Spyder AIO-t,pont a NASAMS mellé.

 

[Törppapa]

Persze így is k. drága lesz, szóval néhány tucatnál többel nem számolok - Legalábbis Lynx alapon.

Talán valami konténeres / teherautós, olcsó 6x6 alvázon lehet még belőle reményeim szerint fontos infra és front mögötti logisztika védelmére.

- Ám nekünk a harckocsijaink védelmére kellene valamilyen gép, valamilyen gepárdféle, vagy legalábbis hasonló! Ami tud együtt haladni a harckocsikkal Dron védelem szintjén!
Ezért gondolkodtam egy kicsit! Kép:

A T-55-ről torony le, (Skyranger-30 torony) fel! Majd a törökök "Sungur" rakétavetőjét a hátuljába!

Na szóval ő lenne az, ha jól tudom a nevét! S így nézne ki! Minden ott van abban az okos kis fejében!
Amit ugye csak össze kellene csak kapcsolni a torony rendszerével!

Baromira nehéz volna megoldani ugye! Oldalról pedig a nézete: - Mondjuk én feltenném a két rakétavető közzé a fejet! - Védettebb lenne talán.

Oldalára a védelem a StrikeShield s mehetne a harckocsijaink mögött mint légvédelem biztosító!
Persze festés után!
A Skyranger toronyban lehetne páncéltörő rakéta ezek után + védelemnek!
Ennek a páncélvédelme csak jobb volna mint a LYNX-nek! S ha mint csapat + 2 csapatszálító lynx is megy a harckocsi szakasz után, akkor lenne 3db harckocsi s 3db (Skyranger-30) légvédelem!
S mindent letudnának takarítani az égről!

- Egyelőre 14db ilyen gép kellene! Ami alapja a T-55! Talán összelehetne kapargatni valahonnan 14db-ot.

- Természetesen lehetnek 6x6-os kerekesek is háttérbiztosítóknak, nem zárkózom el előle!

Ha lesz rá lehetőség!

 

[Masztiff]

"Amit ugye csak össze kellene csak kapcsolni a torony rendszerével!"
Na, ez "csak" a truváj, nem a hegesztés. Ezért nem is lesz.....

 

[Bálint]

"Amit ugye csak össze kellene csak kapcsolni a torony rendszerével!"
Na, ez "csak" a truváj, nem a hegesztés. Ezért nem is lesz.....

Meg mert alapból az egész egy hülyeség meg t55 alvázunk sincs hozzá...

 

[fedett_mókus]

Meg mert alapból az egész egy hülyeség meg t55 alvázunk sincs hozzá...

az ember nincs 1 hétig azt ilyenre kell visszajönni ?

 

[Aladeen]

az ember nincs 1 hétig azt ilyenre kell visszajönni ?

Intézzél bejelentést és akkor a Gáboráron-rézágyús drón elhárító T55-ös téma is háttérbe szorul...

 

[Bálint]

Intézzél bejelentést és akkor a Gáboráron-rézágyús drón elhárító T55-ös téma is háttérbe szorul...

fél óráig De amúgy meg most volt, hogy tatán van a 40 gidrán

 

[antigonosz]

Azt hittem a 80 huszár...
Mi az a híres 40 Gidran?