A norvég cikkekben mintha 2026-ot olvastam volna.
Az SRBM rakétáknak kb. milyen magasan van a pályacsúcspontja a hatótávtól függően?
A románoknál meg most már az ukránoknál rendszerben lévő ATACMS 50ezer méterre megy fel - it van kb. a pályája csúcsa.
Általában ezeket a rakéták a leszálló ágban szokták lelőni.
A PAC-3-ra mondják, hogy kb. 20-40 ezer méter között találkozik a célpontjával. Ezért is van az ilyen rendszerkenek kicsi hatótávolsága, mert inkább "magasságnyerésre" használják a hajtóanyagukat. A kifejezetten SRBM-ek ellen kifejlesztett PAC-3 hatótávja mindössze 35-40 km: ilyen sugarú körben tud védelmet nyújtani - ami nem sok.
Egyébként a PAC-3 már nem csak aerodinamikai kormányzást használ, mert nagy magasságban nem hatékony.
Az AMRAAM ER meddig tud felmenni hogy még manőverezőképes maradjon?
Az aerodimikája nagy mértékben azonos az ESSM rakétával. Annak meg 18000 méter maximum cél magasság, ahol még alkalmazható.
Szóval nem ideális elfogó rakéta, bár nem lehetetlen hogy sikerrel járhat...
Másik két jellemzője az ABM rakétáknak, hogy közvetlen találattal semmisítik meg a célpontot és ehhez kapcsolódóan kettős rávezetés (IIR+ARH) alkalmaznak. A köztvetlen találat azért kell tudomásom szerint mert nagy az elfogó rakéta és célpont relatív sebessége és egyszerűen képes "lehagyni" gyorsulni a felrobban harci rész repeszeit illetve azok nem képesek elég kárt tenni benne.
Az ATACMS a végfázisban 3 Mach sebességgel repül, a PAC-3 elfogó rakéta meg 5 MACH max sebességet ér el.
Ezek egymás felé közelítenek akkor relatív sebességük egymáshoz képest még némi lassulás esetén 6-7 MACH lehet - egy felrobbanó harci rész épp ezért nem hatékony.
Ezért kellene közvetlen találat, de az AMRAAM-ER erre sztem nem képes megbízhatóan. A végfázisban az IIR rávezetés szükséges a közvetlen találathoz.