[HUN] Saab JAS-39EBS-HU Gripen

Mindenki úgy tudta eddig hogy az AMRAAM-ER csak a NASAMS-hez lesz jó, erre most kiderült hogy van egy ilyen program is....
Kettőt lehet találni, hogy miért merült fel az ötlet, hogy esetleg hamarabb kukáznál az F-22A-t, mint tervezték.
Bár van számtalan előnye is az M1.7 SC-nek, egyik az AMRAAM messzira loftoálsa, de ha ezt tudja az F-35A is belső térből az AIM-120 ER-rel, akkor ez a rész ki lenne pipálva.

Bár ettől az F-35A nem válna képesség úgy üldözni is a menekülő ellenfelel és olyan szabadon mozogni, mint a Raptor.
 
És akkor megint előjön a kérdés, hogy amikor Maróth Gáspár azt mondta az egyik Spirit FM-es interjúban hogy a megrendelt AMRAAM rakétákat még nem tudja alkalmazni a Gripen, akkor mire gondolt...
..ha tényleg erre gondolt akkor arra is gondolnia kellett hogy az AMRAAM-ER hez kevés a Gripen mostani PS-05/A Mk.3-4 radarja.
Ahhoz hogy az ER hatótávolságát ki lehessen használni már turira szükség lesz az AESA antennás Mk.5 re.;)
 
Kettőt lehet találni, hogy miért merült fel az ötlet, hogy esetleg hamarabb kukáznál az F-22A-t, mint tervezték.
Bár van számtalan előnye is az M1.7 SC-nek, egyik az AMRAAM messzira loftoálsa, de ha ezt tudja az F-35A is belső térből az AIM-120 ER-rel, akkor ez a rész ki lenne pipálva.

Bár ettől az F-35A nem válna képesség úgy üldözni is a menekülő ellenfelel és olyan szabadon mozogni, mint a Raptor.
Ennyi erővel a meteor-t is rendszeresíthették volna...annak integrációját az európai F35 üzemeltetők úgyis megcsinálják...
 
..ha tényleg erre gondolt akkor arra is gondolnia kellett hogy az AMRAAM-ER hez kevés a Gripen mostani PS-05/A Mk.3-4 radarja.
Ahhoz hogy az ER hatótávolságát ki lehessen használni már turira szükség lesz az AESA antennás Mk.5 re.;)

Lehet rosszul tudom (akkor javítsatok ki), de már bőven megvan az a képesség, hogy külső forrásból kapja a céladatokat a Gripen, és azok alapján MCG-t is tud küldeni a rakétának. Tehát nem a saját radarját használja az MCG-hez, hanem földi vagy légi bázisú radar, vagy akár egy másik Gripen radarjának adatai alapján.

Innen nézve nincs szükség saját AESA antennára, hiszen csak a fegyverindító platform szerepét tölti be.

Földi telepítésű radarokkal pedig azért nem állunk rosszul...
 
Lehet rosszul tudom (akkor javítsatok ki), de már bőven megvan az a képesség, hogy külső forrásból kapja a céladatokat a Gripen, és azok alapján MCG-t is tud küldeni a rakétának. Tehát nem a saját radarját használja az MCG-hez, hanem földi vagy légi bázisú radar, vagy akár egy másik Gripen radarjának adatai alapján.

Innen nézve nincs szükség saját AESA antennára, hiszen csak a fegyverindító platform szerepét tölti be.

Földi telepítésű radarokkal pedig azért nem állunk rosszul...

Jól tudod a magyar Gripeneknél rendelkezésre áll ez a képesség.
 
Lehet rosszul tudom (akkor javítsatok ki), de már bőven megvan az a képesség, hogy külső forrásból kapja a céladatokat a Gripen, és azok alapján MCG-t is tud küldeni a rakétának. Tehát nem a saját radarját használja az MCG-hez, hanem földi vagy légi bázisú radar, vagy akár egy másik Gripen radarjának adatai alapján.

Innen nézve nincs szükség saját AESA antennára, hiszen csak a fegyverindító platform szerepét tölti be.

Földi telepítésű radarokkal pedig azért nem állunk rosszul...
Persze, biztos lehet úgy is hogy külső forrás követi a célt és küldi az MCG t a rakétának, de azt hiszem ez a speciális eset.
Alapesetben viszont a rakétát hordozó gépnek képesnek kéne lennie saját radarjával felderíteni, azonosítqni ès követni a célt (célokat) és MCG t küldeni a rakétának
 
Persze, biztos lehet úgy is hogy külső forrás követi a célt és küldi az MCG t a rakétának, de azt hiszem ez a speciális eset.
Alapesetben viszont a rakétát hordozó gépnek képesnek kéne lennie saját radarjával felderíteni, azonosítqni ès követni a célt (célokat) és MCG t küldeni a rakétának

Miért?
Évtizedek óta a saját légtér védelmét ellátó vadászgépeknél ez egy létező igény és képesség, hogy a saját radarjuk felkapcsolása (ie.: pozíciójuk elárulása) nélkül erre képesek legyenek. Erről szólt a szovjet Lazur és Vozdukh irányító rendszer vagy a svéd STRIL...
 
Mindenki úgy tudta eddig hogy az AMRAAM-ER csak a NASAMS-hez lesz jó, erre most kiderült hogy van egy ilyen program is....
Ja és ilyenkor kezd gyanús lenni az az amcsi kijelentés, hogy a C8-asuk vetekszik a Meteor hatótávval. (nekem eddig is gyanús volt, hogy tudnának kisajtolni ekkora WEZ növekedést ramjet nélkül, csak a TimeOfFlight-ot növelve meg magasabb loft-ot alkalmazva).

Másik kérdés, hogy ezek szerint az AIM-260 projekt nem halad?
 
Miért?
Évtizedek óta a saját légtér védelmét ellátó vadászgépeknél ez egy létező igény és képesség, hogy a saját radarjuk felkapcsolása (ie.: pozíciójuk elárulása) nélkül erre képesek legyenek. Erről szólt a szovjet Lazur és Vozdukh irányító rendszer vagy a svéd STRIL...
Persze, az igény megvan és nem zárom ki hogy a magyar Gripenek is képesek erre, de speciel én soha semmilyen forrást nem láttam arra vonatkozóan hogy ez a képesség ténylegesen megvan.
Azt viszont tartom hogy ha egy géphez rendszeresítenek egy rakétát, akkor olyan radar kell hogy legyen a gépen hogy az képes legyen önállóan célra vezetni a rakétàt annak teljes hatótávolságán.
 
Persze, az igény megvan és nem zárom ki hogy a magyar Gripenek is képesek erre, de speciel én soha semmilyen forrást nem láttam arra vonatkozóan hogy ez a képesség ténylegesen megvan.
Azt viszont tartom hogy ha egy géphez rendszeresítenek egy rakétát, akkor olyan radar kell hogy legyen a gépen hogy az képes legyen önállóan célra vezetni a rakétàt annak teljes hatótávolságán.

Ajánlott forrás: A svéd adatkapcsolatról egy jó kis anyag @secretprojects.co.uk

Röviden: Már az AIM-120B rakétával megvolt a Gripen C/D típusnál a TIDLS adatkapcsolattal az a képesség, hogy az egyik Gripen a bekapcsolt radarjával követi a célpontot, a másik gép a célhoz közelebb radar nélkül halad, majd indítja az AMRAAM-ot, amit az első Gripen vezet a célhoz, míg a másik Gripen kifordul és visszafelé indul. Ha jól tudom, ezt valamikor az 1990-es évek végén tesztelték is, és ilyen formán igencsak élen jártak akkoriban a svédek.

A TIDLS levegő-levegő (tehát repülőgépek, ez esetben a Gripenek közötti) adatkapcsolata adott a magyar gépeken is. Amit nem vettünk meg anno, az a levegő-föld adatkapcsolat, pontosabban a földi adatkapcsolat, ahol lehetőség lenne a földi radarok adatai alapján dettó a saját radarja nélkül képes lenne a célra rávezetni a rakétát. Azt nem tudom, hogy ez a modul azóta beszerzésre került-e.

A TIDLS és a Link-16 között van pár különbség, a Gripenjeinkben mindkettő rendszer adott, de mivel a Link-16 sokkal ritkábban frissíti a céladatokat, így az alapján a rakéta-rávezetés sokkal kevésbé esélyes (ezért is állt neki az US NAVY is a CEC programnak).
 
Ajánlott forrás: A svéd adatkapcsolatról egy jó kis anyag @secretprojects.co.uk

Röviden: Már az AIM-120B rakétával megvolt a Gripen C/D típusnál a TIDLS adatkapcsolattal az a képesség, hogy az egyik Gripen a bekapcsolt radarjával követi a célpontot, a másik gép a célhoz közelebb radar nélkül halad, majd indítja az AMRAAM-ot, amit az első Gripen vezet a célhoz, míg a másik Gripen kifordul és visszafelé indul. Ha jól tudom, ezt valamikor az 1990-es évek végén tesztelték is, és ilyen formán igencsak élen jártak akkoriban a svédek.

A TIDLS levegő-levegő (tehát repülőgépek, ez esetben a Gripenek közötti) adatkapcsolata adott a magyar gépeken is. Amit nem vettünk meg anno, az a levegő-föld adatkapcsolat, pontosabban a földi adatkapcsolat, ahol lehetőség lenne a földi radarok adatai alapján dettó a saját radarja nélkül képes lenne a célra rávezetni a rakétát. Azt nem tudom, hogy ez a modul azóta beszerzésre került-e.

A TIDLS és a Link-16 között van pár különbség, a Gripenjeinkben mindkettő rendszer adott, de mivel a Link-16 sokkal ritkábban frissíti a céladatokat, így az alapján a rakéta-rávezetés sokkal kevésbé esélyes (ezért is állt neki az US NAVY is a CEC programnak).
Az egy jó kis blog
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány
Már "csak" kellene egy(na jó, valójában 2-3) megfizethető és saját AWACS drón és mindent (is) látunk a Kárpát-medencében!