[HUN] Saab JAS-39EBS-HU Gripen

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

W

Wilson

Guest
Lehet rosszul tudom (akkor javítsatok ki), de már bőven megvan az a képesség, hogy külső forrásból kapja a céladatokat a Gripen, és azok alapján MCG-t is tud küldeni a rakétának. Tehát nem a saját radarját használja az MCG-hez, hanem földi vagy légi bázisú radar, vagy akár egy másik Gripen radarjának adatai alapján.

Innen nézve nincs szükség saját AESA antennára, hiszen csak a fegyverindító platform szerepét tölti be.

Földi telepítésű radarokkal pedig azért nem állunk rosszul...

Jól tudod a magyar Gripeneknél rendelkezésre áll ez a képesség.
 
T

Törölt tag 1586

Guest
Lehet rosszul tudom (akkor javítsatok ki), de már bőven megvan az a képesség, hogy külső forrásból kapja a céladatokat a Gripen, és azok alapján MCG-t is tud küldeni a rakétának. Tehát nem a saját radarját használja az MCG-hez, hanem földi vagy légi bázisú radar, vagy akár egy másik Gripen radarjának adatai alapján.

Innen nézve nincs szükség saját AESA antennára, hiszen csak a fegyverindító platform szerepét tölti be.

Földi telepítésű radarokkal pedig azért nem állunk rosszul...
Persze, biztos lehet úgy is hogy külső forrás követi a célt és küldi az MCG t a rakétának, de azt hiszem ez a speciális eset.
Alapesetben viszont a rakétát hordozó gépnek képesnek kéne lennie saját radarjával felderíteni, azonosítqni ès követni a célt (célokat) és MCG t küldeni a rakétának
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
Persze, biztos lehet úgy is hogy külső forrás követi a célt és küldi az MCG t a rakétának, de azt hiszem ez a speciális eset.
Alapesetben viszont a rakétát hordozó gépnek képesnek kéne lennie saját radarjával felderíteni, azonosítqni ès követni a célt (célokat) és MCG t küldeni a rakétának

Miért?
Évtizedek óta a saját légtér védelmét ellátó vadászgépeknél ez egy létező igény és képesség, hogy a saját radarjuk felkapcsolása (ie.: pozíciójuk elárulása) nélkül erre képesek legyenek. Erről szólt a szovjet Lazur és Vozdukh irányító rendszer vagy a svéd STRIL...
 

nanemaa

Member
2020. május 8.
49
62
18
Mindenki úgy tudta eddig hogy az AMRAAM-ER csak a NASAMS-hez lesz jó, erre most kiderült hogy van egy ilyen program is....
Ja és ilyenkor kezd gyanús lenni az az amcsi kijelentés, hogy a C8-asuk vetekszik a Meteor hatótávval. (nekem eddig is gyanús volt, hogy tudnának kisajtolni ekkora WEZ növekedést ramjet nélkül, csak a TimeOfFlight-ot növelve meg magasabb loft-ot alkalmazva).

Másik kérdés, hogy ezek szerint az AIM-260 projekt nem halad?
 
T

Törölt tag 1586

Guest
Miért?
Évtizedek óta a saját légtér védelmét ellátó vadászgépeknél ez egy létező igény és képesség, hogy a saját radarjuk felkapcsolása (ie.: pozíciójuk elárulása) nélkül erre képesek legyenek. Erről szólt a szovjet Lazur és Vozdukh irányító rendszer vagy a svéd STRIL...
Persze, az igény megvan és nem zárom ki hogy a magyar Gripenek is képesek erre, de speciel én soha semmilyen forrást nem láttam arra vonatkozóan hogy ez a képesség ténylegesen megvan.
Azt viszont tartom hogy ha egy géphez rendszeresítenek egy rakétát, akkor olyan radar kell hogy legyen a gépen hogy az képes legyen önállóan célra vezetni a rakétàt annak teljes hatótávolságán.
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
Persze, az igény megvan és nem zárom ki hogy a magyar Gripenek is képesek erre, de speciel én soha semmilyen forrást nem láttam arra vonatkozóan hogy ez a képesség ténylegesen megvan.
Azt viszont tartom hogy ha egy géphez rendszeresítenek egy rakétát, akkor olyan radar kell hogy legyen a gépen hogy az képes legyen önállóan célra vezetni a rakétàt annak teljes hatótávolságán.

Ajánlott forrás: A svéd adatkapcsolatról egy jó kis anyag @secretprojects.co.uk

Röviden: Már az AIM-120B rakétával megvolt a Gripen C/D típusnál a TIDLS adatkapcsolattal az a képesség, hogy az egyik Gripen a bekapcsolt radarjával követi a célpontot, a másik gép a célhoz közelebb radar nélkül halad, majd indítja az AMRAAM-ot, amit az első Gripen vezet a célhoz, míg a másik Gripen kifordul és visszafelé indul. Ha jól tudom, ezt valamikor az 1990-es évek végén tesztelték is, és ilyen formán igencsak élen jártak akkoriban a svédek.

A TIDLS levegő-levegő (tehát repülőgépek, ez esetben a Gripenek közötti) adatkapcsolata adott a magyar gépeken is. Amit nem vettünk meg anno, az a levegő-föld adatkapcsolat, pontosabban a földi adatkapcsolat, ahol lehetőség lenne a földi radarok adatai alapján dettó a saját radarja nélkül képes lenne a célra rávezetni a rakétát. Azt nem tudom, hogy ez a modul azóta beszerzésre került-e.

A TIDLS és a Link-16 között van pár különbség, a Gripenjeinkben mindkettő rendszer adott, de mivel a Link-16 sokkal ritkábban frissíti a céladatokat, így az alapján a rakéta-rávezetés sokkal kevésbé esélyes (ezért is állt neki az US NAVY is a CEC programnak).
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
19 074
33 186
113
Ajánlott forrás: A svéd adatkapcsolatról egy jó kis anyag @secretprojects.co.uk

Röviden: Már az AIM-120B rakétával megvolt a Gripen C/D típusnál a TIDLS adatkapcsolattal az a képesség, hogy az egyik Gripen a bekapcsolt radarjával követi a célpontot, a másik gép a célhoz közelebb radar nélkül halad, majd indítja az AMRAAM-ot, amit az első Gripen vezet a célhoz, míg a másik Gripen kifordul és visszafelé indul. Ha jól tudom, ezt valamikor az 1990-es évek végén tesztelték is, és ilyen formán igencsak élen jártak akkoriban a svédek.

A TIDLS levegő-levegő (tehát repülőgépek, ez esetben a Gripenek közötti) adatkapcsolata adott a magyar gépeken is. Amit nem vettünk meg anno, az a levegő-föld adatkapcsolat, pontosabban a földi adatkapcsolat, ahol lehetőség lenne a földi radarok adatai alapján dettó a saját radarja nélkül képes lenne a célra rávezetni a rakétát. Azt nem tudom, hogy ez a modul azóta beszerzésre került-e.

A TIDLS és a Link-16 között van pár különbség, a Gripenjeinkben mindkettő rendszer adott, de mivel a Link-16 sokkal ritkábban frissíti a céladatokat, így az alapján a rakéta-rávezetés sokkal kevésbé esélyes (ezért is állt neki az US NAVY is a CEC programnak).
Az egy jó kis blog
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány

LMzek 2.0

Well-Known Member
2020. április 4.
7 003
13 973
113
Már "csak" kellene egy(na jó, valójában 2-3) megfizethető és saját AWACS drón és mindent (is) látunk a Kárpát-medencében!
 

LMzek 2.0

Well-Known Member
2020. április 4.
7 003
13 973
113
Már "csak" kellene egy(na jó, valójában 2-3) megfizethető és saját AWACS drón és mindent (is) látunk a Kárpát-medencében!


Ha valóban az ER - ről van szó, akkor rakéták szempontjából komoly rugalmasság. Így 4-5 év mulva, lehet kap a Raytheon még egy rendelést.

Nekem --"politikailag"-- a Meteor "biztonságosan" szimpatikusabb!


U.I.: Annak is fog nőni még a hatótávja szerintem...
 
T

Törölt tag 1586

Guest
A TIDLS levegő-levegő (tehát repülőgépek, ez esetben a Gripenek közötti) adatkapcsolata adott a magyar gépeken is.
Jó a cikk, de amiről a cikkben szó van az egy teljesen más taktikai szituàció.
A cikk szerint erről van szó:
"... One Gripen can provide radar data to other machines, allowing one fighter to track a target at a greater distance, while others in passive mode use this data for covert attack. Without an emitting radar, other Gripen aircraft are much less likely to be detected by enemy aircraft, giving them some surprise advantage. An even more sophisticated tactic is to use the Gripen to upgrade the target for a medium-range AIM-120B AMRAAM missile. This tactic is used, for example, when one of the Gripen captures a target at a great distance, passes its data with TIDLS to another machine, which with the radar off can get much closer to the target and which fires an Amraam missile..."
Vagyis az lett volna a lényeg hogy bekapcsolt radarral repülő, azaz aktív, Gripen, akit emiatt lát az ellenség is, távolról érzékeli a célt, az adatokat átadja a passzív rakéta hordozó Gripennek, aki így közelebbről tud indítani.
Ebben az esetben a radar hatósugara messze meghaladja a rakéta hatósugarát.

Az AMRAAM-ER - és a Meteor - esetében pont fordított a helyzet.
A rakéta hatósugara meghaladja a hagyományos PS-05/A Mk.3 radar hatósugarát.

A radarnak fel kell tudni derítenie a célt, tudnia kell azonosítani és tudnia kell stabilan övetnie ahhoz hogy a rakétának MCG t tudjon adni.
A PS-05/A Mk.3 ra olyasmiket írtak hogy egy 1 m2 RCS célt 120 km ről derít fel, ami bőségesen elegendő volt ahhoz hogy kihasználják az AMRAAM C5 teljes hatótávolságát.
A radar fődarab cserét jelentő (de a hagyományos mecha antennát nem érintő) Mk.4 upgrade erre tesz rá 150% ot ami már lehetővé teszi hogy kihasználhassák az ER vagy a Meteor teljes hatótàvolsàgàt.
gripen_upgrade_9b.jpg

Az Mk.5 upgrade az AESA antennával meg meghozza a megfelelő felbontást nagy távolságban és a multi üzemmód lehetőségét.
 
  • Tetszik
Reactions: kamm

BJani

Well-Known Member
2020. január 28.
1 482
3 908
113
..ha tényleg erre gondolt akkor arra is gondolnia kellett hogy az AMRAAM-ER hez kevés a Gripen mostani PS-05/A Mk.3-4 radarja.
Ahhoz hogy az ER hatótávolságát ki lehessen használni már turira szükség lesz az AESA antennás Mk.5 re.;)

Biztosan vannak olyan harci helyzetek, ahol a jelenlegi radar hatótávolsága most is bőven meghaladja a jelenlegi AMRAAM-ét.
Mert az egy dolog, hogy nagy magasságban, szemből jövő gyors cél esetén esetleg az ER messzebbről is indítható lenne, mint amit a mostani radar tud. De pl. kis magasságban egy menekülő gép felé történő indításnál már simán lehet hogy a jelenlegi radar is messzebb lát, mint ameddig az ER elröppen, nemhogy a jelenlegi "sima".
Szóval lehet, hogy nem használható ki az ER teljes potenciálja a jelenlegi radarral, de hogy a rakéta tágabb indítási paramétereknél is bevethető, az mindenképpen nagy előny.
(Biztos van aki ezt szakszerűbben meg tudja fogalmazni, azért remélem érthető mire gondolok.)
 
W

Wilson

Guest
Ajánlott forrás: A svéd adatkapcsolatról egy jó kis anyag @secretprojects.co.uk

Röviden: Már az AIM-120B rakétával megvolt a Gripen C/D típusnál a TIDLS adatkapcsolattal az a képesség, hogy az egyik Gripen a bekapcsolt radarjával követi a célpontot, a másik gép a célhoz közelebb radar nélkül halad, majd indítja az AMRAAM-ot, amit az első Gripen vezet a célhoz, míg a másik Gripen kifordul és visszafelé indul. Ha jól tudom, ezt valamikor az 1990-es évek végén tesztelték is, és ilyen formán igencsak élen jártak akkoriban a svédek.

A TIDLS levegő-levegő (tehát repülőgépek, ez esetben a Gripenek közötti) adatkapcsolata adott a magyar gépeken is. Amit nem vettünk meg anno, az a levegő-föld adatkapcsolat, pontosabban a földi adatkapcsolat, ahol lehetőség lenne a földi radarok adatai alapján dettó a saját radarja nélkül képes lenne a célra rávezetni a rakétát. Azt nem tudom, hogy ez a modul azóta beszerzésre került-e.

A TIDLS és a Link-16 között van pár különbség, a Gripenjeinkben mindkettő rendszer adott, de mivel a Link-16 sokkal ritkábban frissíti a céladatokat, így az alapján a rakéta-rávezetés sokkal kevésbé esélyes (ezért is állt neki az US NAVY is a CEC programnak).
Itt magyarul is meg van (a 25. oldalon).

http://real-j.mtak.hu/11406/5/HT_2013-5_teljes_red.pdf

Amúgy ha jól tudtom az M20-as szoftver tartalmazza a fejlesztett Link-16 adattovábbító rendszert.

https://iho.hu/hirek/modosult-a-gripen-szerzodes-szoftvercsere-magyar-tulajdon-170227