Ajánlott forrás:
A svéd adatkapcsolatról egy jó kis anyag @secretprojects.co.uk
Röviden: Már az AIM-120B rakétával megvolt a Gripen C/D típusnál a TIDLS adatkapcsolattal az a képesség, hogy az egyik Gripen a bekapcsolt radarjával követi a célpontot, a másik gép a célhoz közelebb radar nélkül halad, majd indítja az AMRAAM-ot, amit az első Gripen vezet a célhoz, míg a másik Gripen kifordul és visszafelé indul. Ha jól tudom, ezt valamikor az 1990-es évek végén tesztelték is, és ilyen formán igencsak élen jártak akkoriban a svédek.
A TIDLS levegő-levegő (tehát repülőgépek, ez esetben a Gripenek közötti) adatkapcsolata adott a magyar gépeken is. Amit nem vettünk meg anno, az a levegő-föld adatkapcsolat, pontosabban a földi adatkapcsolat, ahol lehetőség lenne a földi radarok adatai alapján dettó a saját radarja nélkül képes lenne a célra rávezetni a rakétát. Azt nem tudom, hogy ez a modul azóta beszerzésre került-e.
A TIDLS és a Link-16 között van pár különbség, a Gripenjeinkben mindkettő rendszer adott, de mivel a Link-16 sokkal ritkábban frissíti a céladatokat, így az alapján a rakéta-rávezetés sokkal kevésbé esélyes (ezért is állt neki az US NAVY is a CEC programnak).