[HUN] Saab JAS-39EBS-HU Gripen

Már "csak" kellene egy(na jó, valójában 2-3) megfizethető és saját AWACS drón és mindent (is) látunk a Kárpát-medencében!


Ha valóban az ER - ről van szó, akkor rakéták szempontjából komoly rugalmasság. Így 4-5 év mulva, lehet kap a Raytheon még egy rendelést.

Nekem --"politikailag"-- a Meteor "biztonságosan" szimpatikusabb!


U.I.: Annak is fog nőni még a hatótávja szerintem...
 
A TIDLS levegő-levegő (tehát repülőgépek, ez esetben a Gripenek közötti) adatkapcsolata adott a magyar gépeken is.
Jó a cikk, de amiről a cikkben szó van az egy teljesen más taktikai szituàció.
A cikk szerint erről van szó:
"... One Gripen can provide radar data to other machines, allowing one fighter to track a target at a greater distance, while others in passive mode use this data for covert attack. Without an emitting radar, other Gripen aircraft are much less likely to be detected by enemy aircraft, giving them some surprise advantage. An even more sophisticated tactic is to use the Gripen to upgrade the target for a medium-range AIM-120B AMRAAM missile. This tactic is used, for example, when one of the Gripen captures a target at a great distance, passes its data with TIDLS to another machine, which with the radar off can get much closer to the target and which fires an Amraam missile..."
Vagyis az lett volna a lényeg hogy bekapcsolt radarral repülő, azaz aktív, Gripen, akit emiatt lát az ellenség is, távolról érzékeli a célt, az adatokat átadja a passzív rakéta hordozó Gripennek, aki így közelebbről tud indítani.
Ebben az esetben a radar hatósugara messze meghaladja a rakéta hatósugarát.

Az AMRAAM-ER - és a Meteor - esetében pont fordított a helyzet.
A rakéta hatósugara meghaladja a hagyományos PS-05/A Mk.3 radar hatósugarát.

A radarnak fel kell tudni derítenie a célt, tudnia kell azonosítani és tudnia kell stabilan övetnie ahhoz hogy a rakétának MCG t tudjon adni.
A PS-05/A Mk.3 ra olyasmiket írtak hogy egy 1 m2 RCS célt 120 km ről derít fel, ami bőségesen elegendő volt ahhoz hogy kihasználják az AMRAAM C5 teljes hatótávolságát.
A radar fődarab cserét jelentő (de a hagyományos mecha antennát nem érintő) Mk.4 upgrade erre tesz rá 150% ot ami már lehetővé teszi hogy kihasználhassák az ER vagy a Meteor teljes hatótàvolsàgàt.
gripen_upgrade_9b.jpg

Az Mk.5 upgrade az AESA antennával meg meghozza a megfelelő felbontást nagy távolságban és a multi üzemmód lehetőségét.
 
  • Tetszik
Reactions: kamm
..ha tényleg erre gondolt akkor arra is gondolnia kellett hogy az AMRAAM-ER hez kevés a Gripen mostani PS-05/A Mk.3-4 radarja.
Ahhoz hogy az ER hatótávolságát ki lehessen használni már turira szükség lesz az AESA antennás Mk.5 re.;)

Biztosan vannak olyan harci helyzetek, ahol a jelenlegi radar hatótávolsága most is bőven meghaladja a jelenlegi AMRAAM-ét.
Mert az egy dolog, hogy nagy magasságban, szemből jövő gyors cél esetén esetleg az ER messzebbről is indítható lenne, mint amit a mostani radar tud. De pl. kis magasságban egy menekülő gép felé történő indításnál már simán lehet hogy a jelenlegi radar is messzebb lát, mint ameddig az ER elröppen, nemhogy a jelenlegi "sima".
Szóval lehet, hogy nem használható ki az ER teljes potenciálja a jelenlegi radarral, de hogy a rakéta tágabb indítási paramétereknél is bevethető, az mindenképpen nagy előny.
(Biztos van aki ezt szakszerűbben meg tudja fogalmazni, azért remélem érthető mire gondolok.)
 
Ajánlott forrás: A svéd adatkapcsolatról egy jó kis anyag @secretprojects.co.uk

Röviden: Már az AIM-120B rakétával megvolt a Gripen C/D típusnál a TIDLS adatkapcsolattal az a képesség, hogy az egyik Gripen a bekapcsolt radarjával követi a célpontot, a másik gép a célhoz közelebb radar nélkül halad, majd indítja az AMRAAM-ot, amit az első Gripen vezet a célhoz, míg a másik Gripen kifordul és visszafelé indul. Ha jól tudom, ezt valamikor az 1990-es évek végén tesztelték is, és ilyen formán igencsak élen jártak akkoriban a svédek.

A TIDLS levegő-levegő (tehát repülőgépek, ez esetben a Gripenek közötti) adatkapcsolata adott a magyar gépeken is. Amit nem vettünk meg anno, az a levegő-föld adatkapcsolat, pontosabban a földi adatkapcsolat, ahol lehetőség lenne a földi radarok adatai alapján dettó a saját radarja nélkül képes lenne a célra rávezetni a rakétát. Azt nem tudom, hogy ez a modul azóta beszerzésre került-e.

A TIDLS és a Link-16 között van pár különbség, a Gripenjeinkben mindkettő rendszer adott, de mivel a Link-16 sokkal ritkábban frissíti a céladatokat, így az alapján a rakéta-rávezetés sokkal kevésbé esélyes (ezért is állt neki az US NAVY is a CEC programnak).
Itt magyarul is meg van (a 25. oldalon).

http://real-j.mtak.hu/11406/5/HT_2013-5_teljes_red.pdf

Amúgy ha jól tudtom az M20-as szoftver tartalmazza a fejlesztett Link-16 adattovábbító rendszert.

https://iho.hu/hirek/modosult-a-gripen-szerzodes-szoftvercsere-magyar-tulajdon-170227
 
Ami csak a "feje" a rakétának. Az is kérdés, hogy milyen hajtóműrész lesz/lehet mögötte...
Világos, ettől függetlenül integrálni kell minden alvátozatot. Ha anélkül felteszed a gépre, nem fogja tudni hogy mit függesztettél. A gépnek kommunikálnia kell a rakétával, MCG-t küldeni stb. Attól hogy nem kell oldási teszt, a szoftver integráció sem két forint a védelmi szektorban.
 
Ne feledjétek, hogy nem mindegyik AMRAAM verzió képes "two-way" kommunikációra. Míg a Meteoron meg a 120C8-on van L16 antenna addig a korábbiakon...MCG-t nem képes fogadni csak úgy bárkitől.
 
Ajánlott forrás: A svéd adatkapcsolatról egy jó kis anyag @secretprojects.co.uk

Röviden: Már az AIM-120B rakétával megvolt a Gripen C/D típusnál a TIDLS adatkapcsolattal az a képesség, hogy az egyik Gripen a bekapcsolt radarjával követi a célpontot, a másik gép a célhoz közelebb radar nélkül halad, majd indítja az AMRAAM-ot, amit az első Gripen vezet a célhoz, míg a másik Gripen kifordul és visszafelé indul. Ha jól tudom, ezt valamikor az 1990-es évek végén tesztelték is, és ilyen formán igencsak élen jártak akkoriban a svédek.

A TIDLS levegő-levegő (tehát repülőgépek, ez esetben a Gripenek közötti) adatkapcsolata adott a magyar gépeken is. Amit nem vettünk meg anno, az a levegő-föld adatkapcsolat, pontosabban a földi adatkapcsolat, ahol lehetőség lenne a földi radarok adatai alapján dettó a saját radarja nélkül képes lenne a célra rávezetni a rakétát. Azt nem tudom, hogy ez a modul azóta beszerzésre került-e.

A TIDLS és a Link-16 között van pár különbség, a Gripenjeinkben mindkettő rendszer adott, de mivel a Link-16 sokkal ritkábban frissíti a céladatokat, így az alapján a rakéta-rávezetés sokkal kevésbé esélyes (ezért is állt neki az US NAVY is a CEC programnak).

Ez a képesség, - már ha “létezik” magyarországon- eléggé gamechanger a régióban, főleg úgy hogy romulán F-16 korlátozott (3) ECM re képes.
 
Kiképzésen a Gripen pilóták

Az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis Gripen pilótái június 10-én, csütörtökön 08.00 és 20.00 óra között kiképzési repülésen vesznek részt.

A repülés során – Kecskemét, Eger, Verpelét, Egerszalók, Sirok, Orosháza, Nagyszénás térségében – a megszokottól eltérő, nagyobb zaj- és hanghatás várható.