[HUN] Saab JAS-39EBS-HU Gripen

[Wilson]

.
.
Ha akarnak még repteret, félig-meddig tartaléknak, valamelyik alacsony kihasználtságú, de létező civil repteret kéne kettős rendeltetésűként kihasználni, pl Debrecen??, és nem szétporladt romokat restaurálni. Ott még vannak régi szovjet betonfedezékek is, állóhelyek, stb.
És akkor Pápa, Kecskemét, Debrecen, az ország minden területe fedve van.

A debreceni repülőtér betonfedezéke 2001-ben...

Szovjet típusú repülőgép fedezék-hangárok​

A hangárokat kezdetben a repülőgépek - az időjárás káros behatásaival szembeni - megóvására építették. Később már bizonyos rejtési funkciókat is elláttak, de "fénykorukat" a hidegháború idejére tehetjük.

A volt szovjet befolyási övezet országaiban - az NDK-tól a közel-keleti arab államokon keresztül Mongóliáig - ezrével épültek a harci repülőgépek számára ilyen betonfedezékek. Az építészeti megoldás, illetve a beépített vasbeton és az azt takaró földréteg mennyisége nyújtott védelmet a hagyományos bombatámadással és - a bizonyos távolságon túli - atomrobbanás lökéshullámával szemben.

Az Öböl-háború híradásai között többször hallhattunk arról, hogy a szövetséges légierő intelligens repülőgép-fedélzeti fegyvereivel csapást mért az iraki repülőterek betonfedezékeire. E katonai események mutatják, hogy elérkezett a betonfedezék-hangárok alkonya; a nagy pontosságú, nagy átütőképességű fegyverek megjelenésével elvesztették eredeti funkciójukat. Az impozáns méretű, bombabiztosnak kikiáltott fedezékek telitalálatok esetén nem védték meg a bennük rejtőző repülőgépeket.

A hazánkban állomásozó szovjet repülőerők által használt repülőtereken is épültek - részben előre gyártott elemekből - ilyen hangárok

A kisebb méretű hangárban MiG-21-es vagy MiG-23-as, illetve hasonló méretű, repülőgépek tárolására volt lehetőség.

Az építmény három részből áll: a tulajdonképpeni repülőgép-tárolóból, egy villamosenergia-ellátó és egy fegyverzettároló):

A 220 m2 alapterületű, 5,5 m belmagasságú, boltíves repülőgép-tárolót 30-30 ívelt (negyedkör) betonrekeszből, csavarozással állították össze. Hátul egy L alakú folyosó vezet ki a szabadba (szemből nézve bal oldalon). A repülőgép-tároló felé két irányba széttolható vasajtó zárja le, kifelé nincs ajtaja.
E folyosóról nyílik a villamos kapcsolóhelyiség. A raktárba kívülről lehet bejutni. Az egész szerkezet helyszínen öntött betonból és előre gyártott elemekből épült. A falazat vastagsága helyenként eléri a 80 cm-t. A létesítmény beton részeit 1-3 méteres földréteggel fedték Ie.
A több tonnás ajtók villamos motor meghajtásúak, és síneken gurulva mozognak. Nyitásuk percekig tart, de van lehetőség vésznyitásra is. Ilyenkor a hajtómotorokat leválasztják, és az ajtók a lejtős sínen a súlyuknál fogva szétgurulnak. A végállásuknál a vasúti kocsikon használatoshoz hasonló ütközők fogják meg őket.

• Alapterület: 200 m2
• Belmagasság: 5,5 m
• Teljes magasság: 8 m
• Szélesség: 25 m
• Hossz: 38 m
• Ajtóvastagság: 80 cm

Szovjet típusú repülőgép fedezék-hangárok

 

[blogen]

Az Öböl-háború híradásai között többször hallhattunk arról, hogy a szövetséges légierő intelligens repülőgép-fedélzeti fegyvereivel csapást mért az iraki repülőterek betonfedezékeire. E katonai események mutatják, hogy elérkezett a betonfedezék-hangárok alkonya; a nagy pontosságú, nagy átütőképességű fegyverek megjelenésével elvesztették eredeti funkciójukat. Az impozáns méretű, bombabiztosnak kikiáltott fedezékek telitalálatok esetén nem védték meg a bennük rejtőző repülőgépeket.

Csakhogy mi már nem a több száz kilogrammos PGM-től félünk, hanem a támadódrónokról indított párt tucat kilogrammos mikromunícióktól vagy az annál is könnyebb cirkálódrónoktól (loitering munition). Ezek a fedezékek overkill a drónok ellen, igazából egy félméteres vastagságú vasbeton cucc is megtenné talán! Sőt! A drónokkal szembeni passzív védekezés hiánya a probléma ott, ahol egy százezer dolláros eszközzel egy nyolvanmillió dolláros vadászbombázót lehet megsemmisíteni, miközben egy egy-kétmillió dolláros, fullos kialakítású vasbeton fedezék biztos megoldást jelentene önmagában, pláne ha a 35mm-es Mantisról szóló tárgyalások is célba érnek az aktív védelem kapcsán, aminek következtében a fedezékeknek csak swarm-tól kellene védeniük, amivel már nem bírna a Mantis kapacitása.

 

[blogen]

Kecsó dróntámadás után. Ja nem, délvietnámi amerikai légibázis a vietkong aknavetőtámadás után:

A hasonlat stimmel, alacsony költségű eszközzel semmisítettek meg védtelen méregdrága haditechnikát. Nem véletlen, hogy később már így néztek ki ezek a repterek:

(ez esetben a fő problémát a repeszhatás jelentette, drónok estében felülről kell védeni a komoly értékű haditechnikát)

 

[gacsat]

Csakhogy mi már nem a több száz kilogrammos PGM-től félünk, hanem a támadódrónokról indított párt tucat kilogrammos mikromunícióktól vagy az annál is könnyebb cirkálódrónoktól (loitering munition). Ezek a fedezékek overkill a drónok ellen, igazából egy félméteres vastagságú vasbeton cucc is megtenné talán! Sőt! A drónokkal szembeni passzív védekezés hiánya a probléma ott, ahol egy százezer dolláros eszközzel egy nyolvanmillió dolláros vadászbombázót lehet megsemmisíteni, miközben egy egy-kétmillió dolláros, fullos kialakítású vasbeton fedezék biztos megoldást jelentene önmagában, pláne ha a 35mm-es Mantisról szóló tárgyalások is célba érnek az aktív védelem kapcsán, aminek következtében a fedezékeknek csak swarm-tól kellene védeniük, amivel már nem bírna a Mantis kapacitása.

arról már nem is beszélve, ha a 60 fedezékből hatban lenne repülő.

 

[blogen]

arról már nem is beszélve, ha a 60 fedezékből hatban lenne repülő.

A NASAMS és a MANTIS gondoskodni tud róla, hogy ne legyen szükség megtévesztésre és mind a tizennégy fedezék biztonságban legyen a cirkálórakétáktól és és más típusú PGM-től. Az aktív védelem jelenti a biztonságot korunkban. A széttelepítés, álcázás akkor működött, amikor még nem léteztek majdhogynem észlelhetetlen, de jelentős hatótávolságú ISTAR drónok. Ennek a kornak vége, az ellenség pontosan tudja hol vannak és lesznek a legértékesebb célpontjaink, csak légvédelemmel és megfelelő passzív módszerekkel tudjuk megvédeni azokat. A védendő erőket koncentrálni kell.

 

[Törölt tag 1586]

Az Öböl-háború híradásai között többször hallhattunk arról, hogy a szövetséges légierő intelligens repülőgép-fedélzeti fegyvereivel csapást mért az iraki repülőterek betonfedezékeire. E katonai események mutatják, hogy elérkezett a betonfedezék-hangárok alkonya; a nagy pontosságú, nagy átütőképességű fegyverek megjelenésével elvesztették eredeti funkciójukat. Az impozáns méretű, bombabiztosnak kikiáltott fedezékek telitalálatok esetén nem védték

Ez totális tévedés.

Az Öbòl háborút felhozni példának több szempontból is rossz.
Egyrészt az akkori bunkerek 5000 psi szilárdságú vasbetonból épültek. Egy 1 tonnás bomba akár 3-4 m vastag ilyen anyagon is áthatol.
Ma már sokkal magasabban van a léc a bunkerromboló fegyvereknek, mert a mai bunkerek (és egyre több civil építmény is) +30 000 psi UHPC betonból készülnek. Ezekbe egy 1000 kg os bomba már csak 40-50 cm mélyen tud behatolni.

Másrészt az iraki és kuvaiti bunkerek tökéletesen tették a dolgukat. Ezek a bunkerek a 67 es arab - izraeli háború tapasztalatai alapján készültek és az vot a feladatuk hogy megakadályozzák hogy izrael egy mindent elsöprő első csapással a földön pusztítsa a el a harci gépeket. Ez sikerült is. Az USA nak csak több hét alatt, egyesével, bazi nagy PGM bombákkal sikerült kilőni a bunkereket.
A bunkerek esélyt kell adnia túlélni egy váratlan első csapást. Ennyi a feladata és nem több.

 

[Vogon]

Végre!
Blogen pont ugyan azt mondja, mint én.

 

[Wilson]

Ez totális tévedés.

Az Öbòl háborút felhozni példának több szempontból is rossz.
Egyrészt az akkori bunkerek 5000 psi szilárdságú vasbetonból épültek. Egy 1 tonnás bomba akár 3-4 m vastag ilyen anyagon is áthatol.
Ma már sokkal magasabban van a léc a bunkerromboló fegyvereknek, mert a mai bunkerek (és egyre több civil építmény is) +30 000 psi UHPC betonból készülnek. Ezekbe egy 1000 kg os bomba már csak 40-50 cm mélyen tud behatolni.

Másrészt az iraki és kuvaiti bunkerek tökéletesen tették a dolgukat. Ezek a bunkerek a 67 es arab - izraeli háború tapasztalatai alapján készültek és az vot a feladatuk hogy megakadályozzák hogy izrael egy mindent elsöprő első csapással a földön pusztítsa a el a harci gépeket. Ez sikerült is. Az USA nak csak több hét alatt, egyesével, bazi nagy PGM bombákkal sikerült kilőni a bunkereket.
A bunkerek esélyt kell adnia túlélni egy váratlan első csapást. Ennyi a feladata és nem több.

Egyetértek veled, az oldal készítője van más véleményen én azért másoltam be az oldalt, mert van benne műszaki információ a Magyarországon felépített és használt szovjet beton fedezékekről...

 

[wolfram]

A magyar Gripenek legutolsó infóim szerint nem képesek használni a SDB-t.

Én még ott tartok, hogy a szoftver tudja:

[HUN] Saab JAS-39EBS-HU Gripen

A szárazföldiek után, azt jelenti, hogy közben lejár a lízing, tehát előtte kell döntés, hogy mi legyen a maradványértéken magyar kézbe kerülő repülőgépekkel. Az biztos, hogy jelenlegi konfigurációban is megfelel légirendészeti feladatokra, akár még misszióban is és alapvető CAS-ra is. A döntés...

forum.htka.hu

Azóta mi változott, milyen infóid vannak?

 

[Filter]

Mielőtt ilyeneket leírsz egy egész picit gondolkodni kéne...
- Egy a konfliktust közvetlen megelőző helyzetben a légierőnek folymatosan BARCAP bevetéseket kell repülni. Ez azt jelenti hogy 0-24 ben hetekig minimum 1 géppárnak a levegőben kell lennie AA fegyverzettel, egy géppárnak a földön ülőkészültségben és egy géppárnak tartalékban alacsonyabb szintű készültségben.
Tehát a 12 Gripen C gépből 6 folyamatosan be van táblázva.
2 gép javítás, karbantartás miatt mindig kiesik - ez az optimista verzió ami nagyon jó 80% fölötti hadrafoghatóságot feltételez.
Marad 4, azaz négy géped egyéb feladatokra - pl. HAVCAP vagy RECON bevetésekre - vagy arra hogy ha felmelegszik a helyzet akkor további gépekkel támogasd a levegőben őrjáratozó géppárt, vagy támadó bevetéseket repülj.
- ha felmelegszik a helyzet akkor légierő feladatai is ugrásszerűen nőnek. A BARCAP, HAVCAP, RECON, bevetések mellett kellenek gépek SEAD, CAS, STRIKE bevetésekre.
Közben nyilvánvalóan javítható és végleges veszteségeket fogsz elszenvedni.
A finnek a HX tender során azért ragaszkodnak 64 géphez mert ők úgy számítanak hogy az háború első hetében 16 (!!) gépet veszítenek egy "near peer" ellenséggel folytatott harcban.

Szerencsére a döntéshozók is látják a helyzetet és mostmár több mint valószínű hogy lesznek további Gripenek. A kérdés csupàn annyi hogy hány db és milyen ütemezésben.

( Mikor meg arról hadovalok hogy mennyi hk kellene akkor meg le vagyok oltva, hogy 100 bevethető-harcoló géphez, 200+ -os darabszámot delirálok. Földön baromira nem 16kocsi/hét veszteség lesz.)

 

[ravenlord]

Ez totális tévedés.

Az Öbòl háborút felhozni példának több szempontból is rossz.
Egyrészt az akkori bunkerek 5000 psi szilárdságú vasbetonból épültek. Egy 1 tonnás bomba akár 3-4 m vastag ilyen anyagon is áthatol.
Ma már sokkal magasabban van a léc a bunkerromboló fegyvereknek, mert a mai bunkerek (és egyre több civil építmény is) +30 000 psi UHPC betonból készülnek. Ezekbe egy 1000 kg os bomba már csak 40-50 cm mélyen tud behatolni.

Másrészt az iraki és kuvaiti bunkerek tökéletesen tették a dolgukat. Ezek a bunkerek a 67 es arab - izraeli háború tapasztalatai alapján készültek és az vot a feladatuk hogy megakadályozzák hogy izrael egy mindent elsöprő első csapással a földön pusztítsa a el a harci gépeket. Ez sikerült is. Az USA nak csak több hét alatt, egyesével, bazi nagy PGM bombákkal sikerült kilőni a bunkereket.
A bunkerek esélyt kell adnia túlélni egy váratlan első csapást. Ennyi a feladata és nem több.

Hozzátenném még azt (az újabbaknak) hogy a NATO infrastruktúrális alapja 2000 betonbunker felépítését finanszírozta a hidegháborúban.
Reális eséllyel pályázhatunk rá mi is.

 

[szzsolt81]

Csakhogy mi már nem a több száz kilogrammos PGM-től félünk, hanem a támadódrónokról indított párt tucat kilogrammos mikromunícióktól vagy az annál is könnyebb cirkálódrónoktól (loitering munition). Ezek a fedezékek overkill a drónok ellen, igazából egy félméteres vastagságú vasbeton cucc is megtenné talán! Sőt! A drónokkal szembeni passzív védekezés hiánya a probléma ott, ahol egy százezer dolláros eszközzel egy nyolvanmillió dolláros vadászbombázót lehet megsemmisíteni, miközben egy egy-kétmillió dolláros, fullos kialakítású vasbeton fedezék biztos megoldást jelentene önmagában, pláne ha a 35mm-es Mantisról szóló tárgyalások is célba érnek az aktív védelem kapcsán, aminek következtében a fedezékeknek csak swarm-tól kellene védeniük, amivel már nem bírna a Mantis kapacitása.

Dear, azok az izék már az ajtón mennek be...

 

[szzsolt81]

 

[Terminator]

"Üdvözlet Belgiumból! A kecskeméti Pumák, és a csapat ezen a hétvégén a Sanicole Airshow-n mutatják meg mire is képesek. "

 

[SilvioD]

https://twitter.com/i/web/status/1436324714402783240

 

[SilvioD]

https://www.facebook.com/115664151829725/posts/4514287531967343

 

[rappali_]

Kb. ez történne a magyar utak többségével is ha egy jet kerülne a közelükbe...

Ezt csak úgy itt felejtem:

http://www.hdpe.hu/uploads//referenciak/utepites/m85m86.jpg

 

[Terminator]

A kecskeméti repülőbázis Gripen pilótái az éves kiképzési tervnek megfelelően

2021. szeptember 13-15. között
tervezetten 15:00 és 22:00 között

délutáni és éjszakai repüléseket hajtanak végre .

A repülés során az alábbi városok és térségeik érintettek: Kecskemét, Eger, Mezőkövesd, Tiszafüred, Szolnok, Tiszaújváros és Nagyatád, továbbá Kaposvár, Szigetvár valamint Debrecen, Nagykanizsa és térsége.

 

[KoviUbi]

A kecskeméti repülőbázis Gripen pilótái az éves kiképzési tervnek megfelelően

2021. szeptember 13-15. között
tervezetten 15:00 és 22:00 között

délutáni és éjszakai repüléseket hajtanak végre .

A repülés során az alábbi városok és térségeik érintettek: Kecskemét, Eger, Mezőkövesd, Tiszafüred, Szolnok, Tiszaújváros és Nagyatád, továbbá Kaposvár, Szigetvár valamint Debrecen, Nagykanizsa és térsége.

Illetve #csakharomnap, meg #nosorryjustinformation Már látom a szokásos sirámot, ami érkezik...

 

[Terminator]

"Fájó szívvel tudatjuk, hogy egykori bajtársunk, Murguly Gusztáv nyá. őrnagy, "Gutti" (jobbról a második) Gripen pilóta az "égiek kötelékébe" távozott. Emlékét őrizzük."