[HUN] Saab JAS-39EBS-HU Gripen

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Vogon

Well-Known Member
2021. május 13.
3 165
6 700
113
Most tényleg a MIG-ekről akartok beszélni a Gripen topicban?
Értem én, hogy kell ahhoz, hogy átbeszéljétek a reptér alkalmasságát, de egyszer kéne eldönteni, hogy a Gripen alkalms-e megerősített autópályaszakaszokon leszállni ideiglenes légibázisokon, mert úgy alakították ki -és akkor egy jó állapotú betoncsík és bunkerek alkalmasak vészhelyzeti légikikötőnek- vagy az egész mese-mese-mátka.
Kicsit idegesítő már, hogy egyik nap még jó ötletnek tart nagyon sok mindenki olyat, hogy autópályát 24 órán belül átalakítunk, meg megy a vita arról, hogy Svédországban azok jobb alapozással rendelkeznek-e... Utána eltelik egy nap és már a régi reptér versenypálya címen karbantartott kifutója is hirtelen nem lesz alkalmas.

Nekem annyi jött át, ha diszlokálni akarjuk a háború első napján a gépeinket és erre akkor megvesszük a szükséges mobil kiszolgáló kapacitást, akkor már tényleg inkább egy vastagon lefektetett szovjet reptér legyen, mint egy random autópályaszakasz.

Ha nem akarjuk széttelepíteni, akkor meg miért beszélünk róla?
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
14 313
70 930
113
Háború esetén, ha szét kéne dobálni a szerény, 14 darabos flottánkat, akkor megoldható, de amúgy maximum az aktívan üzemelő ex-szovjet reptereket kellene felvenni az éves kiképzési tervbe, mint kitelepülési tartalék reptér.
Ez Sármellék, Debrecen, Kiskunlacháza és Tököl.
Épp elég.

A többi ex-magyar, vagy ex-szovet reptér, mint Kunmadaras, Taszár, Kalocsa, Mezőkövesd sajnos már nem éri meg, hogy újra aktívvá tegye őket az állam.
E négyből jelenleg Kalocsán és Kunmadarason van kisgépes repüzem, de az utóbbinál már hír van róla, hogy ez is meg fog szűnni.
 

Capslock27

Well-Known Member
2017. október 30.
2 677
6 315
113
Egy reptéri infrastruktúra kicsit többől áll, mint a pálya meg fedezék. Ha ottvoltál, gondolom láttad hogy néz ki gyakorlatilag minden más.

Ja, 83-ban. Kunmadarason lehet, hogy a csíkkal meg esetleg a fedezékekkel még lehetne valamit kezdeni, de minden mással? Lenne ott hova pénzt temetni. Olyan helyekről mint Klementina meg ne is beszéljünk.
És ismét kérdezem: Minek? Ennyi gépnek ami nekünk van 2-3 modern légibázist fenntartani?
.
.
Ha akarnak még repteret, félig-meddig tartaléknak, valamelyik alacsony kihasználtságú, de létező civil repteret kéne kettős rendeltetésűként kihasználni, pl Debrecen??, és nem szétporladt romokat restaurálni. Ott még vannak régi szovjet betonfedezékek is, állóhelyek, stb.
És akkor Pápa, Kecskemét, Debrecen, az ország minden területe fedve van.
 
  • Tetszik
Reactions: Vogon
W

Wilson

Guest
.
.
Ha akarnak még repteret, félig-meddig tartaléknak, valamelyik alacsony kihasználtságú, de létező civil repteret kéne kettős rendeltetésűként kihasználni, pl Debrecen??, és nem szétporladt romokat restaurálni. Ott még vannak régi szovjet betonfedezékek is, állóhelyek, stb.
És akkor Pápa, Kecskemét, Debrecen, az ország minden területe fedve van.
A debreceni repülőtér betonfedezéke 2001-ben...

hangar1.jpg


Szovjet típusú repülőgép fedezék-hangárok​


Reülőgép fedezékA hangárokat kezdetben a repülőgépek - az időjárás káros behatásaival szembeni - megóvására építették. Később már bizonyos rejtési funkciókat is elláttak, de "fénykorukat" a hidegháború idejére tehetjük.

A volt szovjet befolyási övezet országaiban - az NDK-tól a közel-keleti arab államokon keresztül Mongóliáig - ezrével épültek a harci repülőgépek számára ilyen betonfedezékek. Az építészeti megoldás, illetve a beépített vasbeton és az azt takaró földréteg mennyisége nyújtott védelmet a hagyományos bombatámadással és - a bizonyos távolságon túli - atomrobbanás lökéshullámával szemben.

FedezékAz Öböl-háború híradásai között többször hallhattunk arról, hogy a szövetséges légierő intelligens repülőgép-fedélzeti fegyvereivel csapást mért az iraki repülőterek betonfedezékeire. E katonai események mutatják, hogy elérkezett a betonfedezék-hangárok alkonya; a nagy pontosságú, nagy átütőképességű fegyverek megjelenésével elvesztették eredeti funkciójukat. Az impozáns méretű, bombabiztosnak kikiáltott fedezékek telitalálatok esetén nem védték meg a bennük rejtőző repülőgépeket.

Hangár belső A hazánkban állomásozó szovjet repülőerők által használt repülőtereken is épültek - részben előre gyártott elemekből - ilyen hangárok

A kisebb méretű hangárban MiG-21-es vagy MiG-23-as, illetve hasonló méretű, repülőgépek tárolására volt lehetőség.Hátsó kijárat
Alaprajz

Az építmény három részből áll: a tulajdonképpeni repülőgép-tárolóból, egy villamosenergia-ellátó és egy fegyverzettároló):

A 220 m2 alapterületű, 5,5 m belmagasságú, boltíves repülőgép-tárolót 30-30 ívelt (negyedkör) betonrekeszből, csavarozással állították össze. Hátul egy L alakú folyosó vezet ki a szabadba (szemből nézve bal oldalon). A repülőgép-tároló felé két irányba széttolható vasajtó zárja le, kifelé nincs ajtaja. Kapcsolóhelyseg
E folyosóról nyílik a villamos kapcsolóhelyiség. A raktárba kívülről lehet bejutni. Az egész szerkezet helyszínen öntött betonból és előre gyártott elemekből épült. A falazat vastagsága helyenként eléri a 80 cm-t. A létesítmény beton részeit 1-3 méteres földréteggel fedték Ie.
GörgőkA több tonnás ajtók villamos motor meghajtásúak, és síneken gurulva mozognak. Nyitásuk percekig tart, de van lehetőség vésznyitásra is. Ilyenkor a hajtómotorokat leválasztják, és az ajtók a lejtős sínen a súlyuknál fogva szétgurulnak. A végállásuknál a vasúti kocsikon használatoshoz hasonló ütközők fogják meg őket.

  • Alapterület: 200 m2
  • Belmagasság: 5,5 m
  • Teljes magasság: 8 m
  • Szélesség: 25 m
  • Hossz: 38 m
  • Ajtóvastagság: 80 cm

Hangár


 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
17 476
30 808
113
Az Öböl-háború híradásai között többször hallhattunk arról, hogy a szövetséges légierő intelligens repülőgép-fedélzeti fegyvereivel csapást mért az iraki repülőterek betonfedezékeire. E katonai események mutatják, hogy elérkezett a betonfedezék-hangárok alkonya; a nagy pontosságú, nagy átütőképességű fegyverek megjelenésével elvesztették eredeti funkciójukat. Az impozáns méretű, bombabiztosnak kikiáltott fedezékek telitalálatok esetén nem védték meg a bennük rejtőző repülőgépeket.
Csakhogy mi már nem a több száz kilogrammos PGM-től félünk, hanem a támadódrónokról indított párt tucat kilogrammos mikromunícióktól vagy az annál is könnyebb cirkálódrónoktól (loitering munition). Ezek a fedezékek overkill a drónok ellen, igazából egy félméteres vastagságú vasbeton cucc is megtenné talán! Sőt! A drónokkal szembeni passzív védekezés hiánya a probléma ott, ahol egy százezer dolláros eszközzel egy nyolvanmillió dolláros vadászbombázót lehet megsemmisíteni, miközben egy egy-kétmillió dolláros, fullos kialakítású vasbeton fedezék biztos megoldást jelentene önmagában, pláne ha a 35mm-es Mantisról szóló tárgyalások is célba érnek az aktív védelem kapcsán, aminek következtében a fedezékeknek csak swarm-tól kellene védeniük, amivel már nem bírna a Mantis kapacitása.
 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
17 476
30 808
113
Kecsó dróntámadás után. Ja nem, délvietnámi amerikai légibázis a vietkong aknavetőtámadás után:
37810817114_b83d3ace23_b.jpg

A hasonlat stimmel, alacsony költségű eszközzel semmisítettek meg védtelen méregdrága haditechnikát. Nem véletlen, hogy később már így néztek ki ezek a repterek:
110906-F-XN622-013.JPG

(ez esetben a fő problémát a repeszhatás jelentette, drónok estében felülről kell védeni a komoly értékű haditechnikát)
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 678
14 644
113
Csakhogy mi már nem a több száz kilogrammos PGM-től félünk, hanem a támadódrónokról indított párt tucat kilogrammos mikromunícióktól vagy az annál is könnyebb cirkálódrónoktól (loitering munition). Ezek a fedezékek overkill a drónok ellen, igazából egy félméteres vastagságú vasbeton cucc is megtenné talán! Sőt! A drónokkal szembeni passzív védekezés hiánya a probléma ott, ahol egy százezer dolláros eszközzel egy nyolvanmillió dolláros vadászbombázót lehet megsemmisíteni, miközben egy egy-kétmillió dolláros, fullos kialakítású vasbeton fedezék biztos megoldást jelentene önmagában, pláne ha a 35mm-es Mantisról szóló tárgyalások is célba érnek az aktív védelem kapcsán, aminek következtében a fedezékeknek csak swarm-tól kellene védeniük, amivel már nem bírna a Mantis kapacitása.
arról már nem is beszélve, ha a 60 fedezékből hatban lenne repülő.
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
17 476
30 808
113
arról már nem is beszélve, ha a 60 fedezékből hatban lenne repülő.
A NASAMS és a MANTIS gondoskodni tud róla, hogy ne legyen szükség megtévesztésre és mind a tizennégy fedezék biztonságban legyen a cirkálórakétáktól és és más típusú PGM-től. Az aktív védelem jelenti a biztonságot korunkban. A széttelepítés, álcázás akkor működött, amikor még nem léteztek majdhogynem észlelhetetlen, de jelentős hatótávolságú ISTAR drónok. Ennek a kornak vége, az ellenség pontosan tudja hol vannak és lesznek a legértékesebb célpontjaink, csak légvédelemmel és megfelelő passzív módszerekkel tudjuk megvédeni azokat. A védendő erőket koncentrálni kell.
 
T

Törölt tag

Guest
Az Öböl-háború híradásai között többször hallhattunk arról, hogy a szövetséges légierő intelligens repülőgép-fedélzeti fegyvereivel csapást mért az iraki repülőterek betonfedezékeire. E katonai események mutatják, hogy elérkezett a betonfedezék-hangárok alkonya; a nagy pontosságú, nagy átütőképességű fegyverek megjelenésével elvesztették eredeti funkciójukat. Az impozáns méretű, bombabiztosnak kikiáltott fedezékek telitalálatok esetén nem védték
Ez totális tévedés.

Az Öbòl háborút felhozni példának több szempontból is rossz.
Egyrészt az akkori bunkerek 5000 psi szilárdságú vasbetonból épültek. Egy 1 tonnás bomba akár 3-4 m vastag ilyen anyagon is áthatol.
Ma már sokkal magasabban van a léc a bunkerromboló fegyvereknek, mert a mai bunkerek (és egyre több civil építmény is) +30 000 psi UHPC betonból készülnek. Ezekbe egy 1000 kg os bomba már csak 40-50 cm mélyen tud behatolni.

Másrészt az iraki és kuvaiti bunkerek tökéletesen tették a dolgukat. Ezek a bunkerek a 67 es arab - izraeli háború tapasztalatai alapján készültek és az vot a feladatuk hogy megakadályozzák hogy izrael egy mindent elsöprő első csapással a földön pusztítsa a el a harci gépeket. Ez sikerült is. Az USA nak csak több hét alatt, egyesével, bazi nagy PGM bombákkal sikerült kilőni a bunkereket.
A bunkerek esélyt kell adnia túlélni egy váratlan első csapást. Ennyi a feladata és nem több.
 
W

Wilson

Guest
Ez totális tévedés.

Az Öbòl háborút felhozni példának több szempontból is rossz.
Egyrészt az akkori bunkerek 5000 psi szilárdságú vasbetonból épültek. Egy 1 tonnás bomba akár 3-4 m vastag ilyen anyagon is áthatol.
Ma már sokkal magasabban van a léc a bunkerromboló fegyvereknek, mert a mai bunkerek (és egyre több civil építmény is) +30 000 psi UHPC betonból készülnek. Ezekbe egy 1000 kg os bomba már csak 40-50 cm mélyen tud behatolni.

Másrészt az iraki és kuvaiti bunkerek tökéletesen tették a dolgukat. Ezek a bunkerek a 67 es arab - izraeli háború tapasztalatai alapján készültek és az vot a feladatuk hogy megakadályozzák hogy izrael egy mindent elsöprő első csapással a földön pusztítsa a el a harci gépeket. Ez sikerült is. Az USA nak csak több hét alatt, egyesével, bazi nagy PGM bombákkal sikerült kilőni a bunkereket.
A bunkerek esélyt kell adnia túlélni egy váratlan első csapást. Ennyi a feladata és nem több.
Egyetértek veled, az oldal készítője van más véleményen én azért másoltam be az oldalt, mert van benne műszaki információ a Magyarországon felépített és használt szovjet beton fedezékekről...
 

wolfram

Well-Known Member
2011. július 30.
5 894
4 422
113
A magyar Gripenek legutolsó infóim szerint nem képesek használni a SDB-t.

Én még ott tartok, hogy a szoftver tudja:

Azóta mi változott, milyen infóid vannak?
 
F

Filter

Guest
Mielőtt ilyeneket leírsz egy egész picit gondolkodni kéne...:oops:
- Egy a konfliktust közvetlen megelőző helyzetben a légierőnek folymatosan BARCAP bevetéseket kell repülni. Ez azt jelenti hogy 0-24 ben hetekig minimum 1 géppárnak a levegőben kell lennie AA fegyverzettel, egy géppárnak a földön ülőkészültségben és egy géppárnak tartalékban alacsonyabb szintű készültségben.
Tehát a 12 Gripen C gépből 6 folyamatosan be van táblázva.
2 gép javítás, karbantartás miatt mindig kiesik - ez az optimista verzió ami nagyon jó 80% fölötti hadrafoghatóságot feltételez.
Marad 4, azaz négy géped egyéb feladatokra - pl. HAVCAP vagy RECON bevetésekre - vagy arra hogy ha felmelegszik a helyzet akkor további gépekkel támogasd a levegőben őrjáratozó géppárt, vagy támadó bevetéseket repülj.
- ha felmelegszik a helyzet akkor légierő feladatai is ugrásszerűen nőnek. A BARCAP, HAVCAP, RECON, bevetések mellett kellenek gépek SEAD, CAS, STRIKE bevetésekre.
Közben nyilvánvalóan javítható és végleges veszteségeket fogsz elszenvedni.
A finnek a HX tender során azért ragaszkodnak 64 géphez mert ők úgy számítanak hogy az háború első hetében 16 (!!) gépet veszítenek egy "near peer" ellenséggel folytatott harcban.

Szerencsére a döntéshozók is látják a helyzetet és mostmár több mint valószínű hogy lesznek további Gripenek. A kérdés csupàn annyi hogy hány db és milyen ütemezésben.
( Mikor meg arról hadovalok hogy mennyi hk kellene akkor meg le vagyok oltva, hogy 100 bevethető-harcoló géphez, 200+ -os darabszámot delirálok. Földön baromira nem 16kocsi/hét veszteség lesz.)
 

ravenlord

Well-Known Member
2016. december 31.
5 714
16 848
113
Ez totális tévedés.

Az Öbòl háborút felhozni példának több szempontból is rossz.
Egyrészt az akkori bunkerek 5000 psi szilárdságú vasbetonból épültek. Egy 1 tonnás bomba akár 3-4 m vastag ilyen anyagon is áthatol.
Ma már sokkal magasabban van a léc a bunkerromboló fegyvereknek, mert a mai bunkerek (és egyre több civil építmény is) +30 000 psi UHPC betonból készülnek. Ezekbe egy 1000 kg os bomba már csak 40-50 cm mélyen tud behatolni.

Másrészt az iraki és kuvaiti bunkerek tökéletesen tették a dolgukat. Ezek a bunkerek a 67 es arab - izraeli háború tapasztalatai alapján készültek és az vot a feladatuk hogy megakadályozzák hogy izrael egy mindent elsöprő első csapással a földön pusztítsa a el a harci gépeket. Ez sikerült is. Az USA nak csak több hét alatt, egyesével, bazi nagy PGM bombákkal sikerült kilőni a bunkereket.
A bunkerek esélyt kell adnia túlélni egy váratlan első csapást. Ennyi a feladata és nem több.
Hozzátenném még azt (az újabbaknak) hogy a NATO infrastruktúrális alapja 2000 betonbunker felépítését finanszírozta a hidegháborúban.
Reális eséllyel pályázhatunk rá mi is.
 

szzsolt81

Well-Known Member
2020. október 24.
5 706
4 260
113
Csakhogy mi már nem a több száz kilogrammos PGM-től félünk, hanem a támadódrónokról indított párt tucat kilogrammos mikromunícióktól vagy az annál is könnyebb cirkálódrónoktól (loitering munition). Ezek a fedezékek overkill a drónok ellen, igazából egy félméteres vastagságú vasbeton cucc is megtenné talán! Sőt! A drónokkal szembeni passzív védekezés hiánya a probléma ott, ahol egy százezer dolláros eszközzel egy nyolvanmillió dolláros vadászbombázót lehet megsemmisíteni, miközben egy egy-kétmillió dolláros, fullos kialakítású vasbeton fedezék biztos megoldást jelentene önmagában, pláne ha a 35mm-es Mantisról szóló tárgyalások is célba érnek az aktív védelem kapcsán, aminek következtében a fedezékeknek csak swarm-tól kellene védeniük, amivel már nem bírna a Mantis kapacitása.
Dear, azok az izék már az ajtón mennek be...