W
Wilson
Guest
A debreceni repülőtér betonfedezéke 2001-ben....
.
Ha akarnak még repteret, félig-meddig tartaléknak, valamelyik alacsony kihasználtságú, de létező civil repteret kéne kettős rendeltetésűként kihasználni, pl Debrecen??, és nem szétporladt romokat restaurálni. Ott még vannak régi szovjet betonfedezékek is, állóhelyek, stb.
És akkor Pápa, Kecskemét, Debrecen, az ország minden területe fedve van.
Szovjet típusú repülőgép fedezék-hangárok
A hangárokat kezdetben a repülőgépek - az időjárás káros behatásaival szembeni - megóvására építették. Később már bizonyos rejtési funkciókat is elláttak, de "fénykorukat" a hidegháború idejére tehetjük.
A volt szovjet befolyási övezet országaiban - az NDK-tól a közel-keleti arab államokon keresztül Mongóliáig - ezrével épültek a harci repülőgépek számára ilyen betonfedezékek. Az építészeti megoldás, illetve a beépített vasbeton és az azt takaró földréteg mennyisége nyújtott védelmet a hagyományos bombatámadással és - a bizonyos távolságon túli - atomrobbanás lökéshullámával szemben.
Az Öböl-háború híradásai között többször hallhattunk arról, hogy a szövetséges légierő intelligens repülőgép-fedélzeti fegyvereivel csapást mért az iraki repülőterek betonfedezékeire. E katonai események mutatják, hogy elérkezett a betonfedezék-hangárok alkonya; a nagy pontosságú, nagy átütőképességű fegyverek megjelenésével elvesztették eredeti funkciójukat. Az impozáns méretű, bombabiztosnak kikiáltott fedezékek telitalálatok esetén nem védték meg a bennük rejtőző repülőgépeket.
A hazánkban állomásozó szovjet repülőerők által használt repülőtereken is épültek - részben előre gyártott elemekből - ilyen hangárok
A kisebb méretű hangárban MiG-21-es vagy MiG-23-as, illetve hasonló méretű, repülőgépek tárolására volt lehetőség.
Az építmény három részből áll: a tulajdonképpeni repülőgép-tárolóból, egy villamosenergia-ellátó és egy fegyverzettároló):
A 220 m2 alapterületű, 5,5 m belmagasságú, boltíves repülőgép-tárolót 30-30 ívelt (negyedkör) betonrekeszből, csavarozással állították össze. Hátul egy L alakú folyosó vezet ki a szabadba (szemből nézve bal oldalon). A repülőgép-tároló felé két irányba széttolható vasajtó zárja le, kifelé nincs ajtaja.
E folyosóról nyílik a villamos kapcsolóhelyiség. A raktárba kívülről lehet bejutni. Az egész szerkezet helyszínen öntött betonból és előre gyártott elemekből épült. A falazat vastagsága helyenként eléri a 80 cm-t. A létesítmény beton részeit 1-3 méteres földréteggel fedték Ie.
A több tonnás ajtók villamos motor meghajtásúak, és síneken gurulva mozognak. Nyitásuk percekig tart, de van lehetőség vésznyitásra is. Ilyenkor a hajtómotorokat leválasztják, és az ajtók a lejtős sínen a súlyuknál fogva szétgurulnak. A végállásuknál a vasúti kocsikon használatoshoz hasonló ütközők fogják meg őket.
- Alapterület: 200 m2
- Belmagasság: 5,5 m
- Teljes magasság: 8 m
- Szélesség: 25 m
- Hossz: 38 m
- Ajtóvastagság: 80 cm