<blockquote rel="kelepisti">Magyarországon az elvárás, hogy a bázisparancsnokok repüljenek legalább egy a bázison rendszeresített típust. A felelősségi körükbe tartozik, hogy időnként személyesen a levegőben ellenőrizzék a személyi állomány (hajózók) kiképzését stb. Ez a repülés egy sima útvonalrepülés volt, amely gyakorlatilag az egyik legveszélytelenebb, gyakorló, kiképzési repülések közé tartozik.
Úgy tudom például Izraelben is hasonló az elvárás. Más országokban ténylegesen lehet parancsnok olyan, aki "csak" íróasztal mögött ül, volt hajózó.
Te ha bázisparancsnokként letolt gatyával állítasz oda "ellenőrizni" az szart sem ér. Az a személy aki mondjuk fele annyit repül, mint a másik, annak nincs amit ellenőrizni a 2x annyi gyakorlattal rendelkezőn. Ha háború lesz úgysem őt küldik fel, hanem megy a bunkerbe. Van 14 gép ideális esetben és kb kétszer annyi pilóta, akiknek max szimulátorral és komoly felkerekítéssel jön ki a fejenként 100 óra/év. Ilyen számok mellett a bázisparancsnoknak nincs mit repkednie.</blockquote>
Nem az a baj, ha repül a bázispk., hanem a mennyiséggel van baj. Vagyis ha elvárják, hogy repüljön, oké, de akkor adják meg neki ugyanazt a repidőt, ill. ahhoz a gyakorlati lerepülési lehetőséget, mint bármelyik másik pilótának. Nem tudom, érvényes-e még a régi "pilóta-zsebpénzről" szóló szabályzat, vagyis repülni kell (akármilyen keveset is), hogy megkapja a repülési pótlékot? Mert ha még mindig így van, akkor ez eléggé megmagyarázza a miért-et, de rákfenéje is az egész rendszernek. Az ideális esettől meg messze vagyunk, kétlem, hogy van kétszer annyi pilótánk, mint ahány szabad katapult-ülésünk. Ezért is probléma az egyik kétüléses gép elvesztése.