W
Wilson
Guest
A közönséges megfázást okozó vírus hatékonyan kiszoríthatja a sejtekből a koronavírus-világjárványt okozó SARS-CoV-2-t – állítják a Glasgow-i Egyetem kutatói, akik laboratóriumi kísérletekre alapozzák az előbbi megállapodást. A Journal of Infectious Diseases című folyóiratban kedden publikált eredmény tehát terepen, élesben még nem nyert bizonyítást.
Az orr, a torok és a tüdő sejtjeit meghódító vírusok közül némelyik a többi vírus előtt is nyitva hagyja az ajtót, mások viszont kellőképp önzők ahhoz, hogy maguknak tartsák meg a megszállt sejteket. A jelenség nem példátlan a gyakorlatban sem: 2009-ben Franciaországban egy-egy nagyobb rhinovírus-góc kialakulása sikeresen késleltette az influenza A vírus H1N1 altípusának járványszerű terjedését. Arról azonban eddig nem volt számottevő adat, hogy az új koronavírus esetén is működne „a vírus vírusnak farkasa” hatás.
Bár a felnőttek körében előforduló nátha leggyakoribb okozója, a rhinovírus koronavírus-ellenes hatása rövid életű lehet, a glasgow-i kutatók szerint mégis segíthet a COVID-19 visszaszorításában.
3-0 a rhinovírusnak
Az influenzavírusok a legönzőbb vírusok közé tartoznak, és általában mindig egyedül fertőzik meg a testet, míg az adenovírusok szívesen osztoznak más kórokozókkal. A tudományt ugyan foglalkoztatta a kérdés, hogy áll a SARS-CoV-2 ezekkel a vírus-interakciókkal, de a lassan egy éve tartó korlátozások miatt az összes vírus terjedése annyira lelassult, hogy ennek a tanulmányozása szinte ellehetetlenült.
A glasgow-i Víruskutató Központ kutatócsoportja ezért modellezte az emberi légzőszervek belső felületét, ugyanolyan sejttípusokból felépítve a replikát, mint amilyenek az eredeti légzőszerveket borítják. Ez után a sejteket koronavírussal és rhinovírussal fertőzték meg, és a következő eredményeket kapták:
•ha a rihnovírus és a SARS-CoV-2 egyszerre érkezett, csak a rhinovírus támadta meg a sejteket sikeresen.
•Ha a megfázást okozó vírus 24 órás előnyt kapott, akkor a koronavírus be sem kukkanthatott a sejtekbe.
•És még ha a koronavírus kapott is 24 órás előnyt, a később érkező rhinovírus – a laboratóriumi körülmények között legalábbis – kitakarította a sejtből.
Ahogy Pablo Murcia, az egyetem Víruskutató Központjának munkatársa, a tanulmány egyik szerzője fogalmazott, „a koronavírus nem tud elterjedni, annyira erősen gátolja a rhinovírus. Ez azért rendkívül izgalmas, mert ha megnő a rhinovírus gyakorisága, megállíthatja az új SARS-CoV-2 fertőzéseket.”
A további kísérletekből az is kiderült, hogy a rhinovírus által kiváltott sejten belüli immunreakció akadályozta meg a SARS-CoV-2 reprodukcióját. Ha a tudósok blokkolták az immunválaszt, a koronavírus szintje olyan nagyra nőtt, mintha a rhinovírus ott sem lenne.
Murcia ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a koronavírus újra fertőzőképessé válhat, ha a megfázás elmúlik, és a rhinovírussal együtt az általa kiváltott immunválasz is eltűnik. A kutató szerint a koronavírus elleni vakcina, a higiéniai szabályok betartása és a vírusok közötti interakció is csökkentheti a SARS-CoV-2 előfordulását, „de a legerősebb hatása a vakcinációnak van”.
Megerősödve térhetnek vissza a légzőszervi betegségek
A Warwick Orvosi Egyetem tanára, Lawrence Young szerint a közönséges megfázást leggyakrabban okozó rhinovírusok fertőzőképessége igen nagy, az új tanulmány pedig arra utal, hogy ez a gyakori fertőzés hatással lehet a COVID-19 előfordulására és az azt okozó koronavírus terjedésére. Különösen az őszi és téli hónapokban, amikor a szezonális nátha jóval gyakoribb – tette hozzá a glasgow-i kutatásban nem közreműködő orvos.
Hogy mindez hogyan befolyásolja majd a vírushelyzetet az előttünk álló teleken, egyelőre nem tudni. A koronavírus valószínűleg nem tűnik el, míg a további fertőzések, amelyek a világjárvány időszakában nem tudnak terjedni, valószínűleg megerősödve térnek vissza, mert az ellenük kialakult immunitás elhalványul.
Susan Hopkins, az angliai közegészségügyi hatóság munkatársa már korábban arra figyelmeztetett, hogy a következő tél akkor sem lesz könnyű, ha addig sikerül nagyrészt visszaszorítani a SARS-CoV-2 különböző változatait – ugyanis az influenza és más légzőszervi vírusok előfordulási gyakorisága megnőhet.
Quibit
Az orr, a torok és a tüdő sejtjeit meghódító vírusok közül némelyik a többi vírus előtt is nyitva hagyja az ajtót, mások viszont kellőképp önzők ahhoz, hogy maguknak tartsák meg a megszállt sejteket. A jelenség nem példátlan a gyakorlatban sem: 2009-ben Franciaországban egy-egy nagyobb rhinovírus-góc kialakulása sikeresen késleltette az influenza A vírus H1N1 altípusának járványszerű terjedését. Arról azonban eddig nem volt számottevő adat, hogy az új koronavírus esetén is működne „a vírus vírusnak farkasa” hatás.
Bár a felnőttek körében előforduló nátha leggyakoribb okozója, a rhinovírus koronavírus-ellenes hatása rövid életű lehet, a glasgow-i kutatók szerint mégis segíthet a COVID-19 visszaszorításában.
3-0 a rhinovírusnak
Az influenzavírusok a legönzőbb vírusok közé tartoznak, és általában mindig egyedül fertőzik meg a testet, míg az adenovírusok szívesen osztoznak más kórokozókkal. A tudományt ugyan foglalkoztatta a kérdés, hogy áll a SARS-CoV-2 ezekkel a vírus-interakciókkal, de a lassan egy éve tartó korlátozások miatt az összes vírus terjedése annyira lelassult, hogy ennek a tanulmányozása szinte ellehetetlenült.
A glasgow-i Víruskutató Központ kutatócsoportja ezért modellezte az emberi légzőszervek belső felületét, ugyanolyan sejttípusokból felépítve a replikát, mint amilyenek az eredeti légzőszerveket borítják. Ez után a sejteket koronavírussal és rhinovírussal fertőzték meg, és a következő eredményeket kapták:
•ha a rihnovírus és a SARS-CoV-2 egyszerre érkezett, csak a rhinovírus támadta meg a sejteket sikeresen.
•Ha a megfázást okozó vírus 24 órás előnyt kapott, akkor a koronavírus be sem kukkanthatott a sejtekbe.
•És még ha a koronavírus kapott is 24 órás előnyt, a később érkező rhinovírus – a laboratóriumi körülmények között legalábbis – kitakarította a sejtből.
Ahogy Pablo Murcia, az egyetem Víruskutató Központjának munkatársa, a tanulmány egyik szerzője fogalmazott, „a koronavírus nem tud elterjedni, annyira erősen gátolja a rhinovírus. Ez azért rendkívül izgalmas, mert ha megnő a rhinovírus gyakorisága, megállíthatja az új SARS-CoV-2 fertőzéseket.”
A további kísérletekből az is kiderült, hogy a rhinovírus által kiváltott sejten belüli immunreakció akadályozta meg a SARS-CoV-2 reprodukcióját. Ha a tudósok blokkolták az immunválaszt, a koronavírus szintje olyan nagyra nőtt, mintha a rhinovírus ott sem lenne.
Murcia ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a koronavírus újra fertőzőképessé válhat, ha a megfázás elmúlik, és a rhinovírussal együtt az általa kiváltott immunválasz is eltűnik. A kutató szerint a koronavírus elleni vakcina, a higiéniai szabályok betartása és a vírusok közötti interakció is csökkentheti a SARS-CoV-2 előfordulását, „de a legerősebb hatása a vakcinációnak van”.
Megerősödve térhetnek vissza a légzőszervi betegségek
A Warwick Orvosi Egyetem tanára, Lawrence Young szerint a közönséges megfázást leggyakrabban okozó rhinovírusok fertőzőképessége igen nagy, az új tanulmány pedig arra utal, hogy ez a gyakori fertőzés hatással lehet a COVID-19 előfordulására és az azt okozó koronavírus terjedésére. Különösen az őszi és téli hónapokban, amikor a szezonális nátha jóval gyakoribb – tette hozzá a glasgow-i kutatásban nem közreműködő orvos.
Hogy mindez hogyan befolyásolja majd a vírushelyzetet az előttünk álló teleken, egyelőre nem tudni. A koronavírus valószínűleg nem tűnik el, míg a további fertőzések, amelyek a világjárvány időszakában nem tudnak terjedni, valószínűleg megerősödve térnek vissza, mert az ellenük kialakult immunitás elhalványul.
Susan Hopkins, az angliai közegészségügyi hatóság munkatársa már korábban arra figyelmeztetett, hogy a következő tél akkor sem lesz könnyű, ha addig sikerül nagyrészt visszaszorítani a SARS-CoV-2 különböző változatait – ugyanis az influenza és más légzőszervi vírusok előfordulási gyakorisága megnőhet.
Quibit