MRNS: a koronavírus után a rák az újabb célpont
WEBBeteg.hu
A koronavírus elleni mRNS-vakcinát kifejlesztő tudósok azt tervezik, visszatérnek eredeti kutatásukhoz, s a jövőben újra a rák ellen bevethető védőoltások előállításával foglalkoznak.
A vakcinaversenyben győztesként befutó szakértők, a koronavírus ellen széles körben elsőként alkalmazott védőoltás kifejlesztői fontosnak tartották megnyugtatni a közvéleményt, annak hangsúlyozásával, hogy egyfelől az engedélyezett oltások mind biztonságosak, másfelől, a legújabb technológia felhasználásával előállított korszerű vakcinák hamarosan egy másik globális csapás legyőzésére, a rák gyógyítására is alkalmasak lesznek.
A német BioNTech céget Ozlem Tureci közösen alapította férjével. A 2020-as év folyamán a kutatónő éppen azon a problémán dolgozott, hogy milyen tudományos módszerekkel fogja munkába fogni, rábírni arra a humán szervezet immunrendszerét, hogy meg tudjon birkózni a tumorral, amikor hozzájuk is elérkezett a hír, hogy Kínában egy ismeretlen vírus jelent meg, sorra fertőzve az embereket. Ekkor, a Németországban élő török származású házaspár, egy reggeli közben megbeszélte, hogy azt a technológiát, aminek kutatásával immár legalább két évtizede foglalkoznak, átállítják az új fenyegetés ellen, erre a feladatra szinkronizálva a „Fénysebesség (Lightspeed)” projektjüket. Ezt követően, 11 hónapon belül az Egyesült Királyság engedélyezte az mRNS vakcina alkalmazását, amit a BioNTech az amerikai óriás gyógyszercéggel, a Pfizerrel együttműködve fejlesztett ki. A brit jóváhagyást egy hét múlva követte az amerikai. És még ugyanazon év decemberében megkezdődött a tömeges oltás a kifejlesztett vakcinával, azóta pedig több tízmilliónyian kapták meg a Pfizer védőoltását.
„Kifizetődő lépés merész döntést hozni. Érdemes bízni abban, hogy ha különlegesen ragyogó csapatunk van, akkor velük együtt szinte bármilyen problémát meg tudunk oldani. Le tudjuk bontani az utunkban álló akadályokat” – nyilatkozta Ozlem Tureci az AP (The Associated Press) riporterének.
A Mainz-székhelyű kis cég számára az egyik legnagyobb kihívást az jelentette, hogy termékük piacra hozatala érdekében miként bonyolítsák le a nagyszabású klinikai vizsgálatokat, ráadásul több helyszínen, különféle térségekben, majd hogyan futtassák fel a gyártási folyamatokat, hogy ki tudják elégíteni a termék iránti globális igényt. A Pfizer mellett egy kínai cég (Fosun Pharma) segítségét is igénybe vették, hogy beszerezzék a szükséges „forrást, és a térségből származó szükséges információkat, amik nem állhattak a német cég rendelkezésre” – mondta Tureci. Férjével, Ugur Sahinnal (aki a BioNTech vezérigazgatója) és a kollégákkal együtt, többek között azt a leckét is megtanulták, hogy „mennyire fontos a nemzetközi együttműködés, a közös munka.”
Dr. Özlem Türeci portréDr. Tureci már Németországban született, emigráns török szülőktől, talán ezért is hangsúlyozza oly határozottan cégük egyik értékeként, hogy a náluk dolgozó munkatársak 60 országból származnak. Már működésük kezdetén felállítottak egy orvosi felügyeletet is ellátó belső csoportot annak biztosítására, hogy az új típusú vakcinájuk pontosan megfeleljen a nagyon szigorú szabályozásnak, az engedélyező hatóságok igen precíz elvárásainak, ellenőrzésének. „A folyamatban, amelynek során egy gyógyszer vagy vakcina eljuthat a jóváhagyásig, rengeteg kérdést kell feltenni, ezekre választ is kell találni – és e folyamatba szakértők sokaságát bevonva minden adatot belső, majd külső tudományos megbeszéléseken kell átfuttatni, megvitatni” – magyarázta Tureci.
A vakcinák biztonságosságáról, első kézből
A véralvadásos megbetegedések néhány esete miatt a brit-svéd AstraZeneca koronavírus elleni vakcinája körül napjainkban lezajlott európai riadalom közepette fontosnak tartotta elutasítani azt a felvetést, hogy a vakcina fejlesztői bármiféle szabályt megszegtek volna. „Nagyon szigorú eljárás van érvényben, ami akkor is él, amikor már jóváhagyták a vakcinát. Világszerte folytatódik valójában minden ellenőrzés és az engedélyező hatóságok, a szabályokat, döntéseket hozók továbbra is működtetik a jelentési rendszert, hogy szűrjék, nyomon kövessék, folyamatosan értékeljék bármelyik vakcina megbízhatóságát, biztonságát.”
Dr. Ozlem Tureci és minden kollégája felvette az oltást, értelemszerűen a Pfizer-BioNTech vakcinát.
A vírus helyett a tumor ellen fordítva az immunrendszert
A pandémia alatt a BioNTech értékének növekedése kellő anyagi biztonságot szolgáltatott ahhoz, hogy kutatói visszatérhessenek a korábbi tudományos témájukhoz, a rák ellen kifejlesztendő kezelési mód, egy új vakcina kidolgozásához. A BioNTech-Pfizer illetve a Moderna vakcinák mRNS-t juttatnak be a szervezetbe, arra használva a hírvivő molekulát, hogy adjon utasítást a szervezetnek fehérje létrehozására az adott vírus ellen támadva.
Ugyanezt az alapelvet arra a célra is fel lehet használni, hogy az immunrendszer a tumor ellen forduljon. „Több különféle rákvakcinánk épül az mRNS módszerre”, mondja Tureci, a BioNTech orvosigazgatója. Arra a kérdésre, hogy mikor lehet majd alkalmazni az ilyen terápiát, így válaszolt: „nagyon nehéz megjósolni egy-egy innovációs fejlesztés beérésének idejét. De arra számítunk, már csak pár évről lehet szó, és a rák elleni vakcináink olyan állapotba kerülnek, hogy felkínálhatjuk őket a rákbetegeknek.”
Jelenleg azonban a két kutató: Ozlem Tureci és Ugur Sahin még azzal vannak elfoglalva, hogy biztosítani tudják a különböző kormányok megrendelte koronavírus elleni vakcina-mennyiség szállítását, illetve azzal, hogy a kifejlesztett vakcinák megfelelő hatékonysággal válaszoljanak bármelyik új vírus-mutációra. (A vakcina a koronavírus brit mutációjával és a brazil variánssal szemben is hatásos - Webbeteg)
Március 19-én a német államelnök, Angela Merkel kancellár jelenlétében, a legmagasabb német állami elismerést jelentő érdemrendet adományozta a BioNTech két vezetőjének. Dr. Tureci nagy megtiszteltetésnek tartja az érdemrendet, de hangsúlyozza, sokaknak szól ez az elismerés, hiszen a tudományos eredmény nagyon sok résztvevő közös munkájának köszönhető. „Sokak erőfeszítéséről, a BioNTechnél dolgozó csapat, és minden partner, a kormányok, a sürgősségi eljárást engedélyező szabályozó hatóságok együttes eredményéről van szó. A kitüntetés ennek a közös munkának az elismerése, és egyben a tudomány ünneplése.”
