Járványok, fertőzések

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

T

Törölt tag 4082

Guest
Azért ez egy nagyon durva mondat, szakmailag.
Érzed?
A sinopharm melletti egyik folyamatos érv volt, hogy gyakorlatilag nincs mellékhatása. Nagyjából biológiai 1x1 hogy aminek nincs mellékhatása, hatása sincs.

Ettől függetlenül ki merem jelenteni, hogy a sinopharm egy működő vakcina. De amíg a legnyugatibb alkalmazói (mi) is úgy kezeljük, hogy aki rosszat mond rá, az sötétben bújkáló aljas ellenforradalmár, addig azért bajok vannak. És az semmi mellett nem érv, hogy de nincs mellékhatása.
 

Yorg

Well-Known Member
2017. április 21.
146
345
63
Valójában nem sokkal.
Pont a TOP 100-as immunológus Erdei Anna mondta, hogy de:
A jó hír viszont az, hogy ha akár csak kis mennyiségben is, de jelen van a vírus tüskefehérjéje elleni antitest a szervezetben, akkor biztosított a védelem.


A hozzászólásod többi részét sajnos nem értem. Ki magyaráz és mi az abszolút pontos?
 
T

Törölt tag 4082

Guest
Pont a TOP 100-as immunológus Erdei Anna mondta, hogy de:
A jó hír viszont az, hogy ha akár csak kis mennyiségben is, de jelen van a vírus tüskefehérjéje elleni antitest a szervezetben, akkor biztosított a védelem.

Most elszámoltam nagyjából 1000ig.
Mert ezt nagyjából 10szer mondtam ma. Mivel eddig ezt ignorra nyomtátok. Leíttam várj, idézem:
Ha lennétek szívesek értelmezni is amit mondanak, elhangzik, hogy már nagyon alacsony neutralizáló antitest színt is védelmet nyújt Sinopharm esetén.
Ez nem csak viccből van odabiggyesztve, ez azt jelenti, hogy amúgy mivel teljes vírust prezentálunk, ezért más területen is megjelenik a védelem, ezért már a nagyon kevés is jelzi, hogy az oltás működött. Az összefüggések persze még nem kellőképpen tisztázottak, mármint az általános összefüggéseken túl.

A hozzászólásod többi részét sajnos nem értem. Ki magyaráz és mi az abszolút pontos?
Igazából nem fontos, lényeg, hogy áldott legyen az orai vagy orbán.
 

Blitz97

Well-Known Member
2020. május 13.
4 619
11 294
113
Mi az akadálya, hogy a veszettség ellen hatásos gyógyszert fejlesszenek?
Szerintem alapvetően az, hogy oltásokkal kiválóan kordában tartható. A fertőzésnek kitett embereket preexpozíciós oltásokkal védetté tudjuk tenni. A kutyák és macskák (meg talán a vadászgörények) vakcinázása törvényi szinten van előírva. Ezen kívül a Nébih rendszeresen szór ki repülőből csalétket a rókáknak. (Európa más államaiban is így tesznek.)

Másrészt pedig a Rabies vírus ugye alapvetően a központi idegrendszert érinti, egy olyan hatóanyagra lenne szükség, ami képes a vér-agy gáton átjutni, hat a vírusra, de nem nyírja ki ezalatt a beteget. De ha a gazdasági részét nézem, akkor talán azért, mert nem éri meg. Túl alacsony lenne rá a kereslet, így nem éri meg nagy összegeket fektetni a fejlesztésbe.
Azt tudom, hogy csak a megelőzés létezik (azaz, a harapás után, ha nincs tisztázva az állat oltási kérdése) injekciókat kell kapjon a beteg.
Harapás előtt is lehet immunizálni.
Mi a különbség a denevér okozta harapás (Milvaukee-protokoll, ha jól értem csak ott segített, de ez sem jellemző) és a kutya, róka okozta veszettség kezelésében? Az lehet az akadálya, hogy az idegpályákon halad a vírus?
A vírus ugyanaz a denevérekben és a kutyákban is, így mindkét esetben meg lehet szerintem próbálkozni ezzel az eljárással. Alapvetően a neurokémiai kommunikációt bénítja meg a vírus, tehát vagy ezt kéne blokkolni, vagy magát a vírus replikációját kéne megakadályozni.
 
  • Tetszik
Reactions: bel and laiki
T

Törölt tag 1711

Guest
Azt nem tudom, hogy a Sputnik V behozatalát miért állítottuk le, mikor az utólagos eredmények szerint is jónak bizonyult. Tippem van (pl. visszavadult adenovírus esetek a bevizsgáláskor, nyilván ezekről nem lehet nyilvánosan beszélni, de a brazilokhoz is eljutott valahogy anno az állítás, hogy voltak ilyenek).

Teljesítették a megrendelést és közben annyian feliratkoztak, hogy idén már nem kaptunk volna belőle.
Brazilok 2 héttel a hiszti után engedélyezték a használatát, már meg is kapták az első szállítmányt, kb. ennyire volt igaz amit a sajtónak nyilatkoztak.

Ha a keleti oltásokat is olyan alaposan vizsgálnák mint a nyugatiakat, ott is találnának problémát.

Ezek szerint Dél-Korea sem vizsgálta be rendesen a Szputnyikot mielőtt elkezdték gyártani...
 

Yorg

Well-Known Member
2017. április 21.
146
345
63
Mivel eddig ezt ignorra nyomtátok.
Én olvastam ezt, és meg is értettem, csak nem láttam a relevanciáját abban a kérdésben, hogy igaz-e, hogy a nulla s fehérje antitest nulla védettséget is jelent-e. Logikailag nem következik az előbbiből az utóbbi. Jürgen valóban túllőtt a célon, de a többiek kulturáltan vitáztak, indokolatlan ez a vitapartnereket leorbánjugendező póz.
 
  • Tetszik
Reactions: merleg

Skunkworks

Active Member
2016. december 2.
115
229
43
Szerintem alapvetően az, hogy oltásokkal kiválóan kordában tartható. A fertőzésnek kitett embereket preexpozíciós oltásokkal védetté tudjuk tenni. A kutyák és macskák (meg talán a vadászgörények) vakcinázása törvényi szinten van előírva. Ezen kívül a Nébih rendszeresen szór ki repülőből csalétket a rókáknak. (Európa más államaiban is így tesznek.)

Másrészt pedig a Rabies vírus ugye alapvetően a központi idegrendszert érinti, egy olyan hatóanyagra lenne szükség, ami képes a vér-agy gáton átjutni, hat a vírusra, de nem nyírja ki ezalatt a beteget. De ha a gazdasági részét nézem, akkor talán azért, mert nem éri meg. Túl alacsony lenne rá a kereslet, így nem éri meg nagy összegeket fektetni a fejlesztésbe.

Harapás előtt is lehet immunizálni.

A vírus ugyanaz a denevérekben és a kutyákban is, így mindkét esetben meg lehet szerintem próbálkozni ezzel az eljárással. Alapvetően a neurokémiai kommunikációt bénítja meg a vírus, tehát vagy ezt kéne blokkolni, vagy magát a vírus replikációját kéne megakadályozni.
Köszönöm a válaszodat! Mivel én nem értek ehhez, így lehet a megfogalmazásom nem volt pontos.

" Azt tudom, hogy csak a megelőzés létezik (azaz, a harapás után, ha nincs tisztázva az állat oltási kérdése) injekciókat kell kapjon a beteg. - Harapás előtt is lehet immunizálni."

Igen, igazad van, ha jól tudom vadászoknál ezt meg is teszik? A megelőzést úgy értettem, hogy ha pl. a kutyánál nincs oltási könyv, akkor elkezdik a beteg injekciózását, mert nem lehet gyógyítani. (Miért kell hasfalba adni?)

"Másrészt pedig a Rabies vírus ugye alapvetően a központi idegrendszert érinti, egy olyan hatóanyagra lenne szükség, ami képes a vér-agy gáton átjutni, hat a vírusra, de nem nyírja ki ezalatt a beteget. " Miért "nyírja ki" a beteget? Ezt ki tudnád fejteni ha nem bonyolult? Én ehhez sügér vagyok, ha úgy gondolod, hogy ezt nehéz elmagyarázni, hagyd a fenébe, elfogadom.
 

Rferi66

Well-Known Member
2020. február 14.
2 629
5 392
113
Ezek szerint Dél-Korea sem vizsgálta be rendesen a Szputnyikot mielőtt elkezdték gyártani...
Az AstraZeneca esetében sem a teszteknél találtak problémát, hanem akkor, amikor több tízmillió embert beoltottak vele.

Egyébként meg amelyik gyógyszernek nincs mellékhatása, annak hatása sincs. Olvasd el az Algopyrin betegtájékoztatóját, aztán lehet hogy be sem mered venni utána. :D
 
T

Törölt tag 1711

Guest
Az AstraZeneca esetében sem a teszteknél találtak problémát, hanem akkor, amikor több tízmillió embert beoltottak vele.

Egyébként meg amelyik gyógyszernek nincs mellékhatása, annak hatása sincs. Olvasd el az Algopyrin betegtájékoztatóját, aztán lehet hogy be sem mered venni utána. :D

Oroszoknál egy a4-es lapot adnak az oltás után, korcsoportokra lebontva mi várható, meg hova telefonáljanak ha olyat észlelnek ami nincs rajta.
Leggyakoribb a láz, fáradtság, a johnson / astra zeneca-ra jellemző vérrögképződés viszont nincs.
 
  • Tetszik
Reactions: nyugger and Rferi66

monster

Well-Known Member
2016. február 21.
2 320
10 818
113
Oroszoknál egy a4-es lapot adnak az oltás után, korcsoportokra lebontva mi várható, meg hova telefonáljanak ha olyat észlelnek ami nincs rajta.
Leggyakoribb a láz, fáradtság, a johnson / astra zeneca-ra jellemző vérrögképződés viszont nincs.
Az a kifejezés talán túlzás, hogy jellemző, miután több tízmillió emberből volt néhány tucat, akiknél előfordult. A láz és fáradtság gyakoriságához semmiképp nem hasonlítható :)
 
T

Törölt tag 1711

Guest
Az a kifejezés talán túlzás, hogy jellemző, miután több tízmillió emberből volt néhány tucat, akiknél előfordult. A láz és fáradtság gyakoriságához semmiképp nem hasonlítható :)

Hivatalos angol statisztika, hogy ~40 éves korig 1/50000 dózis, fölötte 1/100000 dózis az esélye vérrögképződésnek.
2 dózis miatt fiataloknál minden 25000. ember...

Itt nekem azzal van bajom, hogy a Szputnyik eddigi ismereteink szerint mentes ettől, de politikai okok miatt elutasítják odafent...
 

Blitz97

Well-Known Member
2020. május 13.
4 619
11 294
113
Köszönöm a válaszodat! Mivel én nem értek ehhez, így lehet a megfogalmazásom nem volt pontos.

" Azt tudom, hogy csak a megelőzés létezik (azaz, a harapás után, ha nincs tisztázva az állat oltási kérdése) injekciókat kell kapjon a beteg. - Harapás előtt is lehet immunizálni."

Igen, igazad van, ha jól tudom vadászoknál ezt meg is teszik? A megelőzést úgy értettem, hogy ha pl. a kutyánál nincs oltási könyv, akkor elkezdik a beteg injekciózását, mert nem lehet gyógyítani. (Miért kell hasfalba adni?)
Igen, tudtommal vadászok, erdészek, állatorvosok, esetleg gyepmesteri telepen dolgozók többnyire meg szokták kapni a preexpozíciós oltást.
Intraperitoneális (hasfalba) adagolás tudtommal ma már nem jellemző, helyette vállba szokták adni.
"Másrészt pedig a Rabies vírus ugye alapvetően a központi idegrendszert érinti, egy olyan hatóanyagra lenne szükség, ami képes a vér-agy gáton átjutni, hat a vírusra, de nem nyírja ki ezalatt a beteget. " Miért "nyírja ki" a beteget? Ezt ki tudnád fejteni ha nem bonyolult? Én ehhez sügér vagyok, ha úgy gondolod, hogy ezt nehéz elmagyarázni, hagyd a fenébe, elfogadom.
Rengeteg olyan gyógyszerhatóanyag létezik, ami baromi hatásos, de cserébe még kis dózisban is toxikus. Például jelenleg közel 13.000 antibiotikumot ismerünk, de ebből csak 2-300 molekula az, amit hasznosít is a humán gyógyászat. A többi lehet: túl toxikus, sok mellékhatás, nem olyan hatékony vagy rezisztencia áll fenn.

Azért nehéz, költséges és időigényes egy új hatóanyag kifejlesztése, mert átlagosan 50.000 molekulából csak 1 fog eljutni addig, hogy gyógyszer készüljön belőle. Ez folyamat pedig akár 1 milliárd eurós költséget is generálhat (többnyire azért 5-800 millió euróból kijön).
Alacsony előfordulású betegség ellen ezért nem éri meg gyógyszert fejleszteni: kvázi sose térülne meg a belefektetett pénz, idő és energia.
 
  • Tetszik
Reactions: bel

gafzhu

Well-Known Member
2019. június 15.
4 532
10 172
113
Igen, tudtommal vadászok, erdészek, állatorvosok, esetleg gyepmesteri telepen dolgozók többnyire meg szokták kapni a preexpozíciós oltást.
Intraperitoneális (hasfalba) adagolás tudtommal ma már nem jellemző, helyette vállba szokták adni.
Igen, a higított birkaagyvelőt már kivonták :) Kb. a 90-es évek elején (vagy 80-as évek végén). Aki öreg, az rendszeresen találkozhatott a TV-ban kutyaharapás miatti kutyakereséssel...
 
  • Tetszik
Reactions: bel and Blitz97

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 931
13 269
113
Igen egyerértek. Erre viszont ott a flow citometria, a többi ab teszt, és igazából, ha nagyon tudni akarjuk még a szekvenálás is.

Viszont, ha 0 az ab szint, az nem bizonyít semmit. Nem mondja, hogy nincsenek T-B memória sejtek. De azt se hogy vannak. Ésbitt kellene felvállalni, hogy mi most megnézzük van-e más, mert van rá technika (van) és kapacitás (az emberanyag, és a gépek megvannak, a tesztek csak pénzkérdés), és nem elmagyarázni, hogy az abszolút pontos, és látványosan metodikai hibás eredménye megkérdőjelezhetetlen. Nem egyszer nem kétszer védtük @Blitz97 kollégával a sinopharnot, és az oltási rendszert. De ha valami rossz az ellen fel fogom emelni a hangom. Szóval ha ma azt mondaná a kormány, hogy megpróbáltuk, működött is, de ennek ára, hogy nem biztos az eredmény, mist ennek utánajárunk, akkor emelem kalapom. De jelenleg sorosista elhajló lesz még a full jobbos Gácser is ha ellene mer mondani a narratívának. És ez baj.

A megoldás a 3. oldás lehetővé téltele mindenkinek. Nem csak az azoknak, akik negatív antitest tesztet produkálnak. Nem csak azoknak, akiket egyik, vagy másik vakcinával oltottak be. Hanem mindenkinek.

Nagyságrenddel olcsóbb, egyszerűbb, kevesebb erőforrás/kapacitás igényű (had pihenjenek azok, akik eddig megfeszítetten dolgoztak) és gyorsabb 3. adaggal oltani, mint szénné tesztelgetni az antitest teszten negatív eredményt produkálókat, további, speciális tesztekkel. Az oltóanyagból 1-2 nagyságrenddel több áll rendelkezésre, mint a teszteléshez szükséges anyagokból. Oltópont bárhol lehet és bármilyen orvos beadhatja. A teszteléshez labor és szakszemélyzet kell. Az oltóanyag készlet amúgy is véges szavatosságú és ha már nagy nehezen beszereztük, akkor mindenképpen érdemes eloltani, nem pedig kidobni, vagy elajándékozni. Ráadásul a 3. oltás annak is használ (erőteljesebb, hosszabb, a mutánsokkal szemben ellenállóbb védelmet ad) akinek vannak kellő számban antitestjei.

Pont ez fog most történni. Csak a 4 hónapos várakozási időt sokallom így a 4. hullám kezdetén. De amúgy a helyes intézkedést hozták.
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 931
13 269
113
A szokásos kérdések:
  • Hányat?
  • Mennyi idő telt el az utolsó óta?

Izraelben elég valószínű, hogy a 2. adagot is és kellően hosszú ideje. Ott az oltottak 91%-a megkapta a 2. adagját és az oltottak 90%-ánál a második adagtól több mint 16 nap el is telt. Pfizer esetében a kezdeti védelem 10-11 nap után épül fel. Tehát ha Izraelben érdemi hatékonyság csökkenést mérnek az új mutánssal szemben, akkor az valóban nem jó hír.

A szaporodási ráta a jelenlegi, 4. hullámban a magas 2. adagos átoltottságú országok közül Izraelben (Pfizer) felugrott 2,35-ig és most 1,7. Máltán (főleg Pfizer és Astra) 3,5 volt pár napja a csúcs és most 3,3. Angliában (főleg Astra és Pfizer) 1,55-öt ért el néhány napja és most 1,3. Az USA-ban (főleg Pfizer és Moderna) most 1,4, Spanyolországban most 1,8.
Jó néhány szintén nyugati oltóanyagokat használó, de 2. oltással még némileg kevésbé (bár már számottevő arányban) átoltott országban (Hollandia, Szingapúr, Ausztria, Svájc, Belgium, Ciprus, Görögország, Olaszország, Luxemburg, Csehország) szintén magas, 1,4 és 2,3 közti a szaporodási ráta.
Ebből vagy egy nagyon magas R0 következik, vagy az, hogy a Pfizer, Astra, Moderna hatékonysága is némileg gyengébb az indiai mutánssal szemben.

Érdekesség, hogy a második adaggal is viszonylag nagy arányban átoltott, keleti oltóanyagokat is használó országokban a szaporodási ráta ehhez képest jóval alacsonyabb. Magyarország 1,1, Szerbia 1,1, Mongólia 1,0, Emirtátusok 0,9, Chile 0,7, Bahrain 0,5. Pedig van köztük európai, belső ázsiai, közel-keleti és dél-amerikai ország is.

Csak tudhatnak valamit azok a szörnyű keleti oltóanyagok.