Járványok, fertőzések

[jurgenbauer]

Mint a cikkből is kiderül ennek az embernek is gyerekei voltak, számomra érthetetlen az ha valaki ekkora kockázatot vállal...

Kérdezd meg a mihazánkosokat. Épp most szerveztek egy ilyet maszk nélkül!

 

[Leonidas]

Leo nálad nem működött a propaganda?

Nem. Hatástalannak bizonyult. Nem értek semmit. Így aztán kértem / kaptam bökőssel Pfizert.

 

[zeal]

998.488 fertőzött (+11.289)
6.122 kórházban (+153)
613 lélegeztetőgépen (+7)
128.124 aktív eset (+6.986)
837.584 gyógyult (+4.168)
32.780 elhunyt (+135)
6.017.807 kapott oltást (+4.800)
8.006.581 mintavétel (+51.927)
59.177 hatósági házi karanténban (+4.865)

Spoiler: térkép

1.025.697 fertőzött (+27.209)
6.451 kórházban (+329)
649 lélegeztetőgépen (+36)
144.533 aktív eset (+16.409)
847.992 gyógyult (+10.408)
33.172 elhunyt (+392)
6.024.568 kapott oltást (+6.761, 1 millió 834 ezren a harmadik oltást is felvették)
8.134.310 mintavétel (+127.729)
50.429 hatósági házi karanténban (-8.748)

Spoiler: térkép

 

[Wilson]

Kérdezd meg a mihazánkosokat. Épp most szerveztek egy ilyet maszk nélkül!

Nagyon szomorúnak tartom, hogy ma Magyarországon egy politikai párt úgy próbál nagyobb népszerűségre szert tenni és ezáltal politikai tőkét kovácsolni, hogy ehhez felhasználja a magyar társadalomban jelenlévő oltás ellenességet , szkepticizmust , és teljességgel figyelmen kívül hagyja, hogy ennek következtében ember életekkel játszik....

 

[gafzhu]

Egyértelmű. Mint ahogy az orrspray kísérletekben is részt vesz.

Érdekes, 3x oltott emberen hogy vizsgálnak egy újabb oltást...

 

[enzo]

De amit a kötelező oltásokkal szembeni bizalmatlanságról mond, abban is sok az igazsága. Valóban rengetegett tett érte a kormányunk, hogy teljes bizalmatlanság legyen.

Lósz.rt, az ellenzék tett rengeteget érte a keleti vakcinák elleni kampányolással.

 

[Wilson]

A MOK TITKÁRA SZERINT A JÁRVÁNYADATOK ELTITKOLÁSA NEM SEGÍTI A VÉDEKEZÉST, KIZÁRÓLAG POLITIKAI HASZNA VAN...​

Bár a hazai covid-esetszámok járványhullámról járványhullámra nemhogy csökkenni nem látszanak, de minden menet komolyabbnak tűnik az előzőeknél, nem aratott osztatlan sikert a kormány döntése, miszerint a munkaadók kötelezhetik alkalmazottaikat a védőoltás felvételére. Nagy Marcell, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára szerint egy potenciálisan halálos betegséget okozó fertőzéssel szemben nem marad túl nagy tér a fékeknek és az ellensúlyoknak, minden lehetséges eszközt be kell vetni a járvány megfékezésére. Az egészségügyi rendszer működését ugyanakkor a szakember szerint nem a hálapénz kivezetésével vagy az orvosi alapbér megemelésével, hanem mindenre kiterjedő transzparenciával lehet csak megreformálni. Ennek pedig a MOK titkára szerint a szerves része az is, hogy az újságírók minden lehetséges adathoz hozzáférnek, és azt a maguk eszközeivel értelmezik és kommunikálják.

Qubit: A magyarországi szakszervezetek tiltakoznak, az óvatosabb gyárigazgatók viszont boldogan élnek a lehetőséggel, hogy a legújabb járványügyi intézkedések értelmében elrendelhetik munkavállalóiknak a covid elleni védőoltás felvételét. Ön hogyan értékeli a kormány akcióját?

Nagy Marcell: Mindig is létezett a munkakörhöz kötött védőoltás műfaja, sőt, a munkáltatóknak elvileg térítésmentesen biztosítaniuk kellene minden olyan létező védőoltást, ami egy adott munkakör kockázatai ellen védelmet nyújt. Az egészségügyi dolgozóknak például eddig is fel kellett venniük a Hepatitis-B elleni védőoltást, de hasonló a tífusz vagy a veszettség elleni védőoltás is. Ami újdonságként megjelent, az annyi, hogy az állam beemelte ezen oltások körébe a koronavírus elleni védőoltást is, mert a jelenlegi helyzetben ez már nemcsak az egészségügyben, hanem bármilyen munkakörben jelenthet egészségügyi kockázatot. Szerintem ez helyénvaló intézkedés volt.

Nagy Marcell, a Magyar Orvosi Kamara titkáraFotó: Dimény András/Fotó: Dimény András

Nem lehet, hogy aki eddig nem vette fel az oltást, az élni szeretett volna a demokratikus jogaival?

Egy potenciálisan halálos betegségről beszélünk, amivel a most élő emberek soha nem találkoztak még, és ami járványos méreteket ölt. Az elmúlt száz évben nem volt példa ilyen világméretű járványra, ami önmagában indokolja, hogy minden lehetséges módon védekezzünk ellene, még egy demokratikus országban is. Ez pedig egy lehetséges eszköz.

Nemcsak a laikusok, még az orvosok között is akad, aki szerint az influenza is lehet halálos kimenetelű, mégsem kötelező ellene az oltás.

Az világ legnagyobb járványügyi hatóságai, például az amerikai CDC összehasonlító adatok tömkelegét hozta nyilvánosságra, ami alapján egyértelmű, hogy ami tavaly nyáron esetleg még jogos felvetés lehetett, az mára megválaszolt kérdéssé vált. Ennek értelmében ez a járvány nem vethető össze az influenzajárványokkal. A világhálónak köszönhetően ezeket az adatokat bárki kedvére tanulmányozhatja. Ha a közegészségügyre a tudományos kutatásokéhoz hasonló transzparencia
lenne jellemző, az efféle elbizonytalanodások nem okoznának ekkora társadalmi károkat. Ahol nem transzparens az egészségügy, ott a betegek gyógyítása is sokkal nehezebb és bizonytalanabb. Szakmai szempontból egyáltalán nem hasznos például, hogy a hazai járványügyi adatok nem hozzáférhetők.

Milyen szempontból hasznos?

Kizárólag politikai haszna van.

A Magyar Orvosi Kamarának nem áll hatalmában az egészségügy transzparenciáján javítani?

A kamarának nincs ellenőrző funkciója, így legfeljebb jó példával tud elől járni, a saját működését tudja transzparenssé tenni. Számtalan alkalommal jeleztük az illetékes minisztériumoknak, hogy az adatok publikálása növelné az egészségügyi rendszer hatékonyságát, de nem történt semmi. Az ellátó orvosok sem tudtak olyan alapvető információkat, hogy a saját régiójukban például melyik intenzív osztályon mekkora a telítettség, hová irányíthatják a súlyos állapotba kerülő betegeiket. Ha valahol valaki eredményeket ért el, azokat sem tudta megosztani a többiekkel, így tanulni sem tudtak egymástól az orvosok. A magyarországi orvosok eléggé magukra vannak hagyva, pedig a szakmai műhelyek közötti kapcsolat a betegek érdeke is.

Az orvosok bérrendezése mégsem hozta el a várva várt fordulatot?

A másfél millió forintos fizetés, ami a köztudatba átment, többnyire csak a nagyon idős, több évtizedes tapasztalattal bíró orvosoknak jár. Az átlagos orvosok nem keresnek ennyit, sokan vannak, akiknek a bérrendezés a bevételei jelentős részének az elvesztését jelentette. Az orvosok havi jövedelme nagyon sok tényezőből állt: másodállást, rengeteg ügyeletet vállaltak, emellett tény, hogy bizonyos területeken jelentős volt a hálapénz. A paraszolvencia elsősorban a műtétes szakmáknál, illetve a szülészet-nőgyógyászat területén volt meghatározó. A hálapénz intézményének az eltörlését, illetve az orvosok alapbérének a megemelését az ügyeleti díjak emelése viszont nemhogy nem követte, hanem a töredékére csökkent. Ez azt is jelenti, hogy az orvosoknak már nem áll érdekükben sok ügyeletet vállalni, így félő, hogy összeomlik az ügyeleti rendszer.

 

[Wilson]

A hálapénz kivezetése sem tűnik egyértelmű sikersztorinak, a szülész-nőgyógyászok elég hatékonyan lobbiztak azért, hogy rájuk ne vonatkozzanak a másokra érvényes szabályok.

A nőgyógyászok alkupozícióját nem a hálapénz kivezetésével, hanem éppúgy a transzparens egészségüggyel lehetne megreformálni, mint minden más területet. Azzal, ha a nők a szülés előtt meglátogathatnák a közelükben lévő kórházakat, megismerhetnék az azokban dolgozó orvosokat, ápolókat és szülésznőket, beszélgethetnének velük, statisztikákat nézegethetnének a szülészeti osztályok és orvosaik eredményességéről és meggyőződhetnének arról, hogy jó kezekben lesznek, bárkihez is kerülnek, amikor eljön a szülés ideje. Nonszensz az a magyar sajátosság, hogy mindenki a saját szülészorvosához ragaszkodik, mert az esetek 99 százalékában ez nem az adott szakember minőségi mutatóin vagy a valós teljesítményén alapul.

Csakhogy a betegnek, vagy jelen esetben a várandós nőnek elméletileg joga van orvost választani.

A nők a saját ismeretségi körük ajánlásai alapján választják a nőgyógyászukat: a kiszemelt orvos mellett többnyire nem szakmai vagy racionális érvek szólnak. Valójában az szolgálná az érdekeiket, ha a kórházak és a szülészeti osztályok minőségi mutatóit ismerhetnék, például a műtét nélküli szülések, a sikeres műtétek arányát, a várólisták telítettségét, a kórházi fertőzések arányát, és így tovább. A betegek érdekeit az egészségügyi rendszer teljes átszervezése szolgálná.

Ha ez ennyire egyszerű, miért nem ez történik?

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér egy európai szinten is egyedülálló rendszer, amit nagyon sokféleképpen, például így is lehetne a jövőben használni. Fejlesztésre szorul ugyan, de magában foglalja ezeket a lehetőségeket. A magyar egészségügy már a covid-járvány előtt is több sebből vérzett, most pedig elkezdtek kidőlni a szekrényekből mindenféle csontvázak. Nincs elég orvos, sok kórházban a személyi minimumfeltételeket sem tudták teljesíteni. Az egészségügyi ellátást akkor lehet megreformálni, ha pontosan felmérjük, mit kell ellátni: hány orvos kell Borsodba, hány műtéti asszisztens Békésbe, hány kórházra, milyen infrastruktúrára van szükség egy kisebb régióban, és így tovább.

Az adatok nyilvánossá tételének pedig az is része, hogy ha bárki rendelkezésére állhatnak, a sajtó alkalomadtán „ráugrik” egy-egy anomáliára, és azt a saját eszközeivel esetleg fel is erősíti. Még az is lehet, hogy egy újságíró egy információt sötétebbnek láttat, mint amilyen valójában. Csakhogy minderre nem az a megoldás, hogy a nyilvánosságot minden lehetséges eszközzel elzárják a vélt vagy valós problémáktól. A mundér becsületét az védené meg, ha a rosszul működő területekre nyíltan rámutatnánk és a problémákra megoldási javaslatokat tennénk.

Mitől egyedülálló az EESZT, ha a hozadéka nem látszik?

A járvány lelassította az átszervezést, de sok területen érzékelhető a változás, sőt, a járvány fel is gyorsított bizonyos folyamatokat. A magánegészségügyi ellátás vagy a gyógyászati segédeszközök rendelhetősége jól integrálódott a rendszer egészébe, és a fizikai kontaktus nélküli, virtuális orvos-beteg kapcsolat, a telemedicina kialakítása és elterjedése is felgyorsult a járvány alatt. Fontos például, hogy a rendszer lehetőséget teremt, hogy az országnak azokban a térségeiben se maradjanak ellátás nélkül az emberek, ahol elérhető közelségben nincs orvos. Keveset beszélünk róla, pedig országszerte ötszáz körül van a betöltetlen háziorvosi praxisok száma.

Azokban a térségekben, ahol nincs háziorvos, vajon az emberek háztartásaiban van megfelelő infrastruktúra a digitális rendszerek napi szintű használatára?

Ebben sok tényezőnek szerepe lehet, a szegénység mellett az életkornak is, de nem lehet nem digitálisan élni egy digitális korban. Én semmiképp nem írnám le az időseket, sem a beteg, sem az orvosi oldalon. Az elszigetelt településeken élők ellátása pedig a digitális korszak előtt is akadozhatott, csak épp nem tudtunk róla. Hiába volt a faluban az orvosi rendelőre kiírva, hogy kedden délután kettőtől négyig van ellátás, ha nem jelent meg orvos, hogy ellássa a betegeket. Ezt ma legalább már nyomon tudjuk követni. Vannak nyitott ajtók, csak be kellene menni rajtuk.

A MOK titkára szerint a járványadatok eltitkolása nem segíti a védekezést, kizárólag politikai haszna van

Anélkül, hogy a betegeknek módjukban állna megismerni az orvosok minőségi mutatóit, éppúgy semmi értelme a szabad orvosválasztás intézményének, mint ahogy egy új vírus okozta, potenciálisan halálos járvány idején sem lehet egyéni mérlegelés tárgya a védőoltás felvétele, állítja Nagy Marcell, a...

qubit.hu

 

[Pogány]

Rusvai: a nyájimmunitás mindenképpen kialakul, de nem mindegy, hogy hogyan - Portfolio.hu

Müller Cecília: Ne ringassuk magunkat abban, hogy kialakul a nyájimmunitás! (webbeteg.hu)

Negyedik hullám, harmadik oltás|Érd Most! (erdmost.hu)

Mikorra érhető el a nyájimmunitás? | Magyar Hang | A túlélő magazin

A migránsok veszélyeztetik a nyájimmunitás kialakulását (origo.hu)

A nyájimmunitás halogatása emberéleteket követel (tenyek-tevhitek.hu)

Veszélyben a magyar nyájimmunitás: még 1,5 millió magyarnak kellene kérnie a védőoltást | Euronews

Fauci: A koronavírus-nyájimmunitás kialakulásához a gyerekeknek is kell vakcina - Napidoktor

Népszava | Az elérhetetlen nyájimmunitás (nepszava.hu)

Merkely: Közel vagyunk a nyájimmunitás eléréséhez vagy már el is értük | hirado.hu

Rusvai Miklós tisztázta, valóban elérhetetlen-e a nyájimmunitás a delta variáns esetében (life.hu)

Lehet, hogy sosem fog működni a nyájimmunitás a Covid ellen - Privátbankár.hu (privatbankar.hu)

Illuzórikus a nyájimmunitás, az oltatlanok előbb vagy utóbb megfertőződnek (maszol.ro)

OTSZ Online - Családi nyájimmunitás

COVID-19: egyre kisebb az esély a nyájimmunitásra - HáziPatika (hazipatika.com)

„Ez az oltatlanok járványa lesz, már a nyájimmunitás sem segít” (szabadeuropa.hu)

Delta variáns: ezért reménytelen elérni a nyájimmunitást magas átoltottsággal! - EgészségKalauz (egeszsegkalauz.hu)

Orbán Viktor: A nyájimmunitás nem véd meg a vírustól | hirado.hu

Nincs is nyájimmunitás? (medicalonline.hu)

Közel a nyájimmunitás? Mérföldkőhöz érkezett Ausztrália - Blikk

Magyarország halad a nyájimmunitás felé - Portfolio.hu

Felpörgetik az oltókampányt Romániában, a nyájimmunitás a cél - Napi.hu

Lassan el kell engedni a vírust a nyájimmunitás érdekében | Esti újság - Hírek és Bulvár minden mennyiségben (estiujsag.hu)

Rusvai: fokozatosan rá kell ereszteni a lakosságra a vírust (femcafe.hu)

Miért nem járható út a nyájimmunitás kialakítása Magyarország számára? (webbeteg.hu)

Koronavírus: mégsem megoldás a nyájimmunitás? - HáziPatika (hazipatika.com)

 

[Pogány]

Izraelben már kialakulhatott a nyájimmunitás | BZSH

Csizmadia: Nemzeti érdek a nyájimmunitás elérése (magyarhirlap.hu)

Mit jelent a gyakorlatban itthon a nyájimmunitás? Hány embert kell beoltani hozzá? · Koronavírus kisokos (koronavirus-kisokos.eu)

Nyájimmunitás: 90 százalék szükséges - Index Fórum

A nyájimmunitás nem véd meg a vírustól - Sopron Médiaportál (sopronmedia.hu)

nyájimmunitás - Qubit

Elérhetetlen a nyájimmunitás Izraelben? – Neokohn

Tinivagyok

Szlávik: Nyárra talán elérhetjük a nyájimmunitást, ha jól halad az oltás és sokan kérik a vakcinát - Hírnavigátor (hirnavigator.hu)

Megbukott a nyájimmunitás Afrikában: elképesztő csoda mentette csak meg a várost - Dívány (divany.hu)

Megmaradt kérdések: mekkora lesz az átoltottság, lesz-e nyájimmunitás? | atlatszo.hu

Ősszel kialakulhat a nyájimmunitás (tv2play.hu)

Közel a nyájimmunitás Zentán (pannonrtv.com)

Koronavírus: mégsem megoldás a nyájimmunitás? - HáziPatika (hazipatika.com)

nyájimmunitás | Azonnali

Mennyire megbízható a nyájimmunitás? (maszol.ro)

Illúzióvá válhat a nyájimmunitás brit kutatók szerint - Blikk Rúzs

Rusvai Miklós szerint még kétmillió beoltott kell a nyájimmunitás eléréséhez - PestiSrácok (pestisracok.hu)

Elegendő az oltóanyag a nyájimmunitás eléréséhez (hargitanepe.ro)

 

[Wilson]

Lesz-e valaha kötelező gyerekkori védőoltás a Covid ellen?​

Annak mentünk utána, van-e egyáltalán közös protokoll arra, hogyan válik gyerekkortól kötelezővé vakcinává egy védőoltás, s ez alapján mire lehet számítani a Covid elleni oltóanyag esetében. Egy volt ÁNTSZ-es szakembert és egy háziorvost kérdeztünk.

Októberben a kormány a törvény erejével hatalmazta fel a munkáltatókat, hogy bizonyos szakmákban elrendeljék a Covid elleni kötelező védőoltást. A kabinet egyelőre nem szeretné „tovább feszíteni a húrt”, Orbán Viktor ezt úgy tálalta, hogy a magyarok gyomra most nem veszi be a kötelező Covid-vakcinát.

Politikailag kényes helyzetről van szó, hisz a kormányzópárt tudja, szavazatokba kerülhet, ha egy ilyen érzékeny, súlyos társadalmi megosztottságot okozó témát le akar nyomni az emberek torkán. Ugyanakkor pontosan tudjuk, hogy védőoltások sorát adják be nekünk kiskorunkban, tehát nem ördögtől való, hogy egy veszélyes betegség ellen a kezdetekkor védettséget kapjunk.
Jelenleg öt olyan védőoltás van Magyarországon, amit gyermekkorban kötelezően meg kell kapnunk:

• a BCG (a TBC ellen),
• az ötkomponensű „Diperte” (a diftéria, a tetanusz,
• pertussis, vagyis szamárköhögés ellen, illetve a haemophilus influenza B és a járványos gyermekbénulás ellen)
• a PCV (a pneumococcus ellen),
• az MMR (a kanyaró, a mumpsz, a rubeola ellen),
• hepatitis B (a fertőző májgyulladás ellen).

Izgalmas kérdés, hogy miképp válik kötelező gyerekkori védőoltássá egy vakcina, s hogy ez alapján a SARS-CoV-2-es koronavírus elleni oltóanyag valaha azzá válhat-e, hasonlóan – mondjuk – a Dipertéhez vagy az MMR-hez?

Cserni István, Verőce háziorvosa szerint nehezen megjósolható, hogy a SARS-CoV-2-es vírus elleni vakcinát mikortól adhatják rutinszerűen és kötelezően a kicsiknek, mert a gyerekkorban beadott oltások különböző utakat jártak be, amíg megkapták a kötelező státuszt. A befolyásoló tényező közé sorolható, hogy a betegség milyen gyakorisággal fordul elő, milyen az előzetes kockázata, milyen súlyosan alakul a kórokozó okozta aktuális járványhelyzet, milyen a vírus terjedési rátája, mennyire hatékony és biztonságos az ellene kifejlesztett védőoltás, és mennyi időre biztosít védelmet. Az országok ezt mérlegelve saját hatáskörben határoznak arról, hogy mely oltásokat javasolnak és melyeket tesznek kötelezővé.

De kikről beszélünk, kik azok a szakemberek, akik javasolnak, s végül ki hozza meg a döntést, amely kötelezővé tesz egy oltást? Cserni István szerint ezekben a kérdésekben a járványügyi szakértők hoznak egy ajánlást, és ezután kormányzati szinten születik meg a döntés.

Ócsai Lajos 2014. augusztus 15-én
Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Ócsai Lajos mintegy 10 éven át vezette a tiszti főorvosi hivatal járványügyi főosztályát, részt vett az epidemiológiai döntéshozatalban. Például abban, hogy megy végig egy kötelező oltás külföldi beszerzésének folyamata.

Korábban az Epidemiológiai Központ (a Népegészségügyi Központ elődje) és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal tett szakmai állásfoglalást, javaslatot az illetékes minisztérium főosztályának bármilyen járványügyi kérdésben, s alapos mérlegelés, költség-haszon elemzés után született meg a szakmai döntés, ezután pedig a politika döntött a finanszírozhatóságról

– magyarázta a járványügyekre szakosodott orvos. Tehát a fenti stációkat kellett „bejárnia” egy vakcinának is, mielőtt kötelező oltás vált belőle. Ám ő is megerősítette, a múltban sem létezett egységes protokollút ahhoz, hogy egy védőoltás kötelezővé váljon.

Annyi bizonyos, hogy minden esetben több évnek el kell eltelnie, hogy a járványügyi szakemberek tapasztalatokat gyűjthessenek a vírusról, és hogy mennyire működőképes az ellene kifejlesztett oltás. Most például fontos lenne tudni, az egyes oltóanyagok esetében pontosan meddig tart a vírus elleni védettség, és hogy a vírus egyáltalán meddig mutálódhat. A globális átoltottság csigalassúsággal nő, ez alapján még nagyon sokáig jönnek majd az új variánsok, az immunitásról pedig egyelőre csak annyit tudunk, hogy a Pfizer 7-9 hónapos védettséget jelez a saját oltóanyagánál, de még ezt sem igazolja többéves tapasztalat.

„Függetlenül attól, hogy kötelező lesz-e valaha a Covid elleni vakcina, úgy vélem, egy pandémia idején a közegészségügyi és egyéb központi kommunikációnak szakmainak, őszintének és következetesnek lennie, ugyanis a lakosság nem ostoba. Sajnos most nem ezt látjuk.

A VÉDŐOLTÁS IRÁNT BIZALMAT KELL ÉPÍTENI, EZ SEM TÖRTÉNT MEG MEGFELELŐEN, MÁRPEDIG HA A LAKOSSÁG NEM MAXIMÁLISAN EGYÜTTMŰKÖDŐ A JÁRVÁNY LEKÜZDÉSÉBEN, NINCS AZ AZ ISTEN, HOGY ITT VALAKI KOMOLY EREDMÉNYT TUDJON ELÉRNI, ÉS EZ NEM CSAK A COVIDRA IGAZ, MÁS VÉDŐOLTÁSOKBA VETETT BIZALOMRA IS ROMBOLÓ HATÁST FEJTHET KI”
– zárta Ócsai Lajos.

Mivel sem a protokollt, sem azt nem sikerült kideríteni, egész pontosan kik döntenek róla, hogy egy oltás kötelező vagy javasolt, a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz fordultunk. Arra várunk választ, mi alapján kerül egy védőoltás javasolt vagy a kötelező besorolás alá, milyen kritériumokat vesznek figyelembe az elbíráláskor, mely szakmai szervezetek vitáznak erről, s végül ki dönt? Múlt hét kedd óta nem kaptunk választ; ahogy ez megérkezik, új cikket írunk.

Utoljára a hepatitis B ellen tették kötelezővé a gyerekkori oltást, még 1999-ben. A hepatitis B egy lassan, 10-30 év alatt krónikussá, akár rákbetegséggé alakuló járványos májbetegség. A hazánkban vezető haláloknak nevezett szív- és érrendszeri megbetegedések után a májzsugorodás követezik, a Magyar Májkutatási Társaság a 2000-es évek közepén 6-8000 ember halálát tulajdonította a hepatitisfertőzések következményének, ez pedig a jelek szerint már korábban is elég volt ahhoz, hogy kötelezővé tegyék. Ehhez járult hozzá, hogy a magyar lakosság fogékony a vírusra, illetve hogy a betegség lefolyása a járványügyi tapasztalatok alapján súlyos, akár halálos is lehet.

A járványos gyermekbénulás viszont, amely ellen szintén automatikusan oltást kapunk gyerekként (Diperte), teljesen eltér a hepatitis B-től, ahogy Cserni István fogalmaz, hirtelen terített le sok embert, vagyis magas volt a reprodukciós képessége. Az Orvosi Hetilap cikke szerint 1931-ben pár hónap alatt több mint 500 gyerek bénult le miatta, 1957-ben már mintegy 2500, közülük 143 beteg meghalt, ami magas halálozási arányt mutat, s teljesen más evolúció során vált kötelezővé 1963-ban, vagyis évtizedekkel a felbukkanása után.

Ugyanezt látjuk a TBC ellen fejlesztett BCG esetében is: a gümőkór már a 20. század elején hatalmas emberi károkat okozott, mégis 1954-ig kellett várni, hogy kötelezővé tegyék. Az orvostudomány fejlődésének felgyorsulása persze ebben is hozhat változást.

Lesz-e valaha kötelező gyerekkori védőoltás a Covid ellen?

Egyelőre azt sem tudjuk, milyen protokollutat kellene ehhez bejárnia.

index.hu

 

[hendrick]

Lesz-e valaha kötelező gyerekkori védőoltás a Covid ellen?​

Annak mentünk utána, van-e egyáltalán közös protokoll arra, hogyan válik gyerekkortól kötelezővé vakcinává egy védőoltás, s ez alapján mire lehet számítani a Covid elleni oltóanyag esetében. Egy volt ÁNTSZ-es szakembert és egy háziorvost kérdeztünk.

Októberben a kormány a törvény erejével hatalmazta fel a munkáltatókat, hogy bizonyos szakmákban elrendeljék a Covid elleni kötelező védőoltást. A kabinet egyelőre nem szeretné „tovább feszíteni a húrt”, Orbán Viktor ezt úgy tálalta, hogy a magyarok gyomra most nem veszi be a kötelező Covid-vakcinát.

Politikailag kényes helyzetről van szó, hisz a kormányzópárt tudja, szavazatokba kerülhet, ha egy ilyen érzékeny, súlyos társadalmi megosztottságot okozó témát le akar nyomni az emberek torkán. Ugyanakkor pontosan tudjuk, hogy védőoltások sorát adják be nekünk kiskorunkban, tehát nem ördögtől való, hogy egy veszélyes betegség ellen a kezdetekkor védettséget kapjunk.
Jelenleg öt olyan védőoltás van Magyarországon, amit gyermekkorban kötelezően meg kell kapnunk:

• a BCG (a TBC ellen),
• az ötkomponensű „Diperte” (a diftéria, a tetanusz,
• pertussis, vagyis szamárköhögés ellen, illetve a haemophilus influenza B és a járványos gyermekbénulás ellen)
• a PCV (a pneumococcus ellen),
• az MMR (a kanyaró, a mumpsz, a rubeola ellen),
• hepatitis B (a fertőző májgyulladás ellen).

Izgalmas kérdés, hogy miképp válik kötelező gyerekkori védőoltássá egy vakcina, s hogy ez alapján a SARS-CoV-2-es koronavírus elleni oltóanyag valaha azzá válhat-e, hasonlóan – mondjuk – a Dipertéhez vagy az MMR-hez?

Cserni István, Verőce háziorvosa szerint nehezen megjósolható, hogy a SARS-CoV-2-es vírus elleni vakcinát mikortól adhatják rutinszerűen és kötelezően a kicsiknek, mert a gyerekkorban beadott oltások különböző utakat jártak be, amíg megkapták a kötelező státuszt. A befolyásoló tényező közé sorolható, hogy a betegség milyen gyakorisággal fordul elő, milyen az előzetes kockázata, milyen súlyosan alakul a kórokozó okozta aktuális járványhelyzet, milyen a vírus terjedési rátája, mennyire hatékony és biztonságos az ellene kifejlesztett védőoltás, és mennyi időre biztosít védelmet. Az országok ezt mérlegelve saját hatáskörben határoznak arról, hogy mely oltásokat javasolnak és melyeket tesznek kötelezővé.

De kikről beszélünk, kik azok a szakemberek, akik javasolnak, s végül ki hozza meg a döntést, amely kötelezővé tesz egy oltást? Cserni István szerint ezekben a kérdésekben a járványügyi szakértők hoznak egy ajánlást, és ezután kormányzati szinten születik meg a döntés.

Ócsai Lajos 2014. augusztus 15-én
Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Ócsai Lajos mintegy 10 éven át vezette a tiszti főorvosi hivatal járványügyi főosztályát, részt vett az epidemiológiai döntéshozatalban. Például abban, hogy megy végig egy kötelező oltás külföldi beszerzésének folyamata.


– magyarázta a járványügyekre szakosodott orvos. Tehát a fenti stációkat kellett „bejárnia” egy vakcinának is, mielőtt kötelező oltás vált belőle. Ám ő is megerősítette, a múltban sem létezett egységes protokollút ahhoz, hogy egy védőoltás kötelezővé váljon.

Annyi bizonyos, hogy minden esetben több évnek el kell eltelnie, hogy a járványügyi szakemberek tapasztalatokat gyűjthessenek a vírusról, és hogy mennyire működőképes az ellene kifejlesztett oltás. Most például fontos lenne tudni, az egyes oltóanyagok esetében pontosan meddig tart a vírus elleni védettség, és hogy a vírus egyáltalán meddig mutálódhat. A globális átoltottság csigalassúsággal nő, ez alapján még nagyon sokáig jönnek majd az új variánsok, az immunitásról pedig egyelőre csak annyit tudunk, hogy a Pfizer 7-9 hónapos védettséget jelez a saját oltóanyagánál, de még ezt sem igazolja többéves tapasztalat.

„Függetlenül attól, hogy kötelező lesz-e valaha a Covid elleni vakcina, úgy vélem, egy pandémia idején a közegészségügyi és egyéb központi kommunikációnak szakmainak, őszintének és következetesnek lennie, ugyanis a lakosság nem ostoba. Sajnos most nem ezt látjuk.

A VÉDŐOLTÁS IRÁNT BIZALMAT KELL ÉPÍTENI, EZ SEM TÖRTÉNT MEG MEGFELELŐEN, MÁRPEDIG HA A LAKOSSÁG NEM MAXIMÁLISAN EGYÜTTMŰKÖDŐ A JÁRVÁNY LEKÜZDÉSÉBEN, NINCS AZ AZ ISTEN, HOGY ITT VALAKI KOMOLY EREDMÉNYT TUDJON ELÉRNI, ÉS EZ NEM CSAK A COVIDRA IGAZ, MÁS VÉDŐOLTÁSOKBA VETETT BIZALOMRA IS ROMBOLÓ HATÁST FEJTHET KI”
– zárta Ócsai Lajos.

Mivel sem a protokollt, sem azt nem sikerült kideríteni, egész pontosan kik döntenek róla, hogy egy oltás kötelező vagy javasolt, a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz fordultunk. Arra várunk választ, mi alapján kerül egy védőoltás javasolt vagy a kötelező besorolás alá, milyen kritériumokat vesznek figyelembe az elbíráláskor, mely szakmai szervezetek vitáznak erről, s végül ki dönt? Múlt hét kedd óta nem kaptunk választ; ahogy ez megérkezik, új cikket írunk.

Utoljára a hepatitis B ellen tették kötelezővé a gyerekkori oltást, még 1999-ben. A hepatitis B egy lassan, 10-30 év alatt krónikussá, akár rákbetegséggé alakuló járványos májbetegség. A hazánkban vezető haláloknak nevezett szív- és érrendszeri megbetegedések után a májzsugorodás követezik, a Magyar Májkutatási Társaság a 2000-es évek közepén 6-8000 ember halálát tulajdonította a hepatitisfertőzések következményének, ez pedig a jelek szerint már korábban is elég volt ahhoz, hogy kötelezővé tegyék. Ehhez járult hozzá, hogy a magyar lakosság fogékony a vírusra, illetve hogy a betegség lefolyása a járványügyi tapasztalatok alapján súlyos, akár halálos is lehet.

A járványos gyermekbénulás viszont, amely ellen szintén automatikusan oltást kapunk gyerekként (Diperte), teljesen eltér a hepatitis B-től, ahogy Cserni István fogalmaz, hirtelen terített le sok embert, vagyis magas volt a reprodukciós képessége. Az Orvosi Hetilap cikke szerint 1931-ben pár hónap alatt több mint 500 gyerek bénult le miatta, 1957-ben már mintegy 2500, közülük 143 beteg meghalt, ami magas halálozási arányt mutat, s teljesen más evolúció során vált kötelezővé 1963-ban, vagyis évtizedekkel a felbukkanása után.

Ugyanezt látjuk a TBC ellen fejlesztett BCG esetében is: a gümőkór már a 20. század elején hatalmas emberi károkat okozott, mégis 1954-ig kellett várni, hogy kötelezővé tegyék. Az orvostudomány fejlődésének felgyorsulása persze ebben is hozhat változást.

Lesz-e valaha kötelező gyerekkori védőoltás a Covid ellen?

Egyelőre azt sem tudjuk, milyen protokollutat kellene ehhez bejárnia.

index.hu

Nem túl up-to-date a doki, már van pneumococcus (2014 óta) és bárányhimlő (2019 óta) elleni kötelező is... (ennyit a következetes pontos és szakmai tájékoztatásról - nem a hepatitis B volt az utolsó bevezetett...)
A jelenlegi életkorfüggő kötelező oltás lista:
a) gümőkór (tuberculosis),
b) torokgyík (diphtheria),
c) szamárköhögés (pertussis),
d) merevgörcs (tetanus),
e) gyermekbénulás (poliomyelitis anterior acuta),
f) kanyaró (morbilli),
g) rózsahimlő (rubeola),
h) mumpsz (parotitis epidemica),
i) b típusú Haemophilus influenzae (Hib),
j) hepatitis B,
k) * Streptococcus pneumoniae (pneumococcus),
l) * bárányhimlő

Útmutató szabadságharcosoknak (elég a folyamatábrát megnézni) (ezek azok az oltások, ahol vagy megkapja, vagy mentesítik, vagy rendőr állítja elő az oltandót)

 

[Wilson]

A brit kormány kínai és indiai vakcinákat is elfogad a beutazáshoz......

A brit kormány hétfőtől azokat a beutazókat is beoltottnak tekinti, akik egyes kínai, illetve indiai gyártmányú vakcinákból kapták meg a koronavírus elleni oltás teljes dózisát.

A korábbi szabályozás értelmében azok utazhattak be Angliába könnyített feltételekkel – mindenekelőtt karanténkötelezettség és az utazás előtti tesztelési kötelem nélkül –, akik az Oxford/AstraZeneca-, a Pfizer/BioNTech- vagy a Moderna-vakcinából, illetve ezek bármilyen kombinációjából vagy az egykomponensű Janssen-oltóanyagból kapták meg a teljes adagot az angliai érkezés előtt legalább 14 nappal.

A brit közlekedési minisztérium által két hete bejelentett, hétfőn brit idő szerint hajnali 4 órakor – közép-európai idő szerint 5 órakor – érvénybe lépett módosítás alapján ez a lista kiegészült az Egészségügyi Világszervezet veszélyhelyzeti alkalmazhatósági vakcinalistáján (WHO EUL) szereplő kínai Sinovac- és Sinopharm-vakcinákkal, valamint az indiai Covaxin oltóanyaggal.

A teljesen beoltott beutazók számára már október végétől megszűnt az angliai érkezés után elvégzendő, kijelölt laboratóriumokba visszaküldendő PCR-koronavírusteszt kötelme, és ehelyett a jóval olcsóbb, néhány perc alatt eredményt mutató gyorsteszt (lateral flow test) elvégzése is elégséges.

(MTI)

 

[Wilson]

A szükségállapot kihirdetését mérlegeli a kormány​

A szükségállapot újbóli kihirdetését mérlegeli a cseh kormány a gyorsuló koronavírus-járvány miatt – jelentette ki Pavla Svrčinová országos tisztiorvos hétfőn reggel a prágai közszolgálati rádióban.
Az intézkedés lehetővé tenné egyebek között, hogy a kormány elrendelje az orvostanhallgatók munkakötelezettségét az egyre leterheltebb kórházakban vagy a szociális intézményekben.

Mérlegelés tárgya ez a lehetőség is, mert elsősorban a kórházakban, a nyugdíjasotthonokban és a szociális intézményekben kezd hiányozni a személyzet

– fogalmazott a prágai tisztiorvos a 24 órás cseh hírrádió, a Radiozurnál kérdésére.
Pavla Svrčinová megjegyezte, hogy több kórházban már most a hadsereg katonái segítik a leterhelt személyzet munkáját, mivel már majdnem 4900 koronavírusos beteget kezelnek.

Szükségállapot kihirdetését mérlegeli a cseh kormány

A szükségállapot újbóli kihirdetését mérlegeli a cseh kormány a gyorsuló koronavírus-járvány miatt - jelentette ki Pavla Svrčinová országos tisztiorvos hétfőn reggel a prágai közszolgálati rádióban.

ma7.sk

 

[Wilson]

Olaszországban újabb szigorításokkal akarják korlátozni az oltatlanokat​

A tömegközlekedési eszközök használatát is védettségi igazoláshoz akarja kötni az olasz kormány, amely az oltatlanokkal szemben szigorítások bevezetését tervezi decembertől, miközben Lombardia tartományban ismét megteltek a kórházak – közölte az Il Messaggero olasz napilap vasárnap.
Ismét az északnyugati Lombardiában emelkedik a leggyorsabban az azonosított betegek száma, amely megközelítette a napi kétezret. A régióból kezdett el terjedni a Covid–19-járvány 2020 februárjában, és tavaly november elején a tartományt helyezték elsőként zárlat alá a betegség őszi hullámában.
A magas átoltottságnak köszönhetően az egy évvel ezelőtti több mint kilencszázhoz képest jelenleg valamivel több mint hatvanan vannak intenzív osztályon a tízmilliós térségben.
Az egészségügyi hatóságok számításai szerint a tetőzés karácsonytól várható, és a kórházak januárban érhetik el a legmagasabb terheltségi szintet. A tervek között szerepel, hogy újra megnyitják a milánói vásártéren idén tavasszal felállított Covid–19-kórházat, amelyet mostanáig oltóközpontként használtak.
Nem kedvezőbb a helyzet az északkeleti Friuli Venezia Giuliában sem, ahol a kórházak telítettsége átlépte a tízszázalékos küszöböt, amiért a régiót magasabb járványfokozatba helyezhetik át. A Friuli kórházigazgatóit és orvosait tömörítő Anaao Assomed szövetség titkára, Valerio Fregonese úgy nyilatkozott, hogy a SARS-CoV-2 vírus osztrák és szlovén területről terjedt át. Emlékeztetett, hogy Szlovénia korábban lezárta határait az olaszok előtt, amikor az olasz oldalon volt rosszabb a járványhelyzet. Úgy vélte, ugyanezt kellene most tenni olasz részről.

(MTI)

 

[Venom85]

Izraelben már kialakulhatott a nyájimmunitás | BZSH

Csizmadia: Nemzeti érdek a nyájimmunitás elérése (magyarhirlap.hu)

Mit jelent a gyakorlatban itthon a nyájimmunitás? Hány embert kell beoltani hozzá? · Koronavírus kisokos (koronavirus-kisokos.eu)

Nyájimmunitás: 90 százalék szükséges - Index Fórum

A nyájimmunitás nem véd meg a vírustól - Sopron Médiaportál (sopronmedia.hu)

nyájimmunitás - Qubit

Elérhetetlen a nyájimmunitás Izraelben? – Neokohn

Tinivagyok

Szlávik: Nyárra talán elérhetjük a nyájimmunitást, ha jól halad az oltás és sokan kérik a vakcinát - Hírnavigátor (hirnavigator.hu)

Megbukott a nyájimmunitás Afrikában: elképesztő csoda mentette csak meg a várost - Dívány (divany.hu)

Megmaradt kérdések: mekkora lesz az átoltottság, lesz-e nyájimmunitás? | atlatszo.hu

Ősszel kialakulhat a nyájimmunitás (tv2play.hu)

Közel a nyájimmunitás Zentán (pannonrtv.com)

Koronavírus: mégsem megoldás a nyájimmunitás? - HáziPatika (hazipatika.com)

nyájimmunitás | Azonnali

Mennyire megbízható a nyájimmunitás? (maszol.ro)

Illúzióvá válhat a nyájimmunitás brit kutatók szerint - Blikk Rúzs

Rusvai Miklós szerint még kétmillió beoltott kell a nyájimmunitás eléréséhez - PestiSrácok (pestisracok.hu)

Elegendő az oltóanyag a nyájimmunitás eléréséhez (hargitanepe.ro)

Tinivagyok?

 

[Venom85]

Nem. Hatástalannak bizonyult. Nem értek semmit. Így aztán kértem / kaptam bökőssel Pfizert.

Nagyon helyes!

 

[Ramzana]

Ausztria:
13 806 új fertőzött
+131 kórházban (összesen 3054)
+34* intenzíven (összesen 562**)
+27 halott (összesen 12 042)

* Tegnap +4et jelentettek, szerintem nem egyenletesen jelentik, mert azért itt van hullámzás. **600 a bűvös határ, szerintük annyit bír el a rendszer, tekintve, h más intenzív ellátást igénylő betegek is vannak. Szoros lesz.

 

[bel]

A szakdolgozok is kaptak +70%-ot.

Szia,

Te ezt elhiszed?
Hany olyannal talalkoztal, aki kapott +70%-ot?
En csak olyannal, akinek megigerte a korhazigazgato, hogy ugyan kevesebb juttatas jar neki a kormanydontes alapjan mint az ev elejen, megis kap annyit, mint elotte.

ui. ja, talan eszembe jutott, honnan jott ki neked a +70%: ha egy szakdolgozo nem 8 orat dolgozik, hanem 24-t egyhuzamban, akkor az extra idore 70%-os bert kap. De ez nem +70%, hanem -30%, ha a normal berhez kepest nezzuk, ha meg az ejszakai potlekot is beleszamitjuk, akkor meg sokkal rosszabb.

 

[szzsolt81]

Oltottak az oltatlanságért

Ebben a percben, amikor elkezdem írni ezt a kis szösszenetet, fogalmam sincs, hányan lesznek majd a Mi Hazánk mai tüntetésén, amit az Alkotmánybíróság előtt rendeznek. Most ugyanis alig múlt tíz, a demonstráció pedig délután háromkor kezdődik, de még ha három óra is lenne, és ott is volnék…

forgokinpad.blog.hu