A koronavírusos betegek ellátására előkészített ágyaknak körülbelül 48 százaléka üres, ennyi a tartalékkapacitás, és az intenzív osztályra is ugyanez vonatkozik – mondta az emberi erőforrások minisztere az
InfoRádió Aréna című műsorában. Kásler Miklós hozzátette: a katasztrófától Magyarország most is messze van, és nagyon reméli, hogy messze is marad.
Az interjúban rákérdeztek arra, látszik-e, hogy a kórházba kerülőknek milyen az oltottsága, a miniszter azonban erre konkrétan nem válaszolt.
Egy másik vizsgálatban arra keresték a választ, hogy milyen tényezők befolyásolják a betegség súlyosságát és a halálozást. „Ennek alapján a legfontosabb tényező az életkor. A következő csoport a kísérő betegségek csoportja, azok között is a cukorbetegség, krónikus tüdőbetegségek, szívelégtelenség, szívinfarktus. Mindegyik esetében a népességben való betegségelfordulásnál négyszer több volt a haláleset” – magyarázta, hozzátéve: a magyar lakosság 8 százaléka cukorbeteg, de az elhunytak között négyszer annyi diabéteszes volt. „Ugyanezt az arányt találtuk az előbb felsorolt összes többi betegségnél is, de a cukorbetegség esetében minél fiatalabb korcsoportokban jelentkezett a cukorbetegség, a rizikó nem négyszeres volt, hanem annál magasabb, akár tizennégy-tizenöt-tizenhat százalékra is emelkedett.”
Arra a kérdésre, mi a magyarázat arra, hogy például Ausztriában jóval kevesebb halálos áldozatot követelt a pandémia, mint nálunk, a miniszter egyrészt a társbetegségek jelentőségét említette, másrészt pedig a különbségeket a statisztikák összeállításánál. Elmondása szerint Európában legalább három markánsan elkülönülő statisztika létezik a Covid-halálozásokról. „Az egyik csoportban a klinikum alapján mondják és sorolják be a Covid-halálozásba az egyes elvesztett betegeket, másik esetben csak PCR-tesztre vonatkozik, a harmadik esetben a kettő kombinációjára, de a három főcsoporton belül még legalább 10-15 differencia van. Tehát nagyon nehéz különböző statisztikák esetében rangsorokat vagy összehasonlításokat tenni. Ez a magyarázata annak, hogy a járvány előtti három-négy-öt év átlagát veszik figyelembe, ahhoz hasonlítják a populáció összhalálozását, és annak alapján számolják vissza a Covid-halálozást. Ebben a megközelítésben Magyarország Európában a középmezőnyben van” – jelentette ki.
Az oltások hatásosságában a magyar vizsgálatok szerint hat hónapnál korábban következik be a csökkenés – mondta az emberierőforrás-miniszter.
hvg.hu