Amennyire én látom (remélem, az olvasottabb társak majd javítanak), a nagypályás (hangsúlyozott, hogy nagypályás) atomtengeralattjárós játékosok hárman vannak, három eltérő felfogással.
- USA
- Az amerikaiak egyrészt SSN-nel kísérik a hordozó harccsoportjaikat, ami csoportonként minimum 1 SSN-t jelent, jelenleg ez minimum 10 SSN (plusz valószínűleg tartalék).
- Az SSBN-ek a partoktól messze tevékenykednek, ha nem is kap mindegyik kíséretet, az amerikai SSN-ek másik fontos feladata a hazai SSBN-ek védelme. Ez követhetetlen mennyiségű tengót jelent, de valószínűleg minimum tucatnyi.
- Az ellenséges (orosz, kínai, a jövőben akár indiai, pakisztáni, stb.) SSBN-ek, és lehetőleg SSN-ek követése, szemmel tartása, ez több tucatnyi SSN-t jelent,
- Karbantartás, felújítás, az állomány 10-20 % valószínűleg állandóan dokkban áll, vagy dokk felé halad.
- Az USA csak nukleáris tengeralattjárókat használ, az állományt valószínűleg 100 %-ban kihasználják a fent említett feladatok, a hazai partok védelmét a flotta felszíni hajóira, parti őrségre és tengeralattjáró elhárító repülőgépekre (P-3, P-8) bízzák.
2. Oroszország
- Az oroszoknak nincsenek nagy harccsoportjai, a kisebb-nagyobb kötelékeket valószínűleg csak alkalmi jelleggel kísérik SSN-ek, amennyiben a feladat, nemzetközi feszültség megkívánja.
- Az SSBN-ek jellemzően hazai vizek közelében, illetve az Északi Sark jégtakarója alatt tevékenykednek, ahol előbbi esetben a hazai partok közelsége (repülőgépek, hadihajók közelsége, szonárbója rendszerek) ad biztonságot, második esetben részben az előbbi kiterjesztett, bár kevésbé hatékony, megnövekedett reagálási idejű része, másrészt maga a jégtakaró, illetve a rengeteg búvólehetőség biztosít fedezéket.
- Ha egy orosz SSBN mégis hosszú őrjáratra indul a partoktól messzire, garantáltan követi egy SSN.
- Az orosz SSN-ek egyrészt igyekeznek követni az ellenséges, hosszú őrjáratokat végrehajtó amerikai (és feltehetően kínai) SSBN-eket, másrészt igyekeznek biztosítani az orosz partok közel-távoli részeit, illetve szükség esetén biztosítani a nagyobb flottillákat (valószínűleg nem rendelkeznek ehhez elég egységgel).
- Az orosz partok védelme és közeli vizek ellenőrzése a rendelkezésre álló repülőgépek, helikopterek és felszíni hadihajók mellett elsősorban a dízel-elektromos tengeralattjárókra hárul, amikből komoly mennyiséget tartanak rendszerben.
3. Kína
- Kína, amennyire kívülről talán megállapítható, az amerikai és orosz rendszer vegyítését használja
- A kínai SSBN-ek az amerikaihoz hasonló hosszú, partoktól messzebb fekvő őrjáratokat teljesítenek.
- Az SSN-ek biztosítják ezeket az őrjáratokat.
- A kínai PLAN jelenleg rohamtempóban építi ki a kékvízi flottáját, a közeljövőtől kezdve a kínai repülőgép-hordozó harccsoportok szintén SSN kíséretet fognak kapni (a teszt kifutások alkalmával jelenleg is kapnak).
- A kínai SSN-ek valószínűsíthető feladata az ellenséges SSBN-ek követése (az oroszokhoz hasonlóan jelenleg valószínűleg még nem rendelkeznek ehhez elég egységgel).
- A kínai partok védelmét (hasonlóan az orosz rendszerhez) a repülőgépeken, helikoptereken és felszíni hadihajókon kívül dízel-elektromos tengeralattjárók látják el.
Fontos hozzátenni, hogy az Amerikai Haditengerészet jelenleg egyedül közel hasonló mennyiségű tengeralattjáró-elhárító repülőgéppel rendelkezik, mint a kínaiak és az oroszok együttvéve.