Jaszeny osztály / Project 885 Yasen (Oroszország)

Azert 6 db uj vadasz tengo eleg karcsú szerintem ez kb angol vagy francia mennyiseg de itt két nagyobb flotta kozott kell megosztani. Gondolok arra, hogy a kelet azsiai terseg eléggé felértékelodott az utobbi evekben. Lasd kinai tengereszet fejleszteseit,es ne feledkezzunk meg a japan flottarol sem.

Igen drága darabja -3 milliárd USD körül. Ezért is csökkentették 8 ról 7-darabra a Jaszeny/M mennyiséget. 1+6
 
  • Tetszik
Reactions: Python and gacsat
A nuki vagászok az óceán túlpartján való tevékenységre valók. Mondjuk akkor is 30 kellene belőlük.
Egy ellenséges búmerre három nuki vadász kellene. Legalább az amerikaiakra. Ellenséges SSBMből meg van vagy húsz. Inkább harminc, de most nincs kedvem utánanézni.
Petropavlovszkból csak az út két hét a bevetési területre. (San Diego)
 
Amennyire én látom (remélem, az olvasottabb társak majd javítanak), a nagypályás (hangsúlyozott, hogy nagypályás) atomtengeralattjárós játékosok hárman vannak, három eltérő felfogással.
  1. USA
  • Az amerikaiak egyrészt SSN-nel kísérik a hordozó harccsoportjaikat, ami csoportonként minimum 1 SSN-t jelent, jelenleg ez minimum 10 SSN (plusz valószínűleg tartalék).
  • Az SSBN-ek a partoktól messze tevékenykednek, ha nem is kap mindegyik kíséretet, az amerikai SSN-ek másik fontos feladata a hazai SSBN-ek védelme. Ez követhetetlen mennyiségű tengót jelent, de valószínűleg minimum tucatnyi.
  • Az ellenséges (orosz, kínai, a jövőben akár indiai, pakisztáni, stb.) SSBN-ek, és lehetőleg SSN-ek követése, szemmel tartása, ez több tucatnyi SSN-t jelent,
  • Karbantartás, felújítás, az állomány 10-20 % valószínűleg állandóan dokkban áll, vagy dokk felé halad.
  • Az USA csak nukleáris tengeralattjárókat használ, az állományt valószínűleg 100 %-ban kihasználják a fent említett feladatok, a hazai partok védelmét a flotta felszíni hajóira, parti őrségre és tengeralattjáró elhárító repülőgépekre (P-3, P-8) bízzák.
2. Oroszország
  • Az oroszoknak nincsenek nagy harccsoportjai, a kisebb-nagyobb kötelékeket valószínűleg csak alkalmi jelleggel kísérik SSN-ek, amennyiben a feladat, nemzetközi feszültség megkívánja.
  • Az SSBN-ek jellemzően hazai vizek közelében, illetve az Északi Sark jégtakarója alatt tevékenykednek, ahol előbbi esetben a hazai partok közelsége (repülőgépek, hadihajók közelsége, szonárbója rendszerek) ad biztonságot, második esetben részben az előbbi kiterjesztett, bár kevésbé hatékony, megnövekedett reagálási idejű része, másrészt maga a jégtakaró, illetve a rengeteg búvólehetőség biztosít fedezéket.
  • Ha egy orosz SSBN mégis hosszú őrjáratra indul a partoktól messzire, garantáltan követi egy SSN.
  • Az orosz SSN-ek egyrészt igyekeznek követni az ellenséges, hosszú őrjáratokat végrehajtó amerikai (és feltehetően kínai) SSBN-eket, másrészt igyekeznek biztosítani az orosz partok közel-távoli részeit, illetve szükség esetén biztosítani a nagyobb flottillákat (valószínűleg nem rendelkeznek ehhez elég egységgel).
  • Az orosz partok védelme és közeli vizek ellenőrzése a rendelkezésre álló repülőgépek, helikopterek és felszíni hadihajók mellett elsősorban a dízel-elektromos tengeralattjárókra hárul, amikből komoly mennyiséget tartanak rendszerben.
3. Kína
  • Kína, amennyire kívülről talán megállapítható, az amerikai és orosz rendszer vegyítését használja
  • A kínai SSBN-ek az amerikaihoz hasonló hosszú, partoktól messzebb fekvő őrjáratokat teljesítenek.
  • Az SSN-ek biztosítják ezeket az őrjáratokat.
  • A kínai PLAN jelenleg rohamtempóban építi ki a kékvízi flottáját, a közeljövőtől kezdve a kínai repülőgép-hordozó harccsoportok szintén SSN kíséretet fognak kapni (a teszt kifutások alkalmával jelenleg is kapnak).
  • A kínai SSN-ek valószínűsíthető feladata az ellenséges SSBN-ek követése (az oroszokhoz hasonlóan jelenleg valószínűleg még nem rendelkeznek ehhez elég egységgel).
  • A kínai partok védelmét (hasonlóan az orosz rendszerhez) a repülőgépeken, helikoptereken és felszíni hadihajókon kívül dízel-elektromos tengeralattjárók látják el.
Fontos hozzátenni, hogy az Amerikai Haditengerészet jelenleg egyedül közel hasonló mennyiségű tengeralattjáró-elhárító repülőgéppel rendelkezik, mint a kínaiak és az oroszok együttvéve.
 
Amennyire én látom (remélem, az olvasottabb társak majd javítanak), a nagypályás (hangsúlyozott, hogy nagypályás) atomtengeralattjárós játékosok hárman vannak, három eltérő felfogással.
  1. USA
  • Az amerikaiak egyrészt SSN-nel kísérik a hordozó harccsoportjaikat, ami csoportonként minimum 1 SSN-t jelent, jelenleg ez minimum 10 SSN (plusz valószínűleg tartalék).
  • Az SSBN-ek a partoktól messze tevékenykednek, ha nem is kap mindegyik kíséretet, az amerikai SSN-ek másik fontos feladata a hazai SSBN-ek védelme. Ez követhetetlen mennyiségű tengót jelent, de valószínűleg minimum tucatnyi.
  • Az ellenséges (orosz, kínai, a jövőben akár indiai, pakisztáni, stb.) SSBN-ek, és lehetőleg SSN-ek követése, szemmel tartása, ez több tucatnyi SSN-t jelent,
  • Karbantartás, felújítás, az állomány 10-20 % valószínűleg állandóan dokkban áll, vagy dokk felé halad.
  • Az USA csak nukleáris tengeralattjárókat használ, az állományt valószínűleg 100 %-ban kihasználják a fent említett feladatok, a hazai partok védelmét a flotta felszíni hajóira, parti őrségre és tengeralattjáró elhárító repülőgépekre (P-3, P-8) bízzák.
2. Oroszország
  • Az oroszoknak nincsenek nagy harccsoportjai, a kisebb-nagyobb kötelékeket valószínűleg csak alkalmi jelleggel kísérik SSN-ek, amennyiben a feladat, nemzetközi feszültség megkívánja.
  • Az SSBN-ek jellemzően hazai vizek közelében, illetve az Északi Sark jégtakarója alatt tevékenykednek, ahol előbbi esetben a hazai partok közelsége (repülőgépek, hadihajók közelsége, szonárbója rendszerek) ad biztonságot, második esetben részben az előbbi kiterjesztett, bár kevésbé hatékony, megnövekedett reagálási idejű része, másrészt maga a jégtakaró, illetve a rengeteg búvólehetőség biztosít fedezéket.
  • Ha egy orosz SSBN mégis hosszú őrjáratra indul a partoktól messzire, garantáltan követi egy SSN.
  • Az orosz SSN-ek egyrészt igyekeznek követni az ellenséges, hosszú őrjáratokat végrehajtó amerikai (és feltehetően kínai) SSBN-eket, másrészt igyekeznek biztosítani az orosz partok közel-távoli részeit, illetve szükség esetén biztosítani a nagyobb flottillákat (valószínűleg nem rendelkeznek ehhez elég egységgel).
  • Az orosz partok védelme és közeli vizek ellenőrzése a rendelkezésre álló repülőgépek, helikopterek és felszíni hadihajók mellett elsősorban a dízel-elektromos tengeralattjárókra hárul, amikből komoly mennyiséget tartanak rendszerben.
3. Kína
  • Kína, amennyire kívülről talán megállapítható, az amerikai és orosz rendszer vegyítését használja
  • A kínai SSBN-ek az amerikaihoz hasonló hosszú, partoktól messzebb fekvő őrjáratokat teljesítenek.
  • Az SSN-ek biztosítják ezeket az őrjáratokat.
  • A kínai PLAN jelenleg rohamtempóban építi ki a kékvízi flottáját, a közeljövőtől kezdve a kínai repülőgép-hordozó harccsoportok szintén SSN kíséretet fognak kapni (a teszt kifutások alkalmával jelenleg is kapnak).
  • A kínai SSN-ek valószínűsíthető feladata az ellenséges SSBN-ek követése (az oroszokhoz hasonlóan jelenleg valószínűleg még nem rendelkeznek ehhez elég egységgel).
  • A kínai partok védelmét (hasonlóan az orosz rendszerhez) a repülőgépeken, helikoptereken és felszíni hadihajókon kívül dízel-elektromos tengeralattjárók látják el.
Fontos hozzátenni, hogy az Amerikai Haditengerészet jelenleg egyedül közel hasonló mennyiségű tengeralattjáró-elhárító repülőgéppel rendelkezik, mint a kínaiak és az oroszok együttvéve.
A karbantartási, felújítási számítás a másik két flottára ugyanúgy vonatkozik!
 
1yzZkAaeZNE.jpg
 
Most azt találgatják, hogy a rövidebb test (és a jelek szerint az orr oldalán lévő első oldalra néző szonárpár hiánya) jobb technológiák alkalmazásának, avagy a költségcsökkentésnek köszönhető-e...
 
  • Tetszik
Reactions: gacsat
Tudom-tudom, szőrszálhasogatás meg trollkodás, de akkor is leírom

ABLAKok egy (támadó)tengeralattjárón.
 
https://thebarentsobserver.com/en/2...struction-two-more-nuclear-powered-super-subs
..
subseverodvinsk-sevmash.ru__0.jpg

..
"It was a great day for the Russian Navy. On the 20th July, three shipyards laid down the keel of six new vessels. Among them were the Voronezh and the Vladivostok, two Yasen-M class submarines.
..
The subs are the 8th and 9th vessels of the Yasen class. Like their sister ships, the “Voronezh” and the “Vladivostok” are built at the Sevmash yard in Severodvinsk, northern Russia.
..
The “Voronezh” and “Vladivostok” are believed to be ready for hand-over to the Navy in year 2027 and 2028. They will most likely serve in the Northern Fleet and Pacific Fleet respectively. Both vessels will be equipped with the Kalibr-M cruise missiles, as well as the Tsirkon hypersonic missile."
 
Nem semmi.7-8 év a gerinc lerakâsától az átadâsig. Eddig azt hittem, 2-3 év kell ehhez.