Kínai stratégiai és taktikai ballisztikus rakéták

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 267
7 491
113
Az csak az egyik lehetőség (feltételezés) hogy aktív radar vezérli a DF-211-et végfázisban. Ugyanígy lehet képalkotó optika is, ami elméletileg könnyebb, olcsóbb, kisebb helyet foglal. Természetesen mind a radar, mind az optika esetében meg kellene oldani, hogy az átlásson a hővédő kúpon. Márpedig ilyen sebességnél az a radar és optika számára átlátható anyagok általában nem jönnek szóba. Tehát vagy "lefékez" a becsapódás előtt és ledobja a hővédelmet, vagy kitaláltak valami átlátszó hővédő anyagot, vagy pedig nem aktív/passzív önirányítású a fej. Ez utóbbi is lehetséges. Műholdról a hordozó kötelék követése gond nélkül megoldható. Annyi időre, amíg a DF-21 odaér egy műhold rálát a célra még alacsony pályáról is, ráadásul a Kínához közeli vizek szemmel tartásához nem feltétlenül alacsony pályás műholdak kellenek, mert egy akkora célt, mint egy Burke osztályú romboló, 5-10 méteres felbontással is lehet azonosítani. Ha a rakéta műholdon keresztül megkapja a cél friss helyzetét, akkor még akár hagyományos fejrésszel is képes lehet eltalálni, hiszen egy hordozó bazi nagy célpont. 40 méter sugarú körre lecsökkentett szórással még üzembiztosan elkapható és ha ez a kör 90 m sugarúra tágul akkor is kb. 50 % a találat esélye. Nukleáris fejjel pedig pedig pár száz méteres szórás sem gond. A műhold képalkotó optikáját pedig sem zavaró, sem csali nem tudja megtéveszteni.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and fip7

molnibalage

Well-Known Member
2010. április 18.
34 147
43 688
113
Ez a következőkkel egészíteném ki:

1. Az SM-3 LEAP ütköző harci része nem légköri repülésre lett kitalálva. Egyrészt annál a sebességnél egy ilyen aerodinamikailag ormótlan szerkezetet szétszednének a légerők, másrészt az infra vezérlésnek annyi lenne a felmelegedéstől. Tehát ha bármilyen támadó rakéta eléri a légkört, akkor az SM-3 már használhatatlan. Legyen az ballisztikus rakéta hiperszonikus siklásra tervezett fejrésze, vagy hagyományos, magas légkörben, nagy sebességgel közlekedő rakéta/robotrepülő.

2. Lévén az SM-3 csak a légkörön kívül működik, kiválóan beválnak ellene a felfújható ballonos csalik. Azok együtt repülnek a valós harci résszel a légkör eléréség. A légkör elérésekor ugyan lemaradnak/megsemmisülnek, de ekkor már az SM-3 sem tudja elfogni a célt.
Ebben a formában ez a komment több, mint félrevezető, talán még hibás is.
  1. SM-3 nem egyenlő azzal, hogy légkörön kívüli cél. Vagy nálad a "légkör" az mekkora magasságot jelent?
  2. Ez kb. olyan furcsa kijelentés, mintha az mondanád, hogy az 48N6 rakétát szétszedik a légerők mert 20 km felett is van HMZ-je. Oszt valahogy mégis jó manőverező célok ellen is gyak. horizont aljáig. Pedig rakéta égésvégi sebesséeg M6.5...
  3. Hol van a forrás arra, hogy szétszedik a légerők? Ugyanis a teszteken rohadtul nem az említett magasság feletti célokat lőttek le.
  4. Ezen felül egy AEGIS rombolón nem csak SM3 lehet...

A manőverezéssel az egyik probléma, hogy a képalkotó infra vezérlés képfrissítési gyakorisága véges és a képeke elemzéséhez, parancs kidolgozáshoz idő kell, valamint az apró manőverező hajtóművek is meglehetősen véges gyorsulással mozdítják el az ütköző egységet.
Érdekes módon azon nem aggódsz, hogy a néhány fokos nyalábbal dolgozó esetlegesen nem ESA radar legyezési ideje mivel jár. Ok, hogy kisméretű radar nyalábja nagyobb látószögű, de azzal is kell legyezni. A rakéta meg gyors és annak is véges a gyorsulása és a max.G értéke...

A BM-ek manőverező képessége kicsit túl van misztifikálva. Egy manőverező gépet is leszed a SAM, ahhoz képest relatív értelmeben BM-nél azt nézd meg, hogy a számított ütközési pont áthelyződése mennyire csekély főleg úgy, hogy a célpont helye ismert, hiszen tudod, hogy a mire pályázik rakéta. Az végül mindig a cél felé fog repülni rakéta, kis távolság paraméterrel érkezik.

Egy repcsi meg tud olyat - emiatt bibis az ARH, ha elveszti az MCU/MCG-t - hogy 100-200 km-s távolság felett, ha éppen megfordul és irányt vált, akkor a számított ütközési pont 20-50 km-re odébb is lehet. Az életben nem oldja meg még légkörben manőverező rakéta sem - kép van az Sz-300/400 esetén egy rakéta HMZ korlátjáról - kinematikailag és mecha. legyezésű ARH fej önálló célkeresése ezért ign necces... Na, szerintd egy M8-10-cal tekerő BM-nek mennyi ideje van legyezni, célt keresni és manőverezni? Honnan veszed, hogy annak kinematikai képeségén belül lesz a hajó? Valahogy minden képesség korlátot csak a SAM-re sikerül ráhúzni, a BM-nél, mintha ezek nem is létezének és a BM találati aránya 100%. Nem értem ezt a kincstári optimizmust...

Ezért a találkozás előtti néhány századmásodpercben produkált cél elmozdulásra már nem tud reagálni a LEAP.
Ez csudaszép, csak annak az esélye, hogy pont akkor fog manőverezni a cél marginális...

Az agyonsztárolt Oka és Iszkander is annyi csinálnak, hogy a ballisztikus pályába tesznek egy vagy legfeljebb két törést, ami által a min TTL-t vágják haza, ha mázlijuk van. Nem értem, hogy egyesek a manőverezést miért tekintik ennyire csodafegyvernek főleg, hogy vagy egyik vagy másik célra használja a rakéta, de soha nem a kettőre együtt és nem úgy, hogy valami mágikus hatás által pont a jó pillanatban ugranak félre...

Ráadásul az infra fej távolságot nem érzékel, a cél térbeli helyzetét, sebességvektort nem ismeri, csak az oldalirányú szög szerinti eltéréseket korrigálja. Ugyanaz az oldalirányú sebesség vektor viszont változó szögeltérést eredményez ahogy a távolság egyre csökken.
Bevallom, hogy az SM-3 lelkét ennyire nem ismerem, de a rakéta kombniált vezérlésű, tehát egyfajta TVM IR végfázissal. Abban a néhány sec IR vezérlés időtartamban kell a szerencse.

Valószínűleg az említettnél gyengébb manőverezőképesség is elég a találati arány drasztikus csökkentéséhez.
Ez ebben a formában nem igaz. Lásd fent. Mázli kell ahhoz, hogy pont jókor legyen a manőver. Ezen felül te úgy állítod be ezt a manőverezést, mintha a BM-nek bármi fogalma lenne arról, hogy mitvel lövöldöznek rá. A rakéta ehhez képest csak azért manőverezik, hogy a végén eltalálja a mozgó célt. Az Oka és Iszkander meg lényegében előre programozott helyen és egyszer töri meg a pályát...


5. A manőverezés harmadik problémája, hogy ha a manőverező cél nagyobb oldalirányú gyorsulást tud, mint amit a LEAP miniatűr hajtóművei által létrehozott gyorsulással le tud követni, akkor a cél elkerüli a találatot. Sőt ennél egy kicsit kisebb manőverezőképesség is elég, mert a LEAP állandóan csak reagál és lemaradásban van, amit be kell hoznia.
Tekitve, hogy BM-re vadászó rakéta mindig könnyebb, mitn a BM ezt a feltételzést nyugodtan kukázhatod...

A BM tömege a harci rész miat több száz kg. A LEAP "lökdöső" hajtóműveinek nem ekkora tömeget kell mozgatnia és a végfázis előtt a rakéta aerodinamikai képessége is játszik.

6. A manőverezés negyedik problémája a rendelkezésre álló véges hajtóanyag készlet. Ha a cél túl sokat mozdul el oldalra, akkor a LEAP kifogyhat. Az ütköző egységet úgy tervezték, hogy nagyon apró löketeket adjon néhány másodpercen keresztül. Ha az egyik oldali manőverhajtóművet folyamatosan kell működtetni, míg a többivel stabilizál/pontosít, arra nem biztos, hogy van elég nafta.
Csodaszép, hogy a BM manőverező képessége végtelen... Az nem lassul? Hát azt megnézted, hogy M8-10 sebesség mellett mekkora G terhelés kell ahhoz, hogy egy 5-8 km-es mellét korrigáljon? Nagyon szűk optikán kersztül nézed a dolgokat szeritnem.

Azonban ha látószöget nagyobbra vesszük, akkor arányosan csökken a felderítési távolság. Márpedig 5-6 km/s közeledési sebességnél ez nem engedhető meg, hiszen így is csak pár másodperc áll rendelkezésre a röppálya pontosítására.
Érdekes, hogy ez csak a SM-3 számára korlát, de azt a kérdést nem tetted fel, hogy akkor a mozgó hajót hogy a fenébe is találja meg a rakéta, ha nem ESA radar van benne. Azt sem magyarázta még meg senki, hogy az M10-nél levő hőterhelést hogy a frászba bírja ki egy ilyen érzékeny szerkezet, amikor a Sz-300/400 99%-os HMZ-je nem ér le a horizontig úgy, hogy a rakéta sebessége töredéke ennek... A hőterhelés a bibi ott is...

Ha pedig nagyobb felbontású érzékelőt építenek be, akkor a képfrissítési sebesség romlik 512x512-es mátrixnál 30 Hz képfrissítéssel birkózik meg ugyanaz a számítástechnikai kapacitás, ami 256x256-os mátrixnál 120 Hz-et tud kezelni.
Az AIM-9X 128x128-at használ. Ebből lehet kiindulni.

8. Végül a cél működő manőver hajtóműve az infra képen az adott irányban megnöveli cél látszólagos méretét, hiszen az űrhöz képest meleg gáz áramlik ki. Elég emiatt egy méterrel arrébb helyezni a a LEAP-nek a találati pontot, hogy az ütközés már ne jöjjön össze.
Ez kurvára nem érdekli a képalkotót, hiszen a hajtómű működése előtt ismert a tárgy mérete, az ilyen dolgokat simán kifileterzi főleg azért, mert teljesen más intenzitása és hullámhossza van, mint magának a célnak. Az AIM-9X ezt már lassan 20 éve tudja, az AIM-9R is tudtam volna ezt, ami 1993-ban készen állt a gyártásra..

Fentiek következtében egy manőverező cél elfogása nagyságrenddel nehezebb feladat, mint egy kiszámítható ballisztikus pályán közlekedőé.
Ez ebben a formában nem igaz. Akkor lenne ez igaz - és akkor sem nagyságrend - ha a feladat az lenen, hogy van egy ABM rendszer és egy 50 km-es körön belül jönne egy rakéta ami nem tudod, hogy hova megy és 1-2-szer megtöri a pályát. Akkor nagyon nem, amikor te tudod, hogy hol lesz a cél és csak annak körzetét kell védni. Azokkal a rakétákkal ahol a számított ütközési pont kívül esik még foglalkozni sem kell.

Eleve az egész DF-21-nél azt érzem, hogy ha nincs külső infó forrás, akkor a rakéta nem talál el semmit. Nincs az az érzékeny radar, ami kibírna ekkora hőterhelést. Legalábbis nekem eddig senki sem adott rá bizonyítékon. A bibi csak az, hogy ha nagyméretű UAV vagy EW gép ad felderítési adatot, ami a horizont felett repül, akkor azt bizony le lehet lőni... A DF-21 anélkül meg eléggé valószínű, hogy vak vagy a találat esély "pöttyet" zuhan.
 

molnibalage

Well-Known Member
2010. április 18.
34 147
43 688
113
Az csak az egyik lehetőség (feltételezés) hogy aktív radar vezérli a DF-211-et végfázisban. Ugyanígy lehet képalkotó optika is, ami elméletileg könnyebb, olcsóbb, kisebb helyet foglal. Természetesen mind a radar, mind az optika esetében meg kellene oldani, hogy az átlásson a hővédő kúpon.
A '90-es évek elejére sikerült oda eljutni, hogy a Mach 6,5 égésvégi sebességű 150 km-es 48N6 leérjen a horizontig. (Ami később meg valahogy nem lett igaz és a HMZ 5 km magasságban levág 99%-os valószínűségnél.) És ez a radar, ahol nem optikai átlátszóság kell, csak EM. Az infra ennél is durvább.

Én az életben nem hallottam még olyanról, hogy menne ez optikai átlátszósággal. Az SR-71-nél is spéci üveg kellett, a sima plexis gépeknél már M2.5-2.8 táján probléma volt, hogy a plexi néhány perc után meglágyult volna, pedig az nem is a gépek torlópontjánál van, a rakéta orrában az optika meg ott lenne és nem 2.5 van, hanem ennél négyszer nagyobb sebessége.

Kettőt lehet találni, hogy az összes M2-4 sebességű orosz ASM-en miért csak radar van. Én egyiken sem látok optikát, de javíts ki, ha tévedénk....
Ezen felül kicsit is vicces lenne a tisztán optika mellett, hogy akkor zárt felhőalap esetén mit kezdne a célokkal a DF-21...

Márpedig ilyen sebességnél az a radar és optika számára átlátható anyagok általában nem jönnek szóba.
Ez itt a bibi. Nem is kicsi...

Tehát vagy "lefékez" a becsapódás előtt és ledobja a hővédelmet, vagy kitaláltak valami átlátszó hővédő anyagot, vagy pedig nem aktív/passzív önirányítású a fej. Ez utóbbi is lehetséges
Akkor kérem rá a gyakorlati példákat, mert én nem látom rá a tárgyi bizonyítékot.

Műholdról a hordozó kötelék követése gond nélkül megoldható.
Ez ebben a formában megint vicces. 0-24 órás lefedés? Aha... Persze... A szovjet RORSAT a csúcsán nem volt ennek a képességnek a közelében... Két részes.
http://techstory.blog.hu/2015/10/09...oldas_tengereszeti_megfigyelo_rendszer_1_resz

Ettől függetlenül a műhold az egyik legnehezebben lelőhető, de ez sem feltétlen igaz, lásd SM-3 műhold leszedést.

A műhold képalkotó optikáját pedig sem zavaró, sem csali nem tudja megtéveszteni
Ez ebben a formában nem igaz. Repülőgépek esetén nem lehet füstöt generálni a kinematikia miatt. Mondjuk mai egyetlen hajón sincs füstölő, de érdekes enne, ha a DF-21 miatt megjelenne. 5 perc alatt elég szépen lehet füstölni, ami mögé el lehet bújni, csak a szél a gáz. Bár ez eléggé sci-fi. Az porifóikus és pirotechnikai csali valóban nem érdekli a képalkotást, csak az időjárás és füst meg nagyonis...
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
10 680
15 746
113
Mondjuk van olyan ipari korund amely átlátszó, és a korund elég jól bírja a hőterhelést meg a súrlódással káró kopást :)
 

molnibalage

Well-Known Member
2010. április 18.
34 147
43 688
113
Mondjuk van olyan ipari korund amely átlátszó, és a korund elég jól bírja a hőterhelést meg a súrlódással káró kopást :)
Itt most min. 650-750 fokos hőterhelésről van szó. Az SR-71 belépő éle volt 300 fok felett M3.2 és 27 km-en. Ok, hogy a BM hamar átmegy a sűrű rétegeken, de akkor is.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
10 680
15 746
113
Molni

Elvileg 2000 fok a korund olvadás pontja. Nem értek hozzá, de simán el tudom képzelni, hogy 1000 fokig még használható.
Illetve van még egy olyan tulajdonsága, hogy a röntgen sugárzást átengedi, de ez nem tudom hogy célfelderítésre használható-e.
Viszont az is biztos, hogy jó minőségben, optikailag is átlátszó, átengedi a fényt. (természetben is ilyen, például a Zafír).
 

molnibalage

Well-Known Member
2010. április 18.
34 147
43 688
113
Molni

Elvileg 2000 fok a korund olvadás pontja. Nem értek hozzá, de simán el tudom képzelni, hogy 1000 fokig még használható.
Illetve van még egy olyan tulajdonsága, hogy a röntgen sugárzást átengedi, de ez nem tudom hogy célfelderítésre használható-e.
Viszont az is biztos, hogy jó minőségben, optikailag is átlátszó, átengedi a fényt. (természetben is ilyen, például a Zafír).
Sosem az olvadáspont számít... Az legszarabb acél olvadáspontja is 1100-1200 fok. Oszt 200 fokos tartós hőterhelés esetén is alkalmatlan ezek használata, ezért van titánból az SR-71 és az öszes szuperszonikus low level orosz ASM és volt speciális hőálló acélból a MiG-25, mert a kilágyulás a gáz...
 

Rommel28

Active Member
2010. április 19.
116
66
28
ŐŐŐ, most felmerült bennem egy kérdés:

Ilyen nagy magasságokban az általatok leírt Mach számokat hogy kell értelmezni? Mert ugye ez elvileg egy helyi viszonyszám, ami közeg, meg hőmérsékletfüggő. De az űrben a hangsebesség értelmezhetetlen. Tengerszintre vetítve kéne értelmeznem?
 

molnibalage

Well-Known Member
2010. április 18.
34 147
43 688
113
ŐŐŐ, most felmerült bennem egy kérdés:

Ilyen nagy magasságokban az általatok leírt Mach számokat hogy kell értelmezni? Mert ugye ez elvileg egy helyi viszonyszám, ami közeg, meg hőmérsékletfüggő. De az űrben a hangsebesség értelmezhetetlen. Tengerszintre vetítve kéne értelmeznem?
80-100 km magasságban még lehet értelmezni a hangsebességet, mert van légkör. A Kármán vonal felett már nem nagyon van értelme. Az az a határ, ahol akkora sebessége van a tárgynak, hogy aerodinamikai felhajtóerő nélkül is fent maradna az első kozmikus sebességnél.

Érdekes módon annak ellenére, hogy a légkör nagyon ritka lesz, a hang terjedési sebessége alig változik ugyanis 10 km magasság felett addig, amíg a légkör újra nem melegszik.
https://www.digitaldutch.com/atmoscalc/graphs.htm
 
  • Tetszik
Reactions: misinator

Rommel28

Active Member
2010. április 19.
116
66
28
80-100 km magasságban még lehet értelmezni a hangsebességet, mert van légkör. A Kármán vonal felett már nem nagyon van értelme. Az az a határ, ahol akkora sebessége van a tárgynak, hogy aerodinamikai felhajtóerő nélkül is fent maradna az első kozmikus sebességnél.

Érdekes módon annak ellenére, hogy a légkör nagyon ritka lesz, a hang terjedési sebessége alig változik ugyanis 10 km magasság felett addig, amíg a légkör újra nem melegszik.
https://www.digitaldutch.com/atmoscalc/graphs.htm


Kösz, így már érthető.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
10 680
15 746
113
Molni

Tudom, hogy nem az olvadás pont számít, de azt figyelembe kell venni, hogy a korund az egy fémkerámia, nem pedig fémötvözet. De ehhez én csak felszínesen értek. Azt hiszem Ozmydias (nem tudom jól írom-e) a szakember a kérdés körben. Ha erre jár lehet meg kéne őt kérdezni erről....
 

rudi

Well-Known Member
2015. november 30.
6 082
12 180
113
Az csak az egyik lehetőség (feltételezés) hogy aktív radar vezérli a DF-211-et végfázisban. Ugyanígy lehet képalkotó optika is, ami elméletileg könnyebb, olcsóbb, kisebb helyet foglal. Természetesen mind a radar, mind az optika esetében meg kellene oldani, hogy az átlásson a hővédő kúpon. Márpedig ilyen sebességnél az a radar és optika számára átlátható anyagok általában nem jönnek szóba. Tehát vagy "lefékez" a becsapódás előtt és ledobja a hővédelmet, vagy kitaláltak valami átlátszó hővédő anyagot, vagy pedig nem aktív/passzív önirányítású a fej. Ez utóbbi is lehetséges. Műholdról a hordozó kötelék követése gond nélkül megoldható. Annyi időre, amíg a DF-21 odaér egy műhold rálát a célra még alacsony pályáról is, ráadásul a Kínához közeli vizek szemmel tartásához nem feltétlenül alacsony pályás műholdak kellenek, mert egy akkora célt, mint egy Burke osztályú romboló, 5-10 méteres felbontással is lehet azonosítani. Ha a rakéta műholdon keresztül megkapja a cél friss helyzetét, akkor még akár hagyományos fejrésszel is képes lehet eltalálni, hiszen egy hordozó bazi nagy célpont. 40 méter sugarú körre lecsökkentett szórással még üzembiztosan elkapható és ha ez a kör 90 m sugarúra tágul akkor is kb. 50 % a találat esélye. Nukleáris fejjel pedig pedig pár száz méteres szórás sem gond. A műhold képalkotó optikáját pedig sem zavaró, sem csali nem tudja megtéveszteni.
A kínaiak állítólag a Pershing II tervei alapján fejlesztették a DF-21-et.
Ha ez igaz akkor a radar végfázis önirányítás több mint valószínű az alábbi okok miatt:
1.) A P II egyértelműen radar végfázis önirányítású volt. Így nézett ki a harci rész radar szekciója.

2.) A kínaiak ilyen célpontokon gyakoroltak a Góbi sivatagban.

Ez elég jól megfelel egy Taiwani hadikikötő kikötő radarképének néhány Ticonderoga osztályú cirkálóval (ld: partfalak, épületek, hajók kontúrja)
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
10 714
3 643
113
A kínaiak állítólag a Pershing II tervei alapján fejlesztették a DF-21-et.
Ha ez igaz akkor a radar végfázis önirányítás több mint valószínű az alábbi okok miatt:
1.) A P II egyértelműen radar végfázis önirányítású volt. Így nézett ki a harci rész radar szekciója.

2.) A kínaiak ilyen célpontokon gyakoroltak a Góbi sivatagban.

Ez elég jól megfelel egy Taiwani hadikikötő kikötő radarképének néhány Ticonderoga osztályú cirkálóval (ld: partfalak, épületek, hajók kontúrja)
Gyanítottam én, hogy kikötőben álló hajók az elsődleges célpont.
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
10 714
3 643
113
A korund kristályos alumínium-oxid. Ha zöld smaragd, ha piros rubin, ha kék, zafír.
 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 267
7 491
113
A kínaiak állítólag a Pershing II tervei alapján fejlesztették a DF-21-et.
Ha ez igaz akkor a radar végfázis önirányítás több mint valószínű az alábbi okok miatt:
1.) A P II egyértelműen radar végfázis önirányítású volt. Így nézett ki a harci rész radar szekciója.

2.) A kínaiak ilyen célpontokon gyakoroltak a Góbi sivatagban.

Ez elég jól megfelel egy Taiwani hadikikötő kikötő radarképének néhány Ticonderoga osztályú cirkálóval (ld: partfalak, épületek, hajók kontúrja)

Ott a pont.
 

molnibalage

Well-Known Member
2010. április 18.
34 147
43 688
113
Az optikai átlátszóságnál az IR tartományt kelle figyelembe venni. A mezei légiharc rakéták orrkúpja rohadtul nem mezei plexi...
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
10 680
15 746
113
Rudi

Nagyon jó, hogy eszedbe jutott a Pershing II !
Ugyanis nagyon sok kérdést tisztáz. Mert elvileg Mach 8-al tér vissza, és radar korrekciós a célzása. A pontossága elméletileg 30 méter.
Azóta a radar technológia fejlődött. Ez a rakéta pedig elég jó bizonyíték arra, hogy lehet radarvezérlésű BM-et gyártani.


https://en.wikipedia.org/wiki/Pershing_II
 
  • Tetszik
Reactions: rudi and gacsat

rudi

Well-Known Member
2015. november 30.
6 082
12 180
113
Rudi

Nagyon jó, hogy eszedbe jutott a Pershing II !
Ugyanis nagyon sok kérdést tisztáz. Mert elvileg Mach 8-al tér vissza, és radar korrekciós a célzása. A pontossága elméletileg 30 méter.
Azóta a radar technológia fejlődött. Ez a rakéta pedig elég jó bizonyíték arra, hogy lehet radarvezérlésű BM-et gyártani.

Ezzel a Pershinggel nekem egyetlen problémám van... Egy magaslégköri manőverrel - a képen a "pull up" és "pull down" manőverek - tényleg le lehet annyira fékezni egy Mach 8-cal repülő visszatérő egységet hogy ne izzon fel + 1000 C°-ra? A jelekből ítélve igen, csak azt nem tudom hogy...:eek:
 

rudi

Well-Known Member
2015. november 30.
6 082
12 180
113
  • Tetszik
Reactions: fip7