Kirov-osztály (Project 1144 Orlan)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

M

molnibalage

Guest
En ilyet sose mondtam, ne politizalj. Altalaban allitottam azt, hogy ha mennyiseg van, akkor a legjobb rendszer is tulterhelhetö.
Ez nem politizálás. Csak a Sz-300/400 fétis imádat lecsapódását érzékelem.

Az minden jenki gépet és célpontot lelő, de "az a szar Patriot" meg más bajban lenne az ezeréves vackokkal is? Na ne már...

A Patriot meg 30 éve is tudot becsapódási helyet számolni. Ha látja, hogy a rakéta mellémegy, akkor nem is indít rá semmit, mert minek...

Tehát papíron impresszív a 2000 db rakéta, csak n+1 helyre megy szétosztva és a 90%-a az anyaföldön kívül semmit nem találna el vagy nem is tud kárt tenni megerősített célpontokban.

Egy harmincötezer negyzetkilometeres szigetet többszaz meteres CEP-pel is eltalalnak.
De nem egy szigetet, hanem <b><i>célpontot</i></b> kell eltalálni...

Anno csináltam egy olyan képet, hogy randomra kiszórtam egy reptér területére X méteres CEP-pel egy rakás BM-t. A rakéták nagy része semmiféle kárt nem okozott volna úgy, hogy a reptér kulcs objektumaira 6-8 rakétát irányoztam asszem és egy reptér kapott volna vagy 150-200 db rakétát. A 100-150 méteres CEP is ezt hozza ki. Te is kipróbálhatod, asszem Excellel csináltam, de már nem emlékszem ennyire tisztán.

Meg jobb, ez esetben gondolatban eleg 6x100 = 600 raketa is. Nem tudom, minek ez a kioktato, agressziv hang a szövegedben, ha valami drogot hasznalsz, inkabb hagyd abba, nincs rad jo hatassal. :)
Nem tudom, hogy miféle kioktatás van abban, mikor közlöm, hogy soha a büdös életben nincs 10 db hadrafogható hordozó összesen, nemhogy egy helyen...

De minden mas orszag leepit, katonai programot megkurtit, közben szerinted Kina hany fegyverprogramot futtat nagyban?
ÉS ki az a "mindenki"? Az ilyen általánosító kommentektől megyek a falnak... :(

Japán konkrétan most növeli védelmi kiadásait és a dél-koreai beszerzéseket sem a spórolás szaga lengi körül. Ez a Kínához legközelebbi két középhatalom, akik jenkibarát országok. Izé...
Ausztrália leépítene? India leépítene? Ezek mind Kínával határos vagy annak érdekszférája környékén levő ország.

Az öbölbeli országok meg egyre másra rendelik a fegyvereket.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 215
60 210
113
Ahogy olvastam az Iszkanderhez van EMP töltetű is.
Viszont nem tudom leellenőrizni, hogy ez mennyire valós infó. De ez fontos lehet az ellenség felderítő rendszereinek a megzavarásában.
(Első rakéta felrobban a célpont közelében a légkörben (EMP) a többi pedig hagyományos töltettel nem sokkal utána érkezik.)
 

ghostrider

Well-Known Member
2014. július 18.
9 723
28 896
113
<blockquote>1. Kvázi ballisztikus pályán mozog, ami azt jelenti, hogy csak részben vonatkoznak rá a ballisztikus rakéták pálya jellemzői. A pályáján végig irányított a rakéta, a hatótávolsága nem az égésvégi sebességtől függ.
Ez a kijelentés önnmagában nem értelmezhető, mert egyetlen BM-nel sem csak attól. A maximális függ attól. Az éppen aktuális hatótávolsága az emelkedés során beállított pályától függ, az emelkedési szögtől.

Itt azt akartad leírni, hogy X fokos kezdeti szög ellenére is a végtávolság egy adott érték körül van és nem egy FIX + CEP.

2. Nem lép ki a légkörből, viszonylagosan lapos a pályája, amelyet többször!, véletlenszerű kítérő manőverekkel változtat.
Ezzel megint a bajom az, hogy kinek mi a légkör és meddig tart...

3. A pálya manővereknél használja a TVC és az aerodinamikai felületeket is.
Melyiket milyen magasan? Mert ahol az egyik megy a másik kvázi hatástalan. Yeager ebbe halt bele anno kis híján a spéci F-104-gyel...

4. Csalikkal bizony rendelkezik, a tévhiteket eloszlatandó, pontosan a rakéta védelmi rendszerek kijátszása miatt, hiszen az egyik fő feladata pontosan a rakéta elhárító rendszerek semlegesítése!!!

5. Rendelkezik komplett EW rendszerrel!
Ez a kettő így azért elég ellentmondásos. Repülőgép esetén is van olyan zavarás, ami vontatott csalival és VGPO-val kombinálva esetleg jó lehet, de élesben ez nem szerepelt vagy nem kötötték senki orrára.

A csali itt gondolom csak a célok darabszámát növeli. Viszont akkor megint ott vagyunk, ahol a part szakad. Ha a chaff egyesek szerint hatástalan a korszerű rendszerek ellen, akkor a Iszkandernél is tökmindegy, hogy mit hajigál ki... Főleg úgy, hogy az Iszkander manőverezni fog. A csali meg nem...

Mit értünk komplett alatt? Egy harci gép önvédelmi ECM-je kerül dollármilliókba vagy többe. Erősen kétlem, hogy egy harcászati gép full ECM-je van odabent. Az energiát honnan kapná? Mi az komplett? Milyen zavarást csinálna és mikor? Honnan tudja, hogy mikor csinálja, ha...

5. Speciális bevonattal van ellátva, az alacsony észlelhetőség miatt.
... ha ez van, akkor viszont mi értelme a csaliknak és EW-nek? Ha nincs RWR, akkor honnan tudja, hogy mikor effektív szórni? Ez így kicsit öntökönszúrásnak tánik. Lassan már egy komplett vadászgép elektronika van benne...


Egy kb. 700-800 kg harci résszel a CEP 5-7 m, ami hagyományos fejjel is brutális, hát még 50 kt-ás atom fejjel.
Az alap kérdés pedig az volt, hogy alkalmazható-e hajók ellen?
Ez a rakéta keveréke a BM és ASM eszközöknek. Mivel bármikor, szinte bármilyen manőverre képes, ezért elég nehéz követni és megjósolni a pályáját, különösen, hogy 20-30 G-s manőverekre képes.
Ez mind szép és jó, de a CEP az egy fix pontra vonatkok. A hajó meg mozog. Vagy az Iszkander orrában van radar és IR szenzor is?

Az Iszkander nem azért manőverezik, hogy mozgó célt találjon el, hanem hogy azt ne találja el egy légvédelmi rakéta.

Ha a végáfizsban 800-1000 m/s sebessége van, akkor az utolsó 30 km-en miért is ne fogná el egy PAC-3? Pestiesen szóval kurvagyors (ez a sebesség még mezei AAM-nél is megvan) és melyiknek van arányaiban nagyobb aerodinamikai felülete? És emlékeim szerint a
PAC-3 rakétán is van gázdinamikai kormányzás.

Addot céltávolság esetén én ezek után nem értem, hogyan lehet olyan vereteset leírni, hogy "lelőhetetlen". Pont annyira "lelőhetetlen", amennyire "láthatatlan" egy stealth gép...</blockquote>

molni, akkor fussunk neki mégegyszer:
1. A ballisztikus rakétákat azért hívjuk ballisztikusnak, mert egy adott égésvégi pontban, az égésvégi sebességvektor iránya és nagysága meghatározza a ballisztikus röppályát, amely megadja a rakéta adott paramétereihez tartozó hatótávolságot, teljesen mindegy, hogy azt az indító szerkezet emelkedési szögével, vagy függőleges indítás esetén a még működő hajtómű manőverének segítségével állították be.
Amennyiben az un. irányítatlan ballisztikus rakétának (általában a régebbi harcászati rakéták pl. Frog-7, Little John stb.) a ferde indító szerkezet elhagyása után a rakéta hajtóműve teljesen kiég (nem szabályozható), a sebesség nagysága a típusra jellemzően mindig megegyezik, tehát a sebesség iránya lesz a mérvadó az adott hatótávolságot illetően.
Az irányított ballisztikus rakéták (amelyeket függőlegesen indítanak) esetében a pályán való emelkedéskor, az aktív szakaszon történik az irány beállítása és a hajtómű szabályozott leállításával az adott pontban a sebesség nagysága is (ami változtatható) meghatározza a hatótávolságot.
A kvázi ballisztikus rakéta esetében az égésvégi pont után is működik többször szakaszosan a hajtómű, amellyel adott tág határokon belül bármilyen pálya korrekciót végre hajthat a rakéta. Ez nem tévesztendő össze a MARV fejjel ellátott ballisztikus rakétákkal, ahol a robbanó fejek önállóan manővereznek a ballisztikus pálya adott szakaszán, több célt támadva.
2. Az Iszkander pályájának maximális magassága 50 km alatt van, amit már leírtak előttem.
3. Gondolom azért van számítógép a rakéta fedélzetén, hogy meghatározza és működtesse az adott helyzetben, pálya szakaszon az optimális manőverezéshez legjobban megfelelő szerkezetet, a TVC-t, aerodinamikai felületeket ugyanúgy, ahogy akár a levegő-levegő rakéták esetében.
4. A csalik esetében is beszélhetünk generációkról, amelyek nagyban meghatározzák a működésük hatékonyságát. Azt nem tudom, hogy ezek a csalik mire képesek, de biztosan nem nehezéknek szánták őket a rakétán.
Hogy egyesek mit gondolnak róluk, az most nem hiszem, hogy jelen esetben számít, mert itt csak arról van szó, hogy a rakéták rendelkeznek ezekkel az eszközökkel.
5. Komplett EW rendszer. Hogy mennyire komplett, ki tudja? Elvileg a radarokat zavarja, fogja le. Milyen hatékonysággal? Passz.
Én szerintem sem egy komplex, akár egy harcászati repülőgépen lévő full EW rendszerrel egyenértékű, de ezt senki sem mondta. Valószínűleg specializált, az indítás előtt betáplált felderítési adatok alapján dolgozik.
6. Speciális álcázó bevonat. Mi értelme az EW-nek, csaliknak, álcázásnak együtt? Mert talán az F-22/F-35 is rendelkezik mindegyikkel nem véletlenül és egyik sem felesleges. Valószínűleg az adott helyzet határozza meg, hogy mit használ.
A feladata ennek az eszköznek az erős légvédelemmel ellátott ellenséges területen való áttörés, amely komoly felszereltséget és képességeket igényel. Ez a rakéta nem sufniban összetákolt valami, az ára is biztosan szép summa.
A CEP álló célra van megadva, de ez nem is volt kérdéses. Radar nagy valószínűséggel van az orrában.
Nem hajók ellen készült (ezt soha nem is állítottam), a BM és ASM tulajdonságok összegyúrása csak a speciális képességek szempontjából érdekes.
Lelőhetettlen? Ezt hagyjuk a hollywoodi filmek kedvelőinek, meg akik hisznek még a mesékben.
Az Iszkander egy nagyon jó képességű fegyver, amely helyes taktikával és megfelelő mennyiségben bevetve képes akár nagyon komoly technikával felszerelt ellenséges erő megsemmisítésére.
Hogy milyen irányban fejlesztik tovább, az a jövő zenéje.

Más.
Bárki, aki a nyugati légvédelmi/rakétavédelmi komplexumokat lenézi, alábecsüli (főleg a Patriot rendszert), az egyáltalán nincsen tisztában ezen eszközök képességeivel egy kicsit sem.
 
M

molnibalage

Guest
1. A ballisztikus rakétákat azért hívjuk ballisztikusnak, mert egy adott égésvégi pontban, az égésvégi sebességvektor iránya és nagysága meghatározza a ballisztikus röppályát, amely megadja a rakéta adott paramétereihez tartozó hatótávolságot, teljesen mindegy, hogy azt az indító szerkezet emelkedési szögével, vagy függőleges indítás esetén a még működő hajtómű manőverének segítségével állították be.
Én sem az indító jármű emelkedési szögéről írtam. Viszont az emlkedés során a rakéta egyetlen módja a sebesség játszásával - ha a tolóerő nem szabályozható - hogy a rakéta az emelkedés mértékét változtatja meg. Természetesen a kiégés - vagy a hajtómű lekapcsolása utáni - pillanatban, ha nincs aerodinamikai manőverező, onnantol fogva Newton kezében van a rakéta / robbanófej. Azonban még a manőverezésre képes BM-nél az égésvégi pillanat nagyon komolyan megmondja a középértékét annak, hogy a rakéta hova fog menni.

6. Speciális álcázó bevonat. Mi értelme az EW-nek, csaliknak, álcázásnak együtt? Mert talán az F-22/F-35 is rendelkezik mindegyikkel nem véletlenül és egyik sem felesleges. Valószínűleg az adott helyzet határozza meg, hogy mit használ.
Igen, csak a vadászgépen ott a pilóta, az RWR és a mögötte levő EW support, data link, rádiózás ennek eldöntéségez. A BM-en ez nincs. Ennek fényében teljesen vakon és esetlegesen csinál mindent, amivel adott esetben csak ront a helyzetén.

A feladata ennek az eszköznek az erős légvédelemmel ellátott ellenséges területen való áttörés, amely komoly felszereltséget és képességeket igényel. Ez a rakéta nem sufniban összetákolt valami, az ára is biztosan szép summa.
Ez így van. Azért is van az, hogy az ellene való védekezés dettó ugyanzet kívánja meg. Úgy kb. egy kézen összeszámolható azon rendszerek száma, amik egyáltalán labdába rúgnak a célsebesség, HMZ és manőverző képesség szempontjából.

A kérdés eleve az, hogy adott célra ki mennyi támadó és mennyi védekező rakétát szán. Nincs az a védelmi rendszer, amin ne törne át a lekócskább BM is, ha több van belőle, mint a védekezésre szánt rakétából...

Ennek fényében én valahol furcsának érzem a minden területen hiperefejlett rakétát főleg, ha nem nuki fej van rajta. Iszonyatosan drága az Iszkander, nagyon kevés olyan cél van, amire nukleáris töltet nélkül érdemes indítani. Mi ellen tervezték konkrétan és milyen harci résszel? Mert baromira messzire ellő, de mi adja neki a felderítési adatot? Ha nincs, akkor csak fix célra jó, de az igen fontos fix célok ellen meg. ptc. harci rész kell... Mozgó célt meg ekkora távolságból követni és leküzdeni. Hm....

Ha nem hadászati, hanem csak harcászati mélységről van szó, akkor sokkal logikusabbnak tűnt nekem Smerchméretű rakétákat indtelligenssé tenni GPS vagy akármilyen vezérléssel. Simán elfér ma már rajta. Az fillérekért olyan mennyiségű tűzerőt ad 100 km távolságik és olyan pontosságal, hogy nincs az a hatalom, ami erre rakétavédelemmel felkészülhetne.
 

Montezuma

Active Member
2010. április 23.
2 830
33
38
<i>„A célsebesség max. 3000 m/s, tehát az összes harcászati és hadászati BM-et lefedi*”</i>

Ezt pontosítanám, főleg a rövid- és kisebb mértékben a közepes-hatótávolságú ballisztikus rakétáknál még igaz, de a hadászati ICBM-ek esetén 8000 km felett a visszatérő fej sebessége a leszálló ágban<b> 7-9 km/s</b>, azaz a megadott érték 2,5-3-szorosa!

A hajókra telepített új SM elhárítók nagyságrendekkel hatékonyabbak akkor, ha az indítási terület közelében még felszálló ágban kapnak el nagyméretű rakétákat, mint a leszálló ágban visszaérkező és az eredetileg induló rakétákhoz képest igencsak kisméretű, ámde piszok gyors robbanófejeket.

Induló fázisban a célpont nagy méretű és lassú, visszatérő fázisban sokkal többen vannak, sokkal gyorsabbak és sokkal kisebbek.
Az ICBM-ek – az indítási hely és a célpont közötti távolság függvényében - már az emelkedő fázis korai szakaszában laposabb emelkedési szögbe fordulnak, ez pedig azt jelenti, hogy egy viszonylag hosszú szakaszon elérhető marad az új SM rakéták számára, nem csak közvetlenül Oroszország területe felett!

Nem gondolnám, hogy a kanadai vagy orosz katonai szakértők hülyék lennének, nem véletlenül aggódnak az előretolt amerikai ABM rendszer miatt. Van valós veszélye a dolognak, arról most nem is beszélek, hogy a rakétavédelmi rendszer komponensei átfegyverezhetőek csapásmérő eszközökre, amivel sok mindent lehet csinálni, kivéve induló rakétákat elfogni.

Minden fix telepítésű siló helyzete ismert, a járműre telepített, elvileg váratlan helyekről indított ballisztikus rakéta is kiszolgáltatott lehet, ha a világtengereken körbeveszik őket az amerikai rakétavédelmi hajók.
A mobil ICBM-ek is rendelkeznek kijelölt körzetekkel, az adott körzetből indított rakéta célpontja pedig igen hamar „determinálja” a röppálya irányát és ívét – a mai számtech és műholdas kapacitásokkal ez nagyon gyorsan számítható.
 
M

molnibalage

Guest
Upsz, gépeliési hiba. Harcászati és hadműveleti akart lenni. A hadászatit (stratégiai) nem, az értelemszerűen az 5000 km feletti indítási táv. Az bőven M10 felett jön.
 

Montezuma

Active Member
2010. április 23.
2 830
33
38
No problemo, nem kötekedni, csak javítani akartalak.
A többi kiegészítés pedig az, amiről Kanadában és Oroszországban is beszélnek a szakértők.
 

ghostrider

Well-Known Member
2014. július 18.
9 723
28 896
113
Alapvetően ugyanúgy látjuk a dolgokat. Hogy mi ellen tervezték? Egy hosszú folyamat végterméke az Iszkander, főleg európai viszonylatban 500 km-en belül azért vannak bőven olyan nagy priorítású célpontok, amelyeknek a gyors kiiktatása ezen eszközzel hagyományos töltet esetén is elsődleges szempont lehet. Ne menjünk messzire pl. Lengyelország, Románia területén a repülőterek lőszer raktárai, vezetési pontjai, rádiólokációs és légvédelmi rendszerek és még lehetne sorolni. Én inkább arra lennék kíváncsi, hogy az export változat a hatótávolságon kívül miben van korlátozva. A rakétába zsúfolt rengeteg képesség azt jelzi, hogy ezeknek a fegyverrendszereknek van jövője és fejlődési potenciálja. A hajókra telepített változatok megjelenését sem zárnám ki a jövőben, főleg a cirkáló, csatacirkáló kategóriában és 1.000-2.000 km hatótávolsággal földi célpontok ellen.
 

notaricon

Well-Known Member
2016. január 7.
3 522
12 630
113
AA hajókra telepített változatok megjelenését sem zárnám ki a jövőben, főleg a cirkáló, csatacirkáló kategóriában és 1.000-2.000 km hatótávolsággal földi célpontok ellen.

Erre nem ott van a Kalibr? Vagy az túl kicsi?
 

boki

Well-Known Member
2012. május 18.
48 578
85 081
113
Ott a Kalibr-NK , hagyományos vagy atomtoltettel. Más nem lesz , cirkálók sem lesznek, hanem rombolók.
 

notaricon

Well-Known Member
2016. január 7.
3 522
12 630
113
cirkálók sem lesznek, hanem rombolók.

Valahogy nekem is ez a trend tűnt fel, hogy egyre kisebb platformon egyre nagyobb tűzerő.
Összvissz logikusabb is 2 rombi mint egy cirka. Redundancia, lefedettség, költségek, rotáció. Mind jobban jön ki.
 

ghostrider

Well-Known Member
2014. július 18.
9 723
28 896
113
Kalibr-NK vs. Iskander nem egy kategória.
Cirkáló, romboló, teljesen mindegy minek nevezzük, nem az elnevezés a lényeg, hanem a nagyság és a funkció.
 

boki

Well-Known Member
2012. május 18.
48 578
85 081
113
Sevmash híradó
Látogatás az Admiral Nachimovon( a híradó eleje)
https://www.youtube.com/watch?v=bs2h-l5CBWw
 

boki

Well-Known Member
2012. május 18.
48 578
85 081
113
A Nagy Péter cirkáló a modernizációs munkálatok (2019-2022) során már hiperszónikus Cirkon-Sz(3M-22) hajóelleni rakétát kap.
 

kalapacs

Member
2015. november 27.
565
3
18
A Nagy Péter cirkáló a modernizációs munkálatok (2019-2022) során már hiperszónikus Cirkon-Sz(3M-22) hajóelleni rakétát kap.

Ez a sebesseg hajszolas az orosz hajo elleni raketaknal ertelmetlen. A fenti 3M-22 es raketarol azt irjak hogy hiperszonikus sebessegre lesz kepes. Az az cca 6 Mach kornyeken fog szaladgalni. Erre a sebessegre a suru legretegben a vegso terminal szakaszon kivul nem lehet kepes mert nincs olyan anyag ami hosszabb ideig kibirna azt a hoterhelest es eleg !
Az az magasan kell hogy jojjon es onnan kell lecsapnia mint pl a H-22 Kitchen raketanak ami 30 fokos tamadoszoggel nagy magassagbol erkezve eri el ezt a sebesseget.
Ha viszont nagy magassagbol erkezik akkor hamar idejeben fel lehet deriteni. Ha pedig fel lehet deriteni akkor az a ^M sebesseg mar nem is olyan sok mert ilyen sebessegu ballisztikus raketa elfogasara mar EVTIZEDEK ota kepesek a SZU/ Orosz es nyugati rendszerek. Raadasul a dolgot meg konyiti az is ha a celpont fele repul a raketa mivel ugy utkozo p[alyara allitani a legvedelmi raketat sokkal konyebb mint egy merolegesen repulo ballisztikus raketat elfogni.

Nem veletlen hogy nyugaton nem a sebesseg hajszolasat hanem a felderites es igy a reakcio ido csokkenteset tuztek ki celul.

Olyan ez mint anno volt a nyugati vs SZU tengeralattjaro fejlesztesi irany. Az oroszok a minnel gyorsabbat melyebbre merulot epitgettek mig a nyugat maradt a minnel csendesebb iranyvonal mellett.

Mara mar az oroszok is tudjak hogy tevedes volt az az iranyvonal.

A helyzet az hogy ha tobbcsatornas legvedelmi rendszered van plane PESA vagy AESA felderito es tuzvezeto radarokkal akkor a tomegesen felbukkano szuperszonikus raketak sem okoznak megoldhatatlan feladatot.

Es akkor meg a passziv es aktiv zavaro rendszerekrol mint chhaff SLQ 32 / NULKA vagy a legujabb generacios dolgokrol meg nem is beszeltunk.

Zsakutcaban vannak az oroszok ezzel a konstrukcioval.
 

Mackensen

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2010. május 3.
21 605
14 766
113
Szerintem is, nem beszélve arról, hogy így is világítanak az infra érzékelőkön mint valami csillagszórók.
 
M

molnibalage

Guest
@Kalapács

Ez így nem egészen igaz...

Ugyanis ekkora sebességű rakétát tudomásom szerint nem képesek a védő vadászok leküzdeni. Tehát. ha a BARCAP nem képes megcsípni, akkor csaj a hajók saját légvédelme marad. Ez elég komoly tűzerő csökkenés. Magát az indító platfromot kell lelőni.

Az AEGIS rendszer - melyik hajón, melyik rakéta változattal...? - felső célsebességét nem ismerem, de ha csak végfázisban lassul M6.0 alá akkor lehet, hogy addig nem képes leküzedni, tehát n+1 cél leküzdésére álló idő csökken. A bibi az, hogy SM-3-mal műholdat is lőttek le, szóval egy M6.0 célsebességtől enyén szólva nem esik kétségbe...

Azt sem tudom, hogy a mai AGEIS esetén hány CW sugárzó van vagy egyáltalán milyen rávezetés van. Anno ugye 3 vagy 4 db CW megvilágító volt egy Tico-n. Akárhány rakéta úton lehetett, de a végfáziú célcsatornák száma a CW megvilágtók számáva egyenlő.

Szóval, ha a védelmi rendszer max. célsebességét 40-50 km távolságban éri el - most hasaltam egy számot - akkor ennyi idő alatt kell X rakétát leküzdeni a fenti időre eső közeledési sebességgel. Ha ezt megteszi 40-50 sec alatt 20 rakéta, akkor cseszheted... A kérdés a SM rakéta n+1-dik változatának max. célsebessége...

Én inkább a költséghatékonyságát tartom kérdésesnek. Egy hiperszóikus rakéta árából sanszosan legalább 4-6 db szubszonikusra telne, ami 200-400 km-re is elmenne sőt, adott esetben akár stealth is lehetne, mint az új norvég (?) fejlesztésű ASM. Persze ahhoz platfrom is kell és ez az egyenlet másik része...

Én mindenesetere inkább indítanék 4 db AGM-84 kategóriájú fegyvert, mint 1 db Kh-31 jellegűt...
 

ghostrider

Well-Known Member
2014. július 18.
9 723
28 896
113
Kalapács, Mack
Szerintem csak tapogatóztok a sötétben és halvány gőzötök nincs ezeknek a rakétáknak sem a leendő képességeiről, sem a bevetési profiljairól. Három dolgot állíthatunk, ami biztos lehet:
1. Nagy hatótávolság (1.000 km),
2. Nagy sebesség (hiperszónikus)
3. Stealth jellemzők.
A korszerű légvédelmi komplexumoknak a nagy sebességű (hiperszónikus) célok elleni leküzdési képessége egyenlőre a BALLISZTIKUS röppályán közeledő célok ellen van meg. Ez a rakéta pedig nagy valószínűséggel nem ballisztikus pályán fog támadni, mert azt már régen tudják!
Az USA sem véletlenül fejleszti a hiperszónikus rakétákat.
Ti meg már temetitek. Bravó!

Ennyit a téves irányvonalról és igen, akkor még sok mindenről nem is beszéltünk.

A fentiek alapján én inkább két, zsigerből kialakított véleményként értékelem amit leírtatok.
 

kalapacs

Member
2015. november 27.
565
3
18
@Kalapács

Ez így nem egészen igaz...

Ugyanis ekkora sebességű rakétát tudomásom szerint nem képesek a védő vadászok leküzdeni. Tehát. ha a BARCAP nem képes megcsípni, akkor csaj a hajók saját légvédelme marad. Ez elég komoly tűzerő csökkenés. Magát az indító platfromot kell lelőni.

Az AEGIS rendszer - melyik hajón, melyik rakéta változattal...? - felső célsebességét nem ismerem, de ha csak végfázisban lassul M6.0 alá akkor lehet, hogy addig nem képes leküzedni, tehát n+1 cél leküzdésére álló idő csökken. A bibi az, hogy SM-3-mal műholdat is lőttek le, szóval egy M6.0 célsebességtől enyén szólva nem esik kétségbe...

Azt sem tudom, hogy a mai AGEIS esetén hány CW sugárzó van vagy egyáltalán milyen rávezetés van. Anno ugye 3 vagy 4 db CW megvilágító volt egy Tico-n. Akárhány rakéta úton lehetett, de a végfáziú célcsatornák száma a CW megvilágtók számáva egyenlő.

Szóval, ha a védelmi rendszer max. célsebességét 40-50 km távolságban éri el - most hasaltam egy számot - akkor ennyi idő alatt kell X rakétát leküzdeni a fenti időre eső közeledési sebességgel. Ha ezt megteszi 40-50 sec alatt 20 rakéta, akkor cseszheted... A kérdés a SM rakéta n+1-dik változatának max. célsebessége...

Én inkább a költséghatékonyságát tartom kérdésesnek. Egy hiperszóikus rakéta árából sanszosan legalább 4-6 db szubszonikusra telne, ami 200-400 km-re is elmenne sőt, adott esetben akár stealth is lehetne, mint az új norvég (?) fejlesztésű ASM. Persze ahhoz platfrom is kell és ez az egyenlet másik része...

Én mindenesetere inkább indítanék 4 db AGM-84 kategóriájú fegyvert, mint 1 db Kh-31 jellegűt...

Ahoz hogy ilyen sebessegre legyen kepes a raketa bizony komoly teljesitmeny energia kell. A hordozonak akar tengo felszini egyseg vagy repulo bizony kozel kell repulnie cca 300-400 km re. Az eloretolt AWW gepek es az alajuk rendelt vadaszok ( legiutantoltok ) meg a fenyegetes iranyaban kitudjak tolni a fedezetet ennel sokkal meszebbre is !!!

Arrol nem is beszelve hogy az uj SM-6 os raketa altal gyakorlatilag az AEW gepeknek nem is kell semilyen legifedezet onmagukban is kepesek akar a tamado vadaszra akar a kozeledo tamado raketakra robotrepulokre raketat vezetni. Mind ezt ugy hogy meg hadihajonak sem kell a kozeleben lennie eleg egy kisebb hajo amin elfer egy szabvany 40 feet kontener.

Szerintem sem esik ketsegbe sem a rendszer sem a tengeresz egy M6 sebessegu celtol :)

Hogy mennyi CW van egy hajon ? Hivatalosan a Ticon 4 db a Bourke on 3 db..... De ez is valtozoban az uj AESA radarrendszer miatt ami cca akkora forradalmat hoz majd a legvedelemben a flottanal mint ano az AEGIS hozott. Olyan kepessegekkel fog rendelkezni amire meg te sem gondolsz :)

". Akárhány rakéta úton lehetett, de a végfáziú célcsatornák száma a CW megvilágtók számáva egyenlő."

Az hogy negy CW van a Ticon pl az nem azt jelenti hogy csak negy celt kepes egyszerre lekuzdeni. Ezek a CW-k csak az ucso masodpercekben vilagitjak meg a celt addig a raketa a MCU alapjan repul. A szamitogep rangsorolja a celokat veszelyesseg tekinteteben es igy leszedegeti le oket szepen sorban de pl egy CW a TICO-n 12 masodperc alatt akar 3 celt is meg tud vilagitani !!!

Szerintem a felderitesi tavolsag erre a szupi M6 raketara joval 50 km felett lesz. Akar a hordozo gepet akar magat az inditast megkozelitest mar cca 200-400 km rol lathatjak.
Kalapács, Mack
Szerintem csak tapogatóztok a sötétben és halvány gőzötök nincs ezeknek a rakétáknak sem a leendő képességeiről, sem a bevetési profiljairól. Három dolgot állíthatunk, ami biztos lehet:
1. Nagy hatótávolság (1.000 km),
2. Nagy sebesség (hiperszónikus)
3. Stealth jellemzők.
A korszerű légvédelmi komplexumoknak a nagy sebességű (hiperszónikus) célok elleni leküzdési képessége egyenlőre a BALLISZTIKUS röppályán közeledő célok ellen van meg. Ez a rakéta pedig nagy valószínűséggel nem ballisztikus pályán fog támadni, mert azt már régen tudják!
Az USA sem véletlenül fejleszti a hiperszónikus rakétákat.
Ti meg már temetitek. Bravó!

Ennyit a téves irányvonalról és igen, akkor még sok mindenről nem is beszéltünk.

A fentiek alapján én inkább két, zsigerből kialakított véleményként értékelem amit leírtatok.

zsigeri velemeny ?

Megmondanad hogy szerinted milyen hoterhelest kap egy mondjuk 100 meteren M6 sebesseggel 50 km en keresztul repulo raketa ? Es azt is hogy ezt mely anyag kepes elviselni ?

A fizikai meg ma sem valtozott !!!