<blockquote>1. Kvázi ballisztikus pályán mozog, ami azt jelenti, hogy csak részben vonatkoznak rá a ballisztikus rakéták pálya jellemzői. A pályáján végig irányított a rakéta, a hatótávolsága nem az égésvégi sebességtől függ.
Ez a kijelentés önnmagában nem értelmezhető, mert egyetlen BM-nel sem csak attól. A maximális függ attól. Az éppen aktuális hatótávolsága az emelkedés során beállított pályától függ, az emelkedési szögtől.
Itt azt akartad leírni, hogy X fokos kezdeti szög ellenére is a végtávolság egy adott érték körül van és nem egy FIX + CEP.
2. Nem lép ki a légkörből, viszonylagosan lapos a pályája, amelyet többször!, véletlenszerű kítérő manőverekkel változtat.
Ezzel megint a bajom az, hogy kinek mi a légkör és meddig tart...
3. A pálya manővereknél használja a TVC és az aerodinamikai felületeket is.
Melyiket milyen magasan? Mert ahol az egyik megy a másik kvázi hatástalan. Yeager ebbe halt bele anno kis híján a spéci F-104-gyel...
4. Csalikkal bizony rendelkezik, a tévhiteket eloszlatandó, pontosan a rakéta védelmi rendszerek kijátszása miatt, hiszen az egyik fő feladata pontosan a rakéta elhárító rendszerek semlegesítése!!!
5. Rendelkezik komplett EW rendszerrel!
Ez a kettő így azért elég ellentmondásos. Repülőgép esetén is van olyan zavarás, ami vontatott csalival és VGPO-val kombinálva esetleg jó lehet, de élesben ez nem szerepelt vagy nem kötötték senki orrára.
A csali itt gondolom csak a célok darabszámát növeli. Viszont akkor megint ott vagyunk, ahol a part szakad. Ha a chaff egyesek szerint hatástalan a korszerű rendszerek ellen, akkor a Iszkandernél is tökmindegy, hogy mit hajigál ki... Főleg úgy, hogy az Iszkander manőverezni fog. A csali meg nem...
Mit értünk komplett alatt? Egy harci gép önvédelmi ECM-je kerül dollármilliókba vagy többe. Erősen kétlem, hogy egy harcászati gép full ECM-je van odabent. Az energiát honnan kapná? Mi az komplett? Milyen zavarást csinálna és mikor? Honnan tudja, hogy mikor csinálja, ha...
5. Speciális bevonattal van ellátva, az alacsony észlelhetőség miatt.
... ha ez van, akkor viszont mi értelme a csaliknak és EW-nek? Ha nincs RWR, akkor honnan tudja, hogy mikor effektív szórni? Ez így kicsit öntökönszúrásnak tánik. Lassan már egy komplett vadászgép elektronika van benne...
Egy kb. 700-800 kg harci résszel a CEP 5-7 m, ami hagyományos fejjel is brutális, hát még 50 kt-ás atom fejjel.
Az alap kérdés pedig az volt, hogy alkalmazható-e hajók ellen?
Ez a rakéta keveréke a BM és ASM eszközöknek. Mivel bármikor, szinte bármilyen manőverre képes, ezért elég nehéz követni és megjósolni a pályáját, különösen, hogy 20-30 G-s manőverekre képes.
Ez mind szép és jó, de a CEP az egy fix pontra vonatkok. A hajó meg mozog. Vagy az Iszkander orrában van radar és IR szenzor is?
Az Iszkander nem azért manőverezik, hogy mozgó célt találjon el, hanem hogy azt ne találja el egy légvédelmi rakéta.
Ha a végáfizsban 800-1000 m/s sebessége van, akkor az utolsó 30 km-en miért is ne fogná el egy PAC-3? Pestiesen szóval kurvagyors (ez a sebesség még mezei AAM-nél is megvan) és melyiknek van arányaiban nagyobb aerodinamikai felülete? És emlékeim szerint a
PAC-3 rakétán is van gázdinamikai kormányzás.
Addot céltávolság esetén én ezek után nem értem, hogyan lehet olyan vereteset leírni, hogy "lelőhetetlen". Pont annyira "lelőhetetlen", amennyire "láthatatlan" egy stealth gép...</blockquote>
molni, akkor fussunk neki mégegyszer:
1. A ballisztikus rakétákat azért hívjuk ballisztikusnak, mert egy adott égésvégi pontban, az égésvégi sebességvektor iránya és nagysága meghatározza a ballisztikus röppályát, amely megadja a rakéta adott paramétereihez tartozó hatótávolságot, teljesen mindegy, hogy azt az indító szerkezet emelkedési szögével, vagy függőleges indítás esetén a még működő hajtómű manőverének segítségével állították be.
Amennyiben az un. irányítatlan ballisztikus rakétának (általában a régebbi harcászati rakéták pl. Frog-7, Little John stb.) a ferde indító szerkezet elhagyása után a rakéta hajtóműve teljesen kiég (nem szabályozható), a sebesség nagysága a típusra jellemzően mindig megegyezik, tehát a sebesség iránya lesz a mérvadó az adott hatótávolságot illetően.
Az irányított ballisztikus rakéták (amelyeket függőlegesen indítanak) esetében a pályán való emelkedéskor, az aktív szakaszon történik az irány beállítása és a hajtómű szabályozott leállításával az adott pontban a sebesség nagysága is (ami változtatható) meghatározza a hatótávolságot.
A kvázi ballisztikus rakéta esetében az égésvégi pont után is működik többször szakaszosan a hajtómű, amellyel adott tág határokon belül bármilyen pálya korrekciót végre hajthat a rakéta. Ez nem tévesztendő össze a MARV fejjel ellátott ballisztikus rakétákkal, ahol a robbanó fejek önállóan manővereznek a ballisztikus pálya adott szakaszán, több célt támadva.
2. Az Iszkander pályájának maximális magassága 50 km alatt van, amit már leírtak előttem.
3. Gondolom azért van számítógép a rakéta fedélzetén, hogy meghatározza és működtesse az adott helyzetben, pálya szakaszon az optimális manőverezéshez legjobban megfelelő szerkezetet, a TVC-t, aerodinamikai felületeket ugyanúgy, ahogy akár a levegő-levegő rakéták esetében.
4. A csalik esetében is beszélhetünk generációkról, amelyek nagyban meghatározzák a működésük hatékonyságát. Azt nem tudom, hogy ezek a csalik mire képesek, de biztosan nem nehezéknek szánták őket a rakétán.
Hogy egyesek mit gondolnak róluk, az most nem hiszem, hogy jelen esetben számít, mert itt csak arról van szó, hogy a rakéták rendelkeznek ezekkel az eszközökkel.
5. Komplett EW rendszer. Hogy mennyire komplett, ki tudja? Elvileg a radarokat zavarja, fogja le. Milyen hatékonysággal? Passz.
Én szerintem sem egy komplex, akár egy harcászati repülőgépen lévő full EW rendszerrel egyenértékű, de ezt senki sem mondta. Valószínűleg specializált, az indítás előtt betáplált felderítési adatok alapján dolgozik.
6. Speciális álcázó bevonat. Mi értelme az EW-nek, csaliknak, álcázásnak együtt? Mert talán az F-22/F-35 is rendelkezik mindegyikkel nem véletlenül és egyik sem felesleges. Valószínűleg az adott helyzet határozza meg, hogy mit használ.
A feladata ennek az eszköznek az erős légvédelemmel ellátott ellenséges területen való áttörés, amely komoly felszereltséget és képességeket igényel. Ez a rakéta nem sufniban összetákolt valami, az ára is biztosan szép summa.
A CEP álló célra van megadva, de ez nem is volt kérdéses. Radar nagy valószínűséggel van az orrában.
Nem hajók ellen készült (ezt soha nem is állítottam), a BM és ASM tulajdonságok összegyúrása csak a speciális képességek szempontjából érdekes.
Lelőhetettlen? Ezt hagyjuk a hollywoodi filmek kedvelőinek, meg akik hisznek még a mesékben.
Az Iszkander egy nagyon jó képességű fegyver, amely helyes taktikával és megfelelő mennyiségben bevetve képes akár nagyon komoly technikával felszerelt ellenséges erő megsemmisítésére.
Hogy milyen irányban fejlesztik tovább, az a jövő zenéje.
Más.
Bárki, aki a nyugati légvédelmi/rakétavédelmi komplexumokat lenézi, alábecsüli (főleg a Patriot rendszert), az egyáltalán nincsen tisztában ezen eszközök képességeivel egy kicsit sem.
