A műszaki-méréstechnikai része az MSZ 18150 szabványban van, de ha jól emlékszem külön szabvány van az ipari zajterhelésre és a közlekedésre is.
De amúgy jó irányba haladsz, a zajterhelést nézik egy hosszabb időtartamra, amiből számítanak egy logaritmikus átlagot, különböző korrekciókkal és a zavaró tényezők kizárásokkal. Ha jól csal az emlékezetem a tüskékre is van valami korrekció, de 16/8 órára számítva az az egy-két moci nem fog nagyon extrém értékeket adni.
A magyar szabványos mérés A-súlyozott, a teljes frekire, viszont az A szűrű a teljes frekiből erősen vága mélyekből, és pont ez aminél a moci is megszólal, a freki tetején viszont annyira már nincsen hangerő. Ha C-ben mérnénk, ami nem vág annyit, kb. semmilyen ipari létesítmény nem felelne meg.
Az ipari szabványtól annyiban is lényegesen eltér a lakossági, hogy általában nem 1 méterre kell érvényesülnie (mint pl. egy zajos ipari gép mellett, ami ráadásul konstans). , hanem a zajkibocsátástól nem a védendő felületen hanem jellemzően zárt ablaknál kell mérni.
Eleve a távolság duplázásával -3dB-vel lehet számolni, tehát ha az úttól 8 méterre van a házad, az már eleve kb. -9 dB, egy jó minőségű ablak további 33-35 dB csillapítást tudhat. Itt már azért 40-50 dB-nél lehetsz, ami nem olyan vészes, persze még bőven lehet egyénileg zavaró, de a szabványba még belefér, pláne hosszabb időre mérve.
Motorral meg műszakilag az a gond, hogy a kis méret miatt nem nagyon fér rá kellő hosszúságú kipufogórendszer, vagy katalizátor, ami csillapítsa. Kocsik is azért olyan relatív, halkak, mert van rajta 3 méternyi kipufogórendszer, katalizátor, miegymás.
A jogszabályszerkesztés meg szar, jogtárakban szokott lenni főcímként tartalomjegyzék, de általában aki használja kiismerte már a jogszabályt, a "számok" meg jellemzően valami mellékletben van a végén, vagy egy valami végrehajtási rendeletben. Vagy a szövegben betűvel. Vagy számmal.