Az, hogy a Lánchídon autós forgalom van az kb. olyan, mintha Prágában a Károly hídon lenne.
Senkit sem érdekel a hidak korkülönbsége.
Mindkét városban kb. az első állandó híd volt, tömeges közlekedésben betöltött szerepük marginális.
Hát pedig azért cirka 450 év megy egy kellemes ipari forradalom is eltelt a két építése között, ami nemcsak a felhasználás módját de a kivitelezési lehetőségeket is megváltoztatta. A méretekről, a felhasználásról meg egyáltalán a városokon keresztülmenő folyókról nem is beszélve. Anno 14-15. század fordulóján jöttek Pavelék, az előkészítő munkák után felbumlizták egymásra a köveket megfaragva, aztán csattoghattak át szépen a kézikocsival a túlpartra, guríthatták a söröshordókat meg ha úgy volt kedvük a tehenet is átvitték. A hajóforgalom mit számított akkor, akárcsak az, hogy akkor még Prága egy 40-45 ezres település volt, lényegében még Veszprémnél is kisebb. Ellentétben 1850-ben Pesten már 127 ezren, Budán meg 58 ezren éltek csak összehasonlítás végett és a Duna meg Európa egyik legfontosabb történelmi víziútja. Na meg a Lánchíd csöppet bonyolultabb eset, mivel már eleve szimultán gyalogos és lovaskocsis forgalomnak lett tervezve, ami lényegében az akkori autónak felelt meg csak némi csavarral. Illetve gyakorlatilag újra is lett építve 1914-ben.
Plusz teljesen más városszerkezet tartozik a Károly-hídhoz meg a Lánchídhoz. Az egyiknél azért a szerencsésebb történelmi fejlődés révén (avagy nem volt a két legerősebb európai hatalmi blokk pvp arénája 150 évig) szépen megmaradt a környező részek középkori vagy arra épülő milliője a macskaköves szűk utcákkal, akárcsak a
@misinator által emlegetett olaszországi városokban. Míg a másiknál (pesti hídfő környékéről beszélek) a 19. század közepétől kezdve a Neugebäude plusz a városfalak bontása után meg alapvetően a dualizmus gazdasági fellendüléssel jött létre. Ahol lakok az is kb a szabadságharc után egy évvel lett kész szinte elsőként a környéken
Plusz még ott volt egy világháború is, ami megint némi tereprendezést okozott mindkét oldalon. Plusz az egy megbocsáthatatlan bűn, ahogy azokat az ocsmány szállodákat aztán a cucializmusban odabaszták. A Károly híd nem csatlakozik egyik oldalt sem akár a József Attila utcán, akár az Alagúton keresztül a sugaras kialakítású városi ütőerekhez (plusz a rakpartok) , a Lánchíd meg eléggé. És mielőtt előkerül, hogy a József Attilán is áll a dugó, az egyrészt annak köszönhető, hogy tavasz óta csigatempóval pöcsmörögnek az Arany János átépítésén és emiatt a környékről mindenkinek a Nádor utcára kell mennie ha akár a Bajcsynak, Andrássynak vagy a Kiskörútnak akar menni. De ha már kiskörúti szépségek, aki oda menne fel az duplán beszopta mert csúcsban van, hogy a Kálvintól a Nyugati felüljáróig áll a nép a metrópótlóknak elvett sávok miatt. Bajcsy sem jobb, mert 3 helyett gyakorlatban csak a legbelső sáv használhatü, mivel a középső a metrópótlóké, a szélső meg a kanyarodóké.
Illetve még visszakanyarodva a lánchidas dugókhoz, azért az sem tett jót a forgalomnak, hogy az idióta turisták szabályosan agyhalott lemmingekként mászkeráltak fotózkodni mindkét feljáratnál, saját és környezetük egészségét elegánsan figyelmen kívül hagyva. Hiába volt a pesti oldalon korlát, hogy hülyegyerek ne menj, juszt is átmásztak alatta-felette. Volt olyan, hogy az útpályára akarta valami keleti kipakolni a fotóállványát a forgalom kellős közepén, amit persze a dudába tenyereléssel háláltam meg.