Valamikor a
90-es évek elején(!) olvastam valamelyik autós újságban, hogy a BMW végzett egy felmérést, hogy a vevőknek mi teszi a BMW-t BMW-vé.
Szerintem ők is ledöbbentek az eredményen, mert a többség (számokra nem emlékszem) számára a kinézet (kül-, beltér) volt a fontos.
S nem érdekelte őket (a reklámkampányok ellenére sem), hogy hol hajt az autó, vagy hogy hány hengeres, meg milyen műszaki tartalom van benne.
Valami olyasmi is elhangzott, hogy akár egy Opel Vectra műszaki alapjaira is építhetnének karosszériát, azt is el lehetne adni BMW emblémával.
Akkoriban ez még szerintem a márkánál is istenkáromlásnak tűnt.
Nyilván van egy réteg, amelyik ma is műszaki pornót lát egy-egy ikonikus márkában.
(Én is ilyen lennék alapvetően; még mindig elég sok legendás típus katalógusadatait, műszaki megoldásait fújom fejből, rajongok érte, oszt' ugye mégis túlfújt háromhengerest vettem dupla kuplungossal, újonnan...)
DE - ahogy az én példámon is látjátok - azzal nem lehet megélni a piacon. Az Alfa Romeo, Lancia múlt század második felében alkalmazott műszaki megoldásai; bokszer, V4 motor, compressore volumetrico
, De Dion híd, transaxle hajtás, stb., stb., vagy a Subaru műszaki megoldásai senkit nem érdekelnek.
Eredmény: Pár tízezer(!), pár százezer eladott autó évente...
Az olyan cégek, amelyek meg nem is léteztek akkoriban (pl. a Hyundai csoport), semmi történelmi múltjuk nincs, és/vagy szinte csak "gyáván" hót' kommersz megoldásokat használtak (VW, Opel) azok meg milliószámra ontják a...a...a középszert.
Látjuk mi lett a BMW-ből is: Első kerékhajtás, meg háromhengeres 1.5 benzinmotor, meg egyterű karosszéria. Meg bunkó SUV-ok.
A beleköthetetlen esztétikumból bocsánat, de ordenáré formavilág (elfordultak az európai esztétika múltjától) s megy a szekér...
Az egykor öltöny eleganciájú Merci olyan műszerfalakat hány, ami Közel-Kelet, India meg khm. Győzike kompatibilis.
Hogy szétfújt négyhengeres egy AMG?
Kit érdekel!?