Mégsem épülnek autópálya-lehajtók annál a szuperkórháznál, amit el se kezdtek építeni. Emellett például több kiemelt vasúti fejlesztést is visszavontak az éj leple alatt.
forbes.hu
Elkaszált vasútfejlesztések
Vaszkó Iván 2023. szept 06. Több kiemelt vasúti fejlesztést is visszavontak az éj leple alatt –
Több korábbi döntést, fejlesztési programot törölt, és korábban nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek kikiáltott állami fejlesztési projekteket kaszált el a kormány a kedd este megjelent Magyar Közlöny egyik rendeletében, valamint határozatában –
A vasúti fejlesztéseknél visszavonták a nemzetgazdasági szempontból korábban kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított tételeket: a Ferencváros C elágazás – Kőbánya felső – Rákos – Rákosliget, valamint Rákos – Gyömrő vasúti vonalszakasz fejlesztését, továbbá a Budapest külső körvasúti megállóhelyek (Pestújhely, Újpalota, Rákosfalva, Rákosszentmihály) és Albertfalva megállóhely kiépítését, fejlesztését is.
Én rohadtul haragszom az elmaradó fejlesztések miatt, különösen a vasút és a Galvani híd elhagyása miatt mérgelődöm.
De sajnos ilyen forráshiányos időkben kell meghozni azt a döntést, ami mára már fájdalmassá terebélyesedett.
Nevezetesen, hogy a vízfej Budapest a saját gravitációja révén már egészségtelenül nagyra nőtt és ez egy öngerjesztő, fékeveszett folyamattá vált.
Lehet, hogy nagy lózungnak tűnik, mi több , ez is a kályhától elindulás, de bizony itt bosszulja meg magát Trianon.
Akkor ugyanis a kiegyezés után rohamos fejlődésnek indult Budapesttől még egészséges távolságban levő, de azzal infrastrukturálisan összekapcsolt, mégis alternatívát nyújtó polgári-ipari-gazdasági erőközpontokat veszített el az ország.
Ami maradt, az egyszerűen nem volt elég messze a fővárostól, így bár a második világháború után azért próbáltak ipart, gazdaságot diverzifikálni, az 1951-es Nagy Budapest megmutatta a lehetőségeket.
1989 után pedig a vidék kvázi bedőlésével a főváros úgy vitte el a fókuszt, hogy maga sem tudott az ezzel azonos arányban fejlődni.
De még így is inkább opció a fővárosi, vagy agglomerációs betelepülés az úgynevezett "félúton" levőknek, mint Debrecen, Nyíregyháza, Pécs, Szombathely, Zalaegerszeg, Békéscsaba, stb.
Ha ez a folyamat nem fordul meg, akkor totál elsekélyesedik a vidék.
Most Lázár János látványosan betart a fővárosnak, de méglátványosabban próbálja a megcsappant erőforrásaiból kedvezményezni a vidékieknek, hogy valahogy homogenizálja az infrastruktúra eloszlását.
A direkt szándék a vidék elővétele, az indirekt pedig a főváros hátrébb sorolása, amely ha nem is kicsinyes bosszú, de mindenképp egy kényszerítő szándék, hogy kezdjenek meg az emberek és a vállalkozások, illetve a figyelem elvándorolni, átmozogni a vidék többi pontjára.
Ez fájdalmas és frusztráló a fővárosnak, de valljuk be, még nekünk is elengedhetetlenül fontos.
Bizarr módon a rossz a jó. Ugyanis a főváros vonzereje teszi egyúttal élhetetlenné azt. Arról nem is beszélve, hogy a betelepülők tömegnövekedése, olyan extra amortizációt okoz a főváros infrastruktúráján, hogy az ezáltal sokkal több forrást von el, köt le, vagy igényel, mintha azt kevesebben használnák.
Egy egyszerű példával élve, ha a vidék felzárkózásával javulna az országos termelékenység, de ezzel párhuzamosan a fővárosból kiinduló elvándorlás révén annak lélekszáma lecsökkenne mondjuk egymillió alá ÉS ilyen feltételek mellett zajlana az infrastrukturális rekonstrukció, akkor annak élettartama a szerényebb amortizáció miatt nagyobb lehetne.
Ezzel szemben, ha folyamatosan csak a fővárosba pumpálunk minden erőforrást, azzal csak az amortizációs hatást fokozzuk, így lényegében egyhelyben égetjük a pénzt.
) Mondtam, csak 800 schillingem van. Na, adja ide és menjen a fenébe mondták. Akkor egy idegennél behajtani egy büntetést még teljesen reménytelen volt. Hasonló többször is előfordilt akkoriban.