1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

Lockheed Martin F-35 Lightning II

Diskurzus a(z) '5. generációs, vagy afölötti vadászbombázók' témában - GrGLy által indítva @ 2013. január 6..

  1. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Ezt n+1-szer megbeszéltünk már. Senki nem röhögött rajt.a A kérdés az volt, hogy ki finanszírozza meg a kockázatot. 1996-ban megcsinálták mát a függőlegesen leszálló rakétát.

    És ez miből vezetődött le...?

    • Ezeket a 20 G-ket húzó UAV-ket mikor felejtitek már el? Nettó hülyeség. Nincs ehhez elegendő felhajtóerő és tolóerő sem. Nemhogy kellően erős sárkány. Ha lenne 20G-t bíró, akkor annak tömege miatt nem lenne.
    • Mert igazi MI-nek nyoma sincs. Célszoftverek vannak célhardverekkel.
    • Ha lenne is, akkor se lenne túl sok értelme, nem a sok G húzás miatt győz az MI szimulált környezetben. Hanem mert pilótával ellentétben valósi időben számolja az észlelt rakéták és feltételezhetően indított rakéta HMZ-t. A jó helyen repül a jó időben tökéletes koordinációval data link esetén. Nem azért, mert eszetlen G-ket húz bele.
    • A disztruptív technológiával dobálózás a XXI. század egyik bullshitje lett. A mikroelektronikát leszámítva nem nagyon volt túl sok ebből 200 év alatt sem. Kérlek nevezz meg párat, csak hogy tudjam mire gondolsz...
    Akkor meg simán nem kellene faszságokat beszélnie kvázi konstansan. Metró vs buta alagútja, a kávéfőzőt működtetni képes napelemes űrhajó a Jupiternél, a cold thruster a kocsin.

    Nem emlékszem, hogy mikor nyilatkozott utoljára BÁRMI értelmeset...
     
    endre likes this.
  2. tiz

    tiz Active Member

    Tény, hogy az MI nem a G húzás miatt nyer. Az MI első körben azért nyer, mert másolható. Őrült nagy a fejlesztési költsége, de ha sikerült egy kvázi működőt összeraknod, akkor nagyon-nagyon könnyen szokszorosítod.

    Ezért nem engedheti meg magának senki sem, hogy lemaradjon. A könnyű másolhatóság rengeteg lehetőséget teremt, amelyek alapjaiban átírhatják a hadviselés mikéntjét.

    Ha már Musk: a Tesla 2019-ben 365000 autót gyártott. Ezekben mind benne van a hardver az önvezetéshez. Most komolyan, annyira távol van egy ilyen autó egy repülőtől? Nem, egyáltalán nincs tőle távol, olcsó, pici, buta repülőből is tudnának ennyit gyártani. Ideírom még egyszer: 365000 / év. Sok sikert a lelövésükhöz a pilóták vezette gépekkel. Hálózatba kötve még arra is rá tudnak jönni, hol esnek ki elemek a rajból, és egyszerűen kikerülik a veszélyes területeket, vagy beáldoznak néhány százalékot az átjutáshoz. Van az a pont ahol a mennyiség minőségbe megy át.

    Ne becsüljük le annyira azt az MI dolgot, pláne ne látatlanban, tudatlanul.
     
  3. zsolti

    zsolti Well-Known Member

    Az MI még a jövő zenéje, de valóban az egyre drágábban, komplexebb tudással kiképezhető humánnal szemben ha sikerül működő MI-t csinálni, az utána sokszorosítható, és bizony a mennyiség minőségbe csap át, mint döntő faktor.
     
  4. speziale

    speziale Well-Known Member

    Az, hogy Musk pont a drónokkal jött elő, nagyon nem véletlen. Lemerem fogadni, hogy a Tesla önvezető platfromja jelentené hozzá az alapot...a Tesla jelenlegi autopilotját többek között machine learning-el fejlesztik. Vagyis a Tesla egy csomó infót/adatot gyűjt akkor, amikor a vezető vezeti a Teslat. És ez alapján tanítják a rendszert. Valszeg ezen a területen a Tesla még a nagy hadiipari cégekkel szemben is óriási fórban van...
     
  5. Horizon

    Horizon Well-Known Member

    - A 20 G az egy modern pilóta vezette vadászgép maximális terhelésének csak a kétszerese, és az ember a fő limitáló tényező, nem a gép. Ha azt a pár száz kilót, ami a pilóta és az életfenntartó rendszerek kivétele jelent a szerkezet megerősítésére fordítod ez megvalósítható. Nagyméretű légvédelmi rakéták 20-30 G-t is elérhetnek, tulajdonképpen felfoghatod őket korai rakétahajtású drónnak is. Az az elképzelés, hogy nem lehet ilyet tervezni, mert nincs ehhez tolóerő, felhajtóerő és sárkány nehezen értelmezhető. A jövő drónjainak hasonlítania sem kell a mai emberes vadászgépekre.
    [​IMG]

    - Igen, pontosan ezt írtam, "amit most a piacon látni belőle az semmi". De egy-két évtized múlva már lesz, és amint a nemzetközi fejlesztések iránya is mutatja, a kulcsszereplők így látják.

    - Nem kizárólag azért győz, az csak egy tényező. A számos tényező közül azért írtam azt, mert az egy kemény fizikai korlát, amit emberes repüléssel sehogy nem tudsz átlépni, míg a többi elvileg megfelelő döntéstámogató rendszerekkel pilótával is megközelíthető. (Persze csak egy darabig, a legjobb pilóta sem tud egyszerre több ezer dologra figyelni és milliomod másodperc alatt dönteni.)

    Egyetértünk, pontosan ezért írtam a tranzisztort. A disztrupív technológia az valami olyan, ami önmagában kivált számos meglévő megoldást, így azok ellehetetlenülnek a piacon. A jövő AI-ja az embert fogja kiváltani.
     
  6. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Ne haragudj, de ez tömény marhaság.

    N+1-szer megmutattam, hogy ASF konfigban nem tudnak a vadászok 5G-nél többet 15-20 ezer láb magasságban kitartottan és még átmenetileg se nagyon képesek 8G-nél többre.Ez tized másodperceket sem jelent. Hányszor kell még? Bakker a HTÖ-ben ott van konkrét példa is.

    Ha te a 13 tonnás F-15-nél, amiben van vagy alsó hangon 4-5 tonna keró légi harcban és a függesztők és fegyverek is még 2 tonna, akkor szerint a kb. 18-19 tonnás gépnél, ha elveszed a pilóta és létfenntartó rendszer + katapultülés max. 400-500 kg-ját, akkor hol lesz az 20G...? A gép nem képes ennyi felhajtóerőt termelni. Az, amit bakker arra hegyeztek ki, hogy erre legyen képes.

    Komolyan mondom, hogy a falnak megyek attól, ami évek óta le van írva, le van vezetve és huszadjára cáfolom meg.
    Ja, szerinted van olyan hajtómű, ami kibír 20G-t?



    Nem, nem azok. És a HTÖ-ben láthatod, hogy az 5V55R rakéta csúcsértéke 18G.
    Ha ezek a gépek szerinted tudnak 20G-t, akkor szerintem kezdd újra a fizika tanulást. Sosem késő.

    De, csak azért. Semmi köze nincs a repteljesítményhez. Pontosan azért győz, amiért sakkban is lenyomta. Mert olyan adatbázis és realtime elemzés van mögötte. Erős a gyanúm, hogy egy MI gyengébb géppel is győzne IZOLÁLT környezetben.

    Ameddig egy kerékpáros és papírzacskó közötti eltérést nem sikerült autó sebességnél megoldni addig mondjuk úgy, hogy mosolygok.
     
    endre and fip7 like this.
  7. Allesmor Obranna

    Allesmor Obranna Well-Known Member

    Annak idején volt a NASA HiMAT programja a Rockwell készítésében.



    25000 láb magasságon Mach 0.9-nél tartósan 8g-re volt képes a gép, ami üveg és grafitszál epoxigyanta kompozitból készült.
    Ez az érték az F-16-os duplája volt.
    https://www.nasa.gov/centers/armstrong/news/FactSheets/FS-025-DFRC.html

    4g-t tudott 12000 méteren Mach 1.4-nél több, mint 3 percen át fenntartani.
    https://www.nasa.gov/centers/dryden/pdf/88042main_H-1283.pdf

    Itt a kérdés az, hogy napjainkban egy nagyobb fajlagos tolóerejű hajtóművel, mint a kísérletben dolgozó amúgy kisméretű J85-ös (valami EJ200-ashoz hasonló), szén nanocső kompozit technológiával milyen gépet lehetne építeni, ami akár az átmeneti 10-15g-t is tudhatja, károsodás nélkül, hangsebesség környékén, 20-30 ezer lábon?
     
    luperator and fishbed like this.
  8. arbalest

    arbalest Well-Known Member

    Lehet, hogy hülye kérdés, de ennek harcászati szempontból mi lenne a haszna? Drón vadászbombázónál például, ha lesz ilyen, aminél nem akadály az ember.
     
    endre likes this.
  9. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    http://www.alternatewars.com/SAC/F-16A_Block_1_thru_10_Falcon_CS_-_March_1985.pdf

    Fegyvertelenül az FA-16CJ GE hajtóművel 40% keró táján 5,1G-t tud 25 ezer lábon.
    [​IMG]
    Nem hinném, hogy a NASA kísérleti gépében lett volna, harcászati elektronika, sem dispenser, nem volt rajta fegyverzet se, ergo az összehasonlítás nagyvonalú, mert ha kiszedek minden ilyet az F-16-ból, akkor úgy azért laza párszáz kilóval nehezebb lenne. Ja, meg a sárkányt 8 ezer órára lőtték be. Annak tömeg következménye van.

    Mindezeket nézve teljesen irreális azt képzelni, hogy egy UACV sokkal többet tudna egy gépnél úgy, hogy annak értelme is lenne. Mert ahhoz erősebbre kéne építeni azt = nehezebb.

    Szóval azon lehet lamentálni, hogy ASF-ként esetleg tud 4.5G helyett mondjuk 7G-t a gép, de ez a légiharc-rakétát annyira nem fogja meghatni főleg, ha drón menne ellene és SR IR AAM TVC működési ideje alatt vagy a végfázisban is tolóerővel bíró Meteorral küldik meg.

    Az én véleményem az, hogy az MI által segített augmented repülés inkább a realitás + loyal wingman. Full auto gép máshogy nem megy, csak ha ott van a közelében az, aki vezérli vagy adja neki a prioritásokat.
     
    endre likes this.
  10. Allesmor Obranna

    Allesmor Obranna Well-Known Member

    Ez a program nem mai dolog. Viszont a gyakorlatban tudták szimulálni azt a manőverező képességet, amit az aerodinamika még bírt, de az ember már kevésbé.
    A 20g energiaigénye viszont olyan hatalmas, hogy ahhoz elegendő tolóerejű, méretű és tömegű hajtóművet, ami normál utazó tolóerőn is gazdaságos, szinte lehetetlen megépíteni.

    Kb 3-4:1 tolóerő/tömeg arány kellene.

    Képzeljük el, hogy egy Gripenbe, ami kb hat tonnás üresen, berakjuk a Tu-160-as egy darab hajtóművét. Az NK-32-es saját tömege kb 6 tonna, 15 fokozata van és kb 400kg levegőt mozgat meg másodpercenként, hogy utánégetővel mintegy 25 tonnányi tolóerőt leadjon. Miközben egy Gripen utazósebességéhez az RM12-es kb 3-4 tonnányi tolóerőt biztosít.
    A Gripen két szívócsatornája együtt kb 65kg levegőt tud a hajtóműhöz biztosítani.
    Tehát egy ilyen kis méretű és tömegű gépbe képtelenség ekkora tolóerőfelesleget alkalmilag előállítani képes, amúgy gazdaságos hajtóművet beépíteni.

    Az, pedig, hogy egy drón-Gripennel pusztán csak egy irdatlan nagy belerántással érjük el a 20g-t csak úgy lenne lehetséges, ha Mach 1.5-ről kobráznánk, amit kellő tolóerő hiányában nem tudnánk folytatni, így a manőver értelmét vesztené.
     
    endre, fip7 and fishbed like this.
  11. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Nem csak ez a probléma. A szükséges felhajtóerő előállításának a hiánya.

    Ez a másik fele. Egy repülő hajtómű sem tudná ezt összehozni nemhogy úgy, hogy hasznos teher, hatósugár és fegyverzet is kéne.

    Akkor ott vagyunk, ahol mondtam. Nem azért jó a MI, mert repked összevissza, legalábbis egyesek fejében sok sok G-vel. Hanem, mert az emberrel ellentétben máshogy képes értelmezni egy komplex 3D helyzetet. Valós időben úgy, hogy arra az ember képtelen.

    Viszont a bibi az, hogy amin olyan helyzettel szembeszül, amit érzékelői nem képesek digitális céljellé alakítani, akkor varkarja csak CPU-ját fej híján, akkor akkor most mi legyen. Ezért van az, hogy az orosz SAM-nél a radar alatt ül a kezelő, mert ránéz szűretlen analóg jelre.

    Na, kb. ennyire lehet ma egy MI-ben bízni, hogy akkor odalent egy eskövői menet van, vagy más. Mondjuk ezt ember is benézte, de egy MI-nek fogalma nem lenne erről. Ember, ember... Néhány pixel
     
    endre likes this.
  12. Horizon

    Horizon Well-Known Member

    Értem a dolog működését, de nagy terhelésű fordulónál felhajtóerő híján például lehet rakéta rásegítést alkalmazni, vagy mint néhány ABM kill vehicle diszkrét impulzus hajtóműve, van pár tucat töltet a gépben különböző pozícióban, amit az AI kritikus helyzetben elsüt. Igen, scifi, de az egész beszélgetés a jövő lehetőségeiről szól, nem arról, hogy a mai, meglevő, teljesen más feladatra tervezett rendszerekből mit lehet kihozni. Egyébként nem kell pont 20 G-ig elmenni, én is csak lehetőségként írtam az emberes 7-9 G-vel szemben, elég ha csak annyival nagyobb, amit az ember már biztos nem bír ki eszméletvesztés nélkül, amit a mai gépek is simán hoznak.

    Ramjet, scramjet, rakéta-hajtómű.

    De, azok, és a 18 az már majdnem 20. :) - De egyébként:
    https://en.wikipedia.org/wiki/S-400_missile_system - "Load factor of more than 20 g"
    https://en.wikipedia.org/wiki/Tor_missile_system - "the missiles can maneuver at up to 30 g and engage targets flying at up to Mach 2"

    Nem tudnak, a kép közvetlenül ez a sor után állt, ezt illusztrálta: "A jövő drónjainak hasonlítania sem kell a mai emberes vadászgépekre."
    Azonkívül gondoltam feltűnik a kettős rakétahajtómű a drónon, megerősítve az előzőleg említett rakéta-drón közös koncepciót.

    Igen, de azért ne mondd, hogy az nem faktor, hogy a számítógép gyakorlatilag teljesen érzéketlen egy olyan környezetben, ahol az emberek G-ruhát viselnek, hogy pár kulcsfontosságú pillanattal tovább bírják mint az ellenfél terhelés alatt. De mondom, "A számos tényező közül azért írtam azt, mert az egy kemény fizikai korlát, amit emberes repüléssel sehogy nem tudsz átlépni, míg a többi elvileg megfelelő döntéstámogató rendszerekkel pilótával is megközelíthető."

    Ezen már rég túl vagyunk, még a civil szférában is.
     
  13. Horizon

    Horizon Well-Known Member

    Igen, ezért mondta Musk is, hogy kell egy ember valahol a rendszerbe. Én nagyon-nagyon remélem, hogy soha nem jön el a teljesen autonóm harci robotok kora.
     
    svajcibeka likes this.
  14. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Ez az ötlet is úgy marhaság, ahogy van.
    • Nézd már meg azt, hogy a rakétáknál az csak ráesegítés a végfázisban, nem kitartott manőverhez kell.
    • Ezen felül nézd meg a rakéták tömegét, ahol használják.
    • Egy repülőgép életes során cipelje azt a holt terhet, amit lehet, hogy soha nem is tudna használni?

    Látom nem érted. Semmilyen rendszerből nem tudsz ennyi G-t kihozni, ami repülőgép elven működik.

    Remek. És mi gyorsítja fel a gépet, hogy ilyen sebességgel haladjon...? Meg akkor most döntsed már el, hogy M0.9 sebesség és 20G vagy M5 sebesség és 20G. Vagy vagy.

    Ez nekem nem forrás. Az 5V55R paraméterei ismertek. Ott van a HTÖ-ben. A rakéta azóta nehezebb lett úgy, hogy a külső méretei nem változtak. Hogy akkor mitől tudna többet húzni, azt kérlek magyarázzad már meg? Meg azt is, hogy a HTÖ ábrán látszik, hogy mennyire szűk tartományban tudja ezt. Nézd meg és extrapoláld a 10 km alatti tartomány görbéit. 50-70 km távolság felett M3-4 sebesség táján is alig tudja a rakéta a 10-13G-t.

    [​IMG]

    Nem értem, hogy miért nem lehet használni a tényeket és a fizikát. Ha te valami szuper G húzó képességet akarsz, akkor jelen ismereteink szerint:
    • vagy fegyver nem lesz a drónon
    • vagy nem lesz a sárkánynak élettartama
    • vagy nem lesz hatósugara
    • vagy egyik sem.
    Mert a nevetségesen kis tömeg ezzel jön csak ki. És még akkor is csak arról beszélünk, hogy nagyobb magasságban nyomja le a vadászt, ami húzható tengerszinten 9G-ig, csak magasan nem. De emiatt neki is 9G a tervezési limit.

    Az, hogy 20G-t aerodinamikailag hogyan állítanál elő az teljesen homályos. Bár felesleges is.

    Most akkor döntsed már el, hogy akkor ez a drón milyen...
    Ha gyors, akkor hatótávolsága kb. semmi.

    Jelenleg ott tart az MI engedélyezése, hogy az EF gépen a MAWS adatai alapján a HUD-on megjelenik, hogy a pilóta merre manőverezzen. Nem az "MI" csinálja..


    Ezt mondd a halott bringát toló embernek, akit lassítás nélkül elcsapott az ajnározott Tesla...

    Annak viszont közelben kell lennie. Akkor megint lassan ott vagyunk, hogy kétszemélyes vadász kell, mert a pilóta nem tudja a saját gépe mellett még 1 vagy több drónt is kommandírozni.
     
    endre and Rotten878 like this.
  15. Allesmor Obranna

    Allesmor Obranna Well-Known Member

    Az egyik ilyen példa az F-16XL esete. A mérnököket komoly feladat elé állította egy olyan szárnyforma kifejlesztése, ami nem is arra kellett, hogy ordenáré hatalmas g-ket tudjon a gép aerodinamikailag kitartani, hanem a transszonikus ellenállása alacsony, a felhajtóerő tényezője meg magas legyen, ugyanakkor még tudjon manőverezni is.
    A nagy szárnyfelülettel ugyanis az a baj, hogy nagy állásszögön nagy homlokfelületet generál, viszont legalább lehet vele nagy állásszögön repülni. Lehet vele nagy állásszögön repülni, de a nagy homlokellenállás miatt drámaian veszít a sebességéből, ami miatt lelassul, ami nem hogy harcászati szempontból, de már csak azért sem jó, mert pont így veszíti el a mozgási energiáját, ami a továbbmenetelhez kell.
    Ahhoz, hogy a gép szárnyának kis légellenállása legyen, nagy felhajtóerőtermelő képesség mellett, ahhoz nagy oldalviszonyú, karcsú, nagy fesztávú, kis húrhosszúságú szárny kell. Ez jó, csak ez meg nagy állásszögön dobja le magáról hamar az áramlást, értsd: hamar átesik. Ez sem jó.

    Az F-16-os esetében amúgy is ismert a deep stall jelenség, a gép ugyanis képes arra, hogy egy bizonyos túl nagy állásszögű helyzetbe azért "ragadjon bele", mert az azt megszűntetni képes vízszintes vezérsíkok már átestek és ezért hatástalanok.
    A Szu-27-es sárkányánál a nagy fesztávú. relatíve nagy oldalviszonyú nyilazott szárny gazdaságos repülést ad normál utazón és elég nagy állásszögeken is biztosít még felhajtóerőt, de igazi előnye a vízszintes vezérsíkkal együtt jelentkezik. Ugyanis azok jóval később esnek át és úgy, hogy a rajtuk ébredő erő a gépet igyekszik orra nyomni, kivenni az átesésből. Hasonló habitusa volt a kettős, tört deltaszárnyú Draken-nek is, ezt a szárnyat pedig átvették a GD mérnökei az F-16XL-hez.

    Namost, ez hogyan kapcsolódik a témához? A repülőgép nem rakéta. Az egy dolog, hogy egy légiharc rakéta üzemanyag - hasznos teher - össztömeg - tolóerő aránya eleve képessé teszi arra, hogy eszméletlen nagy túlterhelések rövid idejű és csak egyszeri elérésére legyen képes a gép.
    A repülőgépen a gép tolóerejéhez és az ahhoz szükséges üzemanyag mennyiséghez képest a hasznos teher, illetve a szerkezeti tömeg sokkal nagyobb.
    Ha kimagasló tolóerő/tömeg arányú gépeket akarunk vizsgálni, akkor már látszik, hogy a MiG-29-es mire képes az aránytalanul kevés kerozinkészletével és fegyverterhelésével. Ha ennél is világosabb példákat akarunk, akkor ott vannak a rekordergépek, a Streak Eagle és a P-42. Az extrém tolóerő/tömeg arányuk csak minimális használhatóságot tett lehetővé, harcszászatot nem, de még így is jócskán elmaradtak egy rakéta ilyen teljesítményétől.

    De az energiafelesleg csak egy dolog, mert amit fentebb vázoltam, a sárkány sem képes támogatni az eszement nagy túlterhelésű manőverezést, mert vagy lemászik róla az áramlás, vagy túl nagy lesz a homlokellenállás. Mind a két esetben pont, mielőtt kb 10g fölé érnénk.
    Az F-22 képes elviekben a gyilkosan tartós 9-10 g-re, de ez a határ.
    A Raptor esetében a 60 fokos állásszög és a vektorálás együttesen elméletben lehetővé tenné az átmeneti 12-15 g-t, ha átmentileg a tolóerő a jelenlegi duplája lehetne, ember nem ülne rajta és nem ebből az anyagból készülne. De ez is csak rövid idejű lenne, a vektorálással annyira beszűkűlne a forduló, hogy egészen álló célpontig lassulna le a gép. Akkor meg minek a kezdeti 12g-s irányváltás?
     
    endre, fishbed, Rotten878 and 5 others like this.
  16. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Ha én magyarázom úgy tűnik akkor senkit sem érdekel...
    Érdekes hely a HTKA no...
    Pedig anno már kifejtettem a TVC magyarázásánál, hogy a repcsinél és a rakétánál miért más...
     
    Rotten878 likes this.
  17. Hpasp

    Hpasp Well-Known Member

    Ugyan itt off, de lekerekítve a gondolatmenetet...
    R-73E (AA-11) légiharc rakéta:

    össztömege: 105kg
    a fentiből hajtóanyag: 55kg
    tolóereje: 12..16kN (külső hőmérséklet függvényében)
    Nos a fenti eszköz (amúgy a Kecskeméti MiG29-esek volt fegyverzete) tudott 40..60g körül húzni, amíg működött a hajtóműve 4.7..6s (külső hőmérséklet függvényében) ideig...
    [​IMG]
    ...és ehhez ekkora gázdinamikai kormányrendszerre volt szüksége.

    Úgy lehet komoly g-ket húzni, és azt is csak pár másodpercig, hogy az eszköz tömegének több mint 50%-a szilárd hajtóanyag.
     
    endre, fip7 and fishbed like this.
  18. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Ilyen nagy a hajtóanyag aránya? 50% tája?


    Az AIM-9L paramétereit mutattam meg anno.
    http://www.alternatewars.com/SAC/AIM-9L_Sidewinder_SMC_-_November_1974.pdf

    186 font indulótömeg
    125 font égésvégi tömeg
    32% hajtóanyag arány.

    2660 font tolóerő, ez kb. 14:1 arány induláskor.
    Na ezzel képes égésvégi állapotban tengerszinten 35G-re.

    Ennek fényében nyilvánvaló, hogy mire nem jó a repülőgépes TVC és mi kéne az elképzelt sok G-t húzó repicshez. Az inkább nagy hatótávolságú rakéta lenne. Nem repülő....
     
  19. emel

    emel Well-Known Member

    Meg szükség volt a gázdinamikai kormányrendszerrel együtt működő aerodinamikai kormányrendszerre is (a fenti képen ezek egy része is látható).
     
  20. laiki

    laiki Well-Known Member

    Kis pontosítás:

    Az 55kg a hajtómű (az egész töltött hajtómű szekció) tömege és nem a hajtóanyagé. Elég gyengusz fajlagos impulzus jönne ki 4,7 - 6 másodperc égésidő és 1200 - 1600 kg tolóerő szorzataként adódó 7200 - 7500 összimpulzus mellett 55 kg hajtóanyagra. Ennél még a sajtolt lópor is többet tud. Márpedig az R-73-nak HTPB hajtóanyaga van. Úgyhogy a hajtóanyag olyan 25 - 28 kg lehet.
     
    endre, fip7 and fishbed like this.

Ezen oldal megosztása