Magyar Néphadsereg
- Téma indítója Qualit
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
-
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:
- a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
- a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők
Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.
Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.
Ténylegesen megtörténtÓ a jó b*dös francba!!!
Ilyen szöveg elmegy az Index tech rovatában, de hogy a Haditechnika ezt lehozza, az szerintem nagyon nagy gáz.
Vehették volna a fáradtságot, hogy felhívjanak egy volt tüzért mielőtt ezt az ökörséget megjelentetik.
Szégyen.
Valahol Márkó környékén, a Bakonyban...
... állítólag.
Volt egy juhász ismerősöm sajnos múlthéten halt meg ő mesélte hogy a 80as években Csór inota bakonykúti térségében legeltetett és volt olyan h látott ilyen rakétákat sőt volt hogy fel is robbant indítás közben.
Márkó Bakonykúti 30km végig lőtér szóval vagy innen vagy onnan de lőttek vele.
A nagy rakétával csak a Szovjet unióban 2 évente. Faterom részt is vett az egyiken sorosként. 1976ban kiváló eredménnyel lőttek 6db rakétát
Márkó környéke kb. így néz ki. A falu szélétől kb. 100 méterre kezdődött a gyakorlótér. A szüleim 86-ban költöztek oda. Rengeteg gyakorlat volt. Rakéta indítást én is halottam. Azt persze nem tudom, hogy milyen rakéta volt. Közelről az RPG is nagyon hangos.Ó a jó b*dös francba!!!
Ilyen szöveg elmegy az Index tech rovatában, de hogy a Haditechnika ezt lehozza, az szerintem nagyon nagy gáz.
Vehették volna a fáradtságot, hogy felhívjanak egy volt tüzért mielőtt ezt az ökörséget megjelentetik.
Szégyen.
Valahol Márkó környékén, a Bakonyban...
... állítólag.
Én anno olyat is halottam, hogy a sorozatvetőből magától indult el a rakéta. És mivel kissé felfele állnak a csövek, ez az indítónál nem is okoz gondot. A BM-21 pl. Elektromos indítású. A szovjet katonai teherautók jelentős részéről meg egy lánc lógott le, földelés céljából. Amikor szovjet konvoj ment valahova, mindig hallatszott a láncok csörgése.
Erre nem gondoltam. Eddig azt hittem, hogy a teherautók rossz elektromos szigetelése miatt kellett.Azok a rabsâg lâncai voltak!
T
Törölt tag 1945
Guest
Márkó mellől indítottak, és a Móróc tető volt a célpont, ami úgy 18km-re volt légvonalban.
Az R-70-es rakéta végére fel lehetett szerelni két légféket, amikkel a minimális lőtávolság amúgy 12km volt.
Sűrűn lakott az meg a HT újságírójának a fantáziája...
Én úgy emlékszem, hogy a lánc főleg az üzemanyag szállító Uralokról lógott, de lehet hogy pár lőszerszállító teherautón is volt!
Emlékszem én is a csörgésre, valamint a közelben (Kalocsa) tanyázó helikopterek, repülők repkedésére! Akkor nem mert senki reklamálni, hogy túl alacsonyan repülnek, hangosak! Én meg gyerekként nem foglalkoztam vele, hogy miért is vannak itt, csak gyönyörködtem bennük!
A vonal Márkói végét jó helyre tetted, az már a gyakorlótér. Viszont ez pár száz méterre van a házaktól. A vasút déli oldalán vannak a házak, az északi oldalán meg volt a gyakorló tér. A Magyarok vagy az Oroszok lőttek?Márkó mellől indítottak, és a Móróc tető volt a célpont, ami úgy 18km-re volt légvonalban.
Az R-70-es rakéta végére fel lehetett szerelni két légféket, amikkel a minimális lőtávolság amúgy 12km volt.
Sűrűn lakott az meg a HT újságírójának a fantáziája...
Mi Veszprémben illetve a közelében laktunk. Rengeteg szovjet katona volt arrafelé. Gyerek koromban volt olyan, hogy beszélgetni kezdtünk a fogalom irányító katonával, még a gépkarabélyt is a kezünkbe adta. Meg olyan is volt, hogy megjelent egy szovjet lövész raj, és vizet kértek. Pont katona voltam, szabadságon. Nézegettem is, hogy semmilyen felszerelésünk nem egyezett meg. Abban a rajban sem géppuska, sem RPG nem volt. Volt viszont golyószóró.
Igaz 2004 de ide teszem be. Néha elgondolkodok azon hogy a Savariát érdemes lett volna inkább meghagyni és nem szinte eltüntetni,átalakítani.
Ide rakom, mert ide való, kis érdekesség. Kiemeltem csak a Néphadsereges részt.
Jakus János
A VSZ gyakorlatainak jellemzõ vonásai a feltételezett délnyugati hadszíntéren
A Magyar Néphadsereg alkalmazására vonatkozó elgondolások a VSZ hadászati támadó hadmûveletében 5
A VSZ Észak-olasz hadászati irányra vonatkozó támadó hadmûvelete tervének , amely a részletes feladattervbõl és annak különbözõ biztosítási terveibõl állt, lényege: A közvetlen háborús veszély idõszakában a Magyar Néphadsereg (MN) 5. hadserege (négy hadosztály, ebbõl egy harckocsihadosztály; egy rakétadandár; egy-egy tüzér-, légvédelmi tüzér-, és légvédelmi-rakétadandár; csapatrepülõ erõk; valamint egyéb kiszolgáló és biztosító egységek, illetve alegységek); az MN 3. hadteste (két hadosztály, valamint kiszolgáló egységek és alegységek) mintegy százhúszezer (120 . 000) katona, ezerkétszáz harckocsi, ezerháromszáz löveg és aknavetõ, kilenc hadmûveleti-harcászati-, tizennyolc harcászati rakétakilövõ-állvány, átadásra kerül a Magyarország területén állomásozó szovjet Déli Hadsereg Parancsnokság állományából megalakuló Dél-nyugati Front Parancsnokságnak . A Magyarországon lévõ szovjet csapatoktól egy hadosztály, valamint a magyar 3. hadtest az 5. HDS alárendeltségébe kerül, egy másik szovjet hadosztály a front tartaléka lesz. A Magyarország területén lévõ további két szovjet hadosztály pedig a Kárpát-melléki katonai körzetbõl átirányított szovjet seregtesttel együtt a front jobbszárnyát alkotja részben Csehszlovákia területén, és a Duna mindkét partja mentén kerül ütközetbevetésre.
Az 5. hadsereg alapvetõ feladatát képezte:
Ebben a helyzetben a front jobbszárny csapatai a Duna mindkét partján Linz– München irányba tervezték kifejleszteni a támadásukat.
Az évek során, a különbözõ szintû felkészítési rendezvényeken és gyakorlatokon, többször változó elképzelések között megválaszolásra váró kérdés volt BÉCS sorsa. A megelõzõ évtized elképzeléseivel ellentétben a '70-es években BÉCS bekerítése és blokkírozása volt a feladat három-négy hadosztállyal. A feltételezés az volt, hogy a fõváros védelmére jelentõs osztrák erõk nem állnak rendelkezésre. Vagyis a magyar 5. hadsereg jobbszárnyán a Bruck-i erõdrendszer körzetébõl támadó szovjet hadosztály , a Wienerwald irányába elõrenyomuló magyar harckocsihadosztály és a Duna bal partján, a front jobbszárnyán támadó szovjet erõkbõl egy-két hadosztály BÉCS pereméig kijutva, megtöri a védõ erõk ellenállását, és a hadsereg elsõ hadmûvelete befejezéséig elszigeteli a várost Ausztria többi részétõl.
A gyakorlatok tervei nem tartalmazták a Magyarország területére beérkezõ új szövetséges erõk nagyságát, elõrevonásuk konkrét rendjét, holott a magyar 5. hadsereget a támadó hadmûvelet során csak újabb szovjet hadosztályokkal lehetett megerõsíteni a felmorzsolódottak, vagy a harcokban lekötöttek, illetve a fõcsoportosítástól lemaradottak pótlására. Az MN nagyszámú kiképzett tartalékos katonával rendelkezett ugyan, de tartalék nehéz harci technikával nem. A tartalékos katonák felszerelése és intakt harcoló egységekbe való szervezésük nem volt megnyugtatóan megoldott.
A gyakorlatokon úgy számoltak, hogy az elõzõekben ismertetett hadmûveleti csoportosítással a fõirányban, a sikeres támadáshoz szükséges két-háromszoros erõfölény rendelkezésre áll. A hadmûveleti számvetések szerint a kalkulált erõfölény biztosította volna a tervezett napi támadási ütem (25–30 km) megtartását a hadsereg hadmûveletének teljes mélységében.
A Magyarország területén tartózkodó szovjet és a magyar csapatok fõ erõi – még béke helyzetben – „Háborús veszély” harckészültségi fokozat elrendelése esetén képesek voltak a meghatározott idõnormák (két-három óra) alatt elfoglalni a helyõrségüktõl tizenöt-húsz kilométer távolságra kijelölt és bizonyos mértékben elõkészített, úgynevezett harckészültségi körleteiket.
Az 5. hadsereg állandó készenlétû csapatait huszonnégy óra alatt háborús létszámra lehetett emelni, vagyis ezek az erõk egy nap alatt képesek voltak elérni a „Teljes harckészültséget”, majd az elõrevonási tervekben rögzített idõhatárok között késznek mutatkoztak az osztrák határövezetben támadó csoportosítás kialakítására.
Az elõrevonást követõen az 5. hadsereg elsõ lépcsõje menetbõl, négy-hat órás helyzetpontosítást követõen, elérhette a készenlétet az osztrák biztosítási öv felszámolásához és azt követõen, a szemben álló fél védõkörleteinek áttöréséhez.
* * *
A VSZ, a NATO-val történõ katonai összecsapáshoz rendelkezett kidolgozott hadászati tervekkel, de nem rendelkezett koherens, a mai értelemben vett katonai doktrínával. Egy koherens katonai doktrína megalkotására – 1987. évi VSZ PTT ülést követõen – a Magyar Népköztársaság politikai-, és katonai vezetése vállalkozott. Ezen a területen (eltekintve s Szovjetuniótól) – meggyõzõdésem szerint – Magyarország jutott legtovább az egykori VSZ-tagállamok közül. A doktrína alkotás folyamatában keletkezett dokumentumokból kitûnik, hogy a magyar vezetés 1980-as évek végén a reális politikai és gazdasági folyamatokra építve képzelte el – tervezte meg – az MN rendeltetését és feladatait, aminek következtében a „birodalmi hadászat” egyre súlytalanabbá vált és rövid úton kikerült a magyar katonai gondolkodók látóterébõl.
Jakus János
A VSZ gyakorlatainak jellemzõ vonásai a feltételezett délnyugati hadszíntéren
A Magyar Néphadsereg alkalmazására vonatkozó elgondolások a VSZ hadászati támadó hadmûveletében 5
A VSZ Észak-olasz hadászati irányra vonatkozó támadó hadmûvelete tervének , amely a részletes feladattervbõl és annak különbözõ biztosítási terveibõl állt, lényege: A közvetlen háborús veszély idõszakában a Magyar Néphadsereg (MN) 5. hadserege (négy hadosztály, ebbõl egy harckocsihadosztály; egy rakétadandár; egy-egy tüzér-, légvédelmi tüzér-, és légvédelmi-rakétadandár; csapatrepülõ erõk; valamint egyéb kiszolgáló és biztosító egységek, illetve alegységek); az MN 3. hadteste (két hadosztály, valamint kiszolgáló egységek és alegységek) mintegy százhúszezer (120 . 000) katona, ezerkétszáz harckocsi, ezerháromszáz löveg és aknavetõ, kilenc hadmûveleti-harcászati-, tizennyolc harcászati rakétakilövõ-állvány, átadásra kerül a Magyarország területén állomásozó szovjet Déli Hadsereg Parancsnokság állományából megalakuló Dél-nyugati Front Parancsnokságnak . A Magyarországon lévõ szovjet csapatoktól egy hadosztály, valamint a magyar 3. hadtest az 5. HDS alárendeltségébe kerül, egy másik szovjet hadosztály a front tartaléka lesz. A Magyarország területén lévõ további két szovjet hadosztály pedig a Kárpát-melléki katonai körzetbõl átirányított szovjet seregtesttel együtt a front jobbszárnyát alkotja részben Csehszlovákia területén, és a Duna mindkét partja mentén kerül ütközetbevetésre.
Az 5. hadsereg alapvetõ feladatát képezte:
- az államhatár közelében létrehozott osztrák biztosítási öv gyors felszámolása;
- az erõdkörletek, a területbiztosítási övezetek és kulcsfontosságú körletek, valamint azokon belül található ún. döntõ fontosságú körletek és megerõdített terepszakaszok lendületes leküzdése;
- létfontosságú politikai-, közigazgatási objektumok és közlekedési csomópontok, elsõsorban a magashegyi átjárók, illetve víztározók gátjainak, valamint egyéb fontos mûtárgyaknak a birtokbavétele;
- a harctevékenységi körzeteknek a mélységi tartalékoktól való elszigetelése, azok szétbontakozásának megakadályozása, illetve találkozó ütközetekben való megsemmisítése;
- nagyobb mûszaki rombolásokat megelõzve az Alpok hágóinak leküzdése, amelynek érdekében légi-, és helikopter deszantokat, megkerülõ-, valamint elõrevetett osztagokat, manõver csoportokat terveztek alkalmazni.
Ebben a helyzetben a front jobbszárny csapatai a Duna mindkét partján Linz– München irányba tervezték kifejleszteni a támadásukat.
Az évek során, a különbözõ szintû felkészítési rendezvényeken és gyakorlatokon, többször változó elképzelések között megválaszolásra váró kérdés volt BÉCS sorsa. A megelõzõ évtized elképzeléseivel ellentétben a '70-es években BÉCS bekerítése és blokkírozása volt a feladat három-négy hadosztállyal. A feltételezés az volt, hogy a fõváros védelmére jelentõs osztrák erõk nem állnak rendelkezésre. Vagyis a magyar 5. hadsereg jobbszárnyán a Bruck-i erõdrendszer körzetébõl támadó szovjet hadosztály , a Wienerwald irányába elõrenyomuló magyar harckocsihadosztály és a Duna bal partján, a front jobbszárnyán támadó szovjet erõkbõl egy-két hadosztály BÉCS pereméig kijutva, megtöri a védõ erõk ellenállását, és a hadsereg elsõ hadmûvelete befejezéséig elszigeteli a várost Ausztria többi részétõl.
A gyakorlatok tervei nem tartalmazták a Magyarország területére beérkezõ új szövetséges erõk nagyságát, elõrevonásuk konkrét rendjét, holott a magyar 5. hadsereget a támadó hadmûvelet során csak újabb szovjet hadosztályokkal lehetett megerõsíteni a felmorzsolódottak, vagy a harcokban lekötöttek, illetve a fõcsoportosítástól lemaradottak pótlására. Az MN nagyszámú kiképzett tartalékos katonával rendelkezett ugyan, de tartalék nehéz harci technikával nem. A tartalékos katonák felszerelése és intakt harcoló egységekbe való szervezésük nem volt megnyugtatóan megoldott.
A gyakorlatokon úgy számoltak, hogy az elõzõekben ismertetett hadmûveleti csoportosítással a fõirányban, a sikeres támadáshoz szükséges két-háromszoros erõfölény rendelkezésre áll. A hadmûveleti számvetések szerint a kalkulált erõfölény biztosította volna a tervezett napi támadási ütem (25–30 km) megtartását a hadsereg hadmûveletének teljes mélységében.
A Magyarország területén tartózkodó szovjet és a magyar csapatok fõ erõi – még béke helyzetben – „Háborús veszély” harckészültségi fokozat elrendelése esetén képesek voltak a meghatározott idõnormák (két-három óra) alatt elfoglalni a helyõrségüktõl tizenöt-húsz kilométer távolságra kijelölt és bizonyos mértékben elõkészített, úgynevezett harckészültségi körleteiket.
Az 5. hadsereg állandó készenlétû csapatait huszonnégy óra alatt háborús létszámra lehetett emelni, vagyis ezek az erõk egy nap alatt képesek voltak elérni a „Teljes harckészültséget”, majd az elõrevonási tervekben rögzített idõhatárok között késznek mutatkoztak az osztrák határövezetben támadó csoportosítás kialakítására.
Az elõrevonást követõen az 5. hadsereg elsõ lépcsõje menetbõl, négy-hat órás helyzetpontosítást követõen, elérhette a készenlétet az osztrák biztosítási öv felszámolásához és azt követõen, a szemben álló fél védõkörleteinek áttöréséhez.
* * *
A VSZ, a NATO-val történõ katonai összecsapáshoz rendelkezett kidolgozott hadászati tervekkel, de nem rendelkezett koherens, a mai értelemben vett katonai doktrínával. Egy koherens katonai doktrína megalkotására – 1987. évi VSZ PTT ülést követõen – a Magyar Népköztársaság politikai-, és katonai vezetése vállalkozott. Ezen a területen (eltekintve s Szovjetuniótól) – meggyõzõdésem szerint – Magyarország jutott legtovább az egykori VSZ-tagállamok közül. A doktrína alkotás folyamatában keletkezett dokumentumokból kitûnik, hogy a magyar vezetés 1980-as évek végén a reális politikai és gazdasági folyamatokra építve képzelte el – tervezte meg – az MN rendeltetését és feladatait, aminek következtében a „birodalmi hadászat” egyre súlytalanabbá vált és rövid úton kikerült a magyar katonai gondolkodók látóterébõl.
Elképesztő szakmai baklövés volt annak a laktanyának a bezárása. A 70-es évek végén kezdték építeni és én amikor ott voltam, 87-88, még nem volt kész. Akkor épült még a zászlóalj épület. Szerintem a Honvédség legkorszerűbb laktanyája volt. 4000 katonát bírt befogadni. Minden épülete új, a legénységi körletek max raj létszámra készültek már akkor. Néphadsereges időkben, szerintem a tatai harckocsizó dandár mellett, a szombathelyi lövészdandár volt a másik kiemelkedően jó szinten tartott alakulata a Néphadseregnek. Persze a megítélésem lehet szubjektív, hisz én is ott voltam akkoriban.
A nyolcvanas években tiszt, vagy tiszthelyeres csak házasság kötési engedély birtokában házasodhatott, melyet az illetékes parancsnok jóváhagyásával a kémelhárítás adhatott ki. Ellenőrizték a leendő házastárs rokonait, kapcsolatait. Amennyiben az engedély nem jött meg, a házasságkötő nem adta össze az ifjú párt. Eléggé kényes helyzet volt.
Teljesen igazad van, valóban elhibázott döntés volt, mint akkoriban sok másik. Ennek isszuk most a levét.
Így az egészet érdemes elolvasni, pláne azoknak akik a fiatalabb generációhoz tartoznak.
http://acta.bibl.u-szeged.hu/30889/1/aetas_2011_001_191-210.pdf
http://acta.bibl.u-szeged.hu/30889/1/aetas_2011_001_191-210.pdf
11 személyes körletek voltak (1 Bmp személyzete) Minden század szinten 9. Pont elfért egy szinten egy lövész század. Az épületek 3 illetve 2 emeletesek voltak. A mi lépcsőházunkban a földszinten volt elhelyezve a zászlóajl törzs, aknavető üteg, ellátó szakasz stb. Az 1 emeleten az 1 század, a 2 emeleten a 2 század, stb. 1 lépcsőház 1 lövész zászlóalj. Most börtön van a helyén. Úgy néz ki, mint egy modern vár. Falak, tornyok.
Ja, az egykori gyakorlótéren, vagy a repülőtéren, meg a jelenlegi munkahelyem építi az új gyárat, mert már nem férünk el.
10-en voltunk egy körletben, volt ahol megvolt a 11 ágy, volt ahol nem. Mert a 11. ember tartalékos volt, az egyik géppuskás. A többi mind megvolt aktuálisan. Rajparancsnok, BMP vezető, BMP irányzó, lövészek.
Akkoriban ez jónak számított. És még minden nap kétszer fél óráig volt meleg víz is!