Magyar őstörténet és a sztyeppei civilizáció
- Téma indítója tong djagbu
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Na azért ez hülyeség " adataink megerősítik a honfoglalók Finnugor származását és nincs ellentmondásban" Hogy a faszomba ne lenne ellentmondásban ???????? Eleve a finnugorizmus azt mondta hogy északról délre mentünk, mi vettük fel a nomád kultúrát, szokásokat, harcmodort és egyes nomád népek szavait !
Kimondták a MKI tagjai, TV-ben hogy a magyarok ősei sose voltak vagy keletkeztek az erdő zónában, mindig is nomád népek voltak, a mansik vitték a kultúrát és nyelvet északra ! Igen beigazolódtak feltevések a finnugorizmusból, de NEM A FINNUGORIZMUS, Te szent ég, jó atyám.
Pedig Hunsdorfer a hunokat is ugor nyelvűeknek vélte. A nyelvészek tévedtek a történeti modell felállításával. A magyarok ugor nyelvűsége nincs ellentmondásban a hun hagyománnyal. Az archeogenetika eredményei alapján feltételezhető, hogy proto-magyarok részesei voltak a lovasnomád életforma kifejlesztésének a soknyelvű ázsiai szkítaság keretei között. A proto-magyar mellett lehettek proto-szamojéd, -jenyiszeji,-türk és iráni nyelvű törzsek is
Az ősmagyar-xiongnu kapcsolat is legalább i.e. II.századtól kezdődően datálható, de igazán intenzívvé az északi hunok nyugati irányú migrációja során válhattak. Jó eséllyel az európai hódításokra induló hun haderő legfontosabb kontingense a hun-szarmaták mellett az ősmagyarokból rekrutálódott.
Ami beigazolódott az nem a Finnugorizmus, és az is hazugság hogy nincs ellentmondás. Keveri a szart a kedves Török Tibor az igazság közé. Ahogy kutató társai mondták, azt hogy "Finnugorizmus" azt el lehet felejteni. amit ott mondott az előadásban az szakmaiatlan és nevetséges. Nagyon sok mindenben ellene mond az MKI eredménye a Finnugorizmus teóriájának, és ezt ŐK maguk mondták.Pedig Hunsdorfer a hunokat is ugor nyelvűeknek vélte. A nyelvészek tévedtek a történeti modell felállításával. A magyarok ugor nyelvűsége nincs ellentmondásban a hun hagyománnyal. Az archeogenetika eredményei alapján feltételezhető, hogy proto-magyarok részesei voltak a lovasnomád életforma kifejlesztésének a soknyelvű ázsiai szkítaság keretei között. A proto-magyar mellett lehettek proto-szamojéd, -jenyiszeji,-türk és iráni nyelvű törzsek isAz ősmagyar-xiongnu kapcsolat is legalább i.e. II.századtól kezdődően datálható, de igazán intenzívvé az északi hunok nyugati irányú migrációja során válhattak. Jó eséllyel az európai hódításokra induló hun haderő legfontosabb kontingense a hun-szarmaták mellett az ősmagyarokból rekrutálódott.
Ne húzzon régi megbukott teória neveket olyan új eredményekre amik többnyire megdöntötték a régit.
Szokott vita lenni, hogy mennyire voltak mozgékonyak a népek. Véletlenül belefutottam egy szemléletes és nem is régi példába:
"A juhnyáj 5 hónapot töltött itt [Dobrudzsában]; tavaszi ellés után megvárták míg a bárányok megerősödtek, aztán a juhútakon elindultak nyaralni a havasok felé. Ez a vándorlás már évszázadok óta meg volt szervezve, az útirányokat, a tartózkodás idejét alig módosíthatta valamely váratlan körülmény. A mi fogaras-, szeben-, alsófehérmegyei oláh juhászaink, különösen a mokányok, évről-évre megtették ezt a sétát. Nyáron a Déli-Kárpátok oldalain hízlalták kövérre nyájaikat, ősszel a fölösleget pénzzé téve a tenyésztésre meghagyott juhokkal újra megindultak Dobrudzsába. Azonban mokányjainknak ez az ősi, talán több évezredes életmódja 1884-ben kiheverhetetlen csapást szenvedett, mert kormányunk állategészségügyi okokból a határt elzárta s csak korlátolt számban engedett jószágot bejönni Romániából. Ennek aztán az lett a következménye, hogy mokányjaink egy része künn rekedt nyájával együtt, más része meg felhagyott a világjárással s megelégedett Erdély havasaival. A Dobrudzsában maradt mokányok egy része letelepedett s félig juhász, félig földműves életet élve ott lakik ma is. Sokan azonban nem akartak szakítani ősi életmódjukkal s nyájaikkal a Kaukázusba mentek nyaralni. Az út ugyan jóval hosszabb és fáradságosabb, de a legelők olcsóbbak s a nyaralás kifizeti magát. Most a világháború kitörése alkalmával sok erdélyi mokány gazdát is ott ért a hadüzenet s nyájaikat, mely összes vagyonuk volt, elveszítették, mivel magyar állampolgárok voltak." -Györffy István
(Kiemelés és [ ] tőlem.)
forrás: http://vmek.uz.ua/01700/01722/01722.htm#3
Tehát egy évben kétszer is megtették a Dobrudzsa-Kaukázus közti távolságot, juhnyájakkal!
"A juhnyáj 5 hónapot töltött itt [Dobrudzsában]; tavaszi ellés után megvárták míg a bárányok megerősödtek, aztán a juhútakon elindultak nyaralni a havasok felé. Ez a vándorlás már évszázadok óta meg volt szervezve, az útirányokat, a tartózkodás idejét alig módosíthatta valamely váratlan körülmény. A mi fogaras-, szeben-, alsófehérmegyei oláh juhászaink, különösen a mokányok, évről-évre megtették ezt a sétát. Nyáron a Déli-Kárpátok oldalain hízlalták kövérre nyájaikat, ősszel a fölösleget pénzzé téve a tenyésztésre meghagyott juhokkal újra megindultak Dobrudzsába. Azonban mokányjainknak ez az ősi, talán több évezredes életmódja 1884-ben kiheverhetetlen csapást szenvedett, mert kormányunk állategészségügyi okokból a határt elzárta s csak korlátolt számban engedett jószágot bejönni Romániából. Ennek aztán az lett a következménye, hogy mokányjaink egy része künn rekedt nyájával együtt, más része meg felhagyott a világjárással s megelégedett Erdély havasaival. A Dobrudzsában maradt mokányok egy része letelepedett s félig juhász, félig földműves életet élve ott lakik ma is. Sokan azonban nem akartak szakítani ősi életmódjukkal s nyájaikkal a Kaukázusba mentek nyaralni. Az út ugyan jóval hosszabb és fáradságosabb, de a legelők olcsóbbak s a nyaralás kifizeti magát. Most a világháború kitörése alkalmával sok erdélyi mokány gazdát is ott ért a hadüzenet s nyájaikat, mely összes vagyonuk volt, elveszítették, mivel magyar állampolgárok voltak." -Györffy István
(Kiemelés és [ ] tőlem.)
forrás: http://vmek.uz.ua/01700/01722/01722.htm#3
Tehát egy évben kétszer is megtették a Dobrudzsa-Kaukázus közti távolságot, juhnyájakkal!
Így van. Annyi az érdekes és annyiban idevágó, hogy azt a pályát tették meg, ami elvileg a népvándorlás színhelye is volt. És látható, hogy ezeket a távolságokat rövid idő alatt meg lehetett tenni, kétszer, két legeltetési ciklus között, az állatállomány leromlása nélkül.
Ez nem az a Kaukázus lehetett...
Lehetetlen. Ez nem az a Kaukázus... Egy körutat tettek meg a legeltetők... Soha nem hagyták el a Kárpátok előterét...a legeltetők állattartás napi sebessége kb. 10-15km max. Közben itatni kell... A juhásznak is kell szállás...
Jó, mutass egy másik Kaukázust, lehetőleg közelebb.
Szerintem valamivel többet megtesz a juh is, mint 10-15 km. Főleg a hagyományosabb fajták, mint a curkán, a cigája és hasonlók. Sajnos nem találtam napi megtett távokat, vagy hasonlót.
Duna-deltától a Kaukázus előtere hosszabb úton olyan 1200 km, rövidebben (ha a Krímen és a Kercsi szoroson át tudtak menni) 900 km.
Ha belegondolunk, hogy Erdélyből a Krímbe is hajtottak állatokat teleltetni, ami 7-800 km, akkor azért nem eléképzelhetetlen nagy táv.
Erdélyi transzhumálásról írja a wikipedia:
"1718 után váltak a juhászok fő téli úticéljává Dobrudzsa, a Bărăgan-alföld, a Prut és a Szeret völgye, ahol legelőket béreltek. A 18. század második felében az erdélyi juhállomány fele töltötte a telet a Kárpátoktól délre és keletre. A Nagyszeben környéki falvak legjelentősebbjei (elsősorban Resinár és Szelistye) a kor mércéjével mérve óriásivá duzzadtak, népességfeleslegükkel új falvakat hoztak létre Havasalföldön (ahol ezeket a telepeseket „ungureni”-nek, 'magyarországiak'-nak hívták) és többüknek ahhoz is volt erejük, hogy kiszabaduljanak Nagyszeben földesurasága alól.
A 19. században a Kárpáton túli földtulajdonviszonyok megváltozásával, a településhálózat sűrűsödésével, később az 1864-es romániai agrárreformmal, a Duna szabályozásával és a havasalföldi gabonakonjunktúrával megnehezültek a transzhumálás feltételei. A juhászok egyre gyakrabban voltak kénytelenek távolabbi, már korábban is ismert telelőhelyeket felkeresni, mint Besszarábia, a Krím-félsziget, a Balkán-hegység és a Rodope."
De nézd, a német wikis szócikkben van még ábrázolva is egy ilyen útvonal:
- Tökéletesen egyetértek veled! Olyan hogy Finnugrizmus vagy más ragozásban, egy részeg alkoholista nyelvész kitalálása, motyogása! Ha már nyelvészkedünk!
- Olyan hogy Finn nép létezik, volt-van-lesz, tudjuk hol élt s él.
- Olyan hogy izmus a hócipője is tele van vele az embereknek.
- Ugor vagy Ugri vagy más ragozásban nyelvészkedve ilyen nem volt, nem létezett soha!
A magyar nyelvben az -"Ugar"- szó, szótő létezett, létezik ami a műveletlen parlagon hagyott füves pusztaságot jelentette! Magyarul füves föld, mezőföld!
Az is elképzelhető részemről hogy Finn-ugari, ami a Finn nép délebre költözését jelölné a hegyes dombos területről a mezőföldes területre nyáridőben. Ám ez nem másik népet jelöl!
- Vagy ha másik népet is óhajtunk jelölni az "Ugari" névvel akkor azt mondjuk hogy az ugaron élő nép! Vagyis legeltető életformát képviselő nép! Ám nem jelölnek, nem nevezik néven a gyereket, mivel fogalmuk sincs róla kik laktak ott pont akkor.
- Számomra nagyon elszomorító hogy egyre jobban kihal a szép magyar nyelv. Szomorúan hallgatom az országban jártamban-keltemben hogy a fiatalság hogyan fejezi ki magát. Nincs egy üzlet, bolt ahol magyarul lenne kiírva a bolt neve s mit árul! Ez valahol az ország szégyene.
Erdélyben is jártam magyarlakta területeken, ahol szebben beszélnek magyarul mint itt a saját hazámban.
- S Ugriznak itt nyelvészeink, történészeink! Szégyen.
- Természetesen volt kapcsolatunk a Finnekkel s az É-i népekkel, ám csak kereskedelmi kapcsolatunk volt ezekkel a népekkel. Mivel csak rajtunk keresztül tudtak eljutni Kínába, Indiába, Törökországba. Természetesen ha nem akarták hajón megkerülni a fél világot. Így oda-vissza ragadtak szavak mind két nyelvben. S feltételezem hogy a mi népünk mint (idegenvezető, áruszállító s védelmező) feladatott is ellátott a kereskedelem mellet. Ami az út során társalgást is gerjeszthetett.
Ezzel is nagyjából egyet tudok érteni. Talán jobb lett volna úgy fogalmazni hogy a tavaszi hóolvadás után indultak útnak, természetesen a helyi körülmények illetve lehetőségekhez mérten. Ám nem gondolnám hogy legeltetve tették meg az utat.
- Mivel a legeltetés s állathajtás az két külön fogalom! Azaz sebesség s idő különbségre gondolok. Az hogy hajtás után este megállnak, (etetés-legelés), itatás s pihentetés jeligével az egyértelmű!
Ám a legeltetésnél nem haladnak km-eket! Ott az a feladata a kutyának is hogy együtt tartsa a nyájat s csak kis távolságokat tegyen meg a nyáj! A legelő minél jobb kihasználása véget.
- No de ez csak egy nüansznyi észrevétel volt a felvetett témában.
Igen jogos a felvetés, mivel az állattartó népek között a legelő kérdése a legfontosabb kérdés!
A legelő területekért igen is lehettek harcok, éppen úgy mint a víz kérdésében az itatáshoz!
Éppen ezért volt fontos kérdés mennyi folyó folyik át azon a bizonyos területen ahol leakartak telepedni őseink. A letelepedés kérdése mindig az állatmennyiség s milyenség kérdése volt. Azaz milyen állattartással foglalkoztak illetve mennyit tartottak. Mennyire volt szüksége a népcsoportnak életük fentartásához illetve esetleges kereskedelemhez. Ezért volt fontos a legelő illetve a víz. Őseinknek szemlélete hogy minimum két folyónak át kell szelnie azt a területet ahol legeltetnek. Ezt majd később látni fogjuk. Én szeretem nézni a térképet, az nem változik attól hogy a területeken más népek tartózkodnak illetve haladnak keresztül. Sok mindent meglehet érteni a történelemből is ha ismerem a kultúráját egy nemzetnek illetve népcsoportnak. Talán még jobb is mint a nyelvet csavargatni! Mivel a Magyar korona is ezt bizonyítja, annak aki tudja olvasni. Ezért akarták oly sokan megszerezni maguknak! Illetve átalakítani! Ám ha nem ismerik a nyelvét úgy nem tudják azt olvasni.
Ám koronánk mindent elmesél rólunk.
Én úgy gondolom, hogy az idézett mű szerzőjének is és remélhetőleg az olvasóknak is egyértelmű, hogy két legelő között nem legeltetés, hanem hajtás folyt; ami mint írod, nem ugyan az.
De, nagyon tud változni. A földrajz, a történeti-földrajz elég jelentős, de sajnos annál kevésbé figyelembe vett részterülete a történelemnek.
Talán folytatnám a térképek s szkíta kincsek bemutatásával, hátha haladnánk a történelem megismerésével. Mivel a szkíta kincsek mesélnek magukról, ez a mi népi hagyatékunk!
- Mint már bemutattam a farkasok helyét az Ázsia térképen, most folytatnám a "turulok" bemutatásával. Úgy szeretném bemutatni hogy kapcsolódnak a farkasokkal s ezáltal még véletlenül se lehessen elkalandozásra utalni.
Mint látható: A farkasfej a közép-szibériai fennsíkon látható. Ezt mutattam már be. Ehhez kacsolódik ugye "É"-on a Vernojanszki-hg. ami ívesen emelkedik "É"-i irányba és a Csukcs-hg-nél fejeződik be. Szóval elég É-i helyen vannak ezek a hegyvonulatok. Na de nézzük meg egy kicsit másképpen!
- Úgy gondolom hogy ez egy tarsolylemez, azaz egy szkíta illetőségű személyé volt.
Mint látható a képen s felismerhető a farkasfej s az ábra alsó részén pedig a csőrös madárfej látható. A szárnyrész sajnos nem fért rá a tarsolylemezre. Ám így is beazonosítható a terület, illetve a hovatartozása a személynek. Talán beazonosíthatjuk a turul nemzetséghez. A madár csőrénél lévő két karikába lévő pötty az hegycsúcs. Méghozzá a Pobeda 3147m-es magassággal. Hogy jobban beazonosítható legyen elfordítottam a térképet.
- A szkíta kincseken a hegycsúcsokat egy kör s benne egy pötty ábrázolják! Ezt minden szkíta kincsen így találjuk azaz a szkíta kincsek nagy része térkép! Ezt be is fogom bizonyítani. Mint már láttuk a farkasfejjel s itt is rámutatott a farkasok helyzetére, illetve közvetlenűl a madarunkra is.
S hogy is kapcsolódik hozzánk?
- Kinek az ismerősei között van -"Farkas"- vezeték nevezetű? Nekem jó pár.
S egy csodálatos képpel zárom soraimat.
- Mint már bemutattam a farkasok helyét az Ázsia térképen, most folytatnám a "turulok" bemutatásával. Úgy szeretném bemutatni hogy kapcsolódnak a farkasokkal s ezáltal még véletlenül se lehessen elkalandozásra utalni.
Mint látható: A farkasfej a közép-szibériai fennsíkon látható. Ezt mutattam már be. Ehhez kacsolódik ugye "É"-on a Vernojanszki-hg. ami ívesen emelkedik "É"-i irányba és a Csukcs-hg-nél fejeződik be. Szóval elég É-i helyen vannak ezek a hegyvonulatok. Na de nézzük meg egy kicsit másképpen!
- Úgy gondolom hogy ez egy tarsolylemez, azaz egy szkíta illetőségű személyé volt.
Mint látható a képen s felismerhető a farkasfej s az ábra alsó részén pedig a csőrös madárfej látható. A szárnyrész sajnos nem fért rá a tarsolylemezre. Ám így is beazonosítható a terület, illetve a hovatartozása a személynek. Talán beazonosíthatjuk a turul nemzetséghez. A madár csőrénél lévő két karikába lévő pötty az hegycsúcs. Méghozzá a Pobeda 3147m-es magassággal. Hogy jobban beazonosítható legyen elfordítottam a térképet.
- A szkíta kincseken a hegycsúcsokat egy kör s benne egy pötty ábrázolják! Ezt minden szkíta kincsen így találjuk azaz a szkíta kincsek nagy része térkép! Ezt be is fogom bizonyítani. Mint már láttuk a farkasfejjel s itt is rámutatott a farkasok helyzetére, illetve közvetlenűl a madarunkra is.
S hogy is kapcsolódik hozzánk?
- Kinek az ismerősei között van -"Farkas"- vezeték nevezetű? Nekem jó pár.
S egy csodálatos képpel zárom soraimat.
Az ugor szó oroszul a magyarokat jelentette a XVI.századig, utána váltottak lengyel hatásra a vengerre. Több középkori kútfőt tudok hozni ahol ugoroknak nevezik a magyarokat. A német nyelvészek az archaikus orosz szót használták összefoglaló névként a magyarokra ésa és a legközelebbi nyelvrokonokra az obi-ugorokra. A finn-ugor szó szerinti jelentése finn-magyar, az utóbbi egy archaikus orosz elnevezés a magyarokra.- Tökéletesen egyetértek veled! Olyan hogy Finnugrizmus vagy más ragozásban, egy részeg alkoholista nyelvész kitalálása, motyogása! Ha már nyelvészkedünk!
- Olyan hogy Finn nép létezik, volt-van-lesz, tudjuk hol élt s él.
- Olyan hogy izmus a hócipője is tele van vele az embereknek.
- Ugor vagy Ugri vagy más ragozásban nyelvészkedve ilyen nem volt, nem létezett soha!
A magyar nyelvben az -"Ugar"- szó, szótő létezett, létezik ami a műveletlen parlagon hagyott füves pusztaságot jelentette! Magyarul füves föld, mezőföld!
Az is elképzelhető részemről hogy Finn-ugari, ami a Finn nép délebre költözését jelölné a hegyes dombos területről a mezőföldes területre nyáridőben. Ám ez nem másik népet jelöl!
- Vagy ha másik népet is óhajtunk jelölni az "Ugari" névvel akkor azt mondjuk hogy az ugaron élő nép! Vagyis legeltető életformát képviselő nép! Ám nem jelölnek, nem nevezik néven a gyereket, mivel fogalmuk sincs róla kik laktak ott pont akkor.
- Számomra nagyon elszomorító hogy egyre jobban kihal a szép magyar nyelv. Szomorúan hallgatom az országban jártamban-keltemben hogy a fiatalság hogyan fejezi ki magát. Nincs egy üzlet, bolt ahol magyarul lenne kiírva a bolt neve s mit árul! Ez valahol az ország szégyene.
Erdélyben is jártam magyarlakta területeken, ahol szebben beszélnek magyarul mint itt a saját hazámban.
- S Ugriznak itt nyelvészeink, történészeink! Szégyen.
- Természetesen volt kapcsolatunk a Finnekkel s az É-i népekkel, ám csak kereskedelmi kapcsolatunk volt ezekkel a népekkel. Mivel csak rajtunk keresztül tudtak eljutni Kínába, Indiába, Törökországba. Természetesen ha nem akarták hajón megkerülni a fél világot. Így oda-vissza ragadtak szavak mind két nyelvben. S feltételezem hogy a mi népünk mint (idegenvezető, áruszállító s védelmező) feladatott is ellátott a kereskedelem mellet. Ami az út során társalgást is gerjeszthetett.
Valamelyik Kurultáj előtt tesztelték komolyabban; parabellumot megfogta, de cserében a srác úszott is benne medencében. Na ezt csináld a teljes vértben utána
Külön pikáns a sorrend: 5 milliós finn-15-18 millió ugor/magyar.
Nem lövöldöztek egymásra ezeknek a vérteknek az idején, ellenben mindenfajta vasakkal ütötték verték egymást aminek a merev teljesen acél vért ellenállt, de az általad említett nem, hisz lehet, hogy nem szakadt át (hisz képes volt "alakváltozásra") de nem volt merev így ott ahol találat ért összetörte minden csontodat az ütés ereje.Valamelyik Kurultáj előtt tesztelték komolyabban; parabellumot megfogta, de cserében a srác úszott is benne medencében. Na ezt csináld a teljes vértben utána
Na de a páncél alatt nem a pőre bőrük volt.
Vettek fel vastad ruhát, de az akkor sem elég, nem viccből talalták ki a merev acél vértet.