Magyar őstörténet és a sztyeppei civilizáció

[rappali_]

Ez nem feltétlenül igaz.
XV. századi páncél kb. 35 kg volt. Erre kisgyerek kortól készítették fel a harcost. Tehát edzett volt.

Ma hány kg-os egy maximális lövész felszerelése? (Arányaiban talán a tűzszerész van ennyire védve, mint egy lovagi páncél) és sokszor 20-30 évesen kezdik el hordani a katonák, nem gyerekkortól kezdve.

Van egy jó videósorozat különböző századok páncélzatairól:

Korábban kb. 25 körül volt a páncél súlya.

Azt értem, h edzettek voltak, de attól, mert edzett vagy még hamarabb elfárad a 35 kg (+fegyver) alatt, mint a 10-15 kg (+fegyver) alatt. Ez az első 5-20 percben még nem vészes, de beöltözve (bemelegedve) fél nap csata után, amikor még hátravonva sem veheted le a páncélt (szemben a másikkal, sőt láncinget lovaglás közben is le tudták venni)...na ez a nem mindegy.

 

[rappali_]

Testing Arrows Against Plate Armour Part 4

Shooting Medieval Arrows through Plate Armour. Piercing Armour with Arrows, tests by Mark Stretton

markstretton.blogspot.com

 

[Wilson]

A honfoglalók Volga és Ural vidékéről hozott genetikája folyamatosan keveredett...​

2023-01-04

A honfoglalók genetikai anyaga egyre jobban keveredett a Kárpát-medencébe érkezés után, de már az Etelközi csontminták is vegyes csoportot alkotó népességről adnak képet – mondja a tudás.hu-nak Szeifert Bea, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézetének tudományos munkatársa, aki legutóbb a dunántúli hatalmi központok közelében élő népesség genetikai mintáit elemezte.

Szeifert Bea

Van-e archeogenetikai igazolása annak a régészeti megállapításnak, hogy a kora-honfoglaláskori temetőkben a sírmellékletek alapján elkülöníthető egy elit, az elit kísérete, valamint a köznép?

Újabban a genetikai adatok értelmezésénél már nem követjük ezt a besorolást, s a legutóbbi tudományos közleményünkben sem eszerint vizsgálódtunk. Korábban csak két társadalmi csoportot különböztettek meg a genetikai cikkekben: elitet és köznépet. Majd jött a finomított három csoport, de hadd jegyezzem meg, hogy sok sebből véreznek ezek, az egyébként régészeti kategóriák…

Amelyek egyúttal társadalomtudományiak is, hiszen a jelen kor tudománya a modern társadalomtudomány felől közelített az ezer évvel ezelőtti társadalomhoz, s a mai, mégoly tudományos megállapításokat és besorolásokat vetítette vissza…

Mivel azonban a sírmellékletek alapján nem minden esetben lehetett jól elkülöníteni az egyes csoportokat, Kovács László, az MTA Régészeti Intézetének főmunkatársa 2013-ban írt egy tanulmányt, amihez kapcsolódóan 2020-ban Révész László a Nemzeti Múzeum főmunkatársa és a Szegedi Egyetem professzora írt egy kiegészítést, s ezek szerint sokkal több csoportot lehet meghatározni a Kárpát-medence IX.-XII. században eltemetett népességében. Mi, archeogenetikusok, ezt a besorolást próbáljuk követni. Ennek nagyon röviden azt a lényege, hogy a temetők mérete, használati ideje a meghatározó tényező. A mi tanulmányunk volt az első, amely a genetikai adatok értékelésekor elszakadt a korábbi kategorizálástól és a Kovács László által meghatározott rendszert követtük. Így aztán az ugyancsak eszerint dolgozó régész kollégáink segítenek annak a meghatározásában, hogy az adott temető melyik kategóriába sorolható.

Vallanak a temetők
Melyek ezek a csoportok?

Részletes felsorolás helyett csak a két, illetve három legfontosabbat említeném a X. század népességtörténetének vizsgálata szempontjából: a négyest és az ötöst. A négyes: a tizedik századi kis létszámú temetők, gazdag melléklettel, korábban ezt tartották az elitek temetőinek (az úgynevezett szállási temetők). Az ötös kategória pedig az úgynevezett falusi, nagy létszámú temetők, szegényesebb mellékletekkel.

A harmadik kategóriáról még nem beszélt…

Ez a genetikai vizsgálatok szempontjából szintén fontos, a hatos kategória, amelynek temetőit a X. században nyitották meg és folyamatosan temetkeztek beléjük a XI.-XII. század folyamán. A genetikai adatok rámutattak, hogy a különböző temetőcsoportokat használó csoportok különböztek egymástól. Az idő előrehaladtával egyfajta átmenetet látunk. Jelenleg intézetünkben a Dunántúl VI-XII. századi népességeit is vizsgáljuk, az avar kortól kezdve az Árpád-korig tartó időszakig. A vizsgált lelőhelyek a IX-XII. századi hatalmi központok körül sorakoznak: Zalavár, Visegrád, Székesfehérvár.

Vagyis hosszabb folytonosságot lehet vizsgálni, nem pedig egy tíz-húsz éves korszakot.

Valóban. Hiszen már az avar korból vannak vizsgálati eredményeink és így mind kevesebb és időben mind rövidebb a felderítetlen, homályos, vagy sötét időszak. A hatalmi központok népességének vizsgálata révén szeretnénk megismerni a Dunántúl népességének genetikai összetételét, illetve kíváncsiak vagyunk arra is, hogyan hatott a Kárpát-medence genetikai állományára a honfoglaló népesség megérkezése. Hadd tegyem hozzá, hogy ugyan a most említett eredmények a lehető legkorszerűbbek, mégis akár a közeli, vagy a távolabbi jövőben napvilágot láthatnak új közlemények, amelyek, ha nem is írják át a teljes anyagot, de új megvilágításba helyezhetik azt.

Ezért szoktam ajánlani kutató szakértő nyilatkozóimnak azt az őszinte és igaz kitételt, hogy: „a tudomány mai állása szerint” (ami nem mentség, hanem valóság). Maga a kutatott anyag megközelítése és feldolgozása is változik az újabb és újabb eredmények folytán. Mert például legjobb tudomásom szerint a korai kalandozás-kori sírleletek (900-920) változnak a későbbi évtizedekben, a nevezetes augsburgi fiaskót (955) követően elmaradó nyugati portyák megszűnésével pedig eltűnnek a gazdag sírleletek.

Arra, hogy mi jelenthette a fordulópontot, érthető módon nincsenek genetikai bizonyítékaink, jelenlegi kutatásaink egyike viszont a honfoglalók első generációját veszi célba: megpróbáljuk alapos vizsgálat alá venni azt a réteget, amelynek tagjai nem a Kárpát-medencében születtek, de már itt temették el őket.

 

[Wilson]

Jól gondolom, hogy akik már itt születtek, (a következő „honfoglaló” generáció) azoknak génállományában már látható keveredés a korábban itt élőkkel?

Igen. Ezt, noha sejteni természetesen lehetett az archeogenetika térhódítása előtt is, most már genetikai bizonyítékokat is sikerült felmutatni. Kutatásainkból (és a publikált adatokból) látszik, a X. században a Kárpát-medencébe érkezett népesség vegyes genetikai összetétele és változása az idő előrehaladtával, vagyis a XI. századra az Urál és a Volga vidékéről származó lenyomat mind halványabb és halványabb lett. Aminek nyilvánvaló oka, hogy az itt talált népességgel a beérkezők keveredtek.

… a magukkal hozott génállományuk szerint amúgy is kevert genetikájú honfoglalók.

Persze, ez természetes folyamat, a korabeli világ legtöbb népével ez történt…

… és történik ma is. Tehát, a kutatásaik nyomán egyértelmű lett, hogy már néhány évtized elteltével is egyre kevesebb maradt az őshazának nevezett területen akkoriban ott élt rokonokéval egyező genetikai hagyatékból?

Igen, jól látszik, hogy egyre csökken a „magukkal hozott” genetikai anyag mértéke az utódgenerációkban.

Vannak-e a honfoglaló hét törzsnek különválasztható genetikai nyomai?

Mint azt korábban említettem, a honfoglalók meglehetősen kevert csoport voltak, kinek-kinek meggyőződése szerint mondhatjuk törzseknek, nemzetségeknek, bárminek. Mi igazából nem vizsgáljuk ezt a kérdést. Inkább arra figyeltünk, hogy a honfoglalók genetikailag annyira vegyes népesség volt, hogy tagjai a világ több tájáról is érkezhettek. Kétségtelen, hogy a legtöbb genetikai kapcsolat az Urál vidéki, akkori népesség felé vezet, egyes vonalak ugyanakkor Közép-Ázsia sztyeppe területeire mutatnak. Az utóbbi kapcsolatok közvetett vagy közvetlen volta azonban még kérdéses.

Már az etelközi csontleletek is keveredésről adnak számot
Egy ennyire vegyes összetételű csoport eredetét, származását hogyan lehet vizsgálni?

Megpróbáljuk azonosítani az egyes genetikai komponensek eredetét. Nem csak a saját vizsgálati eredményeinket elemezzük, hanem azt is megvizsgáljuk, hogy a nemzetközi adatbázisban utolérhető, mások által publikált tudományos közlések adatai hogyan használhatóak fel a mi kutatásunkban, a magyarok őseire vonatkoztatva. Itt aztán határt kell húzni: meddig tart az a kutatási lehetőség, amely a magyarok őseiről szól, és honnan kezdve már csak egy általánosabb előzményről. Ha úgy nézzük, akár az emberiség kialakulásáig is vissza lehet nyúlni, és akkor mindenki mindenkinek a rokona…

Bocsánat, de szigorúan véve ez tényleg így van…

Valóban. Persze nagyon nem mindegy, hogy kit-mit tekintünk még a saját ősünknek, illetve milyen szempontok szerint. Van egy másik kutatásunk, amelyben etelközi mintákat vizsgálunk. Az előzetes eredmények alapján ők is vegyes csoportot alkottak. Látunk olyan genetikai elemeket, melyek összekapcsolják ezt a népességet az Urál vidékiekkel, illetve a Kárpát-medencében feltárt honfoglalás kori sírban nyugvó egyénekkel. Ennek a kapcsolatrendszernek a vizsgálata is rendkívül érdekesnek ígérkezik.

Ide kívánkozik Révész László régészprofesszornak az a megállapítása, mely szerint, amikor egy hódító népcsoport rátelepszik a korábban ott lakottakra, akkor előbb-utóbb genetikai kapcsolatba kerülnek, majd, amikor a hódítók továbbállnak, sokan velük tartanak a meghódítottak közül, viszont a hódítók egy része nem megy tovább, hanem marad. Ez mintha pontos genetikai forgatókönyve lenne az Őshaza à Levédia à Etelköz –à Kárpát-medence történetnek. Mennyire igazolható ez genetikailag?

A feltételezett őshaza területéről, az Urál vidékéről publikált genetikai eredményeink alapján a X-XI. századi uráli népesség anyai vonalon nagy hasonlóságot mutat a honfoglalás kori Kárpát-medence egyes temetőivel. Szintén vizsgáltuk az ún. „keleten maradt” magyarokat, akik a VIII-IX. században nem vándoroltak nyugat felé, hanem a Volga-Urál régióban éltek tovább. Ők genetikai adatok alapján mind az Uráli népességgel, mind a Kárpát-medencei honfoglaláskori népességgel mutatnak hasonlóságot, ugyanakkor detektálható némi változás is a csoportok összetételében. Levédia földrajzi lokációja egyelőre nem tisztázott, genetikai adatokkal sem tudjuk alátámasztani egyik létező teóriát sem.

A Dunántúlt később lakták be a honfoglalók
A legjobban kutatható, leggazdagabb kora-honfoglalás kori anyag a Tisza-Bodrogköz vidékéről került elő, nemcsak régészeti, hanem genetikai szempontból is. A Dunántúllal mi a helyzet?

Erről a területről kevesebb, jellegzetesen „honfoglaló” típusú temető került elő, a korai időszakban nem telepedtek itt meg nagyobb számban a beérkező magyarok, ebből adódóan is egyelőre óriási a különbség a genetikailag elemzett minták számában Magyarország keleti és nyugati területei között. Van azonban a Dunántúlon is néhány jelentős lelőhely, melynek vizsgálata érdekes eredményeket hozhat. Kiemelném ezek közül Szakony honfoglalás-kori temetőjét, mely egy nagyon kicsi, csupán 7 sírból álló temető, az itt talált egyének többsége rendkívüli módon hasonlít a Volga-Urál régió középkori lakosságára. Vizsgálataink alapján azt látjuk, hogy a Dunántúl genetikai összetétele nem változott meg alapjaiban a IX-XII. század során, bár a honfoglalók által behozott új genetikai elemek kisebb-nagyobb mértékben már megjelennek a korabeli népességben.

A honfoglalók Volga és Ural vidékéről hozott genetikája folyamatosan keveredett - Tudás.hu

A honfoglalók genetikája egyre jobban keveredett a Kárpát-medencébe érkezés után. Az Etelközi csontminták is vegyes csoportot alkotó népességről adnak képet.

tudas.hu

 

[tong djagbu]

Régészeti adatok a magyarság kaukázusi kapcsolatrendszeréhez​

 

[tong djagbu]

The Mongol Invasions of the West, 1240-1288​

 

[gacsat]

The Mongol Invasions of the West, 1240-1288​

Próbálták vona ki a nagypofájú nyugatiak a mongolokat, vagy a törököket. Az agnicourti csata szánalmas kocsmai verekedés volt Kinizsi bármelyik csatájához képest. Ezek nem hogy mozgatni, de elképzelni se tudtak egy százezres sereget.
Más. Tudtad, hogy Ukrajnában nagyobb "városok" álltak, mint Szumér országban?

 

[tong djagbu]

Próbálták vona ki a nagypofájú nyugatiak a mongolokat, vagy a törököket. Az agnicourti csata szánalmas kocsmai verekedés volt Kinizsi bármelyik csatájához képest. Ezek nem hogy mozgatni, de elképzelni se tudtak egy százezres sereget.
Más. Tudtad, hogy Ukrajnában nagyobb "városok" álltak, mint Szumér országban?

A videó éppen azt elemezgeti az 1241-42 nagymongol birodalmi hadjárat, a magyarországi 1285-ös és lengyelországi 1287-88 évi hadjárat ismertetése után. Nem rossz, ha nem is értek egyet minden megállapításával és következtetésével. Egyedül a transzilvániai románok említése volt durva tévedés, meg hogy a székelyeket nem erdélyi résznél említette.
A tripolje-cucuteni kultúra a KM-i Baden kultúra kisugárzása volt. A KM nem volt lemaradva a sumerekhez képest.

 

[gacsat]

A videó éppen azt elemezgeti az 1241-42 nagymongol birodalmi hadjárat, a magyarországi 1285-ös és lengyelországi 1287-88 évi hadjárat ismertetése után. Nem rossz, ha nem is értek egyet minden megállapításával és következtetésével. Egyedül a transzilvániai románok említése volt durva tévedés, meg hogy a székelyeket nem erdélyi résznél említette.
A tripolje-cucuteni kultúra a KM-i Baden kultúra kisugárzása volt. A KM nem volt lemaradva a sumerekhez képest.

Milyen KM?

 

[tong djagbu]

Milyen KM?

Kárpát-medence

 

[gacsat]

A Sörivóknak való c. sajnos keltezés nélküli sumér vers szerint sörfőző, csapos és kocsmáros volt. Egy másik vers szerint a kocsma mellett kupleráj is volt. A pénz viszont még nem volt föltalálva. A kérdés tehát adott: Mivel fizettek?


Miután képírással verset aligha írhattak, a mű már az akkád korból való.

 

[Kopi2000]

A videó éppen azt elemezgeti az 1241-42 nagymongol birodalmi hadjárat, a magyarországi 1285-ös és lengyelországi 1287-88 évi hadjárat ismertetése után. Nem rossz, ha nem is értek egyet minden megállapításával és következtetésével. Egyedül a transzilvániai románok említése volt durva tévedés, meg hogy a székelyeket nem erdélyi résznél említette.
A tripolje-cucuteni kultúra a KM-i Baden kultúra kisugárzása volt. A KM nem volt lemaradva a sumerekhez képest.

Na, ne... A bádeni MO-on még őskor, a sumér civilizáció meg ókori. Miért ez a különbség? Mert az őskor-ókor határa ott jelenik meg, ahol már megjelent az írás. A KM területén viszont sokáig még nem jelent meg az írás.. Ezért egyenlőségjel tétele a két kultúra közé oltári nagy ferdítés...

 

[Kopi2000]

Tudom, h nem lőttek egymásra parával, de páncéltörő nyílheggyel meg igen, aminek sajna a merev nem áll ellent (lásd Rosta Szabolcs -tán szanki- ásatását, ahol a sisakon keresztül ölte meg a nyíl a védőt). A mozgékonyságot meg nem becsülném alá. Ha lovon ülnék, ahol nem árt gyorsabban lőni, lovagolni, fegyvert váltani -hacsak nem non-stop pajzsfaláttörés a feladat- a lamellást választanám.

Senki sem csatázott hidegfegyerekkel fél napig, mert a kb. 1,5 kg-os kard forgatása jóval előbb kimerítette a harcosokat, függetlenül a lemezértjüktől...

 

[Kopi2000]

Ám hogy tegyek még egy csavart koronánkhoz, jóval több mindent árul el nekünk népünkről.

Maradjunk még ennél a témánál azaz ékszer formánál, ugye csak egy kicsit régebbre nyúlva vissza az időbe, mivel jóval egyszerűbb nem annyira kidolgozott a Szkíta kincs.

- Mint látható itt inkább az Altáj s a Tien-san hegyvonulatok közötti területet ábrázolja a készítője.

Itt is ráírtam a képre mindent hogy ne keljen annyit pötyögni.
- Nagyon szépen lehet látni a Szkíta kincseken a hovatartozásukat, pedig alig néhányat mutattam be. A szkíta kincsek nagy része térkép! Így lehet látni hogy a szkíták nem egy elmaradott kultúrával rendelkező nép volt! Az itt bemutatott kincsek arra mutatnak hogy aki a kezébe vette a kincset az nem tudta mit tart a kezében! Nem mi voltunk az elmaradottak! Ha nem az aki nem tudott hozzánk felemelkedni. Gondoljunk bele abba hogy a világ abban az időben gyalog közlekedett azaz kb 3km/h sebességgel, mi lóháton közel 50-60km/h sebességgel. Melyik közlekedési módban kell gyorsabb gondolkodási sebességet produkálni? Merre, hová menjen. Merre van "É" - "D" - "K" - " NY"-t!
Miután tájékozódjanak, mit lát meg leghamarabb kint a mezőn meg az ember? A templomtornyot, mondta édesanyám mikor oktatott. Na de az ősidőkben nem volt templomtorony, így maradtak a hegyek, hegycsúcsok! A hegycsúcsok sok km-ről láthatók s tökéletes tájékozódási pontot biztosítottak, ugye csak tudni kellet azt hogy mit látok! Kialakult a térképészet s annak jelölései. Így apáról fiúra szálltak azok a tudások ami lehetővé tette a tudatos gyors lovas közlekedést s gyors gondolkodást. A hegyeket az ékszereken kiemelkedéssel ábrázolták, magasabb csúcsokat kör benne egy pöttyel. Településeket kör mélyedéssel.

S végül egy lófejdísszel zárom soraimat, nagyon szép kidolgozás. Feltételezem ismerős a felső részén a személy, az alsó részen pedig a Sárga folyó s a Jangce folyók láthatók.

Ez akkora áltudományosság, hogy kommentelni sem érdemes...

 

[Kopi2000]

Pedig Hunsdorfer a hunokat is ugor nyelvűeknek vélte. A nyelvészek tévedtek a történeti modell felállításával. A magyarok ugor nyelvűsége nincs ellentmondásban a hun hagyománnyal. Az archeogenetika eredményei alapján feltételezhető, hogy proto-magyarok részesei voltak a lovasnomád életforma kifejlesztésének a soknyelvű ázsiai szkítaság keretei között. A proto-magyar mellett lehettek proto-szamojéd, -jenyiszeji,-türk és iráni nyelvű törzsek is

Az ősmagyar-xiongnu kapcsolat is legalább i.e. II.századtól kezdődően datálható, de igazán intenzívvé az északi hunok nyugati irányú migrációja során válhattak. Jó eséllyel az európai hódításokra induló hun haderő legfontosabb kontingense a hun-szarmaták mellett az ősmagyarokból rekrutálódott.

Ez az egész ködevés.... Nincsen egyetlen forrás sem arról, hogy milyen nyelvet beszéltek a hunok. Megkockáztatom, hogy sokfélét.. Az alávetett népelemek a sajátjukat. A hun uralkodó osztály meg mit? Ezt kb. senki sem tudja...

 

[Kopi2000]

A videó éppen azt elemezgeti az 1241-42 nagymongol birodalmi hadjárat, a magyarországi 1285-ös és lengyelországi 1287-88 évi hadjárat ismertetése után. Nem rossz, ha nem is értek egyet minden megállapításával és következtetésével. Egyedül a transzilvániai románok említése volt durva tévedés, meg hogy a székelyeket nem erdélyi résznél említette.
A tripolje-cucuteni kultúra a KM-i Baden kultúra kisugárzása volt. A KM nem volt lemaradva a sumerekhez képest.

Nem vicces, hanem nettó hülyeség, amit leírtál. Ha körülnéznél, szemellenző nélkül a neten, sokkal több infód lenne egy finomabb kép alkotásához.... De, alamiért nem ez a szándékod, hanem egy áltörténelem misztifikálása...

 

[Kopi2000]

-Jobbágyok mint olyanok a röghöz kötésig szabad emberként költözési joggal rendelkeztek. Szabadként mindenképp joguk volt háborúba vonulni, viszont kötelezni erre őket, csak külső támadás esetén lehetett. A nemesi vezető réteg volt a katonáskodásra kötelezett, illetve az egyéb különjogokkal megtámogatott határőr népessége, népelemek (székelyek). Ráadásul már Kijev előtt is a magyar fejedelem közvetlen testőri kísérete varégokból állt. - - A behívott uralkodó család kitételt nem értettem.
-A sztyeppei lovasnomád lovasíjász hadszervezet könnyűlovasai mellett igenis voltak nehézlovasok is a hadrendben, általában a vezér személyes irányítása alatt. Mint csataeldöntő tényező.
-Az emlegetett egyenes kardok valójában avar/szarmata örökség, akik ugye tovább vitték a pártus pikkelypáncélzatú lovassági hadviselést, ami a koraközépkori lovagi kultúra mintájául szolgált. A Britanniában talált nomád íjak nem meglepő leletek, hiszen tudjuk, hogy szarmata segédcsapatokat állomásoztattak ott a rómaiak.
-A gladius nem hispán eredetű.
-Az egyenes kard leletek az avaroktól is számazhattak, hiszen az a kengyel elterjedésével a nehézlovassági harcmodor része (pártusok).
-A magyar lovasíjász hagyomány egészen a török korig létezett. Sőt, II. András kereszteshadjárata azért is volt kifejezetten sikeres, mert az arab/berber/szír könnyűlovas hadviselését is alkalmazta a lovagi lovasság mellett. A szabja pedig nem szorult ki, az egyenes kard nem tudta kiszorítani, hiszen teljesen más volt a használata és szerepe.
-A hunokat nem zavarták el Kínából, a hun alapítású birodalmak hun elitje beleolvadt a kínai elitbe.
-A hűbéri rendszerben a nemesség bandériumokat kellett fenntartson. Annak az élén vonult hadba.
-A morvák alapvetően gyalogos hadszervezetet tartottak fenn. Ezért nem tudtak egy az egyben betagozódni a magyar seregbe.
Bocsánat az gondolati bakugrásokért. Egyelőre ennyi jutott eszembe, viszont leszögezném, nem a beszélgetőpartnerek felkészültségét, tudását vitatom, hanem ez a véleményem.

II. András részvétele, az amúgy vesztes V. keresztes hadjáratban egyáltalán nem volt sikeres. Már a nyugati kortársak is felháborodtak azon, hogy a magyar kontingens hamar elhagyta a szentföldet. II. András legfontosabb tevékenysége az ereklyék gyűjtése olt...

 

[Kopi2000]

Hungária?

Bár a hun-magyar és a magyar-szkíta rokonságot a Magyarságkutató próbálja igazolni, de amit csinálnak, az áltudományosság. A genetika természettudomány, míg a történelem társadalomtudomány. A genetika semmit sem mond népekről, politikai, társadalmi, kulturális kapcsolatokról. Kb. annyit tud, hogy "megfejti", ki kivel rokon... De ez nem jelenti azt, hogy a politikai képződménnyel kapcsolatosan is van rokonság, meg kontinuitás.. Csupán azt, ami nem meglepő, hogy egy időben, egy helyen tartózkodó népesség keveredett egymással...

 

[tong djagbu]

Na, ne... A bádeni MO-on még őskor, a sumér civilizáció meg ókori. Miért ez a különbség? Mert az őskor-ókor határa ott jelenik meg, ahol már megjelent az írás. A KM területén viszont sokáig még nem jelent meg az írás.. Ezért egyenlőségjel tétele a két kultúra közé oltári nagy ferdítés...

Mármint kopi2000 szerint. Ne zavarjon de ez a korszak a késő rézkor a KM-ben. Ne szűkitsd már le a kört az írás meglétére önhatalmúlag. A szintasta és andronovói kultúrák népe sem az őskor, azért mert nem használják az írást. Használják a fémeket(rezet), ismerik a kereket és az ökörvontatta kocsit. Megkezdődik a társadalom tagozódása előkelőkre és közemberekre.

Ez az egész ködevés.... Nincsen egyetlen forrás sem arról, hogy milyen nyelvet beszéltek a hunok. Megkockáztatom, hogy sokfélét.. Az alávetett népelemek a sajátjukat. A hun uralkodó osztály meg mit? Ezt kb. senki sem tudja...

De van forrás, csak éppen a kései ázsiai hunokról, akik valamiféle proto-türk nyelvet beszéltek. Persze ez nem mond semmit a korábbi időszakról. Egyes elképzelések szerint a jenyiszeji, mások szerint proto-türk, ismét mások szerint iráni nyelvet beszéltek eredetileg a hunok. Az biztosnak tekinthető, hogy a korai hunok törzsszövetsége az ázsiai szkíták egyes csoportjai és a szibériai ősnépesség keverékéből állt össze. De berakott térkép, az ázsiai szkíták különféle csoportjaira vonatkozott

Bár a hun-magyar és a magyar-szkíta rokonságot a Magyarságkutató próbálja igazolni, de amit csinálnak, az áltudományosság. A genetika természettudomány, míg a történelem társadalomtudomány. A genetika semmit sem mond népekről, politikai, társadalmi, kulturális kapcsolatokról. Kb. annyit tud, hogy "megfejti", ki kivel rokon... De ez nem jelenti azt, hogy a politikai képződménnyel kapcsolatosan is van rokonság, meg kontinuitás.. Csupán azt, ami nem meglepő, hogy egy időben, egy helyen tartózkodó népesség keveredett egymással...

Le vagy maradva egy pár évtizeddel, az archeogenetika forradalmasította az őstörténet kutatást. Akárhogy is fáj ez nektek libsiknek. Te áltudományosságnak nevezed amit az MKI tudósai tesznek, mégis a legrangosabb szakmai lapokban publikálnak és nemzetközi konferenciákon vesznek részt. Amit nem mond el a genetika, azt elmondja a krónikáshagyományunk, a mondavilágunk, a népzenénk, stb. stb. Már oda jutottunk, hogy az akadémista körökben népszerű Sudár Balázs is elismeri a szkíta eredetünket

Szittyák vagyunk, és finnugorok

A hun azonosítás ostobaság, de a finnugor nyelvészetnek voltak nagy hibái – mondja az MTA hagyományőrző őstörténésze. Kásler, áltudomány és magyar rejtélyek: interjú Sudár Balázzsal.

index.hu

1-2 évtizeddel ezelőtt, még ez is áltudományosnak minősült volna a hivatalos, akadémista vonal szerint.

A honfoglaló prototípus és a manysik bronzkori ősei

A honfoglaló prototípus vaskori-ókori ősei

Honfoglaló őseink (ázsiai) szkíták és hunok

 

[Kopi2000]

Mármint kopi2000 szerint. Ne zavarjon de ez a korszak a késő rézkor a KM-ben. Ne szűkitsd már le a kört az írás meglétére önhatalmúlag. A szintasta és andronovói kultúrák népe sem az őskor, azért mert nem használják az írást. Használják a fémeket(rezet), ismerik a kereket és az ökörvontatta kocsit. Megkezdődik a társadalom tagozódása előkelőkre és közemberekre.

De van forrás, csak éppen a kései ázsiai hunokról, akik valamiféle proto-türk nyelvet beszéltek. Persze ez nem mond semmit a korábbi időszakról. Egyes elképzelések szerint a jenyiszeji, mások szerint proto-türk, ismét mások szerint iráni nyelvet beszéltek eredetileg a hunok. Az biztosnak tekinthető, hogy a korai hunok törzsszövetsége az ázsiai szkíták egyes csoportjai és a szibériai ősnépesség keverékéből állt össze. De berakott térkép, az ázsiai szkíták különféle csoportjaira vonatkozott

Le vagy maradva egy pár évtizeddel, az archeogenetika forradalmasította az őstörténet kutatást. Akárhogy is fáj ez nektek libsiknek. Te áltudományosságnak nevezed amit az MKI tudósai tesznek, mégis a legrangosabb szakmai lapokban publikálnak és nemzetközi konferenciákon vesznek részt. Amit nem mond el a genetika, azt elmondja a krónikáshagyományunk, a mondavilágunk, a népzenénk, stb. stb. Már oda jutottunk, hogy az akadémista körökben népszerű Sudár Balázs is elismeri a szkíta eredetünket

Szittyák vagyunk, és finnugorok

A hun azonosítás ostobaság, de a finnugor nyelvészetnek voltak nagy hibái – mondja az MTA hagyományőrző őstörténésze. Kásler, áltudomány és magyar rejtélyek: interjú Sudár Balázzsal.

index.hu

1-2 évtizeddel ezelőtt, még ez is áltudományosnak minősült volna a hivatalos, akadémista vonal szerint.

A honfoglaló prototípus és a manysik bronzkori ősei

A honfoglaló prototípus vaskori-ókori ősei

Honfoglaló őseink (ázsiai) szkíták és hunok

Pont az a lényeg, hogy az archeogenetika nem forradalmasított semmit sem. Mert, amit itt csinálnak MO-on, a Magyarságkutató Intézet égisze alatt, az társadalomtudományi következtetések levonása természettudományok alapján. Ez fából vaskarika, még akkor is, ha a politika ezt támogatja, meg a széljobberek vevők rá. Nem jobb ez az elmélet a dáko-román kontinuitás elméleténél... Már beraktam ide korábban, de biztos elkerülte a figyelmed...