A magyarságkutatóval az a probléma, hogy erős prekoncepcióval állnak a dolgokhoz. Emiatt aztán sokszor a korrekt eredményeket is kétkedve fogadják sokan.
Például kb. fél - egy éve volt itt a fórumon egy videó ahol a MI kutatói beszéltek a genetikai eredményekről. Először egy fiatal genetikus elmesélte, hogy mit találtak:
1. a honfoglaláskor idd élő emberek többsége a bronzkor óta itt élő emberek leszármazottja,
2. találtak egyértelműen a hunokhoz tartozó genetikát
3. találtak a finnugor népekhez köthető genetikát
Majd átvették a szót a többiek, azzal a felütéssel, hogy a a finnugor elméletet megcáfoltuk és egyértelműen igazoltuk a hun származást. Én meg néztem bután, hogy ezek nem hallották azt, aki elöttük 1 perccel beszélt?
Az MTA-s Sudár Balázs:
Meg lehet írni finnugor alapon a magyar őstörténetet?
Szerintem nem. A kommunizmusban elkaszálták a sztyeppekutatásokat, a magyar történelemnek a keleties-törökös vonala teljesen háttérbe szorult, úgy lett megírva, mintha a korai magyar történet originális finnugor valami lenne. Nyelvészeti koncepciókhoz rendelték hozzá a régészeti adatokat, ami rettentően aggályos. Ebből alakult ki egy nagyon fura, sok fiktív elemet tartalmazó őstörténeti kép.
A finnugor nyelvészet nagy hibája, hogy a valós nyelvi kapcsolatrendszer miatt a kulturális kapcsolatrendszert negligálta. Pedig a magyar hagyományban nagyon erőteljes keleti vonások ütköznek ki. A Kurultáj valójában ennek a tagadása ellen lázít, és ebben teljesen igazuk van. Csak ahogy csinálják, az az inga kilengése a túloldalra.
@Kopi2000 Azt is érdemes ideidézni Sudár mit gondol a hun kapcsolatról
Hogy állunk most a hun hagyománnyal, ami László Gyula kiindulópontja is volt?
A magyar hagyomány és a krónikák, Kézai Simon, tudnak valamit erről a kettős honfoglalásról, és azt mondják, hogy a hunok és a magyarok rokonok voltak. A kérdés, hogy ez valóban egy ősi hagyomány, vagy egy magyar írástudók által kiötlött kései kitaláció. Én ezt az utóbbit nem nagyon hiszem, mert ez egy olyan sztori, mintha a szír bevándorlók most Németországban azt találnák ki az európai integráció érdekében, hogy ők Hitlerrel vannak kapcsolatban. Attila ugyanis Európában a korabeli keresztény krónikások számára ez, Hitler.
Ez azt valószínűsíti, hogy ez egy, már a kereszténység felvétele előtt is létező hagyomány?
Igen, ezt gondolom. Ebből persze még nem következik, hogy ez valósan írja le a történelmet. Inkább egy konstruált hagyománynak tűnik. A birodalmi hagyományt úgy szokták megalkotni, hogy azt minden néprész a magáénak érezhesse. Elképzelhető, hogy a hun hagyomány az avaroktól jön, miközben Árpádék hozzák a maguk Emese-sztoriját, és ez a két népesség összeáll a Kárpát-medencében. Lehet, hogy így gyúrnak össze a 10. századra két különböző hagyományt. Az egyik azt mondja, hogy jöttünk, a másik meg azt mondja, hogy ti jöttetek, de mi már itt voltunk, akkor mondjuk együtt azt, hogy ti csak visszajöttetek. Ez így mindenkinek jó politikailag.
Ez izgalmas spekulációnak hangzik, de mitől több egy dilettáns, áltudományos víziónál?
A dilettáns azt mondja, hogy leírták, tehát igaz. Nem ismeri a forráskritikát. Ennél jóval több, ha a sztyeppei népek gondolkodási modellje alapján értelmezzük azt, amit a magyarok mondanak magukról. Ez egy keret – szemben azzal, ahogy most értelmezzük a magyar hagyományt, amit egyszerűen elutasítanak, „mert csak”. Anonymus azt mondja, hogy az Árpád-ház Attilától származik, Kézai azt, hogy a magyarok a hunoktól származnak, és ebből a kettőből kellene kihozni, hogy semmi közünk a hunokhoz. Azért ez egy salto mortale, lássuk be. Nekem az a gyanúm, hogy a magyar hun-hagyomány ugyan nyugati elemekből épült fel, de egy olyan azonosulási, emocionális háttérrel, ami Nyugaton nincs meg.
A hunhívők ennél többet szeretnének: azt akarják hallani, hogy a magyarok tényleg hunok. Lehet ez értelmes tudományos kérdés?
Azt gondolom, hogy ez ostoba feltevés, a magyarság attól nem lesz hun, hogy esetleg vannak benne hun elemek. A románok rómaiak? Vagy a magyarok besenyők? Hiszen ők is beépültek, hogy más példákat ne is említsünk. A 10–11. századi magyarság egy új konglomerátum. Építesz valamit legóból, lerombolod, és néhány kockáját újra felhasználod egy másik várhoz. A két építmény akkor sem ugyanaz, ha vannak közös elemei.
Azaz Sudár sem tagadja a hunokkal való kapcsolatot, csak ennek jelentőségét bagatelizálja. Ezen természetesen el lehet vitatkozni. Azonban itt említeném Botalov orosz régész, akiről még az MTA-a Türk Attila is elismerőleg nyilatkozott, régészeti-történeti koncepcióját, amely szerint a belső-ázsiából több hullámban a központi sztyeppre és Altaj-Tien-Shan vidékére költöző hunok átformálták a térség szarmata népeinek anyagi kultúráját, hadviselését és birodalom szervezési koncepcióját a II-III. században. Ez csak abban az esetben történhetett meg ha a hunok domináns szerepet játszottak a folyamatokban. Ezen folyamatnak részesei voltak a szargatkai kultúra népét alkotó, szarmatákkal erősen keveredett elő-magyarok is. A Volgától keletre lezajló folyamat eredményeként létrejövő kultúrát szarmata-hun kultúrának tekinti a Botalov, elkülönítve a Volgától nyugatra domináns szarmata-alán kultúrától. A szarmata-hun kultúra a III.századtól elkezdett beszivárogni a Volgától Nyugatra fekvő területekre katonai kíséretek révén. Balambér inváziója révén a szarmata-hun kultúra robbanásszerűen formálta át kelet-európa képét.