Nem kell büszkének lenned, sem szégyenkezned: az ember nem tehet róla, hova születik. Kedveltem őt, ráadásul a népe is.
Magyar őstörténet és a sztyeppei civilizáció
- Téma indítója tong djagbu
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Ha a "Ha nem vagy Erdős, akkor csak Pusztai lehetsz..." után tettél volna 1Olyan vagy, mint az asszony otthon... Nem tud követni. (Bár ez lehet az én hibám.)
Ha nem erdős területen élsz, akkor lehet, hogy a pusztán. Bocsika...
Ki tudja? Egyszer láttam egy dokumentumfilmet (az akkor londoni polgármester) Boris Johnsonról, akinek a felmenőit kutatták. Kiderült, hogy a (déd)nagyapja török újságíróként Kemal Atatürk híve, az ifjú török mozgalom egyik alakja volt, míg a másik ágon az angol királynő (nagyon-nagyon) távoli rokonya...
Lehet, hogy te is rokonya vagy egy királynőnek....
-et, akkor nyomkövető nélkül is lehet, hogy megértettem volna. Bár ki tudja. 
Sajnálom az asszonypajtidat, de lehet, hogy már beletörődött.
Azt azért elárulom, hogy Anyukám a hegyes területeket (erdős) szerette, Apukám meg a sík (pusztai) területeket szerette, én meg ugye kombináció vagyok.
A "bocsokos" sem kizárt. Állítólag az egyik ősöm Buda visszafoglalásánál jeleskedett, tehát jobb félni tőlem.
Ligetes sztyeppei!Ha a "Ha nem vagy Erdős, akkor csak Pusztai lehetsz..." után tettél volna 1
Sajnálom az asszonypajtidat, de lehet, hogy már beletörődött.
Azt azért elárulom, hogy Anyukám a hegyes területeket (erdős) szerette, Apukám meg a sík (pusztai) területeket szerette, én meg ugye kombináció vagyok.
Ja még annyit, hogy királynéni féle úri népekhez semmi közöm, tiltakoznék is, de hevesen.Olyan vagy, mint az asszony otthon... Nem tud követni. (Bár ez lehet az én hibám.)
Ha nem erdős területen élsz, akkor lehet, hogy a pusztán. Bocsika...
Ki tudja? Egyszer láttam egy dokumentumfilmet (az akkor londoni polgármester) Boris Johnsonról, akinek a felmenőit kutatták. Kiderült, hogy a (déd)nagyapja török újságíróként Kemal Atatürk híve, az ifjú török mozgalom egyik alakja volt, míg a másik ágon az angol királynő (nagyon-nagyon) távoli rokonya...
Lehet, hogy te is rokonya vagy egy királynőnek....
ez a kultúra és ki mit tud nagyon bonyolúlt. azt tudjuk ami fennmaradt. attól akinek az írása fennmaradt.
Vegyük pl az eszkimókat évezredekkel megelőzték építkezés terén a világot. a kupolát már akkor alkalmazták amikor a világ többi részén a boltívet sem ismerték...
Vegyük pl az eszkimókat évezredekkel megelőzték építkezés terén a világot. a kupolát már akkor alkalmazták amikor a világ többi részén a boltívet sem ismerték...
Oké. A többiek kicsit túlgondolták; az Erdőst családnévként értettem.Köszi a kedves kérdésed, válaszom: nem.
(ui.: Ha priviben kérdezted volna, ott is a válaszom nem lett volna.
Ezek szerint van némi rokonságunk a jakutokkal.
- A minap böngészés közben elvetődtem az MTA honlapjára. : - Ide -
Meglepődve olvasom hogy már 2015-ben új térképek szerkesztését nyert az MTA.
Ami ugye az új őstörténelemhez kellet hogy passzoljon. Így érdeklődve kezdtem böngészni az oldalt hátha találok valamit amiről itt is beszélgetünk.
- Találtam is anyagot :
- Mint látható az őshaza átkerült az ural keleti oldalára. A keleti oldalról pedig a D-i Ural s Közép Ural közti lankás dombvidéken jöttünk át a nyugati oldalra. Azaz az ural átjárón, s mindjárt rá is telepedtünk a bolgárok telephelyére. Mikor ott száguldoztak a Besenyők is. Kinek mi a véleménye?
- Tovább nézelődtem, további infóért. : Ezt az oldalt találtam
- Majd a : Térképek re kattintva találtam jó pár érdekes térképet.
Jó olvasgatást kívánok!
Meglepődve olvasom hogy már 2015-ben új térképek szerkesztését nyert az MTA.
Ami ugye az új őstörténelemhez kellet hogy passzoljon. Így érdeklődve kezdtem böngészni az oldalt hátha találok valamit amiről itt is beszélgetünk.
- Találtam is anyagot :
- Mint látható az őshaza átkerült az ural keleti oldalára. A keleti oldalról pedig a D-i Ural s Közép Ural közti lankás dombvidéken jöttünk át a nyugati oldalra. Azaz az ural átjárón, s mindjárt rá is telepedtünk a bolgárok telephelyére. Mikor ott száguldoztak a Besenyők is. Kinek mi a véleménye?
- Tovább nézelődtem, további infóért. : Ezt az oldalt találtam
- Majd a : Térképek re kattintva találtam jó pár érdekes térképet.
Jó olvasgatást kívánok!
A térképeket nézegettem csak, nem sok újat mutatnak...- A minap böngészés közben elvetődtem az MTA honlapjára. : - Ide -
Meglepődve olvasom hogy már 2015-ben új térképek szerkesztését nyert az MTA.
Ami ugye az új őstörténelemhez kellet hogy passzoljon. Így érdeklődve kezdtem böngészni az oldalt hátha találok valamit amiről itt is beszélgetünk.
- Találtam is anyagot :
- Mint látható az őshaza átkerült az ural keleti oldalára. A keleti oldalról pedig a D-i Ural s Közép Ural közti lankás dombvidéken jöttünk át a nyugati oldalra. Azaz az ural átjárón, s mindjárt rá is telepedtünk a bolgárok telephelyére. Mikor ott száguldoztak a Besenyők is. Kinek mi a véleménye?
- Tovább nézelődtem, további infóért. : Ezt az oldalt találtam
- Majd a : Térképek re kattintva találtam jó pár érdekes térképet.
Jó olvasgatást kívánok!
Én ezt tanultam az általános iskolában és az a 90-es évek vége, 2000-es évek legeleje.- A minap böngészés közben elvetődtem az MTA honlapjára. : - Ide -
Meglepődve olvasom hogy már 2015-ben új térképek szerkesztését nyert az MTA.
Ami ugye az új őstörténelemhez kellet hogy passzoljon. Így érdeklődve kezdtem böngészni az oldalt hátha találok valamit amiről itt is beszélgetünk.
- Találtam is anyagot :
- Mint látható az őshaza átkerült az ural keleti oldalára. A keleti oldalról pedig a D-i Ural s Közép Ural közti lankás dombvidéken jöttünk át a nyugati oldalra. Azaz az ural átjárón, s mindjárt rá is telepedtünk a bolgárok telephelyére. Mikor ott száguldoztak a Besenyők is. Kinek mi a véleménye?
- Tovább nézelődtem, további infóért. : Ezt az oldalt találtam
- Majd a : Térképek re kattintva találtam jó pár érdekes térképet.
Jó olvasgatást kívánok!
Az enyém már olyan mint a szita! 
Ráadásul meg is köszöntük nekik, és adtunk nekik cserébe komoly földterületet, menedéket.
Besenyők megtelepedése Magyarországon (részlet)
A besenyők betelepüléséről szóló magyar írásos adatok természetszerűleg a magyar honfoglalás ideje utánra vonatkoznak. Tonuzóba népe, amelynek központ...
Még egy kis adalék...
Ez már veszett.fejsze nyele,vajk óta csak zakó,zakó után, megbillentették azt a faszt,a mégfaszabb apja elküldte jehovához,onnantól vert helyzetben vagyunk, kihúzták alólunk,vagyis odaadta a pöcs a szakralitásunk,a mágiánkat,az ősi tudásunkat,Isteneinket,egy piti alkuért,hogy hatalomban maradhasson a családja.
Kisebb részsikerek voltak,Mátyás volt az utolsó,igazi Királyunk,aki még bírta az ősök tudását,utána helló leó,felszámolnak minket,minta a faszt,mi meg taktikusan bejárunk a felszámoló templomaiba ,a felszámolóhoz imádkozni,meg is lesz a hozadéka,illetve már meg is van,amíg vajk előtt mi voltunk a folyó,mostanra csak hánykolódunk a folyón,mint egy tollpihe.
Úgyhogy elmehet valahová az utóbbi 1100 év okos ,grófja,meg az összes vezetönk cirka 95%-a a csába, szépen, csendesen.
Hitte volna? Bayer Zsolt filmet forgat Mongólia történelméről.
Itt olvasandó
Kissé eltúlzod a kiválasztottak jelentőségét, szerintem, ha olvassák, elismerően hümmögnek. Még hogy ők lettek volna a dórok, vikingek, rómaiak stb.
Na de ezt félretéve, ez az egész elképzelés, bár ismerős, hogy az emberiség történelme egy örökös küzdelem a gonosz zsidók és a jó sumer-szkíta-hun-magyarok közöttnekem nem adja ki. Egyrészt táplálja a magyar grandiozitás-hitet, másrészt a zsidót is, akaratlanul.
Pedig de.
Ezért vagyunk itt,hogy megtapasztaljuk azt,ami otthon nincs.
Cirka 26 000 évente indul 1 új teremtési project, összedobják Ádámot,majd Évát,lejön a kész porhüvelyekbe az első pár versenyző,és indulhat a játék.
Sokasodunk,és szaporodunk,betöltjük igazságos nemzedékekkel a földet,majd amikor a hangulat a tetőfokára hág,feltölti a főni a vírust a vinyóra,és szabad felébredni a játékból,hazavágyni,majd hazatalálni.
Most vagyunk egy ilyen ciklus legvégén,most van ideje az ébredésnek,hazavágyásnak,és hazatalálásnak.
Az utóbbi 3 ciklust ugyanaz a srác vezényelte le,a mostanit kicsit elbaszta,ezért a virus kicsit túltolhatta,de mivel ő is része az egységnek,ő is tökéletes kontrol alatt van.
No para,minnyá' vége, mehetünk haza.
A magyarok és a besenyők közös ősre vezették vissza a származásukatRáadásul meg is köszöntük nekik, és adtunk nekik cserébe komoly földterületet, menedéket.
Besenyők megtelepedése Magyarországon (részlet)
A besenyők betelepüléséről szóló magyar írásos adatok természetszerűleg a magyar honfoglalás ideje utánra vonatkoznak. Tonuzóba népe, amelynek központ...magyarmegmaradasert.hu
Még egy kis adalék...
Maszúdi négy türk nemzete
Al Maszúdi arab polihisztor Aranymezők és drágakőbányák c. művének 17.fejezetében a következőket írja: "A kazárok s az alánok szomszédságában, köztük s a Nyugat között elterülő vidékeken négy török nemzet él, akik leszármazásukat egyetlen őstől eredeztetik. Ezek részben nomádok, részben földművelők; nagy a tekintélyük és bátorságuk; e nemzetek mindegyikének külön királya van. Mindegyikük országának kiterjedése több napi járóföldet tesz ki; egy részüknek az országai a Fekete-tenger mentén terülnek el, támadó hadjárataik egészen Rómáig, sőt a Spanyolországgal szomszédos területekig érnek, diadalmaskodva az ott élő nemzetek fölött. Ezek s a kazárok királya között egyesség van, hasonlóan az alánok fejedelmével. Szállásaik a kazárok vidékeihez csatlakoznak. Közülük az első nemzetség neve y.g.ni ( vagy yagni ill. bagni). Ezzel egy másik szomszédos, amelyet úgy hívnak: baggird ( vagy basgirt), ennek közelében más nép lakik, melynek neve baganak- ez e népek közül a legvitézebb- végül ez utóbbi szomszédságában megint másik nemzet lakik, melyet úgy neveznek: unukarda ( vagy bukarda). Királyaik nomádok." Maszúdi ezen művében 912-940. közötti állapotot rögzít. Az arabok által töröknek nevezett kategóriába a szóbanforgó jól behatárolt térségben csak a besenyők, úzok, avarok, magyarok és székelyek jöhetnek szóba (nem tudni, hogy az arabok a X. századi Magyarországot egy avagy két országnak tekintették). A bolgárok itt azért nem jöhetnek szóba, mert éppen Maszúdi "A figyelmeztetés és visszapillantás könyve" c. munkájában szintén a burgar népet már a szlávok egy fajtájának nevezi. Legelőször kíséreljük meg a nevezett népek beazonosítását. Az y.g.ni (vagy yagni ill. bagni) nép: az első alakról eszünkbe juthat a Victoris Tonnennensis episcopi chronica (447-567), amely 515-re keltezve beszámol egy Kis-Ázsiába törő ugni nevű népről. Ez annál is érdekesebb, mert a kazárok testvérnépeinek listáin szerepel egy ugin nevű nép, méghozzá a besenyőkkel együtt! Az ugin-ugni-y.g.ni alakokból így elsősorban az úz népre lehet következtetni, a yagniból jászokra is. De mielőtt továbbmennénk, megjegyezzük, hogy Maszúdi egy másik közlésében a szóbanforgó nép neve egyértelműen és kizárólag Yagni, tehát mindenképpen ezt az alakot kell leginkább valószínűsítenünk. Tekintettel a most elhangzottakon kívül a Kang'kü-vidéki asi-pasiani névpárosnak az úz-besenyő párossal való párhuzamára. Ez esetben az y.g.ni-yasni variánsok az úz -jász névváltozatokat követik. Bíborbanszületett Konstantinosz A birodalom kormányzása c. művében szereplő Oυζoι névnek egyébként egyáltalán nem biztos, hogy úz a helyes olvasata, egészen könnyen elképzelhető, hogy magának a jász névnek valamely archaikus alakja került a görög hangrendszer hiányos volta miatt Oυζoι alakban feljegyzésre. Tehát semmiféle logika nem mond ellent az úz-jász kontinuitásnak, a kútfők viszont nagymértékben támogatják is azt. Azaz az úzok e logika alapján sem a Volgától keletre lakó oguzokkal azonosíthatók, hanem a Maszúdi által említett yagni néppel. Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy az alánok ne volnának rokonai a jászoknak-úzoknak, hiszen mind a besenyők, mind az alánok a kazárok testvérnépei. Biruni pedig nyíltan írja, hogy akik a besenyőkkel az őshazájukban együtt éltek azok ,,asok vagy alánok". A közlésből egyébként is teljesen nyilvánvaló, hogy az Alániától független yagni nép mint a besenyők testvérnépe csakis az úzokat jelentheti, de jász név alatt! A bagni alakról: ez besenyőkre enged következtetni, de egy következő népnév is besenyőket jelent, tehát ez ki van zárva. Mint már mondottuk, Maszúdi egy másik helyén e nép neve egyértelműen Yagni, azaz a bagni alak amúgy sem érdemel meg túl sok töprengést. Tehát szinte biztos, hogy itt az úzokról s egyúttal jászokról is van szó. A baggird vagy basgirt elnevezést az arabok kizárólag Árpád magyarjaira és a baskírokra alkalmazták; ez utóbbiak nem Kazáriától nyugatra laknak, tehát ki vannak zárva. A baggirdok teljes bizonyossággal Árpád magyarjai. A baganak nép teljes bizonyossággal besenyő. A (u)nukarda vagy bukarda népet a hivatalos történészek egyszerűen lombardnak minősítik. A lombardokat azonban senki soha nem nevezte töröknek, továbbá a biztosan beazonosítható magyarokkal és besenyőkkel sem volt közös származástudatuk. A lombardok felől egyébként sem volna információértékű, hogy támadó hadjárataik egészen Rómáig érnek. Lombardokról tehát szó nincs. A nukarda név onogurra enged következtetni, a bukarda alak pedig a bolgárokra. Ez utóbbi verzió nem jöhet szóba, mert mint említettük, Maszúdi ezeket már szlávoknak tartja. Tekintettel a választási lehetőségekre, ez a nép biztosan vagy avar vagy székely (onogur név alatt). Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a felsorolt négy nép között a magyarok, besenyők és avarok biztosan ott vannak (nem hinnénk, hogy Maszúdi a magyarokat, avarokat és székelyeket három különböző királyságnak tekintette volna). A negyedik nép nagy valószínűséggel az úz (jász), s ennek valószínűségét csak növeli, hogy ebben a térségben és időben a bizánci kútfők alapján a mondottakon kívül más "török" nép nem jöhet szóba. Ha viszont meggondoljuk, hogy e négy nép a besenyők összes legközelebbi rokonát lefedi Maszúdi szerint, akkor ez a nagy valószínűség teljes bizonyossággá érik. Lehetetlen ugyanis, hogy a besenyők legközvetlenebb rokonai közt az úzok ne szerepeljenek. Tehát e négy nép vitathatatlanul: úz (jász), magyar, besenyő, onogur(késő avar). Namost ezek a kútfő szerint egy őstől eredeztetik magukat, aminek azért nagy a jelentősége, mert töröknek ugyan többféle népet is neveznek az arabok, de ha ezen belül kiemelik a közös származást, akkor mégiscsak nagyon valószínű, hogy igazi testvérnépekről van szó. (Tehát a magyarok és besenyők eleve testvérek!) Ami még érdekesebb: a szóban forgó négy testvérnép közül legalább három szerepel József király és Joszef Ben-Gorion listáin is (Pacinak, Ungari, Avôr)! Uginról nem is szólva, mint ahogy arról sem, hogy Maszúdi e népeket a kazárokkal és alánokkal együtt említi, akik szintén szerepelnek e listákon. Tehát a Maszúdi által említett négy "török" nép minden jel szerint majdnem teljesen azonos a "turkok" Mirkhond által említett négy ágával (Mirkhondnál avar, kazár, úz besenyő, Maszúdinál pedig a fentiek szerint úz, magyar, besenyő, avar). De mindezzel még nincs vége Maszúdi közléseinek e négy népről. A figyelmeztetés és visszapillantás könyve c. művében (Megemlékezés a rúm királyairól a hidzsrától egészen 345-ig) a következőket írja: „A burġar s a nomád törökök al-Walandarīya nevű fajtái, akiknek neve a rómaiak a Kelettel szomszédos legszélső végének Walandar néven ismert városával függ össze – ide tartoznak: Bağanāk, Yağnī, Bağġird, Nūkabarda. Ennek az öt themának legnagyobb része fölött háromszázhúsz(Kr. u. 932) után elhatalmasodtak, és ott ütve fel sátraikat a Konstantinápoly felől Róma felé vezető utat elállták – ez (az út) mintegy negyven napi út távolságot tesz ki –, s az ottani megművelt területek legnagyobb részét elpusztították. Portyázásaik egészen Konstantinápolyig értek, úgy hogy jelenleg Konstantinápoly és Róma között az összeköttetés a tengeri utat kivéve megszakadt. A kettő között, a Konstantinápoly közelében elterülő megművelt vidék sok napi járásra terjedt ki. „Az ismeretek fajtáinak s az elmúlt idők eseményeinek könyvé”-ben említettük, mi volt az oka annak, hogy a törökök e négy fajtája Keletről elköltözött, miféle háborúk és portyázások voltak közöttük, valamint a Ġuzzīya, a Harluhīya, a Kīmākīya között a Ğurğān-tó (Aral-tó) mentén”. Ezzel kapcsolatban két dolgot jegyzünk meg. Először is: Maszúdi nemcsakhogy állítja e négy nép (yagni, baggird, baganak, unukarda) testvér voltát, de történeti adatokat is ismer e népeknek (tehát pl. a magyaroknak és besenyőknek) a IX. századnál sokkal korábbi együttéléséről. Ez azt jelenti, hogy Maszúdinak már csak e közlése alapján sem kerülhet szóba olyan verzió, amelyben a besenyők a Káspi-Aral vidéknél keletebbről származnának. Másodszor: Maszúdi információja alapján e négy nép korábban valahol másutt lakott együtt, mint a IX-X. századokban; s eme lakhelyükről bizonyos másféle török népekkel (oguz, karluk és kimak) való háború miatt költöztek el. Mivel ez utóbbiak vitathatatlanul altáji türk népek, valamint az Aral-tó vidékétől egészen Közép-Európáig terjedő nagy népmozgást idéztek elő, nem nehéz beazonosítani, hogy itt az avarok nyugatra vonulását is előidéző türk-heftalita háborúról lehet szó a VI. század második felében, de még valószínűbb a VIII.század derekán a második türk birodalom bukását és az ujgur kaganátus megszilárdulását követő oguz invázió korszaka.
Cambridge-i Névtelen(Schechter levél)
Maszúdi négy török nemzetének többsége feltűnik egy másik forrásban is. A Cambridge-i geniza töredékről van szó, az ismeretlen kazár zsidó és Chaszdaj ibn Saprut levelezésének egyik változatáról. Bár a levelezés jelenleg ismert dokumentumai a XI. században bizánci területen készült hamisítványon alapulnak, forrásértékük mutatja, hogy már 1100 körül utalás történik rájuk. A Cambridge-i töredéket Mandel M. és Gyóni M. — az orosz vonatkozású eseményeket leszámítva — a forráscsoport leghitelesebb emlékének tartja. Megbízhatóságát Telegdi Zs. is hangsúlyozza. H. Grégoire és Czeglédy K. ugyancsak az oroszokat tárgyaló részek alapján kétségbe vonják a felhasználhatóságát. A Cambridge-i Névtelent S. Schechter adta ki. A bennünket érdeklő sorok a következők: ,, király ...feltámadtak mind a népek ellen, és fellázították Makedón királya, és háborúba jöttek (...) Asia királya és T(urkia) és Pajinil és Makedón. Csak Alán királya volt segítségére egy részük őrizte a zsidók Tórájához (való hitet). Ezek a királyok harcoltak Kazár ellen (,) Alán királya pedig az ö országuk ellen ment (...) Es (olyan vereséget mért rájuk) amire nincs gyógyír. És adta őket Isten Benjámin a király elé. Áron király idejében is harcolt Alán királya a kazárok ellen, mert felbujtotta őt Javán királya. Áron pedig Turkia királyát bérelte fel ellene, mert volt És elesett Alánnak királya Áron színe előtt és elfogta öt élve " A szövegben előforduló népnevek közül Kazária azonosítása kétségtelen(Kázárijá'), hasonlóképpen Bizáncot jelenti a Makedón és Javán királya elnevezés. A kazár uralkodó nevének irata csak egy írásjellel tér el a bibliai Benjáminétól, ugyanez áll Áron nevére is, Az alán népnév is világosan olvasható (,Álán'). Aszia királya az asz-okkal, lovasnomád jászokkal/úzokkal azonos. Az 51. sorban töredékes T(urkia) ... az 56. sorban tisztán látszik. Ezekben a turkokban V. Mosin és M. I. Artamonov a torkokat ( = uzokat) látja, akik a leírt eseményeknél később jelentek meg a Volgánál. Tekintve hogy valamennyi IX—XII. századi bizánci befolyást tükröző forrás a magyarokat nevezi turk, türk néven, a szóban forgó eseménynél is vitathatatlanul a magyarok jelenlétével kell számolnunk.(Ez egyúttal az események terminus ante quem-jét is megadja: 895). A piinil (pajnil') népnév értelmezése sem okoz nehézséget. Czeglédy K. tájékoztatott, hogy e forma kissé romlott, s az íráskép csekély megváltoztatásával kapjuk a p. s. п. у. к olvasatot, ami gyakorlatilag az egyetlen lehetséges javítás, s ez a besenyők héber elnevezését adja. Ugyanerre az eredményre jutott a kérdéses népnév meghatározásában Mosin, Artamonov és Kokovcov is. A szereplők közül a kazár és a bizánci uralkodó személye rögzíthető. Benjámin a IX. sz. második felében volt hatalmon, a császár pedig III. Mihály (842—867) volt. Forrásunk világosan rámutat a felkelés okára, amikor megmondja, hogy az alán király azért nyújtott segítséget a lázadókkal szemben, mert egy részük ragaszkodott a Tórához. Az asz-alánok, a türk-magyarok és a piinil-besenyők tehát a részben zsidó vallású kazár uralkodó osztály ellen fogtak össze (bizánci támogatásra?). A kazár vezetők zsidó hitre való áttérését tárgyalók figyelmét elkerülte Gyóni M. dolgozata. Elemzésében arra az eredményre jutott, hogy a zsidó hagyomány, a keleti források és a nyugati kútfők közti ellentmondás két vallási változást tükröz: Bulan kazár fejedelem 800-ban a karaita-zsidó hitet vette fel, míg Obadja és udvara 863-ban a talmudista zsidóságra tért át. Obadját a források kemény, erőszakos apostolként ábrázolják, aki vérrel-vassal akarta terjeszteni az új hitet. A Kaganátus vallási türelemhez szokott népei között ez nyilván elégedetlenséget váltott ki. A felkelőket „divida et impera" elvvel támogató III. Mihály 867 szeptemberében halt meg. A normannoknak 861—862-ben Bizánc ellen intézett támadása után, a 839-es kapcsolat keresés szellemét felújítva, ismét jó viszony alakult ki Kijev és Bizánc közt. Az egyik veszedelmes ellenféllel kibékülve a másiknál jelentkező belső ellenzéket támogatni — ez jól illett a nagy politikai koncepciójú III. Mihály terveibe. Tehát forrásunk szerint a leírt belháború az uralkodók személyének szerencsés azonosítása esetén 863—7 között, de mindenképpen a IX. sz. második harmadában zajlott le. Egyéb feljegyzések is szólnak arról, hogy ebben az időben a kazárok belpolitikai nehézségekkel küzdöttek. Al-Baladhuri azt írta, hogy 240-ben (854—5) Örményország kormányzója újjáépíttetett egy elhagyott várost, ahol 300 családot telepített le. Ezeknek a jövevényeknek az „iszlámhoz való vonzódásuk miatt" kellett elhagyniok Kazáriát. Czeglédy K. előkészületben levő munkájában ezt az eseményt hozza kapcsolatba a kavar lázadással. Más szempontból, de hasonló gondolatot vet fel Boga I. is. A másik adat Dimasqi-tól származik. Arról tudósít, hogy 254-ben (867-8) palotaforradalom tört ki a kazároknál. Egy ismeretlen nevű török törzs támadta meg az országot. A korezmi katonaság szerzőnk szerint csak azzal a feltétellel volt hajlandó felvenni a harcot, hogy a kazárok térjenek át az iszlámra. Amikor ez megtörtént, visszaverték a támadókat. A mohamedán hit felvételével kapcsolatos rész természetesen elfogadhatatlan. Az eseményt J. Marquart különösebb indoklás nélkül 354-re (967) keltezte. Ha azonban Dimasqi valóban erről az évről szólt volna, nem feledkezhetett volna meg Szvjatoszláv sorsdöntő kimenetelű hadjáratáról, sem, s valószínűtlen, hogy a ruszokat összekeverte volna valamilyen „türk" törzzsel. Így az asz-alánok, a türk-magyarok, egy ismeretlen nevű nép(‘BM) és a pajinil-besenyők közös lázadása egy már korábban megindult folyamatba tartozik bele, s — a kazár győzelmet látva — annak végső mozzanata volt. Nézetem szerint a Cambridge-i Névtelen közölt sorai a kavar felkelésről szólnak, a bizánci császár szövegénél (DAI) részletesebben. A történészek egy része erre az időszakra (860 körül) helyezi a kavar csatlakozás idejét. A genizatöredék további mondatait a magyar őstörténet ismert eseményei erősítik meg. A Benjámint követő uralkodó (Áron) feledve a pártütést, az alán király szembeszegülésekor a türk-magyarok vezérét hívja segítségül. Arra a népre támaszkodik, melynek hadereje számottevő kellett legyen, s mellyel a kapcsolatok szövetséges jellegűek voltak. Jól illik ide a Levédi és a kazár kagán viszonyát jellemző helyzet, amikor az utóbbi magához kérette a magyar vezért. Összhangban áll ez az időrendi szempontokkal is: Konstantinosz szerint Levédi látogatására néhány évre törtek rá a besenyők a türkökre. A magyar fejedelem bízvást utazhatott 870—80 körül kazáriába, s így fia, Kurszán, meglett férfiként lett a honfoglalás idejére népe egyik vezére. A Cambridge-i Névtelen azon adata, hogy besenyők és magyarok szövetségesként harcoltak, két, korábbi gondolatot erősít meg. Egyrészt tehát van alapunk feltételezni, hogy a besenyők egy része már 889 előtt is beköltözött Európába. Másrészt alátámasztja a történészek megfigyelését: nem véletlen, hogy a kavarok a sikertelen felkelés után éppen a magyarokhoz csatlakoztak, ez ui. gyanítani engedi, hogy utóbbiak is szerepet játszottak a kazárellenes mozgalmakban. Besenyők jelenlétének feltételezése a hazai irodalomban nem előzmény nélküli. Elsőnek Györffy Gy. vetette fel a Hudud al-'Alam türk- és kazár-besenyő felosztása kapcsán. Fehér Gézában éppen a lovastemetkezések kapcsán merült fel e lehetőség. Cikke írásakor még nem állhatott rendelkezésére Pletnyeva összefoglalása, ezért a kitömött lóbőrös temetkezés részletesebb etnikai elemzésébe nem bocsátkozhatott. Egy temető sajátos halottas szokásai alapján Éry K. is gondolt besenyő elemekre. A honfoglaló magyar és besenyő régészeti hagyaték, temetési módok között László Gy. és Csallány D. vont párhuzamot
Forrás: Katona-Kiss Attila Oguz – besenyő háborúk a VIII–IX. században
Kánnai Zoltán Besenyők és úzok
Bálint Csanád A honfoglaláskori lovastemetkezések
Maszúdi négy török nemzetének többsége feltűnik egy másik forrásban is. A Cambridge-i geniza töredékről van szó, az ismeretlen kazár zsidó és Chaszdaj ibn Saprut levelezésének egyik változatáról. Bár a levelezés jelenleg ismert dokumentumai a XI. században bizánci területen készült hamisítványon alapulnak, forrásértékük mutatja, hogy már 1100 körül utalás történik rájuk. A Cambridge-i töredéket Mandel M. és Gyóni M. — az orosz vonatkozású eseményeket leszámítva — a forráscsoport leghitelesebb emlékének tartja. Megbízhatóságát Telegdi Zs. is hangsúlyozza. H. Grégoire és Czeglédy K. ugyancsak az oroszokat tárgyaló részek alapján kétségbe vonják a felhasználhatóságát. A Cambridge-i Névtelent S. Schechter adta ki. A bennünket érdeklő sorok a következők: ,, király ...feltámadtak mind a népek ellen, és fellázították Makedón királya, és háborúba jöttek (...) Asia királya és T(urkia) és Pajinil és Makedón. Csak Alán királya volt segítségére egy részük őrizte a zsidók Tórájához (való hitet). Ezek a királyok harcoltak Kazár ellen (,) Alán királya pedig az ö országuk ellen ment (...) Es (olyan vereséget mért rájuk) amire nincs gyógyír. És adta őket Isten Benjámin a király elé. Áron király idejében is harcolt Alán királya a kazárok ellen, mert felbujtotta őt Javán királya. Áron pedig Turkia királyát bérelte fel ellene, mert volt És elesett Alánnak királya Áron színe előtt és elfogta öt élve " A szövegben előforduló népnevek közül Kazária azonosítása kétségtelen(Kázárijá'), hasonlóképpen Bizáncot jelenti a Makedón és Javán királya elnevezés. A kazár uralkodó nevének irata csak egy írásjellel tér el a bibliai Benjáminétól, ugyanez áll Áron nevére is, Az alán népnév is világosan olvasható (,Álán'). Aszia királya az asz-okkal, lovasnomád jászokkal/úzokkal azonos. Az 51. sorban töredékes T(urkia) ... az 56. sorban tisztán látszik. Ezekben a turkokban V. Mosin és M. I. Artamonov a torkokat ( = uzokat) látja, akik a leírt eseményeknél később jelentek meg a Volgánál. Tekintve hogy valamennyi IX—XII. századi bizánci befolyást tükröző forrás a magyarokat nevezi turk, türk néven, a szóban forgó eseménynél is vitathatatlanul a magyarok jelenlétével kell számolnunk.(Ez egyúttal az események terminus ante quem-jét is megadja: 895). A piinil (pajnil') népnév értelmezése sem okoz nehézséget. Czeglédy K. tájékoztatott, hogy e forma kissé romlott, s az íráskép csekély megváltoztatásával kapjuk a p. s. п. у. к olvasatot, ami gyakorlatilag az egyetlen lehetséges javítás, s ez a besenyők héber elnevezését adja. Ugyanerre az eredményre jutott a kérdéses népnév meghatározásában Mosin, Artamonov és Kokovcov is. A szereplők közül a kazár és a bizánci uralkodó személye rögzíthető. Benjámin a IX. sz. második felében volt hatalmon, a császár pedig III. Mihály (842—867) volt. Forrásunk világosan rámutat a felkelés okára, amikor megmondja, hogy az alán király azért nyújtott segítséget a lázadókkal szemben, mert egy részük ragaszkodott a Tórához. Az asz-alánok, a türk-magyarok és a piinil-besenyők tehát a részben zsidó vallású kazár uralkodó osztály ellen fogtak össze (bizánci támogatásra?). A kazár vezetők zsidó hitre való áttérését tárgyalók figyelmét elkerülte Gyóni M. dolgozata. Elemzésében arra az eredményre jutott, hogy a zsidó hagyomány, a keleti források és a nyugati kútfők közti ellentmondás két vallási változást tükröz: Bulan kazár fejedelem 800-ban a karaita-zsidó hitet vette fel, míg Obadja és udvara 863-ban a talmudista zsidóságra tért át. Obadját a források kemény, erőszakos apostolként ábrázolják, aki vérrel-vassal akarta terjeszteni az új hitet. A Kaganátus vallási türelemhez szokott népei között ez nyilván elégedetlenséget váltott ki. A felkelőket „divida et impera" elvvel támogató III. Mihály 867 szeptemberében halt meg. A normannoknak 861—862-ben Bizánc ellen intézett támadása után, a 839-es kapcsolat keresés szellemét felújítva, ismét jó viszony alakult ki Kijev és Bizánc közt. Az egyik veszedelmes ellenféllel kibékülve a másiknál jelentkező belső ellenzéket támogatni — ez jól illett a nagy politikai koncepciójú III. Mihály terveibe. Tehát forrásunk szerint a leírt belháború az uralkodók személyének szerencsés azonosítása esetén 863—7 között, de mindenképpen a IX. sz. második harmadában zajlott le. Egyéb feljegyzések is szólnak arról, hogy ebben az időben a kazárok belpolitikai nehézségekkel küzdöttek. Al-Baladhuri azt írta, hogy 240-ben (854—5) Örményország kormányzója újjáépíttetett egy elhagyott várost, ahol 300 családot telepített le. Ezeknek a jövevényeknek az „iszlámhoz való vonzódásuk miatt" kellett elhagyniok Kazáriát. Czeglédy K. előkészületben levő munkájában ezt az eseményt hozza kapcsolatba a kavar lázadással. Más szempontból, de hasonló gondolatot vet fel Boga I. is. A másik adat Dimasqi-tól származik. Arról tudósít, hogy 254-ben (867-8) palotaforradalom tört ki a kazároknál. Egy ismeretlen nevű török törzs támadta meg az országot. A korezmi katonaság szerzőnk szerint csak azzal a feltétellel volt hajlandó felvenni a harcot, hogy a kazárok térjenek át az iszlámra. Amikor ez megtörtént, visszaverték a támadókat. A mohamedán hit felvételével kapcsolatos rész természetesen elfogadhatatlan. Az eseményt J. Marquart különösebb indoklás nélkül 354-re (967) keltezte. Ha azonban Dimasqi valóban erről az évről szólt volna, nem feledkezhetett volna meg Szvjatoszláv sorsdöntő kimenetelű hadjáratáról, sem, s valószínűtlen, hogy a ruszokat összekeverte volna valamilyen „türk" törzzsel. Így az asz-alánok, a türk-magyarok, egy ismeretlen nevű nép(‘BM) és a pajinil-besenyők közös lázadása egy már korábban megindult folyamatba tartozik bele, s — a kazár győzelmet látva — annak végső mozzanata volt. Nézetem szerint a Cambridge-i Névtelen közölt sorai a kavar felkelésről szólnak, a bizánci császár szövegénél (DAI) részletesebben. A történészek egy része erre az időszakra (860 körül) helyezi a kavar csatlakozás idejét. A genizatöredék további mondatait a magyar őstörténet ismert eseményei erősítik meg. A Benjámint követő uralkodó (Áron) feledve a pártütést, az alán király szembeszegülésekor a türk-magyarok vezérét hívja segítségül. Arra a népre támaszkodik, melynek hadereje számottevő kellett legyen, s mellyel a kapcsolatok szövetséges jellegűek voltak. Jól illik ide a Levédi és a kazár kagán viszonyát jellemző helyzet, amikor az utóbbi magához kérette a magyar vezért. Összhangban áll ez az időrendi szempontokkal is: Konstantinosz szerint Levédi látogatására néhány évre törtek rá a besenyők a türkökre. A magyar fejedelem bízvást utazhatott 870—80 körül kazáriába, s így fia, Kurszán, meglett férfiként lett a honfoglalás idejére népe egyik vezére. A Cambridge-i Névtelen azon adata, hogy besenyők és magyarok szövetségesként harcoltak, két, korábbi gondolatot erősít meg. Egyrészt tehát van alapunk feltételezni, hogy a besenyők egy része már 889 előtt is beköltözött Európába. Másrészt alátámasztja a történészek megfigyelését: nem véletlen, hogy a kavarok a sikertelen felkelés után éppen a magyarokhoz csatlakoztak, ez ui. gyanítani engedi, hogy utóbbiak is szerepet játszottak a kazárellenes mozgalmakban. Besenyők jelenlétének feltételezése a hazai irodalomban nem előzmény nélküli. Elsőnek Györffy Gy. vetette fel a Hudud al-'Alam türk- és kazár-besenyő felosztása kapcsán. Fehér Gézában éppen a lovastemetkezések kapcsán merült fel e lehetőség. Cikke írásakor még nem állhatott rendelkezésére Pletnyeva összefoglalása, ezért a kitömött lóbőrös temetkezés részletesebb etnikai elemzésébe nem bocsátkozhatott. Egy temető sajátos halottas szokásai alapján Éry K. is gondolt besenyő elemekre. A honfoglaló magyar és besenyő régészeti hagyaték, temetési módok között László Gy. és Csallány D. vont párhuzamot
Forrás: Katona-Kiss Attila Oguz – besenyő háborúk a VIII–IX. században
Kánnai Zoltán Besenyők és úzok
Bálint Csanád A honfoglaláskori lovastemetkezések