Magyar őstörténet és a sztyeppei civilizáció

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

jani22

Well-Known Member
2016. augusztus 31.
12 579
26 504
113
Ha nem vagy Erdős, akkor csak Pusztai lehetsz...

Még a szovjet időkből származik (lehet, hogy a Humor topikba már valaki betette):

  • Milyen nemzetiségű volt Ádám?
  • Orosz!
  • Miért?
  • Mert akinek kilóg a feneke a gatyájából, almát lop, és azt hiszi, hogy a Paradicsomban van, az csak egy ruszki lehet...

Olyan vagy, mint az asszony otthon... Nem tud követni. (Bár ez lehet az én hibám.) :D
Ha nem erdős területen élsz, akkor lehet, hogy a pusztán. Bocsika... :rolleyes:

Ki tudja? Egyszer láttam egy dokumentumfilmet (az akkor londoni polgármester) Boris Johnsonról, akinek a felmenőit kutatták. Kiderült, hogy a (déd)nagyapja török újságíróként Kemal Atatürk híve, az ifjú török mozgalom egyik alakja volt, míg a másik ágon az angol királynő (nagyon-nagyon) távoli rokonya...
Lehet, hogy te is rokonya vagy egy királynőnek....;)
Ha a "Ha nem vagy Erdős, akkor csak Pusztai lehetsz..." után tettél volna 1 :) -et, akkor nyomkövető nélkül is lehet, hogy megértettem volna. Bár ki tudja. :D
Sajnálom az asszonypajtidat, de lehet, hogy már beletörődött. :) :)

Azt azért elárulom, hogy Anyukám a hegyes területeket (erdős) szerette, Apukám meg a sík (pusztai) területeket szerette, én meg ugye kombináció vagyok. :)

A "bocsokos" sem kizárt. Állítólag az egyik ősöm Buda visszafoglalásánál jeleskedett, tehát jobb félni tőlem. :D
 

Kim Philby

Well-Known Member
2020. december 16.
11 968
35 167
113
Ha a "Ha nem vagy Erdős, akkor csak Pusztai lehetsz..." után tettél volna 1 :) -et, akkor nyomkövető nélkül is lehet, hogy megértettem volna. Bár ki tudja. :D
Sajnálom az asszonypajtidat, de lehet, hogy már beletörődött. :) :)

Azt azért elárulom, hogy Anyukám a hegyes területeket (erdős) szerette, Apukám meg a sík (pusztai) területeket szerette, én meg ugye kombináció vagyok. :)
Ligetes sztyeppei! :hadonaszos:
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0

jani22

Well-Known Member
2016. augusztus 31.
12 579
26 504
113
Olyan vagy, mint az asszony otthon... Nem tud követni. (Bár ez lehet az én hibám.) :D
Ha nem erdős területen élsz, akkor lehet, hogy a pusztán. Bocsika... :rolleyes:

Ki tudja? Egyszer láttam egy dokumentumfilmet (az akkor londoni polgármester) Boris Johnsonról, akinek a felmenőit kutatták. Kiderült, hogy a (déd)nagyapja török újságíróként Kemal Atatürk híve, az ifjú török mozgalom egyik alakja volt, míg a másik ágon az angol királynő (nagyon-nagyon) távoli rokonya...
Lehet, hogy te is rokonya vagy egy királynőnek....;)
Ja még annyit, hogy királynéni féle úri népekhez semmi közöm, tiltakoznék is, de hevesen. :D
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
22 154
36 294
113
ez a kultúra és ki mit tud nagyon bonyolúlt. azt tudjuk ami fennmaradt. attól akinek az írása fennmaradt.
Vegyük pl az eszkimókat évezredekkel megelőzték építkezés terén a világot. a kupolát már akkor alkalmazták amikor a világ többi részén a boltívet sem ismerték...
 

Törppapa

Well-Known Member
2022. január 29.
914
1 895
93
- A minap böngészés közben elvetődtem az MTA honlapjára. : - Ide -
Meglepődve olvasom hogy már 2015-ben új térképek szerkesztését nyert az MTA.
Ami ugye az új őstörténelemhez kellet hogy passzoljon. Így érdeklődve kezdtem böngészni az oldalt hátha találok valamit amiről itt is beszélgetünk.
- Találtam is anyagot :
MFCv09r.png


- Mint látható az őshaza átkerült az ural keleti oldalára. A keleti oldalról pedig a D-i Ural s Közép Ural közti lankás dombvidéken jöttünk át a nyugati oldalra. Azaz az ural átjárón, s mindjárt rá is telepedtünk a bolgárok telephelyére. Mikor ott száguldoztak a Besenyők is. Kinek mi a véleménye?
- Tovább nézelődtem, további infóért. : Ezt az oldalt találtam
- Majd a : Térképek re kattintva találtam jó pár érdekes térképet.
Jó olvasgatást kívánok!
 

Kim Philby

Well-Known Member
2020. december 16.
11 968
35 167
113
- A minap böngészés közben elvetődtem az MTA honlapjára. : - Ide -
Meglepődve olvasom hogy már 2015-ben új térképek szerkesztését nyert az MTA.
Ami ugye az új őstörténelemhez kellet hogy passzoljon. Így érdeklődve kezdtem böngészni az oldalt hátha találok valamit amiről itt is beszélgetünk.
- Találtam is anyagot :
MFCv09r.png


- Mint látható az őshaza átkerült az ural keleti oldalára. A keleti oldalról pedig a D-i Ural s Közép Ural közti lankás dombvidéken jöttünk át a nyugati oldalra. Azaz az ural átjárón, s mindjárt rá is telepedtünk a bolgárok telephelyére. Mikor ott száguldoztak a Besenyők is. Kinek mi a véleménye?
- Tovább nézelődtem, további infóért. : Ezt az oldalt találtam
- Majd a : Térképek re kattintva találtam jó pár érdekes térképet.
Jó olvasgatást kívánok!
A térképeket nézegettem csak, nem sok újat mutatnak...
 
  • Tetszik
Reactions: rappali_

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 461
84 504
113
- A minap böngészés közben elvetődtem az MTA honlapjára. : - Ide -
Meglepődve olvasom hogy már 2015-ben új térképek szerkesztését nyert az MTA.
Ami ugye az új őstörténelemhez kellet hogy passzoljon. Így érdeklődve kezdtem böngészni az oldalt hátha találok valamit amiről itt is beszélgetünk.
- Találtam is anyagot :
MFCv09r.png


- Mint látható az őshaza átkerült az ural keleti oldalára. A keleti oldalról pedig a D-i Ural s Közép Ural közti lankás dombvidéken jöttünk át a nyugati oldalra. Azaz az ural átjárón, s mindjárt rá is telepedtünk a bolgárok telephelyére. Mikor ott száguldoztak a Besenyők is. Kinek mi a véleménye?
- Tovább nézelődtem, további infóért. : Ezt az oldalt találtam
- Majd a : Térképek re kattintva találtam jó pár érdekes térképet.
Jó olvasgatást kívánok!
Én ezt tanultam az általános iskolában és az a 90-es évek vége, 2000-es évek legeleje.
 

Kim Philby

Well-Known Member
2020. december 16.
11 968
35 167
113
A besenyők szóltak, hogy az etelközben hagytuk a kumiszt, de már hozzák utánunk.
Ez azért elég ok a menekülésre nem?
Ráadásul meg is köszöntük nekik, és adtunk nekik cserébe komoly földterületet, menedéket.

Még egy kis adalék...
 

papajoe

Well-Known Member
2016. február 21.
17 223
57 613
113
Ilyenkor , mindig Gróf Apponyi Albert szavai jutnak az eszembe!! Tudott valamit az öreg!



Ez már veszett.fejsze nyele,vajk óta csak zakó,zakó után, megbillentették azt a faszt,a mégfaszabb apja elküldte jehovához,onnantól vert helyzetben vagyunk, kihúzták alólunk,vagyis odaadta a pöcs a szakralitásunk,a mágiánkat,az ősi tudásunkat,Isteneinket,egy piti alkuért,hogy hatalomban maradhasson a családja.
Kisebb részsikerek voltak,Mátyás volt az utolsó,igazi Királyunk,aki még bírta az ősök tudását,utána helló leó,felszámolnak minket,minta a faszt,mi meg taktikusan bejárunk a felszámoló templomaiba ,a felszámolóhoz imádkozni,meg is lesz a hozadéka,illetve már meg is van,amíg vajk előtt mi voltunk a folyó,mostanra csak hánykolódunk a folyón,mint egy tollpihe.
Úgyhogy elmehet valahová az utóbbi 1100 év okos ,grófja,meg az összes vezetönk cirka 95%-a a csába, szépen, csendesen.
 

papajoe

Well-Known Member
2016. február 21.
17 223
57 613
113
Kissé eltúlzod a kiválasztottak jelentőségét, szerintem, ha olvassák, elismerően hümmögnek. Még hogy ők lettek volna a dórok, vikingek, rómaiak stb. :rolleyes:


Na de ezt félretéve, ez az egész elképzelés, bár ismerős, hogy az emberiség történelme egy örökös küzdelem a gonosz zsidók és a jó sumer-szkíta-hun-magyarok között :rolleyes: nekem nem adja ki. Egyrészt táplálja a magyar grandiozitás-hitet, másrészt a zsidót is, akaratlanul.





Pedig de.
Ezért vagyunk itt,hogy megtapasztaljuk azt,ami otthon nincs.
Cirka 26 000 évente indul 1 új teremtési project, összedobják Ádámot,majd Évát,lejön a kész porhüvelyekbe az első pár versenyző,és indulhat a játék.
Sokasodunk,és szaporodunk,betöltjük igazságos nemzedékekkel a földet,majd amikor a hangulat a tetőfokára hág,feltölti a főni a vírust a vinyóra,és szabad felébredni a játékból,hazavágyni,majd hazatalálni.
Most vagyunk egy ilyen ciklus legvégén,most van ideje az ébredésnek,hazavágyásnak,és hazatalálásnak.
Az utóbbi 3 ciklust ugyanaz a srác vezényelte le,a mostanit kicsit elbaszta,ezért a virus kicsit túltolhatta,de mivel ő is része az egységnek,ő is tökéletes kontrol alatt van.
No para,minnyá' vége, mehetünk haza.
 

tong djagbu

Well-Known Member
2019. november 9.
2 941
19 451
113
Ráadásul meg is köszöntük nekik, és adtunk nekik cserébe komoly földterületet, menedéket.

Még egy kis adalék...
A magyarok és a besenyők közös ősre vezették vissza a származásukat

Maszúdi négy türk nemzete
Al Maszúdi arab polihisztor Aranymezők és drágakőbányák c. művének 17.fejezetében a következőket írja: "A kazárok s az alánok szomszédságában, köztük s a Nyugat között elterülő vidékeken négy török nemzet él, akik leszármazásukat egyetlen őstől eredeztetik. Ezek részben nomádok, részben földművelők; nagy a tekintélyük és bátorságuk; e nemzetek mindegyikének külön királya van. Mindegyikük országának kiterjedése több napi járóföldet tesz ki; egy részüknek az országai a Fekete-tenger mentén terülnek el, támadó hadjárataik egészen Rómáig, sőt a Spanyolországgal szomszédos területekig érnek, diadalmaskodva az ott élő nemzetek fölött. Ezek s a kazárok királya között egyesség van, hasonlóan az alánok fejedelmével. Szállásaik a kazárok vidékeihez csatlakoznak. Közülük az első nemzetség neve y.g.ni ( vagy yagni ill. bagni). Ezzel egy másik szomszédos, amelyet úgy hívnak: baggird ( vagy basgirt), ennek közelében más nép lakik, melynek neve baganak- ez e népek közül a legvitézebb- végül ez utóbbi szomszédságában megint másik nemzet lakik, melyet úgy neveznek: unukarda ( vagy bukarda). Királyaik nomádok." Maszúdi ezen művében 912-940. közötti állapotot rögzít. Az arabok által töröknek nevezett kategóriába a szóbanforgó jól behatárolt térségben csak a besenyők, úzok, avarok, magyarok és székelyek jöhetnek szóba (nem tudni, hogy az arabok a X. századi Magyarországot egy avagy két országnak tekintették). A bolgárok itt azért nem jöhetnek szóba, mert éppen Maszúdi "A figyelmeztetés és visszapillantás könyve" c. munkájában szintén a burgar népet már a szlávok egy fajtájának nevezi. Legelőször kíséreljük meg a nevezett népek beazonosítását. Az y.g.ni (vagy yagni ill. bagni) nép: az első alakról eszünkbe juthat a Victoris Tonnennensis episcopi chronica (447-567), amely 515-re keltezve beszámol egy Kis-Ázsiába törő ugni nevű népről. Ez annál is érdekesebb, mert a kazárok testvérnépeinek listáin szerepel egy ugin nevű nép, méghozzá a besenyőkkel együtt! Az ugin-ugni-y.g.ni alakokból így elsősorban az úz népre lehet következtetni, a yagniból jászokra is. De mielőtt továbbmennénk, megjegyezzük, hogy Maszúdi egy másik közlésében a szóbanforgó nép neve egyértelműen és kizárólag Yagni, tehát mindenképpen ezt az alakot kell leginkább valószínűsítenünk. Tekintettel a most elhangzottakon kívül a Kang'kü-vidéki asi-pasiani névpárosnak az úz-besenyő párossal való párhuzamára. Ez esetben az y.g.ni-yasni variánsok az úz -jász névváltozatokat követik. Bíborbanszületett Konstantinosz A birodalom kormányzása c. művében szereplő Oυζoι névnek egyébként egyáltalán nem biztos, hogy úz a helyes olvasata, egészen könnyen elképzelhető, hogy magának a jász névnek valamely archaikus alakja került a görög hangrendszer hiányos volta miatt Oυζoι alakban feljegyzésre. Tehát semmiféle logika nem mond ellent az úz-jász kontinuitásnak, a kútfők viszont nagymértékben támogatják is azt. Azaz az úzok e logika alapján sem a Volgától keletre lakó oguzokkal azonosíthatók, hanem a Maszúdi által említett yagni néppel. Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy az alánok ne volnának rokonai a jászoknak-úzoknak, hiszen mind a besenyők, mind az alánok a kazárok testvérnépei. Biruni pedig nyíltan írja, hogy akik a besenyőkkel az őshazájukban együtt éltek azok ,,asok vagy alánok". A közlésből egyébként is teljesen nyilvánvaló, hogy az Alániától független yagni nép mint a besenyők testvérnépe csakis az úzokat jelentheti, de jász név alatt! A bagni alakról: ez besenyőkre enged következtetni, de egy következő népnév is besenyőket jelent, tehát ez ki van zárva. Mint már mondottuk, Maszúdi egy másik helyén e nép neve egyértelműen Yagni, azaz a bagni alak amúgy sem érdemel meg túl sok töprengést. Tehát szinte biztos, hogy itt az úzokról s egyúttal jászokról is van szó. A baggird vagy basgirt elnevezést az arabok kizárólag Árpád magyarjaira és a baskírokra alkalmazták; ez utóbbiak nem Kazáriától nyugatra laknak, tehát ki vannak zárva. A baggirdok teljes bizonyossággal Árpád magyarjai. A baganak nép teljes bizonyossággal besenyő. A (u)nukarda vagy bukarda népet a hivatalos történészek egyszerűen lombardnak minősítik. A lombardokat azonban senki soha nem nevezte töröknek, továbbá a biztosan beazonosítható magyarokkal és besenyőkkel sem volt közös származástudatuk. A lombardok felől egyébként sem volna információértékű, hogy támadó hadjárataik egészen Rómáig érnek. Lombardokról tehát szó nincs. A nukarda név onogurra enged következtetni, a bukarda alak pedig a bolgárokra. Ez utóbbi verzió nem jöhet szóba, mert mint említettük, Maszúdi ezeket már szlávoknak tartja. Tekintettel a választási lehetőségekre, ez a nép biztosan vagy avar vagy székely (onogur név alatt). Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a felsorolt négy nép között a magyarok, besenyők és avarok biztosan ott vannak (nem hinnénk, hogy Maszúdi a magyarokat, avarokat és székelyeket három különböző királyságnak tekintette volna). A negyedik nép nagy valószínűséggel az úz (jász), s ennek valószínűségét csak növeli, hogy ebben a térségben és időben a bizánci kútfők alapján a mondottakon kívül más "török" nép nem jöhet szóba. Ha viszont meggondoljuk, hogy e négy nép a besenyők összes legközelebbi rokonát lefedi Maszúdi szerint, akkor ez a nagy valószínűség teljes bizonyossággá érik. Lehetetlen ugyanis, hogy a besenyők legközvetlenebb rokonai közt az úzok ne szerepeljenek. Tehát e négy nép vitathatatlanul: úz (jász), magyar, besenyő, onogur(késő avar). Namost ezek a kútfő szerint egy őstől eredeztetik magukat, aminek azért nagy a jelentősége, mert töröknek ugyan többféle népet is neveznek az arabok, de ha ezen belül kiemelik a közös származást, akkor mégiscsak nagyon valószínű, hogy igazi testvérnépekről van szó. (Tehát a magyarok és besenyők eleve testvérek!) Ami még érdekesebb: a szóban forgó négy testvérnép közül legalább három szerepel József király és Joszef Ben-Gorion listáin is (Pacinak, Ungari, Avôr)! Uginról nem is szólva, mint ahogy arról sem, hogy Maszúdi e népeket a kazárokkal és alánokkal együtt említi, akik szintén szerepelnek e listákon. Tehát a Maszúdi által említett négy "török" nép minden jel szerint majdnem teljesen azonos a "turkok" Mirkhond által említett négy ágával (Mirkhondnál avar, kazár, úz besenyő, Maszúdinál pedig a fentiek szerint úz, magyar, besenyő, avar). De mindezzel még nincs vége Maszúdi közléseinek e négy népről. A figyelmeztetés és visszapillantás könyve c. művében (Megemlékezés a rúm királyairól a hidzsrától egészen 345-ig) a következőket írja: „A burġar s a nomád törökök al-Walandarīya nevű fajtái, akiknek neve a rómaiak a Kelettel szomszédos legszélső végének Walandar néven ismert városával függ össze – ide tartoznak: Bağanāk, Yağnī, Bağġird, Nūkabarda. Ennek az öt themának legnagyobb része fölött háromszázhúsz(Kr. u. 932) után elhatalmasodtak, és ott ütve fel sátraikat a Konstantinápoly felől Róma felé vezető utat elállták – ez (az út) mintegy negyven napi út távolságot tesz ki –, s az ottani megművelt területek legnagyobb részét elpusztították. Portyázásaik egészen Konstantinápolyig értek, úgy hogy jelenleg Konstantinápoly és Róma között az összeköttetés a tengeri utat kivéve megszakadt. A kettő között, a Konstantinápoly közelében elterülő megművelt vidék sok napi járásra terjedt ki. „Az ismeretek fajtáinak s az elmúlt idők eseményeinek könyvé”-ben említettük, mi volt az oka annak, hogy a törökök e négy fajtája Keletről elköltözött, miféle háborúk és portyázások voltak közöttük, valamint a Ġuzzīya, a Harluhīya, a Kīmākīya között a Ğurğān-tó (Aral-tó) mentén”. Ezzel kapcsolatban két dolgot jegyzünk meg. Először is: Maszúdi nemcsakhogy állítja e négy nép (yagni, baggird, baganak, unukarda) testvér voltát, de történeti adatokat is ismer e népeknek (tehát pl. a magyaroknak és besenyőknek) a IX. századnál sokkal korábbi együttéléséről. Ez azt jelenti, hogy Maszúdinak már csak e közlése alapján sem kerülhet szóba olyan verzió, amelyben a besenyők a Káspi-Aral vidéknél keletebbről származnának. Másodszor: Maszúdi információja alapján e négy nép korábban valahol másutt lakott együtt, mint a IX-X. századokban; s eme lakhelyükről bizonyos másféle török népekkel (oguz, karluk és kimak) való háború miatt költöztek el. Mivel ez utóbbiak vitathatatlanul altáji türk népek, valamint az Aral-tó vidékétől egészen Közép-Európáig terjedő nagy népmozgást idéztek elő, nem nehéz beazonosítani, hogy itt az avarok nyugatra vonulását is előidéző türk-heftalita háborúról lehet szó a VI. század második felében, de még valószínűbb a VIII.század derekán a második türk birodalom bukását és az ujgur kaganátus megszilárdulását követő oguz invázió korszaka.
besenyok.jpg
 

tong djagbu

Well-Known Member
2019. november 9.
2 941
19 451
113
Cambridge-i Névtelen(Schechter levél)

Maszúdi négy török nemzetének többsége feltűnik egy másik forrásban is. A Cambridge-i geniza töredékről van szó, az ismeretlen kazár zsidó és Chaszdaj ibn Saprut levelezésének egyik változatáról. Bár a levelezés jelenleg ismert dokumentumai a XI. században bizánci területen készült hamisítványon alapulnak, forrásértékük mutatja, hogy már 1100 körül utalás történik rájuk. A Cambridge-i töredéket Mandel M. és Gyóni M. — az orosz vonatkozású eseményeket leszámítva — a forráscsoport leghitelesebb emlékének tartja. Megbízhatóságát Telegdi Zs. is hangsúlyozza. H. Grégoire és Czeglédy K. ugyancsak az oroszokat tárgyaló részek alapján kétségbe vonják a felhasználhatóságát. A Cambridge-i Névtelent S. Schechter adta ki. A bennünket érdeklő sorok a következők: ,, király ...feltámadtak mind a népek ellen, és fellázították Makedón királya, és háborúba jöttek (...) Asia királya és T(urkia) és Pajinil és Makedón. Csak Alán királya volt segítségére egy részük őrizte a zsidók Tórájához (való hitet). Ezek a királyok harcoltak Kazár ellen (,) Alán királya pedig az ö országuk ellen ment (...) Es (olyan vereséget mért rájuk) amire nincs gyógyír. És adta őket Isten Benjámin a király elé. Áron király idejében is harcolt Alán királya a kazárok ellen, mert felbujtotta őt Javán királya. Áron pedig Turkia királyát bérelte fel ellene, mert volt És elesett Alánnak királya Áron színe előtt és elfogta öt élve " A szövegben előforduló népnevek közül Kazária azonosítása kétségtelen(Kázárijá'), hasonlóképpen Bizáncot jelenti a Makedón és Javán királya elnevezés. A kazár uralkodó nevének irata csak egy írásjellel tér el a bibliai Benjáminétól, ugyanez áll Áron nevére is, Az alán népnév is világosan olvasható (,Álán'). Aszia királya az asz-okkal, lovasnomád jászokkal/úzokkal azonos. Az 51. sorban töredékes T(urkia) ... az 56. sorban tisztán látszik. Ezekben a turkokban V. Mosin és M. I. Artamonov a torkokat ( = uzokat) látja, akik a leírt eseményeknél később jelentek meg a Volgánál. Tekintve hogy valamennyi IX—XII. századi bizánci befolyást tükröző forrás a magyarokat nevezi turk, türk néven, a szóban forgó eseménynél is vitathatatlanul a magyarok jelenlétével kell számolnunk.(Ez egyúttal az események terminus ante quem-jét is megadja: 895). A piinil (pajnil') népnév értelmezése sem okoz nehézséget. Czeglédy K. tájékoztatott, hogy e forma kissé romlott, s az íráskép csekély megváltoztatásával kapjuk a p. s. п. у. к olvasatot, ami gyakorlatilag az egyetlen lehetséges javítás, s ez a besenyők héber elnevezését adja. Ugyanerre az eredményre jutott a kérdéses népnév meghatározásában Mosin, Artamonov és Kokovcov is. A szereplők közül a kazár és a bizánci uralkodó személye rögzíthető. Benjámin a IX. sz. második felében volt hatalmon, a császár pedig III. Mihály (842—867) volt. Forrásunk világosan rámutat a felkelés okára, amikor megmondja, hogy az alán király azért nyújtott segítséget a lázadókkal szemben, mert egy részük ragaszkodott a Tórához. Az asz-alánok, a türk-magyarok és a piinil-besenyők tehát a részben zsidó vallású kazár uralkodó osztály ellen fogtak össze (bizánci támogatásra?). A kazár vezetők zsidó hitre való áttérését tárgyalók figyelmét elkerülte Gyóni M. dolgozata. Elemzésében arra az eredményre jutott, hogy a zsidó hagyomány, a keleti források és a nyugati kútfők közti ellentmondás két vallási változást tükröz: Bulan kazár fejedelem 800-ban a karaita-zsidó hitet vette fel, míg Obadja és udvara 863-ban a talmudista zsidóságra tért át. Obadját a források kemény, erőszakos apostolként ábrázolják, aki vérrel-vassal akarta terjeszteni az új hitet. A Kaganátus vallási türelemhez szokott népei között ez nyilván elégedetlenséget váltott ki. A felkelőket „divida et impera" elvvel támogató III. Mihály 867 szeptemberében halt meg. A normannoknak 861—862-ben Bizánc ellen intézett támadása után, a 839-es kapcsolat keresés szellemét felújítva, ismét jó viszony alakult ki Kijev és Bizánc közt. Az egyik veszedelmes ellenféllel kibékülve a másiknál jelentkező belső ellenzéket támogatni — ez jól illett a nagy politikai koncepciójú III. Mihály terveibe. Tehát forrásunk szerint a leírt belháború az uralkodók személyének szerencsés azonosítása esetén 863—7 között, de mindenképpen a IX. sz. második harmadában zajlott le. Egyéb feljegyzések is szólnak arról, hogy ebben az időben a kazárok belpolitikai nehézségekkel küzdöttek. Al-Baladhuri azt írta, hogy 240-ben (854—5) Örményország kormányzója újjáépíttetett egy elhagyott várost, ahol 300 családot telepített le. Ezeknek a jövevényeknek az „iszlámhoz való vonzódásuk miatt" kellett elhagyniok Kazáriát. Czeglédy K. előkészületben levő munkájában ezt az eseményt hozza kapcsolatba a kavar lázadással. Más szempontból, de hasonló gondolatot vet fel Boga I. is. A másik adat Dimasqi-tól származik. Arról tudósít, hogy 254-ben (867-8) palotaforradalom tört ki a kazároknál. Egy ismeretlen nevű török törzs támadta meg az országot. A korezmi katonaság szerzőnk szerint csak azzal a feltétellel volt hajlandó felvenni a harcot, hogy a kazárok térjenek át az iszlámra. Amikor ez megtörtént, visszaverték a támadókat. A mohamedán hit felvételével kapcsolatos rész természetesen elfogadhatatlan. Az eseményt J. Marquart különösebb indoklás nélkül 354-re (967) keltezte. Ha azonban Dimasqi valóban erről az évről szólt volna, nem feledkezhetett volna meg Szvjatoszláv sorsdöntő kimenetelű hadjáratáról, sem, s valószínűtlen, hogy a ruszokat összekeverte volna valamilyen „türk" törzzsel. Így az asz-alánok, a türk-magyarok, egy ismeretlen nevű nép(‘BM) és a pajinil-besenyők közös lázadása egy már korábban megindult folyamatba tartozik bele, s — a kazár győzelmet látva — annak végső mozzanata volt. Nézetem szerint a Cambridge-i Névtelen közölt sorai a kavar felkelésről szólnak, a bizánci császár szövegénél (DAI) részletesebben. A történészek egy része erre az időszakra (860 körül) helyezi a kavar csatlakozás idejét. A genizatöredék további mondatait a magyar őstörténet ismert eseményei erősítik meg. A Benjámint követő uralkodó (Áron) feledve a pártütést, az alán király szembeszegülésekor a türk-magyarok vezérét hívja segítségül. Arra a népre támaszkodik, melynek hadereje számottevő kellett legyen, s mellyel a kapcsolatok szövetséges jellegűek voltak. Jól illik ide a Levédi és a kazár kagán viszonyát jellemző helyzet, amikor az utóbbi magához kérette a magyar vezért. Összhangban áll ez az időrendi szempontokkal is: Konstantinosz szerint Levédi látogatására néhány évre törtek rá a besenyők a türkökre. A magyar fejedelem bízvást utazhatott 870—80 körül kazáriába, s így fia, Kurszán, meglett férfiként lett a honfoglalás idejére népe egyik vezére. A Cambridge-i Névtelen azon adata, hogy besenyők és magyarok szövetségesként harcoltak, két, korábbi gondolatot erősít meg. Egyrészt tehát van alapunk feltételezni, hogy a besenyők egy része már 889 előtt is beköltözött Európába. Másrészt alátámasztja a történészek megfigyelését: nem véletlen, hogy a kavarok a sikertelen felkelés után éppen a magyarokhoz csatlakoztak, ez ui. gyanítani engedi, hogy utóbbiak is szerepet játszottak a kazárellenes mozgalmakban. Besenyők jelenlétének feltételezése a hazai irodalomban nem előzmény nélküli. Elsőnek Györffy Gy. vetette fel a Hudud al-'Alam türk- és kazár-besenyő felosztása kapcsán. Fehér Gézában éppen a lovastemetkezések kapcsán merült fel e lehetőség. Cikke írásakor még nem állhatott rendelkezésére Pletnyeva összefoglalása, ezért a kitömött lóbőrös temetkezés részletesebb etnikai elemzésébe nem bocsátkozhatott. Egy temető sajátos halottas szokásai alapján Éry K. is gondolt besenyő elemekre. A honfoglaló magyar és besenyő régészeti hagyaték, temetési módok között László Gy. és Csallány D. vont párhuzamot
Forrás: Katona-Kiss Attila Oguz – besenyő háborúk a VIII–IX. században
Kánnai Zoltán Besenyők és úzok
Bálint Csanád A honfoglaláskori lovastemetkezések
magyar-vit-z.jpg

nom-dok-harca.jpg

Gorelik.jpg