Tu-qi=ázsiai hun méltóságnév, a négy szarv urainak méltósága. De Groot szerint ez a türk toghri-nak felel meg, amely bölcset, erényest jelent. Shiratori szerint pedig a türk tu-si, azaz tűz szó átírása, amelynek további jelentései: egyenes, igaz, azonos. Vö. De Groot Hunok és kínaiak, Respenna,2006 93-94. Hozzátesszük, hogy a tüszimel a mongolban is megvan, ott is méltóságnév, továbbá ott is azt jelenti: méltóságos, dicsőséges, igaz. Érdekességként megjegyzendő, hogy a tuqi-nek a Shiratori szerinti türk tu-si, tűz jelentésű szava a magyar tűz szóval fonetikailag is és értelmileg is jól illeszkedik. Pulleyblank szerint valószínű, hogy a türk tegin eredeti alakja ez a tuqi volt.Mondjuk a neve és a kettős fejedelemség intézménye (amelyben elég jól elkülönülő hatáskörök és rangok voltak és ezek magyar elnevezései többé-kevésbé elütnek a mongol, hun kifejezésektől, dacára az azonos feladatkörrel). De továbbmenve, az akkori fejedelmek műveltségének hála, beszéltek más nyelvet is (ahogy Atilla folyékonyan latinul).
yuli=ázsiai hun méltóságnév, a négy szarv urainak másik méltósága. Az ó-kínai ejtés(gjuk-luá), és az államigazgatásban betöltött szerepe alapján is azt mondhatjuk, hogy ez a méltóságnév a magyar gyula méltóságnévvel van rokonságban. A honfoglalóknál a vezéri hierarchiában a gyula a második helyet foglalta el éppúgy, mint az ázsiai hunoknál.
Xuliandi=hun sanjü nemzetségneve. A Hanshu egyéb fejezeteiben a Xuliandi-t Luandi-nek is írják. Ez utóbbinál szembeötlő a Levente névvel való hasonlóság.
Huyan=az ázsiai hunok nemességét adó három nemzetség egyike. A Huyan régi ejtése a Horkan nevet fedi. A Huyan nemzetség a bal szárny területei felett gyakorolja a bűnesetekben a bíráskodást, a vitás jogi ügyek elintézését, dönt kisebb és nagysúlyú kérdésekben, s szóban tájékoztatja a sanjü-t. Németh Gyula írja, hogy a horka a gyula és a kende utáni harmadik méltóságnak számított a honfoglaló magyaroknál (éppen úgy amiként a 6 szarv első méltósága, a nagy hadvezér vagy rizhu az ázsiai hunoknál), és bizonyos, hogy méltóságnévként és személynévként is szerepelt. (A 6 szarv méltóságai a Huyan, a Xubu és Lan nemzetségekből kerültek ki)
Tarkan = tárkány, a harmadik főméltóság volt a honfoglaló magyaroknál, kb. főbíró, ld. kaukázusi hunoknál Avchi tarchan;
DAI 40. karkha; Anon. Horca, mint személynév (lat. Endlicher), és Tárkány település Komáromtól délre.
Jabgu = az egyik türk kagánt Dizabul-nak, Ziebel-nek, egy kazárt pedig Jebu-nak nevezték a bizánci, örmény források, ami a jabgu címre vezethető vissza, s talán ezt, vagy a bojlabagá-t „ferdítette” vojvodá-nak, „vajdának” Konstantin császár is Levedi/Előddel kapcsolatban, akinek még lehetett kazár-türk címe (DAI 38); a yabgu lehet a jobbágy szavunk eredetije, mely a kazároktól vagy az oguroktól kerülhetett hozzánk, és eredetileg magas rangú vezetőt jelentett (ld. Aranybulla, 13, 30, és Anon. 11, 22, Kézai 97, latin iobagiones, yobagiones alakban; vö. a yabgu címről Encyclopedia Iranica, www.iranica.com, ford. Z.T.Cs.).
Kende címhez ld. még a kínai évkönyvekben AD 75 körül „Gan-te”, ogur király neve esetleg lehet a régi kende címünk rontott alakja (De Guignes, Histoire générale des Huns, 1756, p. 119; a méltóságnevekből gyakran lettek személynevek, pl. a 7. századi ogur-hun herceg, Kuber csobán/ispán esetében, aki „Csaba” lett a székelyeknél, kik vele jöhettek Pannóniába, ld. még alább; a csopan cím többször szerepel a nyugati türköknél, de egyszer sem szerepel az Orhoni Feliratokon, ami megerősítheti, hogy eredetileg perzsa cím volt, vö. Vahram csoben, AD 590).