Nos. Végignéztem. Előre bocsátom, de ez köztudomású, nem vagyok sem régész, sem történész. Viszont alapvető félrecsúszásokat érzékelek, főleg B. Szabó Jánosnál.
Előzetesen annyit fűznék a "podcasthoz" hogy számomra a műsorvezető igencsak felkészületlennek tűnik.
Viszont. Elhangzik, hogy az, hogy a magyarság időtálló államalakulatot tudott létrehozni, szerencsés véletlennek köszönhető. Ez téves megközelítés, ugyanis a magyarság honfoglalása egy előre megtervezett stratégia mentén zajlik. Nem egy teljességgel ismeretlen területet "foglalnak" el, hanem korábbi hadivállalkozásaik során volt idejük feltérképezni a Kárpát-medence hatalmi, lakossági viszonyait. Ebben az időben egy hatalmi vákum alakul ki ugyanis sem a bolgárok, sem a bizánciak, sem frankok nem elég erősek pillanatnyilag, tehát véleményem szerint tudatosan hajtják végre a honfoglalók akciót, teljesen felkészülve.
A magyar államszervezet megszilárdulását nagyban a kereszténységnek tulajdonítja mindenki. Ebben van igazság, viszont az tudható, hogy a magyarság egy része a római ritmusú kereszténység előtt már felvette a Bizánci, ráadásul ismerte a manicheizmus illetve a nesztoriánus kereszténységet is. Az az állítás Jánosnak, hogy a római kereszténység egyenlőséget teremt ember és ember között, teljesen alaptalan, hiszen igenis az un. uralkodó elit érdekeit védi, a felső papság az elit soraiból kerül ki. A rabszolgatartás felmerülése teljesen téves, mivel nem a klasszikus rabszolgaság intézményéről beszélünk, hanem hadizsákmányként szerzett, családi cselédként alkalmazottak az alá eltettek, mondjuk a pejoratív "csicska" ami hasonlítanak erre, semmiféle gyarmatról ültetvényról szó nem volt.
-Jobbágyok mint olyanok a röghöz kötésig szabad emberként költözési joggal rendelkeztek. Szabadként mindenképp joguk volt háborúba vonulni, viszont kötelezni erre őket, csak külső támadás esetén lehetett. A nemesi vezető réteg volt a katonáskodásra kötelezett, illetve az egyéb különjogokkal megtámogatott határőr népessége, népelemek (székelyek). Ráadásul már Kijev előtt is a magyar fejedelem közvetlen testőri kísérete varégokból állt. - - A behívott uralkodó család kitételt nem értettem.
-A sztyeppei lovasnomád lovasíjász hadszervezet könnyűlovasai mellett igenis voltak nehézlovasok is a hadrendben, általában a vezér személyes irányítása alatt. Mint csataeldöntő tényező.
-Az emlegetett egyenes kardok valójában avar/szarmata örökség, akik ugye tovább vitték a pártus pikkelypáncélzatú lovassági hadviselést, ami a koraközépkori lovagi kultúra mintájául szolgált. A Britanniában talált nomád íjak nem meglepő leletek, hiszen tudjuk, hogy szarmata segédcsapatokat állomásoztattak ott a rómaiak.
-A gladius nem hispán eredetű.
-Az egyenes kard leletek az avaroktól is számazhattak, hiszen az a kengyel elterjedésével a nehézlovassági harcmodor része (pártusok).
-A magyar lovasíjász hagyomány egészen a török korig létezett. Sőt, II. András kereszteshadjárata azért is volt kifejezetten sikeres, mert az arab/berber/szír könnyűlovas hadviselését is alkalmazta a lovagi lovasság mellett. A szabja pedig nem szorult ki, az egyenes kard nem tudta kiszorítani, hiszen teljesen más volt a használata és szerepe.
-A hunokat nem zavarták el Kínából, a hun alapítású birodalmak hun elitje beleolvadt a kínai elitbe.
-A hűbéri rendszerben a nemesség bandériumokat kellett fenntartson. Annak az élén vonult hadba.
-A morvák alapvetően gyalogos hadszervezetet tartottak fenn. Ezért nem tudtak egy az egyben betagozódni a magyar seregbe.
Bocsánat az gondolati bakugrásokért. Egyelőre ennyi jutott eszembe, viszont leszögezném, nem a beszélgetőpartnerek felkészültségét, tudását vitatom, hanem ez a véleményem.
