Mezőgazdaság, vízgazdálkodás, éghajlatváltozás

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

jani22

Well-Known Member
2016. augusztus 31.
12 579
26 503
113
Itt meg a meleget jósolják. :) Olyan ez, hogy van mikor a margarin a jó, van mikor a vaj. :D

"a szokásosnál enyhébb, azaz melegebb télre számíthatunk idén – írja az esotanc.hu. A portál szerint az októbertől decemberig tartó időszak melegebb és szárazabb lesz, mint eddig, és januárban, valamint februárban sem lesz extrém időjárás. Az enyhébb telet azonban erős hidegbetörések zavarhatják meg, és elképzelhető, hogy hazánkban országrészenként eltérő időjárás és csapadékmennyiség lesz jellemző."

 

milagro

Well-Known Member
2019. szeptember 28.
11 895
25 835
113
Nagyon kiváló elemzés!
Szépen helyre tesz egy újabb mozaikdarabkát a nagy geopolitikai kirakósból. Ugyanis a klímahiszti, mint politikai termék és nyomásgyakorlási eszköz, az pontosan ugyan azt a célt szolgálja, mint az előidézett migrációs hullám, a koronavírus-műsor, a csúcsra-járatott gender-globohomo agitprop, vagy akár a legújabb epizódként bedobott orosz-ukrán háború, aminek a fergetegesen fordulatos forgatókönyvén csak ámul-bámul a nagyközönség. Ezek ugyanis, jóllehet párhuzamosan futtatott projektek különféle intenzitású fázisokkal és látszólag semmi közük egymáshoz, de valójában a helyes szögből szemlélve mind-mind egy pontba mutatnak a végeredményt tekintve... Bizony!!! És akik látnak is, nem csak néznek, azok már tudják is mire megy ki a "játék"!!!
------
"Internetes keresés során véletlenül bukkantunk Szathmáry Eörs evolúcióbiológus és ökológus, az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság elnökének előadására, melyet a Magyar Tudomány Napja alkalmából tartott 2021. november 5-én. Bár ne tettük volna. Nem nőtt meg tiszteletünk az MTA, illetve az intézményesített tudomány képviselői irányába."
..
"Hogyan is mondta Orwell? Akié a jelen, azé a múlt. Akié a múlt, azé a jövő. (G. Orwell: 1984)"
..
"Aki 10 évre hamis prognózisokat tud csak adni, az ne rajzolgasson több száz, ezer évre terjedő grafikonokat. Mintha nem lenne ezer más tényező a CO2-n kívül, amely befolyásolná az éghajlatot. Az üzenet: féljetek, rettegjetek, ne berzenkedjetek az évi 100+ milliárd kihúzása miatt a zsebetekből."
..
"3:00 Metán:
Tekintve 2 ppm koncentrációját, a metánhisztéria nem több, mint a mezőgazdaság tönkretételét megcélzó riogatás. Ez egészen új keletű, eddig senki nem merte komoly klímaveszélynek tekinteni. Érdekes, hogy ahogyan az IPCC boszorkánykonyhájában kifundálják a metánnal való riogatást, illetve, hogy a mezőgazdaság is erősen felelős az átlaghőmérséklet növekedéséért, Ön fölül erre a vonatra. Magától teszi ezt Ön, Szathmáry úr, vagy direktívákat hajt végre? Csak egy mondatot idézünk UNICEF: Legyél te is klímaökör – Klímarealista (klimarealista.hu) c. munkánkból:
“A metán ugyanabban a sávban abszorbeál, mint a 875 ezerszer nagyobb koncentrációban ott lévő vízgőz. Hogy most ott van-e néhány metánmolekula vagy nincs, nincs jelentősége.”
..
gasleck_teaser.jpg

..
Itt jegyezzük meg, a Nordstream vezetékek felrobbantása 2022. szeptember 25-26-án 300-500 millió m3 metán távozását eredményezte az atmoszférába, ami az Önök számításmódja szerint 7,5 millió t CO2-kibocsátásnak felel meg. Ennek a gigantikus mennyiségnek az atmoszférába jutása azt kellett volna, hogy eredményezze, hogy a régióban egy óriási termikus gomba képződik a tenger fölött.
..
Valóság: A baleset helyszínének térségében számos hajó és repülőgép tartózkodott, és az emberek semmit sem jelentenek a termikus gombafelhőről, amelybe belekerültek volna. A meteorológiai szolgálatok műholdas felvételekkel igazolták volna a hőmérséklet-emelkedést a megnövekedett metánkoncentráció miatt. Ha a metánnak valóban hatalmas melegedést okozó hatása lenne, akkor az üvegházhatást támogató összes érintett folyamatosan a Balti-tenger felé fordította volna a figyelmét, és óránként bombáznának bennünket a felmelegedéssel kapcsolatos hírekkel. A Balti-tenger feletti levegőt a főáramú médiában a hőség és a meleg veszélyes tengerévé katapultálták volna.
..
Az állandó hőmérsékletmérések valósága a Balti-tenger térségében: A Balti-tenger hőmérsékletét a szigeteken lévő meteorológiai állomások, meteorológiai ballonok, számos hajó és műholdak segítségével jól nyomon követik. A robbanást követő héten, szeptember 26-tól kezdve a Balti-tenger felett a hőmérséklet tovább csökkent, és egészen az Alpokig fagyos szeptemberi és október eleji napokat hozott.
..
Íme itt van fehéren feketén a bizonyítéka annak, amit mi régóta mondunk: Az IR-aktív hatású gázok koncentrációja növekedésének nincs hatása Földünk átlaghőmérsékletére. Megjegyezzük, a mezőgazdaság fő bűnösnek történő kinevezésével klímariogatás levetette álarcát, és immár nyíltan az emberi élet kioltását célozza meg. Hiszen, ha nincs mit ennünk, meghalunk, avagy kevesebb utódnak adunk életet."
+ minapi frissi hír:
"A mezőgazdaságban tartott állatok okozta üvegházhatású gázok kibocsátásának megadóztatásáról nyújtott be törvényjavaslatot kedden az új-zélandi kormány a parlamenthez. Ha elfogadják, ez lesz a világon az első ilyen jellegű adónem. A javaslat szerint a gazdálkodók 2025-től adóznának az üvegházhatást okozó - böfögésből, szellentésből, vizeletből származó - gázok után, az adó mértékét azonban még nem állapították meg."
 

jani22

Well-Known Member
2016. augusztus 31.
12 579
26 503
113
"A globális meteorológiai modellek szerint a szokásosnál nagyobb az esélye annak, hogy Európában az átlagnál hidegebb idő lehet karácsony előtt, november közepétől az új esztendőig.
Az eddigi eredmények szerint a december a korábbiakhoz képest hidegebb lesz, a január és a február viszont enyhébb időjárást hozhat

– tájékoztatott Kovács Erik, aki emlékeztetett arra, hogy a gázárak csökkentek a hosszú távú klímatendenciák miatt, és szerinte a klímaváltozás egyik következménye pont az, hogy áprilisban és májusban egyre gyakoribbak a hidegbetörések, ezért május elejéig kitolódhat a fűtési szezon. "

 
  • Tetszik
Reactions: Pogány
W

Wilson

Guest

Térdre kényszerítheti Európát a klímaváltozás.....​



2022. 11. 04. 20:55

A Golf-áramlat lassulása fenyegető jel, megszűnése tragédiát hozhat Európa nyugati felére, beleértve a Kárpát-medencét is. Aszályok, erdőtüzek, hőhullámok, drasztikusan hideg periódusok, ahol a szabadföldi mezőgazdaság gyakorlatilag ellehetetlenül.


A klímaváltozás hatásai ma már mindennapjaink részét képezik, hazánkban egyelőre kiszámíthatatlan, szélsőséges időjárási jelenségekben, hőhullámokban és szárazságban jelentkeznek. Nem is kell messzire mennünk, gondoljunk az idei történelmi aszályra, vagy csak nézzünk ki az ablakon: október végén, november elején a 20 fok feletti csúcshőmérsékletek messze meghaladják az átlagot.
A folyamatot globális felmelegedésnek is nevezik, hiszen Földünk éves átlaghőmérséklete növekszik, de ez közel sem annyit tesz, hogy mindenhol kicsit melegebb van. Sőt. Az éghajlatváltozás egyik közvetett következményeként elképzelhető, hogy Nyugat-Európában a nem is olyan távoli jövőben lehűlés kezdődik, ami a Kárpát-medencét is érinti. Ám ez a legkevésbé sem jó hír: a térség átlaghőmérsékletének csökkenése nem a 40-50 évvel ezelőtti „normál” állapothoz való visszatérést, hanem
a mostaniaknál sokkal durvább szélsőségek átlagát jelenti, a gyakorlatban pusztító lehet.
Hogyan válhat a felmelegedés közvetve, régiós szinten lehűléssé? A választ az egyik legfontosabb globális szállítószalag, a Golf-áramlat lassulásában kereshetjük – az elméletről Molnár László meteorológussal, a Kiderül.hu munkatársával beszélgettünk.

Kiegyenlíti az energiát​

A Golf-áramlat az úgynevezett nagy óceáni szállítószalag eleme, egy gigantikus folyó az Atlanti-óceánban: a Mexikói-öbölből indulva meleg, trópusi vizet szállít északkelet felé, hogy végül három ágra a szakadva Grönland, Izland és Északnyugat-Európa partjáig jusson. Tényleg hatalmas, a Föld minden folyója, patakja, egyszóval az összes felszíni vízfolyás az áramlás vízhozamának mindössze 1-2 százalékát tenné ki. Egyedülálló abban, hogy a sarkvidék és a trópusi öv között „ingázó” tengeráramlatok közül ez hatol a legmesszebb északra, miközben hatalmas energiát szállít.
A fizika törvényei szerint az egyenlítői meleg és a sarkvidéki hideg folyamatos kiegyenlítődésre törekszik, ezen energia 30 százalékát az óceánok vize, 70-et a légkör szállítja, előbbi dandárját pedig a Golf-áramlat
– mondja a 24.hu-nak Molnár László.

gettyimages-868064704.jpg
Getty Images A Golf-áramlat térképen jelölve.

Témánk szempontjából a legfontosabb, hogy a fizika törvényei szabják meg azt is, milyen távolságra juthat északon ez a meleg tengervíz. Tudjuk, hogy a meleg víz fajsúlya kisebb, ám a sótartalom ellentétesen hat erre, növeli a fajsúlyt: a trópusok erős párolgása miatt a Golf-áramlat meleg, de nagy sótartalmú vize indul tehát az Északi-sark irányába.
Útja során egyre hidegebb tengervízzel találkozik, fokozatosan hűl, és elérkezik az az állapot, amikor a hőmérséklet „felhajtó ereje” már nem ellensúlyozza a sótartalom „lehúzó, gravitációnak engedelmeskedő” hatását. A Golf-áramlat vize ekkor lesüllyed, és a mélyben visszafelé áramlik délnek, hogy az energiakiegyenlítődés jegyében immár „hideget” szállítva folytassa útját az óceánokat átszelő futószalagon.
A folyamat persze nem egyik pillanatról a másikra zajlik, az áramlat alábukása az északi szélesség 30 és 10 fokánál történik – normál esetben.

Lassul, lassul és átfordul​

A problémát pedig az jelenti, hogy egyre messzebb kerülünk fenti, „normál” esettől. A klímaváltozás hatására ugyanis nagy mértékben olvadnak az északi szárazföldek gleccserei, elsősorban Grönlandról elképesztő mennyiségű hideg édesvíz jut az Atlanti-óceánba, és szivárog dél felé.
Minél délebbi ponton találkozik ez a víz a Golf-áramlattal, annál »korábban« hűti ki, és kényszeríti lebukásra a melegebb, sós vizet. Ezt a mechanizmust nevezhetjük magyarul Észak-atlanti bukóáramlásnak (angol rövidítéssel AMOC). Manapság ez már sokszor a 40 szélességi körön megtörténik, a korábbiaktól több ezer kilométerrel délnyugatra
– magyarázza a szakember.
Az elmúlt néhány évtizedben kimutatható az áramlat 15-20 százalékos lassulása (és 2050-re még további 20 százalékos lassulást jósolnak), de ez nem egyenletes, nagyon nagy az úgynevezett varianciája. Ahogyan a grönlandi olvadás mértéke évszakról évszakra, sőt hónapról hónapra változik, úgy jelentkeznek a kilengések a Golf-áramlatban is, számunkra pedig a lényeg: működése instabillá vált.

A meteorológus példája szerint képzeljünk el egy búgócsigát, amelynek hosszú, stabil pörgés után a tengelye elkezd kilengeni. Instabil állapotba kerül, és aki nem először látott ilyet tudja, hogy nemsokára felborul. Ez a baj a Golf-áramlattal is. Lassulása elérhet egy olyan fordulópontot, ahonnan már nincs visszaút: új állapotba kerül, és már nem szállít meleg tengervizet messzi északra.

gettyimages-1232742371.jpg
Ulrik Pedersen / NurPhoto / Getty Images Jéghegyek Ilulissat településnél Grönlandon 2021. májusában.

A témát kutató szakemberek diskurzusa most arra összpontosít, hogy jelenleg a fordulóponton innen, vagy már túl vagyunk – az viszont nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy a fordulópont környékén állunk. A tudomány jelen ismeretei szerint előbb-utóbb be fog következni, „felborul” a búgócsiga, csak még azt nem tudjuk, mikor. A korábbi 300-400 éves becslések egyre inkább jelen korunkhoz kezdenek közelíteni, újabban már 10 százalék feletti esélyt adnak arra, hogy még ebben az évszázadban megtörténik.
És mivel jár, hogy ha északi ága gyakorlatilag elhal? Tragédiával Európa számára.

Iszonyatos szélsőségek​

Általános iskolában megtanultuk, hogy a Golf-áramlat kontinensünk nyugati és északnyugati oldalát átkaroló folytatása, az úgynevezett Észak-atlanti áramlat télen fűti, nyáron hűti Nyugat-Európát. Amennyiben a meleg utánpótlása megszűnik, a kontinens nyugati részén, beleértve a Kárpát-medencét is, lehűlés következhet: a Brit-szigetek éves átlaghőmérséklete 6-8, hazánké 1-2 Celsius-fokkal csökkenhet, amely gyakorlatilag ellehetetleníti a szabadföldi mezőgazdasági tevékenységet Európában a növények tenyészidejének lerövidülése, feldarabolása által.
A „globális felmelegedés” tükrében mindez akár örömhír is lehetne, Magyarország szempontjából visszatérne az időjárásilag ma már nosztalgiával emlegetett 1980-as évek.

Csakhogy ez az átlag iszonyú szélsőségek középértékeként jelentkezne: nagy nyári melegek, telenként drasztikusan hideg periódusok, és a csapadék egész évben jelentősen kevesebb lenne. Még a mostaninál is extrémebb módon
– emeli ki a meteorológus.
central-0713223913.jpg
Szajki Bálint / 24.hu Kiszáradt növényzet Budapesten a Tabánban 2022. augusztus 10-én.
Történt már ilyen, 15 ezer évvel ezelőtt leállt az Észak-atlanti áramlás, következményeit több centis hamuréteg jelzi az európai talajrétegekben: a tartós aszályok akkoriban óriási erdőtüzeket eredményeztek, Portugáliától Lengyelországig az erdők 80 százaléka megsemmisülhetett. A felelős akkor nyilván nem Grönland és a felmelegedés volt, hanem egy kanadai jégfal összeomlása: a mögötte feltorlódott, irdatlan tömegű hideg víz jutott az óceánban nagyon rövid idő alatt.
A hatás hamar megszűnt, a Golf-áramlatnak viszont 200-300 évre volt szüksége a regenerálódáshoz. A grönlandi jégolvadás logikusan ennél sokkal tovább jelent negatív behatást, vagyis a mostani kiváltó ok eltűnése is akár évszázadok kérdése.

Már az idei aszály is​

Egyelőre nyilván nem tudjuk, hogy mi fog történni, de a fenti olyan forgatókönyv, amivel a tudomány hosszú ideig nem számolt a klímamodellek készítésekor. Most már persze más a helyzet, a Golf-áramlat esetleges „leállása” egyre komolyabb aggodalmakat szül. Ráadásul olyan folyamatról van szó, ami már elkezdődött, az idei Nyugat-Európát és hazánkat is sújtó aszály (a La Ninával együtt) már részben ennek a következménye.
A közvetlen hűtő hatás csökkenésének közvetett következménye többek között a fokozódó hőhullámok kialakulása. Vagy kiemelhetjük azt a több millió négyzetkilométeres, az Északi-félgömbön példátlanul előforduló hideg vízfelület, amely az elmúlt három évben alakult ki Grönlandtól délkeletre.
E jelenség befolyásolja a ciklonok képződését, kedvez a tartós anticiklonális mezők kialakulásának nyáron Nyugat-Európa felett, egy szó, mint száz: elősegíti az aszályt. A meteorológus megjegyzi, hogy amint ősz lett, az óceáni „hideg folt” hőmérséklete már kevésbé üt el a környezetétől, és meg is jöttek az esők Nyugat-Európába.


 

Lord Gazember

Well-Known Member
2015. március 18.
1 345
2 363
113
"A globális meteorológiai modellek szerint a szokásosnál nagyobb az esélye annak, hogy Európában az átlagnál hidegebb idő lehet karácsony előtt, november közepétől az új esztendőig.
Az eddigi eredmények szerint a december a korábbiakhoz képest hidegebb lesz, a január és a február viszont enyhébb időjárást hozhat

– tájékoztatott Kovács Erik, aki emlékeztetett arra, hogy a gázárak csökkentek a hosszú távú klímatendenciák miatt, és szerinte a klímaváltozás egyik következménye pont az, hogy áprilisban és májusban egyre gyakoribbak a hidegbetörések, ezért május elejéig kitolódhat a fűtési szezon. "

Azt se tudják, hogy tegnap milyen idő volt.
 

milagro

Well-Known Member
2019. szeptember 28.
11 895
25 835
113
Brutális hó hullott a napokban New York állam nyugati felében, ún. "lake-effect snow"!
 
  • Tetszik
Reactions: fip7

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 215
60 220
113
Ha már klímaváltozás, akkor itt van némi infó Grönlandról:
"A terület ma sarkvidéki sivatag, évmilliókkal ezelőtt azonban intenzív klímaváltozás ment végbe a térségben, a hőmérséklet jelentősen megemelkedett – mondta a professzor.
Valószínű, hogy az üledék több tízezer éven át halmozódott, míg az éghajlat hűlésével örökké fagyott talaj, vagyis a permafroszt nem vált belőle. A hideg környezet segített megőrizni az eDNS apró töredékeit, míg 2006-ban a tudósok el nem kezdték a mintavételi fúrásokat.
A meleg időszakban, amikor a régió átlaghőmérséklete 11-19 Celsius-fokkal magasabb volt a mainál, szokatlanul sokféle növény és állat népesítette be."


 
  • Tetszik
Reactions: Flamand

phaidros

Well-Known Member
2014. augusztus 9.
11 894
32 540
113
Nem tudom, hogy mennyire éghajlatváltozás, de beszarás, hogy december 16.-án olyan narancssárga villámlások voltak és érdekes, hogy nem mozgott, órákig egy helyben állt és vöröses volt az ég arrafele, holott már szinte teljesen sötét volt és abba az irányba az egyetlen felhőgóc az időgép radarja szerint kb. 80-100 km-re volt. Érdekes jelenség.
 
  • Hűha
Reactions: milagro

Flamand

Well-Known Member
2021. augusztus 26.
4 351
20 977
113
Nem tudom, hogy mennyire éghajlatváltozás, de beszarás, hogy december 16.-án olyan narancssárga villámlások voltak és érdekes, hogy nem mozgott, órákig egy helyben állt és vöröses volt az ég arrafele, holott már szinte teljesen sötét volt és abba az irányba az egyetlen felhőgóc az időgép radarja szerint kb. 80-100 km-re volt. Érdekes jelenség.
Merre volt?
 
  • Tetszik
Reactions: milagro

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 215
60 220
113
Nem tudom, hogy mennyire éghajlatváltozás, de beszarás, hogy december 16.-án olyan narancssárga villámlások voltak és érdekes, hogy nem mozgott, órákig egy helyben állt és vöröses volt az ég arrafele, holott már szinte teljesen sötét volt és abba az irányba az egyetlen felhőgóc az időgép radarja szerint kb. 80-100 km-re volt. Érdekes jelenség.

Ilyen volt?
iu
 
  • Hűha
  • Tetszik
Reactions: Flamand and milagro

phaidros

Well-Known Member
2014. augusztus 9.
11 894
32 540
113

Én Kelet-Békés térségébe tippeltem. Nagyjából Sarkad környéke.

Világos fele volt, amit láttam.

Színre hasonló. De amit mi láttunk az mind rendesen lecikázott; de volt aki azt mondta, hogy olyan volt, mint ha a föld közelben lett volna.
Érdekes, hogy nem citromsárgás-fehéres volt, hanem kimondottan narancsos.

Oké, van olyan, hogy villámlik, tavaszias idő is volt, 12 fok... na de 80-100 km-re ennyire élesen látni? És kb. 2 órán keresztül nem mozdul semerre? Még nem láttam ilyet.

Ami még nagyon furcsa volt, hogy olyan narancssárgás derengés volt az égen, mint mikor város fényei verődnek vissza, na de azt még sose láttam; és már erősen sötétedett, 16,40 körül, meg hazafele 19 óra után is olyan volt az ég. És ami még nagyon furcsa, hogy már szerdán is ugyan ilyen volt, pedig akkor nem villámlott.
Lehetne mondani, hogy városi fények visszaverődése, de az Délebbre van, adott térségben kimondottan kevés település van (Zarándi-hegység) és soha nem láttam még, hogy látszódott volna.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 215
60 220
113
Világos fele volt, amit láttam.


Színre hasonló. De amit mi láttunk az mind rendesen lecikázott; de volt aki azt mondta, hogy olyan volt, mint ha a föld közelben lett volna.
Érdekes, hogy nem citromsárgás-fehéres volt, hanem kimondottan narancsos.

Oké, van olyan, hogy villámlik, tavaszias idő is volt, 12 fok... na de 80-100 km-re ennyire élesen látni? És kb. 2 órán keresztül nem mozdul semerre? Még nem láttam ilyet.

Ami még nagyon furcsa volt, hogy olyan narancssárgás derengés volt az égen, mint mikor város fényei verődnek vissza, na de azt még sose láttam; és már erősen sötétedett, 16,40 körül, meg hazafele 19 óra után is olyan volt az ég. És ami még nagyon furcsa, hogy már szerdán is ugyan ilyen volt, pedig akkor nem villámlott.
Lehetne mondani, hogy városi fények visszaverődése, de az Délebbre van, adott térségben kimondottan kevés település van (Zarándi-hegység) és soha nem láttam még, hogy látszódott volna.

Erdély felé láttad a villámokat?
 

Pogány

Well-Known Member
2018. április 26.
21 729
72 104
113
Az uniós kormányokat tömörítő tanács és az Európai Parlament tárgyalói ideiglenes megállapodásra jutottak a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) reformjáról, valamint arról, hogy szociális klímaalapot (SCF) hoznak létre a Fit for 55, azaz Irány 55 százalék nevű klímacsomag, az unió környezetvédelmi céljainak megvalósítása érdekében - tájékoztatott az uniós tanács vasárnap.
Forrás: https://kuruc.info/r/42/252847/
 
  • Szomorú
Reactions: fip7