Mezőgazdaság, vízgazdálkodás, éghajlatváltozás

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

gergo55

Well-Known Member
2014. július 16.
4 458
11 764
113
Vízválasztó Koncepció

Megszerveztük a Vízválasztó II. konferenciát, amiről az első hozzászólásban hivatkozott oldal tájékoztat.
A konferencia nem klasszikus tudományos konferencia egyéni publikációkkal, hanem a Vízválasztó Koncepció szükségességét és lehetőségét bemutató szakmai fórum, a közvélemény és a döntéshozók, az államigazgatás megsegítése céljából, minthogy a vízgazdálkodási vészhelyzet a jelenlegi társadalmi „realitás” változtatását igényli, ami nehézkes…

A Vízválasztó Koncepció 4 lábbal áll a realitás talaján, a mellékelt vázlat szerint, és kicsit kibontva az alábbiakban:
1.
A vízgazdálkodási problémák megoldásához szükséges a víztöbbletek okosabb felhasználása: az árvizek szabályozott kivezetése, a belvizek helyi tározása.
Nem elég, sőt félrevivő az öntözésfejlesztés, a FAV használat, a kisvizek duzzasztása, egyáltalán a nagyvizek és az aszály eddigi értelmezése-kezelése.
2.
A víz „visszatartása” a tájakban szükséges, vagyis a vizek táji működésbe csatolása által. ami a medrek és árterek reaktiválása, az eredendő felszínborítás, tehát növényzet rehabilitációja által valósítható meg. Ez biztosítja a megfelelő beszivárgást, párolgást, csapadékképződést, vagyis a táji vízkörforgások felélesztését.
Nem elég, ill. félrevivő, ha mesterséges víztestekben, csatornákban, mederduzzasztásban maradunk a víztározással, vagy ha az öntözést értjük a vízpótláson.
3.
A táji vízvisszatartás és a táji működés rehabilitációja a tájhasználat változtatása által oldható meg,tehát a mezőgazdasági művelési ágak és módok vízhez való igazítása, és a vízgazdálkodási üzemrendek vízvisszatartásra való átprogramozása által.
Nem elég és félrevivő, ha a jelenlegi mezőgazdasági művelés fenntartását, vízpótlását próbálják megoldani.
4.
A tájhasználat igazítása a szabályzók változtatása által oldható és oldandó meg. A mezőgazdasági szabályzók és támogatások, valamint a vízgazdálkodási előírások és üzemrendek átírása által. Az érdekeltség megteremtése szükséges, a gazdasági vertikum megteremtése, a tájműködés elsődlegességének biztosítása a szabályozásban. Az EU-s környezet segíti ezt az átprogramozást, a gazdálkodói hajlandóság megvan, a társadalmi igény különösen, az államigazgatási szándék szükséges. Nem elveszünk a gazdától, hanem adunk neki!
Nem elég, vagy félrevivő az önkéntesség, a szabadkozás, a zöldítési divatra való hivatkozás, a kár- és kárpótlás orientált szemlélet. És nem kisajátítás kell, hanem a gazdálkodási előírások kötelező átalakítása az érdekeltség megteremtésével és értelmes tájékoztatással, haszonorientált kommunikációval.

Balogh Péter
 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
17 265
30 042
113
Csak magamat tudom idézni, ez a maximális víztározási kapacitásunk a folyóinkon. Persze minden patakot végiggátolhatunk emelett, a kistározás ehhez még plusz tíz százalékot adna:
Ezek Magyarország lehetséges víztározói a folyóvölgyek, mélyárterek, jelentős településeket nem érintő maximális feltöltésével (a Tisza tározói lényegében minimális lakosságot érintenének, ott a jobbára lakatlan mélyártér teljes kihasználását jelentené ez a tározóhálózat, kivéve a legészakibbat. Ugyanez a helyzet a Hernád, Sajó, Sárvíz, Kapos és Rába esetében is:
t-roz-k.jpg
Az öntözhető területeink döntően ezek:
A meglévő csatornarendszer nem a földjeink tömeges öntözésére, hanem vízmentesítésére épült. Teljesen át kell tervezni, csak két példa, hogy hogyan:
nt-zhet-Alf-ld.jpg


Ha megnézed, akkor látod, hogy a domborzatot vízelvezetés céljából a legnagyobb esés irányába követő jelenlegi csatornarendszerrel ellentétben az öntözés a domborzatot minimális eséssel követő övcsatornák irányába alakítaná át az alföldi vízrendszert. Itt a cél már nem az, hogy minnél több vizet, minnél gyorsabban elvezessünk, azt a Tisza-Körös vízrendszer szolgálja a továbbiakban is, hanem az, hogy minnél több vizet összegyűjtsünk és minnél tovább a területünkön tartsunk, lehetőleg minnél magasabban, hogy gravitációs úton ezekből a vízgyűjtő övcsatornákból az öntözött földek irányába elvezethető legyen.

Egy felmelegedő és kiszáradó Alföldet így tudunk csak nedvesen tartani, márpedig a mezőgazdaságot nem adhatjuk fel. Ugyanakkor, amennyiben sikerül elég vizet tároznunk és összegyűjtenünk, akkor a felmelegedés nagy nyertesei lehetünk, mert hatalmas területeken tudunk majd kiemelkedő termésátlaggal termelni az új körülmények között!

A Nyugat-Kisalföld öntözési lehetőségei a Rába és a Lajta vizének megosztásával:
nt-zhet-kisalf-ld-nyugat.jpg


Természetesen ezek a példák csak a nagyüzemi mezőgazdaságra vonatkoznak, az ilyen léptékben nem öntözhető, területeken lokális öntözőrendszereket kell kiépíteni, elsősorban víztakarékos formában. Az egy külön téma. Az viszont biztos, hogy a nemzetközi viziutak hajózhatóságát, mint szempontot leszámítva minimalizálnuk kell az országból kifolyó víz mennyiségét. Amit lehet a jövőben öntözzünk el!
Ehhez jön a végiggátolt patakokból eredő kistározás, ami helyi szinten és rettentő időjárásfüggő módon hozzájárulhat még valamivel.
 
  • Vicces
Reactions: fip7

phaidros

Well-Known Member
2014. augusztus 9.
12 359
34 114
113
Csak magamat tudom idézni, ez a maximális víztározási kapacitásunk a folyóinkon. Persze minden patakot végiggátolhatunk emelett, a kistározás ehhez még plusz tíz százalékot adna:

Az öntözhető területeink döntően ezek:

Ehhez jön a végiggátolt patakokból eredő kistározás, ami helyi szinten és rettentő időjárásfüggő módon hozzájárulhat még valamivel.
Azt a Körös-Maros csatornát miként képzelnéd a Csanádi háton át?
 

phaidros

Well-Known Member
2014. augusztus 9.
12 359
34 114
113
Gravitációs úton. Ez a nyomvonala egy-két méteres lejtéssel hozzávetőleg. A Maros hordalékkúpját kerülöd körbe.
Jó, csakhogy ha jól látom a rajzon pont átvágod.
Ezt nem látom nagyon megvalósíthatónak; egyrészt kicsi az esés. De van ott folyó, csak több víz kellene bele, bár akkor se lenne nagy sodrása; csakhogy a Maros vízszintje lejjebb esett a szabályozás végett és szivattyúval kell a víz nagy részét átemelni.
 

gergo55

Well-Known Member
2014. július 16.
4 458
11 764
113
Csak magamat tudom idézni, ez a maximális víztározási kapacitásunk a folyóinkon. Persze minden patakot végiggátolhatunk emelett, a kistározás ehhez még plusz tíz százalékot adna:

Az öntözhető területeink döntően ezek:

Ehhez jön a végiggátolt patakokból eredő kistározás, ami helyi szinten és rettentő időjárásfüggő módon hozzájárulhat még valamivel.
Nem a mezőgazdaságot kell feladni, hanem a búzabányász mentalitást, és a tájnak megfelelő művelési ágra áttérni!
 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
17 265
30 042
113
Jó, csakhogy ha jól látom a rajzon pont átvágod.
Ezt nem látom nagyon megvalósíthatónak; egyrészt kicsi az esés. De van ott folyó, csak több víz kellene bele, bár akkor se lenne nagy sodrása; csakhogy a Maros vízszintje lejjebb esett a szabályozás végett és szivattyúval kell a víz nagy részét átemelni.
Nem. Domborzati alapján készült az ábra.
 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
17 265
30 042
113
Nem a mezőgazdaságot kell feladni, hanem a búzabányász mentalitást, és a tájnak megfelelő művelési ágra áttérni!
És tízből kilenc embert megölsz, mert elveszed a nagyüzemi mezőgazdaság megtermelte kajáját?

Gondolkodj már! A nagytáblás, nagyüzemi mezőgazdaság miatt van mit ennünk.
Nem a globalizált a kulcsszó, hanem az ipari civilizáció. Nagyjából 1910 környékén volt ott az emberiség, hogy a tradícionális mezőgazdaság tartotta el. A maximum amit a tradícionális mezőgazdaság minden művelhető terület kimaxolásával el tudna tartani, az talán kétmilliárd lenne, de akkor nagyon billegne a léc, egy rossz év és éhínségek söpörnének végig a kétmilliárdos világ kevésbé fejlett részén, olyanok, mint Indiában, amikor a brit gyarmatosítás infrastrukturális következményei miatt megindult a túlnépesedése. Nyolcmilliárdan élünk most az ipari civilizációkban, pontosabban hárommilliárdan ipari civilizációkban és ötmilliárdan a harmadik világban. Az előbbi hárommilliárd állítja elő azokat az indusztriális termékeket és az előállításukhoz szükséges tőkét, amit együttesen fogyasztanak el.

E történetben a lényeg az indusztrializáció, mint az emberi élet alapja. Hatmilliárd ember kizárólag ezért létezhet, kizárólag ezért tudott száz év alatt egymilliárdról nyolcmilliárdra növekedni az emberiség. Ennek a többletnek akkor kampó, ha az ipari civilzációk termékeit többé nem állítják elő, nem tudják előállítani, ha azok a globális kereskedelmi csatornák, amelyeken keresztül a bolygó nyersanyagai, energiahordozói és késztermékei gazdát cserélnek sérülnek, vagy egyenesen összeomlanak, akkor az emberiség létszáma drasztikus sebességgel csökkeni kezd. Nincs olyan opció, hogy nem, az indusztriális infrastruktúra tartja életben az emberiséget. Ráadásul hárommilliárd ember indusztrializmusának ötmilliárd egyenesen ki van szolgáltatva, mert az előbbi hárommilliárdon múlik az utóbbi öt puszta létezése is.
 

gergo55

Well-Known Member
2014. július 16.
4 458
11 764
113
És tízből kilenc embert megölsz, mert elveszed a nagyüzemi mezőgazdaság megtermelte kajáját?

Gondolkodj már! A nagytáblás, nagyüzemi mezőgazdaság miatt van mit ennünk.
Gondolkodtam.
A nagytáblás mezőgazdaság miatt pusztul a talaj, silányul a táj, kiszoritja a felszinről és maga alól a vizet = sivatagositás!
Azon a helyen, ahol helye van a viznek, és a víz a helyén van, ott nagyobb a haszonvét közvetlenül és közvetve mint a búzabányászattal, ami még a profitot is kiviszi az országból.
 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
17 265
30 042
113
Gondolkodtam.
A nagytáblás mezőgazdaság miatt pusztul a talaj, silányul a táj, kiszoritja a felszinről és maga alól a vizet = sivatagositás!
Azon a helyen, ahol helye van a viznek, és a víz a helyén van, ott nagyobb a haszonvét közvetlenül és közvetve mint a búzabányászattal, ami még a profitot is kiviszi az országból.
Nagytáblás és nagyüzemi mezőgazdaság nélkül, a lehetséges vízjárta helyek termelésből kivonásával az ország úgy ötmillió ember élelmét tudja megtermelni. Jó évben.
 
  • Tetszik
  • Hűha
Reactions: Kim Philby and vata

Busho3301

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2021. április 26.
3 010
13 187
113
Nagytáblás és nagyüzemi mezőgazdaság nélkül, a lehetséges vízjárta helyek termelésből kivonásával az ország úgy ötmillió ember élelmét tudja megtermelni. Jó évben.
Jelentős terület nem élelmezési célra van használva.
A vízjárta helyet, ami alatt ha hullámteret értesz, állattartási és halászati szempontból figyelembe kell venni.
A hullámterek aránya azonban nem ilyen nagy.
 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
17 265
30 042
113
Jelentős terület nem élelmezési célra van használva.
A vízjárta helyet, ami alatt ha hullámteret értesz, állattartási és halászati szempontból figyelembe kell venni.
Azok a zsilipek, amiket most lezárogatnak, többségükben olyan csatornákon lesznek, amikkel rég ár- és vízmentesített területet tartanak vízmentesen. Ezen területeknek ha öt-tíz százaléka lehetett hullámtér. Úgy a sík, élelmiszertermelő vidékeink fele.
 

phaidros

Well-Known Member
2014. augusztus 9.
12 359
34 114
113
a lehetséges vízjárta helyek termelésből kivonásával
Ezeknek egy jelentős része valóban szántó művelési ágba tartozik. Sőt igyekeznek is felszántani, de termelésben nem lehet rá hagyatkozni.

Van egy darab tábla, nem is igazán nagy, és ráadásul nem szabályos alakú, annak van egy vizenyős csücske.10-en éve kb. napi rendszerességgel figyelem; szerintem minden 5. évben ha le lehet aratni a termést róla, szántani legtöbbször külön kell, mert a tábla többi része kiszárad, mikor még ez járhatatlan és szemmel láthatóan romlik a folt szerkezete; ráadásul az ideálistól távol áll és több energia lehet megművelni, mint amit a termés tisztán hoz.
Kérdem én, mi indokolja az intenzív termelésben tartást?
Mekkora kiesés lenne, ha nem szántóföldi kultúrával hasznosítanák? (Pl. ha kaszálva lenne, évente egyszer, akkor csak ez a közel 0,4 ha-os folt eltartana 2-4 birkát.)

Ha igazán ki akarnánk aknázni a mezőgazdaságban rejlő lehetőségeket, akkor több lenne a legeltetett állattartás, amely a legeltetési időszak egyik szakában a mezsgyéket, partokat, széleket tudná legelni, majd a vízjárta részeket és mire az is kikopik a tarlókat lehetne velük járatni (gyomirtás és hántás helyett).
Igazából túl sok szükség nincs ilyen méretű szántóföldi termelésre Magyarország területén, a szerkezetet vagy így, vagy úgy, de meg kell változtatni, egyik irányba az intenzív termelés/termesztés felé, másik irányba az extenzív felé -ami egyik sem jelenti, hogy a szántóterületek döntő többsége ne maradna meg.
 

phaidros

Well-Known Member
2014. augusztus 9.
12 359
34 114
113
Azok a zsilipek, amiket most lezárogatnak, többségükben olyan csatornákon lesznek, amikkel rég ár- és vízmentesített területet tartanak vízmentesen. Ezen területeknek ha öt-tíz százaléka lehetett hullámtér. Úgy a sík, élelmiszertermelő vidékeink fele.
Pont sokaknak ez a probléma. Érzed a mondatodban az áthallást? "tartanak vízmentesen".
Ilyenkor miért kell vízmentesen tartani, mikor nincs jelentős belvízveszély sem?
Egyébként sem a hullámtéren kell rugózni, az tényleg viszonylag kisebb terület az egészhez nézve.
 

Busho3301

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2021. április 26.
3 010
13 187
113
Jelentős terület nem élelmezési célra van használva.
A vízjárta helyet, ami alatt ha hullámteret értesz, állattartási és halászati szempontból figyelembe kell venni.
A hullámterek aránya azonban nem ilyen nagy.
Illetve még azt szeretném hozzátenni, hogy a valóban nem hasznosított, szántóföld "rovására" létrehozott vizes élőhelyek az elvett terület arányában képesek emelni a környező szántóföldi kultúrák terméshozamát.
Ha jól emlékszem a Dongér-Kelőér Vize Egyesületnek vagy valamelyik másik érintett szervezetnek konkrét tapasztalatai, mért eredményei vannak a vízvisszatartás és a termésátlagok vonatkozásában.
 

gergo55

Well-Known Member
2014. július 16.
4 458
11 764
113
Ezeknek egy jelentős része valóban szántó művelési ágba tartozik. Sőt igyekeznek is felszántani, de termelésben nem lehet rá hagyatkozni.

Van egy darab tábla, nem is igazán nagy, és ráadásul nem szabályos alakú, annak van egy vizenyős csücske.10-en éve kb. napi rendszerességgel figyelem; szerintem minden 5. évben ha le lehet aratni a termést róla, szántani legtöbbször külön kell, mert a tábla többi része kiszárad, mikor még ez járhatatlan és szemmel láthatóan romlik a folt szerkezete; ráadásul az ideálistól távol áll és több energia lehet megművelni, mint amit a termés tisztán hoz.
Kérdem én, mi indokolja az intenzív termelésben tartást?
Mekkora kiesés lenne, ha nem szántóföldi kultúrával hasznosítanák? (Pl. ha kaszálva lenne, évente egyszer, akkor csak ez a közel 0,4 ha-os folt eltartana 2-4 birkát.)

Ha igazán ki akarnánk aknázni a mezőgazdaságban rejlő lehetőségeket, akkor több lenne a legeltetett állattartás, amely a legeltetési időszak egyik szakában a mezsgyéket, partokat, széleket tudná legelni, majd a vízjárta részeket és mire az is kikopik a tarlókat lehetne velük járatni (gyomirtás és hántás helyett).
Igazából túl sok szükség nincs ilyen méretű szántóföldi termelésre Magyarország területén, a szerkezetet vagy így, vagy úgy, de meg kell változtatni, egyik irányba az intenzív termelés/termesztés felé, másik irányba az extenzív felé -ami egyik sem jelenti, hogy a szántóterületek döntő többsége ne maradna meg.
Ugye, hogy nem olyan bonyolult kedves @blogen kartárs?
:)
 

Busho3301

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2021. április 26.
3 010
13 187
113
Betelt talán.


2025. január 9-én 10 és 18 óra között kerül megrendezésre a Vízválasztó II. konferencia. Az óriási érdeklődés és a helyszín befogadóképességének végessége miatt készült ez az online esemény, ahol azok az érdeklődők, akik személyesen már nem tudtak regisztrálni a konferenciára, élőben követhetik majd a rendezvényt.
A konferencia célja,
hogy bemutassuk a Vízválasztó Koncepció mint új tájhasználati paradigma víz- és mezőgazdálkodási tartalmait, indokoltságát és megvalósíthatóságát, hogy ezzel segítséget nyújtsunk a tájhasználati problémák komplex megoldására.
A konferencia részletes leírása, programja:
Tájhasználatváltással a vízgazdálkodási problémák megoldásáért
❗

VÍZVÁLASZTÓ II. konferencia
A Vízválasztó Koncepció lényege az új tájhasználati paradigma,
minthogy a legfontosabb vízgazdálkodási problémák (árvíz-belvíz-aszály) alapvető oka, hivatkozási alapja és megoldási lehetősége a tájhasználatban van.
A megoldáshoz szükséges a nagyvizek új értelmezése, táji elhelyezése, a vízkörforgások felújítása a tájhasználat változtatása által, aminek eszköze a agrárszabályzók és vízügyi üzemrendek átírása.
A rendezvény szakmai felelősségük folytán érintett emberek magánkezdeményezése, a 2022-es Vízválasztó mozgalom és konferencia szerves folytatása.
Időpont: 2025. január 9. csütörtök, 10-18 óra
Helyszín: Országgyűlés Barankovics István Irodaháza (1054 Budapest, Széchenyi rakpart 19.) - személyes részvételre a nagy érdeklődés miatt már nincs lehetőség, a konferenciát itt az eseménynél élőben követhetik.
A konferencia szervezői és támogatói:
SZÖVETség az Élő Tiszáért – a Vízválasztó Egyesület
Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága
Zöld Gerilla Mozgalom,
Ökotáj Alapítvány
Program
10:00–10:20 Köszöntők
Kassai Lajos lovasíjász, Vízválasztó gazdálkodó, a konferencia védnöke
Keresztes László Lóránt, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke
Bencsik János, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának alelnöke
V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára
10:20–12:00 A Vízválasztó Koncepció bemutatása:
Balogh Péter geográfus-gazdálkodó, SZÖVET – a Vízválasztó Koncepció vezetői összefoglalója
Báder László geográfus-mérnök, BME – a Vízválasztó Koncepció hidrológiai indokoltsága
Koncsos László vízépítő mérnök egyetemi tanár, BME – a Vízválasztó Koncepció műszaki megvalósíthatósága
Dobos Endre egyetemi tanár, ME, a Talajtani Társaság elnöke – a Vízválasztó Koncepció talajtani beágyazottsága
Szilvácsku Miklós Zsolt tájépítész, környezetjogász, MATE – a Vízválasztó Koncepció tájhasználatváltási javaslatai
12:00–13:00 Ebédszünet
A koncepció gyakorlati kapcsolódásainak illusztrálása (szakmai kerekasztalok)
Bevezeti: Litkai Gergely humorista, fenntarthatósági menedzser
13:00–13:40 A Vízválasztó Koncepció megvalósításának terepi lehetőségei:
Máté András természetvédelmi biológus, agrár-szaktanácsadó, Dorcadion Kft. – Felső-kiskunsági esettanulmány
Tölgyesi Csaba egyetemi adjunktus, MTA-SZTE Alkalmazott Ökológia Kutatócsoport – Erdősítés és vízmérleg
Németh András természetvédelmi szakember, az „Öko Ható Pál” oldal szerkesztője – Vízőrző civil gyakorlati eredmények kisvízfolyásokon
Ádám Szilvia szakértő, WWF Magyarország Élő folyók program – Szántó-fás legelő tájhasználatváltás szénmegkötési indokoltsága
Moderátor:
Kajner Péter, a WWF Magyarország Élő folyók program szakértője
13:40–14:00 Szünet
14:00–14:40 A Vízválasztó Koncepció megvalósításának gyakorlati lehetőségei:
Megyesi Boldizsár szociológus, vezető kutató, ESSRG – Alsó-kiskunsági esettanulmány
Karakai Tamás osztályvezető, Duna-Ipoly Nemzeti Park – Vízválasztás erdőgazdálkodás alatt álló hegyvidéken
Sirkó Zoltán kertészmérnök, Vackorkert Kft. – Városok zöldítése vízválasztó közterületekkel
Herczegh Róbert polgármester, Tápióbicske - A vízválasztás lehetősége az önkormányzati munkában
Moderátor:
Keresztes László Lóránt, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke, Vízválasztó Mozgalom
14:40–15:00 Szünet
15:00–15:40 A Vízválasztó Koncepció megvalósításának szabályozási lehetőségei
Szilágyi Sándor építőmérnök, Brillfield Partners Kft. – A regeneratív élőhelytervezés tanulságai
Dedák Dalma környezetpolitikai szakértő, WWF Magyarország – A területhasználati szabályozás lehetőségei
Tóth Péter programvezető, MME – A vízmegőrzés lehetőségei a KAP kifizetései által
Ujj Zsuzsanna természetvédelmi szakértő, MTVSZ – A biodiverzitás-védelem beépítése gazdasági tevékenységekbe
Moderátor:
Vágó Gábor ügyvezető, BioDiv Market, Vízválasztó Mozgalom
15:40–16:00 Szünet
16:00–18:00 Szakmai fórum a Vízválasztó Koncepció megvalósításának államigazgatási lehetőségeiről
Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese
Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára (felkérés alatt)
Berényi Üveges Judit, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet vezető kutatója
Balázs Viktor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara környezeti fenntarthatóságért és innovációért felelős országos alelnöke
Réder Ferenc, a Nemzeti Fejlesztési Központ stratégiai referense
Moderátor:
Keresztes László Lóránt, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke, és
Balogh Péter a Vízválasztó konferencia szakmai szervezője
Nem az eseményben hanem itt sikerült elindítaniuk az élőt:
4. perc környékétől kezdődik

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.