Keresztessy Lóránt youtube csatornáján is fenn van az anyag!
Mezőgazdaság, vízgazdálkodás, éghajlatváltozás
- Téma indítója blogen
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Ahhoz, hogy akkor legyen víz amikor kell komoly csatornahálózatot kellene építeni a mai irányokra gyakorlatilag merőlegesen. Nem le, hanem a domborzat mentén körbe kellene vezetnünk a vizet. Feljebb adtam rá példát hogy kellene egy övcsatornarendszerrel átalakítani a jelenlegi rendszert.
De ettől még a vízmentesen tartás követelmény marad. Magyarország mezőgazdasági adottságai közepesek, a szántóink jelentős része lecsapolt területre esik. Ne álmodozzon senki itt a mezőgazdasági nagyüzem lecseréléséről. A folyóvízzel öntözhető területeinken ez az ideális.Lényegében a síkvidéki nem homokos területek döntően nagyüzemi gazdálkodásra ideálisak. A dombságok is felerészben. Kis területén az országnak adódik tér kísérletezésre, de piacfüggő. Nagy hozzáadott értéket kell előállítani ahhoz, hogy helyi vízgazdálkodással kiegészített nem intenzív mezőgazdasági termelés egyáltalán létezhessen.
Erre a gyorsan növekvő Dél középosztálya talán globális igényt támaszt. Mármint prémium termékekre. Csak van mégegy baj: a rendkívüli munkaerőígény. Migránsmunkások százezreire lenne szükségünk ahhoz, hogy prémium élelmiszert termeljünk. Ez egy jó kitérő a miértek felé. Miért és hogyan csináljuk? Bohóckodni akarunk? Vagy behozunk kétszázezer bangladesit és nekilátunk patakokra épített, kifolyó vizet visszafogó kistározó hálózatra építve fokhagymázni, hagymázni, stb. a világpiacra. Merthogy mennyiség kell.
A pisztácia csak egy példa. Ahogy gyarapodik a nem nyugati középosztály a globális Délen, úgy lesz minden elsődleges élelmiszerforrás drágább. Lesz a paradicsom is úgy, mint most a pisztácia. De előállításuk sem olcsó és ráadásul munkaerőígényes is.
Olyan nincs és soha többé nem is lesz ezen a bolygón, hogy "tájgazdálkodás", meg más hülyeségek. Világpiac van. Éhes milliárdok és fizetőképes milliárdok is, munkaerőszükséglet is, beruházási költségek, stb.
Úgy kell tekinteni az ország területére mint egy gépezetre. Korrigálni kell a természet minden hibáját, például vizet kell juttatni mindenhova, ahova csak fizikailag lehetséges, ahogy azt mondjuk Kína teszi a nagy vízépítési projektjében és szisztematikusan szervezni erre a világpiacra (különös tekintettel a Dél növekvő keresletére) építő gazdálkodási formákat. Egy jól felépített ipari, agráripari, agráriumi és környezetgazdálkodási rendszerrel a magyar mezőgazdaság sikeres lehet.
Persze csak az EU-n kívül. A keletiek gyarmatosítására építő -újosztrák stílusú- kizsákmányolásunk és szándékolt lenntartásunk a fejlődésünk egyik legnagyobb gátja.
Légyszíves NE nézd meg a konferencia anyagát, mert szembesülnél a rögeszméid összeomlásával.
Nem tenne jót neked.
Nem terveztem. Első blikkre is széllelbélelt hülyéknek tűnnek, akik kábé az ősközösséghez való visszatérést hirdetik. Legföljebb a magyar mezőgazdaság tartós leszakadásához és a vidék teljes elnéptelenedéséhez tudnak hozzájárulni a kilátástalanság katalizálásával, mert az ősközösség nem kilátás a jövőre.
Pont erről szól sok minden, hogy se fel, se le nem kell vezetni a vizet. A vizet a talajszerkezetben kell megtartani, nem a csatornákon vonultatgatni és párologtatni, majd legtöbbször úgy elhasználni, hogy az a legtöbb veszteséggel-de legalább a legtöbb energiafelhasználással jár.
A vizet a tájba koncepció elsődlegesen, vagy kizárólagosan nem arról szól, hogy nyílt vizek fedjék a termőterület jelentős részét. Nyilván a nyílt víz is vele jár, de fontos, hogy nem arról van elsődlegesen szó, hogy ezek minden esetben mezőgazdaságilag meddő területek lennének.
Pár használati forma:
- nem állandóan víz borította terület: természetvédelem, turizmus, gyömülcsös, erdőgazdálkodáskaszálás, gyep, legeltetés; ingoványosabb részek akár szürkemarhával, akár bivallyal, disznóval stb. is hasznosítható. (Lásd: mozzarella)
- állandó víz borította terület: halászat, horgászat, vadászat (turizmus), természetvédelem. -ez kevesebb felhasználási mód, de területre is talán töredéke a területnek.
De ezt nem úgy kell elképzelni, hogy minden szántó eltűnik és minden elemében minden terület "visszavadul". Itt talán a legtöbb esetben olyanra is gondolni kell, mint példával írtam, hogy pl.: van egy 2,5 ha szántó, aminek egy piacgazdaságilag amúgy sem rentábilis csücske más művelési ágba kerül -de még ettől a mezőgazdaságból nem esik ki. Van, ahol kisebb mértékben, van, ahol pedig nagyobb mértékben érvényesül.
Fogalmad szerint mi a mezőgazdasági nagyüzem?
Csak egy 100 hektáros egybefüggő tábla egy több ezer hektáros birtokon a nagyüzem? Vagy egy ezer hektáros legelő nem nagyüzem? Egy több ezer négyzetméteres, több hektáros üvegház nem nagy üzem? Egy 10 ha-os gyümölcsös nem nagyüzem? Egy szaporítóanyagot előállító, vagy zöldséget előállító 5 ha-os táblaméret nem nagyüzem? Egy haltenyészet nem nagyüzem?
Na ezt hívják önellentmondásnak. Te szántóföldi, gabona alapú nagyüzemekben gondolkodsz -a gondolatmeneted alap érvrendszerében, majd leírod, hogy a minőségi termékre lehet igény.
De a kettő pont üti egymást. Gabonából a tömegélelmezés, tömegállattartás mai állása szerint mennyiség kell. Ezt elő tudják európai viszonylatban állítani az ukránok és az oroszok, egyébként meg például az USA, meg pár állam; és le is fedtük az igények jelentős részét. A Kárpát-medence adottságai, nem alkalmasak erre a típusú tömegtermelésre. Lehet és kelleni is kell gabonát termeszteni; nem ez fog megszűnni, hanem a minden áron gabonát kell termeszteni nézetnek kell változni.
Még egyszer idézem ezt a részt, más aspektusból.
Normális esetben nekünk nem a globális Dél alapélelmiszer, alap mezőgazdasági alapanyag ellátására kell törekednünk, hisz sok mindenben piaca van és lenne és lehetne Európában is.
Nagyon sok minden gépesítve, automatizálva van. Még a paradicsomszedést is lehet automatizálni. Értelem szerint az optimalizálás felé. Ez is lehet egy alternatíva. De lehet egy alternatíva, hogy nem plusz embereket kell behozni, hanem szemléletet váltani; régen tudtak az emberek munka mellett több hektáron, vagy intenzív területen gazdálkodni, sokkal alacsonyabb szintű gépiesítettséggel, ma nem? Mi lehet az oka? Mennyi pluszt lehet előállítani, ha a társadalom csak egy töredék, csak egy kis része is vállalna többlet munkát (nem csak a mezőgazdaságra értem)? (Lásd ázsiai munkaidők.)
Azt ugye tudod, hogy a magyar piacot sem látjuk el fokhagymával és mindennemű hagymával? Vagy, hogy a fűszerpaprika egy része is kínai? Vagy például a fűszerpaprika vetőmag egy része szintén médin csájna.
Szép világpiacról álmodozni, első körben a hazai, másodsorban a közép-európai, harmadsorban az európai piacra kellene orientálódni. Majd utána ha van még hol mit termeszteni, akkor gondolkodjunk a világpiacon.
Egyenlőre jól fizet az európai piac és még lefedni sem tudjuk teljesen. Sok olyan terület van, ami magasabb értékű terméket állítana elő, akár még egy vízrendezett tájon is: bárányexport, vadhús; marhahús export pl.: közel-keletre.
Igen, ebben egyet értek; főleg a rendszer szóval.
Ma a rendszer, a szervezettség, az egymásra épültség, a láncolatok hiányoznak; de ennek részben egyik oka a csonka és hibás tájhasználat is.
Te pedig, ha jól értem a fentieket, akkor a vidék vagy gépekkel, vagy vendégmunkásokkal benépesítését vizionálod.
Pontosan úgy viselkedsz, mint azok a papok, akik nem mertek belenézni Galieli távcsövébe!
Nem róluk lett elnevezve egy műholdrendszer....is!
Az agrárgazdálkodó falu, mint településforma megszűnt. A vidéki lakosság csekély töredéke él agráriumból és ez is csökkenni fog. Ugyan jelentős bérmunkásmennyiséget igényelne a mezőgazdaság, de annak alacsony életnívója hazai, de más környező populációnak sem vonzó, míg a globális verseny miatt a mezőgazdasági segédmunkás bérszínvonala beláthatatlan ideig rettentő alacsony marad A vidék jövője a következő, a falvak, agrártelepülések:
- 10-15 %-a üdülőterületté formálódik megfelelő környezeti és demográfiai adottságok alapján (folyamatban). Részben a felvásárló városiak, részben az elköltözők visszajárása miatt (nincs értelme eladni az ilcsó ingatlant).
- 5-10%-a a városi agglomerációkba integrálódik, alvótelepüléssé válik (igen előrehaladott).
- 25-35%-a kihal (folyamatban).
- 50%-a majdnem tisztán cigány lakosságú gettóterületté válik (az ország területének több mint fele). A munkaerőpiacba nem integrálódó réteg miatt.
Azért eszünk kínai fokhagymát, tunéziai paprikát és spanyol paradicsomot, mert ők megoldották az olcsó rabszolgamunkát, mi meg nem. Ez sem lesz másképp már soha többé, hacsak nem tanulunk tőlük és vesszük át a harmadik világbeliek (Nyugaton a nagyon keleteurópaiak, balkániak), kvázi rabszolgatartásának módszertanát, amire életképes intenzív családi tulajdonúmezőgazdaságot lehetne építeni!
Ez így nem vízió, hanem a létező realitás. Semmit nem tehetsz ellene, csak kiindulhatsz belőle és építhetsz rá! A magyar agrárium minden hektárja a világpiac száz százalékos függvénye. Igazából már nem létezik mezőgazdaság, a gazdaságon belül az iparral együtt, azzal teljes egységben a termelés része. Magát az Agrárminisztériumot is rég be kellett volna olvasztani Nagy Márton Nemzetgazdasági minisztériumába, mert semmilyen különös adottság nem indokolja a létét, csak a modernizációt akadályozó múltból itt ragadt téveszmék.
A csatornáknak két fajtája van:
- öntöző: az országból amúgy kifolyó, lényegében korlátlan folyóvizet használja. Gravitációs úton működik, egyszeri beruházást igényel.
- belvízelvezető/ármentesítő: a földterület jelentős részét teszi művelhetővé, szükséges vizet nem vezet el, nem is tud, az alacsony esések miatt a síkságon épphogy el tudja vezetni a fölösleges vizeket.
Ez máris a szántóterületek negyede.
Ez a másik negyede. Elvesztettük a termőterület felét.
A síkságaink kétharmada vízjárta, -borította terület volt! Dehogynem!
500-1000 hektár legalább egy minimális nagyüzem, de az alföldi adottságok közt sok-sok ezer is lehet. A középbirtok úgy 50-250, a kisbirtok meg alatta. Az extenzív lehet közép vagy kisbirtok szerkezetétől függően.
Az extenzís és intenzív gazdálkodásnak együtt kellene járnia, de nem egy helyen.
Több mint ideális a két nagy síkságunk és a sok enyhe dombvidékünk alapvetésnek a nagyüzemi termeléshez.
De Európa túltelített és az EU gyarmati mechanizmusa a mi elsorvasztásunkra épül. A Dél egyre izmosabb középosztálya viszont nagy lehetőség arra is, hogy a Nyugattal szemben versenytárssá izmosodjunk!
Ráadásul a déli konkurenciával szemben gyakran alulmaradó Nyugat egyre durvábban akar rajtunk kompenzálni! Western Europe First egy kimondatlan MAGA itt.
Nulla része. A kommunizmus működésképtelensége is azzal kezdődött, hogy az ideológiát tekintették adottnak és nem az emberi természetet.
Fentebb leírtam mi a hiba: hiányzik a kvázi rabszolgamunkára építő, családi tulajdonú intenzív gazdálkodási forma. A következő programelemek kellenének:
- a családi gazdálkodás általános modernizációs támogatása.
- munkásszálló építési támogatás
- vendégmunkásbehozatal egyszerűsített formájának bevezetése erre a szektorra
- az általában intenzív és vízigény garanciája
- a hazai piac biztosítása első körben
- magyar agrármárkák kreálása a világpiac számára, fajták és feldolgozott termékek vegyesen. A jelen paletta nem kielégítő és részben nem tehető vonzóvá sem.
- exporttámogatás
Nincs többé olyan, hogy "tájhasználat". Az agrárium az ipar egy fajtája lényegében, a mezőgazdasági terület nem a táj része. Tekintsd iparteleknek.
Ezeken a területeken egy kis eső elég a komoly belvizesedéshez, hiába a csatornák.
A belvízelvezető csatorna és a talajvíz kapcsolata a közlekedő edények elvével írható le.
Abban igazad van, hogy sok csapadékot követően elvonja a belvizet, azonban száraz időben a talajvizet pazarolja és viszi el a területről.
És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy a belvíz nem az ördög találmánya. Annak nagyon is van szerepe a táj működésében. Példának okáért a talajba szivárogva jelentősen növeli a talajvíz szintjét, így támogatva a környező területek növényvilágát. Járulékos haszon, hogy kedvező életfeltételeket teremt számos vízi- és partimadár-, valamint hüllő- és kétéltűfajnak.
Amit mondasz, az tájgazdálkodás, nem mezőgazdaság.
Természetesen fel lehet számolni a mezőgazdaságot, illetve megtűrt hobbitevékenységgé lefokozni (néhány biogazdaság vagy turisztikai célú "skanzen"), ez az uniós elképzelés láthatóan. Lásd Hollandia. Ukrajnát szemelték ki jól láthatóan arra, hogy hatalmas méretű nagyüzemi gazdaságokban megtermelje az EU élelmiszerét, ahogy arra is, hogy szén- és atomerőművekből áramot szállítson az EU-nak, amely a zöldülés nevében ezeket felszámolta. Erre megvannak az éghajlati és földrajzi adottságai. Blogen állításával ellentétben Nyugat-Európában sem szándékoznak fenntartani a mezőgazdaság nagy részét.
Ez szép és jó program persze, adjuk vissza a természetnek a területet, csak így teljesen kiszolgáltatottá válik minden ország, ahol ezt végrehajtják. Élelmezése kevesek kezében lesz, könnyen leállítható.
Üdv a régi-új világban.
Régen is ezt alkalmazták. Volt a fokgazdálkodás, egyszerű vízkormányzás, stb.
A kettőt nem lehet elválasztani egymástól. Vagyis lehet, csak akkor abba a zsákutcába jutunk, amiben most is vagyunk.
Ilyen zagyvasággal sajnos nem tudok mit kezdeni.
A magyar mezőgazdaság jelenlegi elmaradott állapotában is 15-18 millió ember ellátására alkalmas.
Egy erőteljes paradigmaváltást és némi visszavadítást, zöldítést követően is bőven alkalmas lenne az ország igényeinek kiszolgálására.
Másrészt az új KAP, AKG program, kiegészülve a természethelyreállítási rendelet előírásaival egyrészt fedezik ennek a költségeit, másrészt hosszú távon rá is kényszerítik z államokra az átállást.
A zöldítés, az “adjunk vissza területet a természetnek” nem üres lózung. EU-s szinten euró milliárdokban mérhető ökoszisztémaszolgáltatásokat nyújtanak, amit a technokrata hozzáállás ugyan negligál, mégis értéket teremt.
Magyarország lakossága a mai területen a szabadságharc környékén 5 millió körül volt ha jól emlékeszem. Na, annyit tud eltartani a te módszereddel az ország.
Hárommilliónál valamivel több a XIX. század első felében a mai országterületre vetítve.
Ez azt jelenti, hogy a lecsapolt területek nélkül a korszerű mezőgazdaság úgy 5-6 millió embert tudna eltartani nálunk.
A vízháztartás visszaalakításától még a szántóföldi technológiák nem alakulnak vissza ökrös ekévé és kézi vetéssé.