Mi-24 / Mi-35 Hind , Superhind (Mil, Szovjetunió)
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
-
- Címkék
- ah-2 sabre
M
molnibalage
Guest
Mióta lát át épületen a távcső?
Nagy nagyítás = kis FOV = szart sem látsz a nagy összképből.
Mi van ha?Nincs mivan ha!Az van ami a videón van.Azért vannak ott a helikopterek mert nincs MANPADS!Erről szól a tervezés meg a JTAC munkája.
Persze kitalálhatunk scenariókat de mi most konkrétan a videóról beszélünk nem scenariókról.
M
molnibalage
Guest
Igazából tény mert nem lőttek rájuk...Vagy szerinted megesett a szívük a gépeken és nem használták?
M
molnibalage
Guest
Rudi erre már válaszolt. Körkörös érvelésben vagy úgy, hogy a kör első lépésében semmi nem volt. Azt csak utólag lehet tudni, hogy nincs ott MANPAD. Mert nincs röntgenszem és végtelen felbontás.
Igen, ezen a távcső kontra MANPAD dolgon rugózni felesleges. Ha nem is nekünk, de az oroszoknak feltételezniük kell, hogy van nekik ilyen eszközük is.
Na látjátok, ezért (is) kell, ezért alkalmazzák a rajköteléket.
Nincs olyan, hogy szólista helikopter a harcterek felett még a US Armynál se.
Tudjátok, hol van ilyen? A szír légierőnél. Le is durrogtatják a szimpla, fedezetlen Minyóikat.
A harci helikopterek kötelékben, rotációban fogják le a nagy területen szétbontakozott élőerőt, egymást is fedezve. Ez az akap. Indifferens, hogy ez négyszer annyi gépet jelent, ha egyszer ennyi az annyi.
Melyik a jobban túlélhető csapás nyílt terepen? Egy darab negyedtonnás PGM bomba, ami eleve félig a földbefúródva inkább krátert vág a földbe és csak másodlagosan képez repeszfelhőt, de legalább méteres pontossággal lehet a valamekkora kiterjedésű élőerő valamelyik közepébe beledobni, vagy egy NIR össztűz, ahol a pusztítóerő jelentékeny része megöli, de minimum súlyosan megsebzi az ellent?
Na látjátok, ezért (is) kell, ezért alkalmazzák a rajköteléket.
Nincs olyan, hogy szólista helikopter a harcterek felett még a US Armynál se.
Tudjátok, hol van ilyen? A szír légierőnél. Le is durrogtatják a szimpla, fedezetlen Minyóikat.
A harci helikopterek kötelékben, rotációban fogják le a nagy területen szétbontakozott élőerőt, egymást is fedezve. Ez az akap. Indifferens, hogy ez négyszer annyi gépet jelent, ha egyszer ennyi az annyi.
Melyik a jobban túlélhető csapás nyílt terepen? Egy darab negyedtonnás PGM bomba, ami eleve félig a földbefúródva inkább krátert vág a földbe és csak másodlagosan képez repeszfelhőt, de legalább méteres pontossággal lehet a valamekkora kiterjedésű élőerő valamelyik közepébe beledobni, vagy egy NIR össztűz, ahol a pusztítóerő jelentékeny része megöli, de minimum súlyosan megsebzi az ellent?
Nem akarjátok megérteni,hogy nem 1 perce esett oda az az ember aki irányít,mintahogy a helikopterrk sem csak pont arra jártak.
T
Törölt tag
Guest
Egyet kell értsek.
A APWKS-nek amellett, hogy nagyon pontos, megvan az a komoly problémája, hogy csak egyesével indítható. (mármint külön külön célpontokra)
Ha viszont nagyobb területen van szétszóródva az ellenség, akkor ez nem opció.
Nem véletlen a rakétatüzérség újbóli térnyerése sem.
Az oroszok bemutatták, hogy igenis van létjogosultsága dolognak. És nem kell irányítottnak lennie. Mert ha 10-15-öt beküldesz egy célpontra, olyan terület kerül lefedésre, hogy nincs hova menekülni, elfutni. Árában meg egy irányított és a nem irányított között ennél jóval nagyobb szorzó is lehet!
Jelenleg bármilyen elemzést, szakmai jóslatot, védelmi ipari bejelentést olvasok mindenki mindenhol rakétatüzérséget akar fejleszteni/beszerezni. (csehek, lengyelek, finnek, amerikaiak, stb., stb.)
Nekünk is elkerülhetetlen a beszerzésük, és ez pontosan olyan dolog, mint a tüzérség! Nem az ágyú/kilövő a drága, hanem a "lőszer". És emiatt kell hazai gyártásba megoldani az ilyet is! (Ha a precíziós cuccokat meg is vesszük máshonnan)
Emellett természetesen szükség lesz a pontos irányított eszközökre is, de az vakvágány, amit az amerikaiak eddig csinálnak a "túlprecízionált" iránnyal.
Náluk elsősorban azért mentek el ilyen irányba, mert nekik leggyakrabban Power Projection-t kellett végrehajtani, szűk logisztikai keresztmetszet mellett. Egy lehetséges európai konfliktusban viszont nem igazán ez a megfejtés. Amíg a COIN környezetben az amerikai közvélemény nem nagyon tűri a civil áldozatokat, és a fejlesztésnek a precízió irányába kellett elmennie, addig az oroszok erre nem nagyon adtak.
Szóval mindkettőt használni kell.
Emellett persze a drónoknak a rendszerbe iktatására is nagyon komoly energiát kell fektetni, mert egy érintetlen, aktív légvédelmi környezetbe én sem küldenék be, csak végszükség esetén helikoptereket. Ugyanakkor egy kis méretű felderítő drónból/UAV-ból lehet olyan mennyiségű, és minőségű felderítési anyagot szerezni, ami segítségével meg lehet állapítani, hogy az ellenfél milyen és hány fegyverrel rendelkezik. Így lehet kizárni, hogy van-e MANPAD vagy csak AK. Szóval bőven be lehet küldeni egy helikopteres osztagot is egy gyengített légvédelmű ellenfél ellen.
Az utóbbi időben előforduló helikopter lelövések egyértelműen nem ilyen szitukhoz kapcsolódnak. Ott ész nélkül használták a technikát.
Igen, ez nekem is akkor esett le, mikor a felderítő eszközöknél/távcsöveknél a nagy nagyítás - kis látószög problematika előjött.
Nos ez lesz az a harchelyzet, ahol ki fog derülni, hogy mit ér a felderítés és mit ér a Vityebszk.Na, mindenesetre majd most figyeljetek hogy Idlibben, ahol van MANPAD és használják is, hány ruszki helikoptert láttok majd a korábbi videókban látott módon harcolni.
Még a magasan (de nem elég magasan...) repülő minyót is lekapták.
Amúgy meg 45 fokban felfelé megküldik a célterület felé jó messziről a NIR-sorozatot és kifordulás...
"Csak azt nem értem mi ebben a "karusszel" (körhinta). Az oroszok nevezték el így a módszert, nem én. Az tény, hogy először vonalban jönnek, viszont az oroszok az elnevezésnél szerintem abból indultak ki, hogy van olyan, nyilván nem is ritkán, hogy a gépek, a támadás utáni kifordulást követően nem hazamennek, hanem újra rárepülnek a célpontokra, és újra megszórják azt. Ez esetben egy 360 fokos forduló után egyámás után térnek vissza a célpontra a gépek és ekkor,főleg ha minél több gép van, akkor úgy néz ki az egész, mintha egy körhintára lennének felfűzve a gépek, egymást követően. A módszer egyébként szerintem nem új, én őszintén megmondva először az Il-2 Sturmovik nevű orosz fejlesztésű második VH-s repülőszimulátorban találkoztam vele. Ott így támadták a német konvojokat az Il-2-esek, csak akkor még nem ismertem az elnevezést. Azt az orosz helikopteres videókból ismertem meg. Az meg, hogy mennyire, jó vagy nem jó a módszer, nyilván vita tárgya. Szerintem jó a módszer, mert kevés gépet vesztettek vele az oroszok. Ahol garantáltan nincs a közelben civil ojjektum, ott én az oroszok helyében nagyobb kaliberű NIR-t is alkalmaznék, a hatékonyság növelése érdekében. 57mm-es NIR már nincs az oroszoknak évtizedek óta, ezt Allesmor is megírta. A legkisebb a 80mm-es. Annál csak nagyobbak vannak. Ha jól tudom akkor a 80mm-es után a következő a 130mm-es.
Támadókörnek is mondják.Hasonló formáció volt a védőkör,ami ugyancsak az Il-2 idejében használták a vadászok elleni védekezésűl.
M
molnibalage
Guest
Barátságtalan tűz...
https://defence-blog.com/news/russi...0tLFl6qyA0MdAtF6P195AQGC6chEGz1FYzribIwXQ1mUk
https://defence-blog.com/news/russi...0tLFl6qyA0MdAtF6P195AQGC6chEGz1FYzribIwXQ1mUk
