Ennek a Falangához képest is jóval kisebbnek tűnnek a vezérsíkjai a törzshöz képest. A Spike NLOS-hoz képest persze pláne.
Mi-28 Havoc (Mil, Szovjetunió)
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Ennek a Falangához képest is jóval kisebbnek tűnnek a vezérsíkjai a törzshöz képest. A Spike NLOS-hoz képest persze pláne.
A fizikában és a kinematikában nincsenek csodák. Ha a rakéta induló tömege 105kg és ebből 25 kg a harci rész, akkor a maradék 80 kg-ból nem valószínű, hogy 25-30 kg-nál több lenne a hajtóanyag, ami szilárd HTPB hajtóanyag esetén valahol 7-8 tonna összimpulzus környékén tudhat, attól függően, hogy mennyire volt szempont a füstmentesség és mennyit áldoztak fel ezért a specifikus impulzusból. Ha ezt egy fokozatban, egy üzemmódon gyorsan elégetnék akkor akár 750-900 m/s-ra is lehetne gyorsítani a rakétát, de a viszonylag tömzsi, mindössze 9,7 hossz/átmérő arányú, 200 mm átmérőjű rakéta ezt követően gyorsan vesztene a sebességéből és a hatótávolsága nem érné el a 14,5 km-t. Hatékonyabb, ha a hajtóanyagnak csak kb. harmadát, vagy 40%-át használják a gyorsításra 230 m/s-ig, amely sebességen még nem túl nagy a légellenállás és a maradék hajtóanyagot 100 kg alatti tolóerővel, utazó üzemmódban a sebesség fenntartására tudják fordítani, akár 1 percen át is. Ezzel meg is van a 14,5 km hatótáv, végig fenntartott meghajtással és viszonylag jó manőverező képességgel.
Ekkora sebességnél a képalkotó fejnek van ideje megkeresni a célpontot akkor is, ha a helikopter takarásból indította a rakétát. A képalkotó fejnek ekkora átmérőnél már megfelelő felbontása lehet. A cél megsemmisítése szempontjából is fontos a 200 mm átmérő miatti nagy kumulatív átütés (valószínűleg 1500 mm feletti). Viszont ennek az ára a nagyobb légellenállás. Ha nagy hatótávolságot szeretnének gyors rakétával az ekkora átmérőnél nagyon nagy rakéta mértet eredményezne. A helikoptereken sokat számít a fegyver súlya. Elfogadható súllyal csak mérsékelt sebességgel oldható meg a probléma. Ezért lassúak a nagy hatótávolságra tervezett, de kis méretű rakéták: Spike NLOS, PARS 3 LR, Polyphem, NAG/HELINA, Alas/Ralas. (Na jó, ezek közül 2 gázturbinás meghajtású)
A helikopter túlélőképessége szempontjából fontosabb a nagyobb hatótávolság, a képalkotó fej és valószínűleg kétirányú adatkapcsolat miatti takarásból való indíthatóság és az, hogy a rávezetés alatt nem kell végig rálátás a célra, mert nem kell rávezetni rakétát, sem mint az, hogy mekkora a rakéta végsebessége.
A Vihr 600 m/s sebessége is csak égésvégi sebesség. Nagyobb indítási távolságnál a célközelben már 230 m/s alá is lelassul. A maximális, 10 km-es hatótávolsághoz 28 másodperc repülési idő tartozik. Azaz 357 m/s átlagsebesség és a célközelben már bőven 150 m/s alatti sebesség. De már a 6 km távolsághoz szükséges 14 másodperből is 429 m/s átlagsebesség és számottevően 300 m/s alatti sebesség következik a célnál.
Ezzel szemben az új rakéta végig fenntartja a 230 m/s-ot.
A Vihr egy üzemmódú hajtóművel úgy tudta elérni a 10 km hatótávolságot, hogy a minél nagyobb keresztmetszeti terhelés érdekében a légiharc rakétákéhoz hasonló, 21,2-es a hossz/átmérő aránya és csak 130 mm az átmérője. Ennek ára viszont az, hogy az átütőképessége nem haladja meg az 1000 mm-t, ami több korszerű harckocsi tornyának szemből való átütéséhez már kevés lehet.
A Vihr bár gyors, ezért a lővonalban töltendő idő korlátozott, a helikopter túlélő képessége szempontjából mégis a fő előnye a '80-as években az volt, hogy 10 km hatótávolsága meghaladta a kézi légvédelmi rakétákét és a nyugat-európai csapatlégvédelmeknél használt Roland, Crotale, Rapier, valamint az amerikai Chaparral és Avenger (a '80-as években még volt esély az ADATS elterjedésére is) rendszerekét. Tehát a NATO akkori csapatlégvédelmi és nagyon mobil eszközeiét
Mára azonban a helyzet megváltozott. Egyrészt Oroszország szembe kerülhet volt szovjet Osza, Tor, Buk rendszerekkel. Másrészt a Crotale hatótávját is jelentősen növelték. Megjelentek a NASAMS, Spider, Mica VL, IRIS-T SL rendszerek. Ezek a csapatlégvédelmi, vagy nagyon mobil légvédelmi rendszerek már 10 km-vagy nagyobb távolságból is elérik a helikoptert, méghozzá gyorsabban, mint ahogy a Vihr célba érne.
Úgy képes rá, hogy kettős üzemmódú a hajtóműve és a 230 m/s az utazósebessége. Ezt elég könnyen ki lehet számolni. Nincs benne semmi csoda. A gyorsításhoz csak kb. 2,3 összimpulzus, azaz max. 8-9 kg hajtóanyag kell. A többi marad az utazó üzemmódra. Az utazó üzemmód kb. szűk 1 percig működik.
A szárnyak szerintem elég jók. Így ránézésre legalább 70 cm a szárnyfesztáv és a szárnyfelület is elég nagy, ami ekkora súlyhoz, ilyen sebességen elég lehet. A vezérsíkok sem olyan aprók. A folyamatos tolóerő miatt akár tolóerő vektorálás is szóba jöhet, ami a rakéta aktuális tömegével összemérhető utazó tolóerő mellett nem elhanyagolható.
Le kellett volna vezetni, hogy a holnap kezdődő(hivatalosan) Army-2021(Armija-2021) nemzetközi haditechnikai fórumon(kiállításon) mutatják be először a sokat említett izdelie 305 rakétát, amelyet le is teszteltek Szíriában a Mi-28NM protóján. Újságírók már ma bemehettek és fotózhattak, így kerütl fel ma reggelaz orosz haditechnikai oldalakra.Itt az új rakéta, becses neve Izdeliye 305E.
The newest Mi-28NM and Ka-52M combat helicopters will be equipped with the Product 305 missile.
The newest guided air-to-surface missile dubbed Izdeliye 305E (Product 305 E) for upgraded Russian combat helicopters, has been unveiled at the International Military-Technical Forum Army-2021, a TASS correspondent reports.
The missile, developed by the Kolomna Design Bureau of Mechanical Engineering (KBM, part of the High Precision Weapons company of the Rostec State Corporation), is showcased at the High Precision Weapons stand.
The guaranteed range of the Product 305E is up to 14,500 meters, the missile is capable of speeds up to 230 m/s. The ammunition is equipped with a high-explosive fragmentation warhead weighing 25 kg and an optical thermal imaging homing head. The missile weighs 105 kg.
The newest Mi-28NM and Ka-52M combat helicopters will be equipped with the Product 305 missile.
Forrás: The dead district blog.
Nagyon furcsa így nekem is ez az egész... Jó nagy harci rész, mert heli kategóriájú fegyvernél a 25kg elég combos, extrém hatótávolság, szinte nulla szárnyak tehát nem igen tud lendületből nagy siklószám miatt vitorlázni távolra, de alacsony sebesség hozzá. Nem tudom hogy ezt hogy hozzák össze, nekem is valami alacsony tolóerejű de hosszú égésidejű hajtómű villant be, de hogy ez hogy meg miért éri meg egyáltalán, azt nem látom át...
No, akkor OK, sejtettem hogy nem hülyék teljesen az oroszok, így már nekem is világos hogy mi mögötte a koncepció, köszönöm szépen a korrekt és részletes - logikus választ!
Nézegettem a SPIKE NLOS-t, azért annak a sikeres 32km-es tesztje elgondolkoztató, valószínű ezt a kategóriát szeretnék ezzel az új rakétával másolni az oroszok. Ha a SpikeNLOS kategóriás fegyverből elvisz 8-at egy AH-64E, ebből szintén 8-at egy Mi-28/Ka-50/52, az azért megint fel tudja adni a leckét a csapatlégvédelmeknek, egyre nagyobb szükség lesz ezek ellen a fegyverrendszerek ellen az AHEAD kategóriás védelmi rendszerekre, amiknek gondolom én csemege lesz majd az összes lassan repülő nagy méretű öngyilkos drón, SpikeNLOS, Izdelie 305-ös gyártmány stb.
A csöves légvédelem lövedékei közül a rádió közelségi gyújtósak a legalkalmasabbak ilyen feladatra. Azután jönnek közvetlen önvédelemre a nagy tűzgyorsaságú, kis szórású gépágyúk és csak azután az AHEAD sörétes lövedék. Érdemes megnézni, hogy a hajók csöves légvédelménél mi terjedt el.
Bár nyugaton vannak rádió közelségi gyújtós és a AHEAD lövedékek tüzelésére elméletileg alkalmas 35-40 mm-es gépágyúk a járműveken, de az ilyen célpont felderítésére és a tűzvezetésre alkalmas milliméteres hullámsávú radar járműre telepítve ritkább, mint a fehér holló.
Ráadásul egy gépágyú az ilyen célok elleni korlátozott hatótávolsága miatt csak nagyon kis területet, lényegében önmagát és a közvetlen közelében lévő járműveket, objektumot tudja védeni. A 35 mm AHEAD lőszert használó gépágyúk jellemzően eleve nem mobil csapatlégvédelmi rendszerek, hanem telepített pontvédelmiek (Skyguard, Skyshield, Mantis). Továbbá egy gépágyú egyszerre csak egy céllal tud foglalkozni.
Otomatic szerű fegyverekre gondolsz elsősorban, mint ilyenre legalkalmasabb fegyverrendszer? Nekem az is nagyon tetszik, de nem sok ilyen vagy ehhez hasonló fegyverről tudok rendszerben.
Én ezeknek illetve az AHEAD fegyverek tömeges elterjedésével számolok a jövőben amíg az energiafegyverek nem váltják ki őket, mert az ilyen Harop/Harpy/meg SpikeNLOS és hasonló fegyverek ellen égetően kell valami, majd meglátjuk igazam lesz-e.
A 305E rakéta -LMUR(легкая многоцелевая управляемая ракета)-Könnyü többcélú irányított rakéta(levegő-föld)
Ismert, hogy az "Izdelie 305" LMUR rakétát eredetileg a KBM fejlesztette ki az orosz FSzB érdekében az FSzB Mi-8 (Mi-8MNP-2 és mások) speciális helikoptereinek számára az orosz védelmi minisztérium számára fejlesztett "Izdelie 79" rakéta alapján (Eredetileg nyilvánvalóan a híres brit Brimstone rakéta analógjaként rendelték). Az LMUR rakéták sorozatgyártását 2016 -ban kezdték meg az FSzB számára, majd ezt követően megkezdték a rakéta megvásárlását az orosz VKSz helikopterei számára, és számos adat szerint a módosított Mi-28N és Ka-52 harci helikopterek sikeresen használták a harcokban Szíriában. Jelenleg az LMUR rakétát a modernizált Mi-28NM és Ka-52M VKS helikopterek irányított fegyvereinek egyik fő típusaként tartják számon, és az Army-2021 fórumon is demonstrálják, a Ka-52M helikopter fegyverzetének részeként. A fórumon a rakétát a 305E index alatt jelenítették meg, ami azt jelzi, hogy export-szabványos útlevelet is kapott.
A Army-2021-en bejelentett hivatalos KBM adatok szerint a 305E rakéta tömege 105 kg, hossza 1945 mm, átmérője 200 mm. A robbanófej tömege 25 kg. A szilárd hajtóanyagú hajtómü akár 250 m /s repülési sebességet biztosít akár 14 500 m-ig, A rakétát 100-600 m magasságon lehet indítani.
A rakétairányítási rendszer kombinálva van az inerciális- műholdas irányítással a repülési fázisban, valamint az éjjel-nappali hőképalkotó fejjel az elfogott célpont célzására. A rakétát rádiós csatornán követik, és végfázisban újracélozható a helikopter legénységének parancsai alapján. A standard alkalmazási mód a vizuálisan látható célpontra való indítás. Láthatatlan célokra indítani lehetséges, de magas szintű kezelői készségeket igényel.
A LMUR rakétákat a helikopterek APU -305 függesztményről indítják.
Ismert, hogy az "Izdelie 305" LMUR rakétát eredetileg a KBM fejlesztette ki az orosz FSzB érdekében az FSzB Mi-8 (Mi-8MNP-2 és mások) speciális helikoptereinek számára az orosz védelmi minisztérium számára fejlesztett "Izdelie 79" rakéta alapján (Eredetileg nyilvánvalóan a híres brit Brimstone rakéta analógjaként rendelték). Az LMUR rakéták sorozatgyártását 2016 -ban kezdték meg az FSzB számára, majd ezt követően megkezdték a rakéta megvásárlását az orosz VKSz helikopterei számára, és számos adat szerint a módosított Mi-28N és Ka-52 harci helikopterek sikeresen használták a harcokban Szíriában. Jelenleg az LMUR rakétát a modernizált Mi-28NM és Ka-52M VKS helikopterek irányított fegyvereinek egyik fő típusaként tartják számon, és az Army-2021 fórumon is demonstrálják, a Ka-52M helikopter fegyverzetének részeként. A fórumon a rakétát a 305E index alatt jelenítették meg, ami azt jelzi, hogy export-szabványos útlevelet is kapott.
A Army-2021-en bejelentett hivatalos KBM adatok szerint a 305E rakéta tömege 105 kg, hossza 1945 mm, átmérője 200 mm. A robbanófej tömege 25 kg. A szilárd hajtóanyagú hajtómü akár 250 m /s repülési sebességet biztosít akár 14 500 m-ig, A rakétát 100-600 m magasságon lehet indítani.
A rakétairányítási rendszer kombinálva van az inerciális- műholdas irányítással a repülési fázisban, valamint az éjjel-nappali hőképalkotó fejjel az elfogott célpont célzására. A rakétát rádiós csatornán követik, és végfázisban újracélozható a helikopter legénységének parancsai alapján. A standard alkalmazási mód a vizuálisan látható célpontra való indítás. Láthatatlan célokra indítani lehetséges, de magas szintű kezelői készségeket igényel.
A LMUR rakétákat a helikopterek APU -305 függesztményről indítják.
Mennyit hordozhat így egy harci heli, jól gondolom az APU-305 ről hogy csak 4-et tud vinni így egyszerre max egy kopter belőle?
Például a svéd 3P programozott közelségi gyújtós 40 mm-esre gondolok, ha már gépágyú és ha már mást is védeni kell, nem csak önmagát. Tehát ha több km-es oltalmazási körzeten belül kell hatékonynak lenni.
Az oroszoknak most már lesz 57 mm-es lézerirányítású + közelségi gyújtós lövedékkel is tüzelni képes gépágyúja is, de az nyilván nyugaton nem fog elterjedni.
Ha meg az alapvetően rakétás csapatlégvédelemnek önvédelem kell, akkor viszonylag kis űrméretű, kis visszarúgású, korlátozott csőhosszú, a csőszáj közelében is szilárd bölcsővel rögzített, ezáltal kis szórású, olcsó, jellemzően forgócsöves gépágyúkra, vagy nehézgéppuskákra gondolok, amik 500-1000 m-ről már kellően sűrű szórásképpel fel tudják aprítani a bejövő rakétát.
Nyugat-Európában az önjáró légvédelmi gépágyúk kikoptak az utóbbi évtizedekben. Ami megmaradt, az sem intelligens lőszeres és az sem korszerű radarokkal, optikával van ellátva.
Hogy újra elterjednek-e az egy közel sem magától értetődő kérdés, A hatótávolságuk kicsi. Az indító gépet jellemzően nem érik el. Egyszere egy célt tudnak leküzdeni. Szóval vannak korlátaik.
De a gépágyúnál valószínűleg jobb lesz önvédelemre az aktív védelmi rendszer a járműveken. Viszont az ilyen rendszer igen drága és vannak betegségei, ami miatt nem is terjedt el egyelőre.
Az aktív védelem ellen a rakéta sebessége nem fog érdemben számítani. Ezeket a rendszereket úgy tervezik, hogy a 900-1100 m/s-al érkező kumulatív ágyú lövedékeket is meg tudják fogni. De akár 1,5 - 1,8 km/s-ig is skálázhatók lehetnek.
Viszont az aktív védelem kijátszására is van 3 ismert módszere a rakétáknak:
- Az apró és korlátozott látószögű radarok holtterében és a megsemmisítő elemek által sem lefedett szögtartományban, függőlegeshez közeli zuhanással, felülről érkezni.
- Két rakéta, vagy egy csali és egy rakéta reakcióidőn belüli követési távolsággal és időközzel érkezik.
- A megsemmisítő elemek pár méteres megsemmisítési távolságán kívülről indított robbanással, távolabbról áttörni a vékony tető páncélt.
Meg persze optikai rakéta közeledés jelzők, füstgránátok, radar és infra csalik és aktív (lézeres) vakítás védhetik még elfogadható áron a járműveket.
A Hermes majdnem ugyanekkora tömegű és méretű. Abból 8, vagy extrém esetben akár 16 is elvihető Mi-28 és Ka-52 gépeken. Nyilván gyakorlatban a max. 8 a valószínűbb.
A Germesz tubusból indul, ott egy pilonra fel lehet tenni 4 vetőcsövet, így jön ki az oldalanként 4-4 rakéta.
A 305-ös gyártmány viszont sínről indul, így abból szerintem maximum annyit vihet, ahány pilon van a gépen.
Illetve, számít még a szárnyak fesztávja, illetve a Ka52-esnél az 5-6 pilonok kisebb terhelhetősége is, mint korlát.
M
molnibalage
Guest
Mutass ilyen lövedéket használó rendszert kérlek. Én egyről sem tudok.
Egy fenét. A AHEAD lőszeres AAA-hez képest a nagy tűzgyorsaságú AAA kb. a pattintott kőkor szintjén van.
Ebben itt megmutattam.
Légvédelmi tüzérség számokban - HTKA - Haditechnikai Kerekasztal
A cikk elsődleges témája a különféle (gyorstüzelő) lövegek és fegyverrendszerek drónok ellenihasználhatósága.
htka.hu
Temérdek cél ellen a AAA CIWS hagyományos lőszerrel tehetetlen, az AHEAD lőszeres Skyranger / Skyshieldnek meg séta a parkban kategória.
A 2 km távolságba kitett Falcon rakétát konkrétan egy sima AAA kb. soha nem találná el csak kb. 1000 lőszer felhasználásával és véletlenül.
A AHEAD-es cucc néhány lőszerre szitává lőtte.
Az, hogy a hajókon a régi nagy tűzgy. AAA CIWS ban az ÖRÖKSÉG.
Az új hajókon bizony már AHEAD lőszeres van vagy akár kombinált irányított és intelligens gyújtós.
Na ez már komoly így. Ennél többet reálisan éles szituban Atakából/Shturmból sem hordoztak jellemzően.
Na most akkor még sem vihet 8-at, csak 4-et? Az már mondjuk mindjárt visszalépés.
Na ez meg már nagyon kevésnek tűnik. A jóval nagyobb hatótávolságú SpikeNLOS-ból is 2-esével lehet pakolni PER PILON a nyugati gépekre. A Brimstone-ból is több megy fel.
