MiG-1.44 / MiG 1.44 Flatpack / MFI (Mikojan-Gurjevics)

[molnibalage]

Máig nem tudni, hányszor repült, de kétszer biztosan, mert van téli és nyári(?) felvétel is.
De én azt mondom, ha a MiG akar még valamit csinálni és az a MiG-31-es váltótípusa lenne, akkor ezt kéne befejezni. Nem stealth, hiába lett annak idején annak szánva, de nagy hatótávolságú, honi légvédelmi elfogó vadászként szerintem beválna.
És mentes volna a 31-es pár olyan kellemetlen tulajdonságától, mint a nehezen vezethetőség és a manőverezőképesség szerény volta.
Ugyanakkor a belső fegyverterében ez is az R-37M és R-77-es rakétákat hordozná, volna nagy utazómagassága és relatíve nagy utazósebessége is.

Ma már nem Zaszlon-M-eket kell az orrokba integrálni, mint harminc éve.

Amennyit fejlődtek a radarok, annyit lopakodósodtak a célok.

Ezt támaszd alá kérlek. Forrás?

Hm...
Elég sok minden felmerült itten...

Számomra alapvető kérdés, hogy milyen ok és gondolatmenet mentén kéne lecserélni a 31-est? Mint honi légvédelmi vadász olyan képességei vannak, hogy nem látom azt a reális képesség növelést, amiért megérné őket leváltani egy ennyivel kisebb gépre, mert annak biztosan a hatósugár és CAP látná kárát. Csak akkor lenne értelme, ha R-77-nél nagyobb rakétát nem teszel rá, hogy akkor mennyiség is legyen rajta legalább 4-6 db. Csak az R-77 HMZ-je meg számottevően kisebb még az ős R-33-hoz képest nemhogy a R-37M-hez képest, amennyire ezt meg lehet írni. Tehát azonos terület lefedéséhez több gép kell ---> ergo minek...? R-33 vagy R-37M pl. hol és hogyan férne el ezen a gépen?

Ha a MiG-31-esek műszaki szemmel végtelenségig reptethetése nem megoldott én akkor is célszerűbbnek érzem azt, hogy akkor specifikus feladatra csökkentett képességű Szu-35 legyen, még ha hülyén néz ki és nem is fog MiG-31 módra bazi nagy rakétákkal száguldozni. Egy pusztán "missile carrier" feladatra mi a fenének kell olyan gép, ami láthatólag manőverező légiharcra is megfelelne (?)...? Mi a búbánatra van akkor a tengernyi Szu-30/35 és a végül, de limitált mennyiségben megrendelt MiG-35...? Mert akkor ennyi erővel ezt is lehet használni, ez is megfelel. A szívócsatorna alá talán elfér 1-1 db R-37M és közé is. Ennél több nagy nem kell és mellé még 2-2 db R-77. A platform ismert, bevált lenne, mi a fenének előásni valamit, amit soha nem fejeztek be...?

Egész egyszerűen nem értem a logikát az egészben.

A másik érdekes komment, a "nem Zaszlon-M-eket kell az orrokba integrálni, mint harminc éve". Erre csak azt mondom, amit Hpasp. A nagyobb antenna mindig jobb...

Gcsat kommentje meg szerintem nagyon nem ül. Legfeljebb ezt szeretnék egyesek láttatni. Ehhez képest a Red Flag-en elég jól VID közelségbe is kerülnek az F-22-esek úgy, hogy annak stealth alapformája 30 éves, a Super Hornetekben meg ~10-15 éves AESA radarok vannak, nem kicsik.

Az F-35A sejthető USAF szintű RCS-ével lényegében semmilyen tűzvezető radar nem képes szemből értelmezhető távolságból követni még ideális zavarmentes környezetben sem. Az orosz marketing adatokkal is operálva 25-40 km-es észlelési távolságok adódnak ki a repfedélzeti PESA és az Sz-300/400 család tűzvezető radarjainál.

 

[ozymandias]

Most, lehet, hogy bennem van a hiba, de ezt a plazmadolgot nem értem. A plazmán keresztül nyista navigáció meg kommunikáció. Mibōl allítja elō!? Másrészt, az milyen lopakodó, ami körül forró levegō, vagy olyan erōs mágneses tér van, amit bármelyik rádióamatōr el tud kapni egy Hall-szondával!?

Plazmát elōállítani úgy lehet, hogy leszeded a külsō héjon lévō elektronokat. Ezt hivatalott a kilépési munka kifejezni. Ez azért elég sok energia, vagyis magas hōmérséklet. Ezt tartsd távol, tartsd össze egy MOZGÔ tárgyon. A plazma egyik rossz tulajdonsága, hogy egy csatorna kell a létrejöttéhez, aminek van kezdete és vége - lásd Tokomak vagy Stellerator. Egy repülōn ezt nehéz megoldani, pláne úgy, hogy levegō egyrészt hűt, másrészt nyom...

Bár lehet, hogy rosszul látom a dolgot, de az eddig természettudományos ismereteimbe nehéz beillesztenem

 

[molnibalage]

Most, lehet, hogy bennem van a hiba, de ezt a plazmadolgot nem értem. A plazmán keresztül nyista navigáció meg kommunikáció. Mibōl allítja elō!? Másrészt, az milyen lopakodó, ami körül forró levegō, vagy olyan erōs mágneses tér van, amit bármelyik rádióamatōr el tud kapni egy Hall-szondával!?

Plazmát elōállítani úgy lehet, hogy leszeded a külsō héjon lévō elektronokat. Ezt hivatalott a kilépési munka kifejezni. Ez azért elég sok energia, vagyis magas hōmérséklet. Ezt tartsd távol, tartsd össze egy MOZGÔ tárgyon. A plazma egyik rossz tulajdonsága, hogy egy csatorna kell a létrejöttéhez, aminek van kezdete és vége - lásd Tokomak vagy Stellerator. Egy repülōn ezt nehéz megoldani, pláne úgy, hogy levegō egyrészt hűt, másrészt nyom...

Bár lehet, hogy rosszul látom a dolgot, de az eddig természettudományos ismereteimbe nehéz beillesztenem

'90-es években merült fel ez a hülyeség és hájpolta az sok orosz fan, hogy "az okos orosz". Aztán hogyhogy nem semmi nem lett semmi az egészből, mert eleve értelmetlen. Persze akkor is benyelte ezt a sok természettudományos analfabéta, akiknél ül az, hogy azért nem gyártják a Szu-57-et, mert túl fejlett és nincs rá szükség....

 

[ozymandias]

'90-es években merült fel ez a hülyeség és hájpolta az sok orosz fan, hogy "az okos orosz". Aztán hogyhogy nem semmi nem lett semmi az egészből, mert eleve értelmetlen. Persze akkor is benyelte ezt a sok természettudományos analfabéta, akiknél ül az, hogy azért nem gyártják a Szu-57-et, mert túl fejlett és nincs rá szükség....

Mondjuk ha ez létezne, akkor meg van oldva a Stellerator/Tokomak-kérdés egyik központi kérdése, a plazmaösszetartás és irányítás - ráadásul mozgó rendszerben. Ez alsó hangon az összes kiadható tudományos díj, kitüntetés bezsebelése lenne a következō évtizedekben, plusz a MiG már régen nem repülōkkel seftelve vegetálna valamelyik irodaházban...

Na igen, nem zavarhatnak a termeszettudomány törvényszerűségei, ha nem tudod, hogy vannak a termeszettudományak törvényszerűségei...

 

[emel]

Most, lehet, hogy bennem van a hiba, de ezt a plazmadolgot nem értem. A plazmán keresztül nyista navigáció meg kommunikáció. Mibōl allítja elō!? Másrészt, az milyen lopakodó, ami körül forró levegō, vagy olyan erōs mágneses tér van, amit bármelyik rádióamatōr el tud kapni egy Hall-szondával!?
Plazmát elōállítani úgy lehet, hogy leszeded a külsō héjon lévō elektronokat. Ezt hivatalott a kilépési munka kifejezni. Ez azért elég sok energia, vagyis magas hōmérséklet. Ezt tartsd távol, tartsd össze egy MOZGÔ tárgyon. A plazma egyik rossz tulajdonsága, hogy egy csatorna kell a létrejöttéhez, aminek van kezdete és vége - lásd Tokomak vagy Stellerator. Egy repülōn ezt nehéz megoldani, pláne úgy, hogy levegō egyrészt hűt, másrészt nyom...

Egy korszerű csapásmérő gépen - mióta alkalmazzák a lézer-giroszkópokat - a navigációhoz nem kell külső forrás, legfeljebb időnként némi pár másodperces pozíció-pontosítás műholdas rendszerrel. Csapásmérőnél/bombázónál meg ha éles bevetésre indulnak úgysincs kommunikáció, teljes rádiócsend míg a célpont támadását be nem fejezték, utána esetleg lehet rádiózni ha vészhelyzet van.
Az igazi probléma inkább az amit a hsz.-ed második felében írtál: hogy lehet stabil plazmát előállítani egy repülőgép körüli áramló közegben? Ez szerintem kb. Nobel díjat érne. Lehet hogy már valahol megoldották, de ezer lakattal van titkosítva mert ez a képesség többet ér tíz N-díjnál is?!! Mindenesetre akkor se Szergejről tudom elképzelni ...

 

[notaricon]

Nem igazán értem, az igaz, hogy időközben megjelent 2 db komolyan vehető lopakodó képességű gép (az orosz és a kínai projekteket jelen helyzetben zárójelbe tenném), de a lehetséges célok zöme még mindig nem lopakodó, tehát a radarok fejlődésével a nem lopakodó jellegű célok egyre inkább hátrányba kerülnek, vagyis jelenleg az arány globálisan a radarok javára tolódik el (szerintem). Persze amint az F-35 szélesebb körben terjed el (a legtöbb fejlett ország rendszerben tart majd 1-2-több tucatot) onnantól fordul ismét a meccs ahogyan én gondolom.

 

[arbalest]

A problémát szép részben nem inkább a stealth kialakításu robotrepülőgépek jelentik? Mint pl az AGM-154?

 

[emel]

A problémát szép részben nem inkább a stealth kialakításu robotrepülőgépek jelentik? Mint pl az AGM-154?

Az oroszoknak és a kínaiaknak mindenképpen - az első pár atomrobbanásig. Attól kezdve úgyis az ICBM/SLBM-eké a főszerep, és szerintem azok ellen darabszámukat tekintve jelenleg úgysincs hatékony védelem.

 

[ozymandias]

Egy korszerű csapásmérő gépen - mióta alkalmazzák a lézer-giroszkópokat - a navigációhoz nem kell külső forrás, legfeljebb időnként némi pár másodperces pozíció-pontosítás műholdas rendszerrel. Csapásmérőnél/bombázónál meg ha éles bevetésre indulnak úgysincs kommunikáció, teljes rádiócsend míg a célpont támadását be nem fejezték, utána esetleg lehet rádiózni ha vészhelyzet van.

Az aktív elektromos berendezéseket eléggé tacsra tudja tenni a plazmakör vagy a plazmakört manipuláló mágneses tér. Ehhez olyan brutál árnyékolást kell alkalmazni, hogy ihaj. Lehet, hogy szépen dobozoltak, de akkor mindent kell, az utolsó kondenzátorig.

A másik nyűgöm az ehhez tartozó energiamennyiség. Miért erōlködjek ezzel, ha a geometriát/bevonatot (elektronikát) is használni lehet. Valahol ez nálam a nukleáris meghajtású rakéta esete.

 

[emel]

Az aktív elektromos berendezéseket eléggé tacsra tudja tenni a plazmakör vagy a plazmakört manipuláló mágneses tér. Ehhez olyan brutál árnyékolást kell alkalmazni, hogy ihaj. Lehet, hogy szépen dobozoltak, de akkor mindent kell, az utolsó kondenzátorig.

A másik nyűgöm az ehhez tartozó energiamennyiség. Miért erōlködjek ezzel, ha a geometriát/bevonatot (elektronikát) is használni lehet. Valahol ez nálam a nukleáris meghajtású rakéta esete.

Az elektronikához nagyon kevéssé értek, ezért kérdem: az árnyékoláshoz nem elég az alufóliából készült méhsejt-erősítésű szénszálas kompozit-borítópanel karbonos festékkel alapozva?

 

[ozymandias]

Eddig csak civil árnyékolást láttam, alulemez. Bontottam szét régi Bundeswehr-es rádiót, abban volt réz. Passz, ez meghaladja a tudásom. Valahogy meg lehet oldalni, az anyahajók is kibírják, a CERN-ben is van mágneses tér, csak ott szerintem jó pár dolgot szupravezetōvé tesznek, ott meg a mágnesesség nem téma többé. ..

 

[arbalest]

Az oroszoknak és a kínaiaknak mindenképpen - az első pár atomrobbanásig. Attól kezdve úgyis az ICBM/SLBM-eké a főszerep, és szerintem azok ellen darabszámukat tekintve jelenleg úgysincs hatékony védelem.

Igazad van, de ez ugyanakkor mindenre igaz. Ha a honi vadász Mig-31-nek, utódjának F-35-ösöket kell hajkurásznia, akkor Oroszország már hadban áll, és saját légtérben vív harcot.

Másrészt ezek a stealth fegyverek is jobban elterjedhetnek a jövőben, pl pont a kevésbé válogatós Kínának köszönhetően, kis intenzitású konfliktusban is számolni kell velük a jövőben.

 

[fip7]

Szerintem ezt a MIG-1.44-et már meghaladta az idő.
Én a MIG-31 utódját valamilyen J-20 szerűségnek tudnám csak elképzelni. Az más kérdés, hogy ha a MIG-31 sokáig üzemeltethető akkor meg kell hagyni erre a feladatra (cirkáló rakéta vadászat), mert több, mint tökéletes rá a típus.

 

[gacsat]

Egy korszerű csapásmérő gépen - mióta alkalmazzák a lézer-giroszkópokat - a navigációhoz nem kell külső forrás, legfeljebb időnként némi pár másodperces pozíció-pontosítás műholdas rendszerrel. Csapásmérőnél/bombázónál meg ha éles bevetésre indulnak úgysincs kommunikáció, teljes rádiócsend míg a célpont támadását be nem fejezték, utána esetleg lehet rádiózni ha vészhelyzet van.
Az igazi probléma inkább az amit a hsz.-ed második felében írtál: hogy lehet stabil plazmát előállítani egy repülőgép körüli áramló közegben? Ez szerintem kb. Nobel díjat érne. Lehet hogy már valahol megoldották, de ezer lakattal van titkosítva mert ez a képesség többet ér tíz N-díjnál is?!! Mindenesetre akkor se Szergejről tudom elképzelni ...

A B2esről is mondják. Az ára indokolná is. Olyan nagyon nem kell összetartani. Az orrán olyan pálca végén csinálná, mint ami a kisérleti gépeken szokott lenni, aztán áramlástecnikailag arra hajtani, amerre szükséges. A repülő meg húzna száz méter antennát, ami kisugározza a kilowattnyi elektront, ami magától megtalálná a plazmát.
Persze ez egész valószinűtlen, úgyhogy évek múlva ne rám hivatkozzatok, mint agyatlan oroszfanra.
A kavitációs torpedót is megcsinálták, nyilvánvalóan lehetetlen sebességgel.

 

[gacsat]

Szerintem ezt a MIG-1.44-et már meghaladta az idő.
Én a MIG-31 utódját valamilyen J-20 szerűségnek tudnám csak elképzelni. Az más kérdés, hogy ha a MIG-31 sokáig üzemeltethető akkor meg kell hagyni erre a feladatra (cirkáló rakéta vadászat), mert több, mint tökéletes rá a típus.

Az új cirkálórakéták stealth kialakításúak (lesznek). Az oroszoknál már most azok.

 

[fip7]

gacsat

"Az új cirkálórakéták stealth kialakításúak (lesznek). Az oroszoknál már most azok."

És? Ez miben érinti a repülőgép kialakítását? A cirkáló rakéta nem lő vissza
E mellet pedig jelenleg is nagyon jó a MIG-31-s radarja, és van IR érzékelője is. Ezeket kellene fejleszteni, meg jön mellé az R-37+R-77 és már teljesen korszerű az egész gép.

"A kavitációs torpedót is megcsinálták, nyilvánvalóan lehetetlen sebességgel."

Azért az egyszerűbb dolog, mint a "plazma stealth" lényegében egy víz alatti rakétáról beszélünk.
Én a plazma általi lopakodást nem a repülőknél tartom reálisnak, hanem a MIRV fejeknél. A hőmérséklet és a nagy nyomás adott, már csak "anyag" kell hozzá.

 

[Allesmor Obranna]

Mint honi légvédelmi vadász olyan képességei vannak, hogy nem látom azt a reális képesség növelést, amiért megérné őket leváltani egy ennyivel kisebb gépre, mert annak biztosan a hatósugár és CAP látná kárát.

Kisebb? Majdnem két méterrel volt nagyobb a fesztávja. A hossza közel ugyanakkora, a hajtóművei egyenként(!) majdnem három tonnával toltak többet.
A belső fegyvertérbe négy R-37-est lehet függeszteni. A radarja, az N014-es az RP-31-es hatótávjának a duplája lett volna. A gép átrepülési távolsága 1000km-el volt nagyobbra tervezve, mint a 31-esé.
A MiG 1.44 minden, csak nem kicsi.

http://paralay.world/mfi.html

 

[notaricon]

gacsat

"Az új cirkálórakéták stealth kialakításúak (lesznek). Az oroszoknál már most azok."

És? Ez miben érinti a repülőgép kialakítását? A cirkáló rakéta nem lő vissza
E mellet pedig jelenleg is nagyon jó a MIG-31-s radarja, és van IR érzékelője is. Ezeket kellene fejleszteni, meg jön mellé az R-37+R-77 és már teljesen korszerű az egész gép.

"A kavitációs torpedót is megcsinálták, nyilvánvalóan lehetetlen sebességgel."

Azért az egyszerűbb dolog, mint a "plazma stealth" lényegében egy víz alatti rakétáról beszélünk.
Én a plazma általi lopakodást nem a repülőknél tartom reálisnak, hanem a MIRV fejeknél. A hőmérséklet és a nagy nyomás adott, már csak "anyag" kell hozzá.

A beérkező MIRV fejnek muszáj lopakodni? Van amit arra eséllyel lehet ráreptetni?

 

[fip7]

notaricon

"A beérkező MIRV fejnek muszáj lopakodni? Van amit arra eséllyel lehet ráreptetni?"

Jelenleg nincs szerintem olyan eszköz amely nem nukleáris harci résszel kárt tudna benne tenni. Viszont azt tudom, hogy vannak ilyen irányú fejlesztések, szóval nem árt a MIRV-eknek sem ha fejlődnek.

De feltehetjük úgy is a kérdést, hogy mi a francnak plazma lopakodás egy MIG-31 feladat körű gépnek? Vagy bármilyen lopakodás neki?

 

[molnibalage]

Kisebb? Majdnem két méterrel volt nagyobb a fesztávja. A hossza közel ugyanakkora, a hajtóművei egyenként(!) majdnem három tonnával toltak többet.
A belső fegyvertérbe négy R-37-est lehet függeszteni. A radarja, az N014-es az RP-31-es hatótávjának a duplája lett volna. A gép átrepülési távolsága 1000km-el volt nagyobbra tervezve, mint a 31-esé.
A MiG 1.44 minden, csak nem kicsi.

http://paralay.world/mfi.html

Akkor ezt benéztem. Viszont továbbra sem értem, hogy mi lenne ebben a költséghatékony és mi szükség rá. Ez sem lenne multirole. Ez kb. olyan lenne, mint lecserélni az F-14-et egy belső fegyver teres eltérő, még nagyobb F-14-re. Tekintve, hogy orosz anyaföldre kb. atomháború esetén menne CM, innentől fogva ennek a cserének majdnem annyi értelme lenne, mint ABM rendszerre költeni. Semmi. Ha valaha is orosz expedíciód műveltben CM veszély van, akkor azt oldja meg a MiG-31 és új 4++ gépek. Ott meg szó nincs akkora védendő területről, mint Oo. esetében.