Igen, a zászló a jordánoké, de érdekes, hogy mintha nyugati kijárómeberek vigyorognának annál az asztalnál.
Szerintem ők lehettek a nyolcvanas évek nagyágyúi akiket a Fegyvernepper című film is megidézett.
MiG-21 Fishbed (Mikojan-Gurjevics,Szovjetunió) / J-7 , F-7 (Csengdu, Kína)
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Szerintem ők lehettek a nyolcvanas évek nagyágyúi akiket a Fegyvernepper című film is megidézett.
Az afganisztáni szovjet beavatkozás első heteiben (1979 végén), odavezényelt Yak-28I frontbombázók, repülőgépenként két-két 500 kg-os bombát használtak, míg a helyi szovjet MiG-21bis-ek csak légi fedezetet adtak.
Miután megbizonyosodtak arról, hogy légifedezetre nincs szükség, a MiG-21bis-ek is bombáztak, gépenként négy-négy 250 kg-os bombával. Utólagos elemzésekből kiderül, hogy két MiG-21bis nyolc 250 kg-ossal támadva, sokkal hatékonyabb pusztítást ért el, mint egy Yak-28I-géppár négy 500 kg-ossal. Így a régi Yak-okkat hazaküldték 1980. márciusában - mindössze 235 bevetés után - míg a MiG-21bis-ek 1988-ig maradtak, és folytatták a bevetéseket. (Az öreg Yak-28-asok, a kínai határon még jók voltak, nukleáris bombázó feladatkörben, egy rövid ideig.)
A lenti kép a szovjet-afgán határhoz közel települő 115-ik Gárda ezred MiG-21bis-éról készült a nyolcvanas években.
Igen, valószínűnek tartom, hogy az angolok hajtották fel a „jordán” szerződést, hogy nehogy elbukják a kínai üzletet. Azért is írtam, hogy a „Jordán Királyság képviselőivel”, akik láthatóan nyugati üzletemberek voltak. Nem csak terméket hoztak létre, hanem alkottak piacot is hozzá.
Chengdu J-7IIH sztori, első rész:
Néhány bekezdés erejéig, vizsgáljuk meg, hogy milyen MiG-21-es vadászgép változatott szerzett be a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg légiereje a nyocvanas évek közepétől, miután a brit fedélzeti rendszerekkel korszerűsített Chengdu J-7IIA sorozatgyártását gazdasági okokból visszamondták. Természetesen az igény egy korszerűbb fegyverrendszerre, a J-7IIA rendelés 1981-es felmondása után is megmaradt. Sőt, a lassan elkezdődő gazdasági reformok mentén, sürgősebb volt, mint valaha, hogy egy a világ többi részének fejlesztéseivel a versenyt felvenni képes vadászrepülőgépet rendszeresíthessenek, amiből nem szükséges a Shenyang J-6 MiG-19-es, több ezres darabszámához hasonló mennyiséget beszerezniük.
Fotó: Alap változatú, a nyolcvanas évek első felében gyártott J-7II változat. A hátrafelé nyíló kabintető és hozzá módosított régi szovjet alapú SzK ülést, valamint a bal oldalra beépített plusz gépágyút leszámítva, nem különbözik az ötvenes évek végén fejlesztett szovjet MiG-21F-13-astól.
Ekkoriban, Izrael nyolcvanas évek elejei fölényes légigyőzelmei felkeltették a kínai fél figyelmét. 1982-ben megindultak puhatolózások mindkét fél részéről, a gazdasági lehetőségekről. A konkrét tárgyalások természetesen titokban folytak, hogy az egyébként kínai fegyvereket dollárért vásárló arab országok érzékenységét ne sértsék. Az 1983-as sikeres izraeli-kínai tárgyalások végeredménye, az új Python-3-as légiharcrakéta gyártási jogának átadásáról és az épp gyártásban lévő kínai Chengdu J-7II vadászrepülőgépekre integrálásáról szólt!
Az akkori nemzetközi diplomáciai helyzet korlátai miatt, Kína és Izrael nem létesített diplomáciai kapcsolatokat. A Közel-Kelet többi arab országával fennálló jó kapcsolatok fenntartása érdekében Kínának diplomáciai távolságok kellet tartania Izraeltől. Ezért Kína és Izrael haditechnikai együttműködése mindig „magán” és „nem kormányzati” státuszú volt. Vagyis a kínai technikusok nem mehetnek közvetlenül Izraelbe, és az izraeli szakértők csak magánjellegű látogatásokat, előadásokat, kirándulásokat tehettek Kínába. Bár ez némi kellemetlenséggel járt, a két fél együttműködése zökkenőmentesen haladt.
Fotó: Izraeli eredetű Python-3 légiharcrakéta, mint kínai PL-8-as a GJ3-D álltalános fegyvertartón függesztve, egy Chengdu J-7IIH vadászrepülőgépen.
1983-tól a China Southern Aviation Power Machinery Co., Ltd. (331-es számú gépgyár) készült fel az izraeli Python-3 eredetű légiharcrakéta gyártására, PL-8 Thunderbolt-8-as néven. Izrael a rakétákhoz alkatrészeket, illetve a gyártósori berendezéseket szállított. A technológia átadása 1989-ben fejeződött be, a gyár a kilencvenes évek elejétől volt képes, az akkor már bő tíz éves Thunderbolt-8-as légiharc rakéta típus tömeges gyártására.
Hogy ennek óriási jelentőségét megértsük, látnunk kell, hogy ekkoriban a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg légiereje, hiába vállalt be 1985-ben egy egyoldalú 40%-os(!) fegyverzettcsökkentést, alakulatainak kétharmada még ekkor is csak olyan MiG-19-eseket használt, amik csak jó időben, gépágyúval tudták légicéljaikat leküzdeni. A Kínában ez idő tájt csak pár százas nagységrendben hadrendben álló J-7I/II MiG-21-esek, is csak az ötvenes évekből itt marad, ex szovjet R-3Sz légiharcrakétákat hordozhatták, amik gyakorlatilag alkalmatlanok voltak manőverező, vagy zavarást végző célok leküzdésére.
Fotó: A legnagyobb harcértékű új J-7IIH vadászrepülőgépeket a stratégiai pontokra telepítették. Bal oldalon például a 42. Repülő Hadosztály gépe a kínai-vietnámi határt őrizte, míg jobbra a 14. hadosztály a nancsangi térséget védte.
Az új Thunderbolt-8-as rakéta bevetéséhez, szükség volt az épp gyártásban lévő Chendu J-7II-es MiG-21-es repülőgép módosítására is. Az új J-7IIH elnevezésű vadászrepülőgép tervezését 1983-ban kezdték meg. A fejlesztéseknek két fő célját fogalmaztak meg:
Szabványosítás:
Az új J-7IIH repülőgép ugyan a Kínai Légierő számára készülő J-7II-es típuson alapult, de megkapott néhány, az F-7M Airguard változathoz tervezett – a szovjet MiG-21MF-ekről másolt – sárkányszerkezeti megoldást, mint a szárnyankénti dupla fegyverfelfüggesztőket *, valamit a módosított futóműveket is. Ezzel a különböző típusváltozatok, gyártási folyamatait igyekeztek egyszerűsíteni. Így a nyolcvanas évek közepétől azonos repülőgép sárkánnyal és szárnyakkal épültek a Kínai Légierő számára gyártott J-7IIH, annak exportváltozata (J-7IIK, J-7IIN), valamint a nyugati rendszerekkel exportra korszerűsített F-7M Airguard repülőgépek.
* a dupla fegyverfelfüggesztőket a kínai J-7IIH változat – a tesztelő alakulatok gépeit leszámítva – sohasem alkalmazta. Az export megrendelők viszont használták!
PL-8 légiharcrakéta típus integrációja:
Az új típushoz tervezték a GJ3-D álltalános fegyvertartót, amivel a PL-2, PL-5, PL-8, sőt szabadon eső bombafegyverzet is függeszthető volt. A probléma ennek és a rá függesztett új Thunderbolt-8-as rakéta súlyának összességéből adódott. A PL-8-as 40%-al nehezebb volt, mint a korai PL-2-es. Ehhez hozzáadódott még az új GJ3-D álltalános fegyvertartót súlya. Ráadásul mindez duplán, hiszen szárnyanként egy-egy volt függesztve. Ez a körülbelül 250 kg plusz súly jelentősen elmozdította a repülőgép tömegközéppontját. Eredetileg az üzemanyagrendszer áttervezésével tervezték a súlypontvándorlást megoldani, de nem jártak sikerrel, így végül ellensúlyt kellet az új J-7-es orrába helyezni.
Fotó: A 35. Repülő Hadosztály J-7IIH vadászrepülőgépei, az akkor még brit fennhatóságú Honkong és Tajvan déli része között félúton települtek
A Chengdu J-7IIH sztori második része holnap érkezik.
Néhány bekezdés erejéig, vizsgáljuk meg, hogy milyen MiG-21-es vadászgép változatott szerzett be a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg légiereje a nyocvanas évek közepétől, miután a brit fedélzeti rendszerekkel korszerűsített Chengdu J-7IIA sorozatgyártását gazdasági okokból visszamondták. Természetesen az igény egy korszerűbb fegyverrendszerre, a J-7IIA rendelés 1981-es felmondása után is megmaradt. Sőt, a lassan elkezdődő gazdasági reformok mentén, sürgősebb volt, mint valaha, hogy egy a világ többi részének fejlesztéseivel a versenyt felvenni képes vadászrepülőgépet rendszeresíthessenek, amiből nem szükséges a Shenyang J-6 MiG-19-es, több ezres darabszámához hasonló mennyiséget beszerezniük.
Fotó: Alap változatú, a nyolcvanas évek első felében gyártott J-7II változat. A hátrafelé nyíló kabintető és hozzá módosított régi szovjet alapú SzK ülést, valamint a bal oldalra beépített plusz gépágyút leszámítva, nem különbözik az ötvenes évek végén fejlesztett szovjet MiG-21F-13-astól.
Ekkoriban, Izrael nyolcvanas évek elejei fölényes légigyőzelmei felkeltették a kínai fél figyelmét. 1982-ben megindultak puhatolózások mindkét fél részéről, a gazdasági lehetőségekről. A konkrét tárgyalások természetesen titokban folytak, hogy az egyébként kínai fegyvereket dollárért vásárló arab országok érzékenységét ne sértsék. Az 1983-as sikeres izraeli-kínai tárgyalások végeredménye, az új Python-3-as légiharcrakéta gyártási jogának átadásáról és az épp gyártásban lévő kínai Chengdu J-7II vadászrepülőgépekre integrálásáról szólt!
Az akkori nemzetközi diplomáciai helyzet korlátai miatt, Kína és Izrael nem létesített diplomáciai kapcsolatokat. A Közel-Kelet többi arab országával fennálló jó kapcsolatok fenntartása érdekében Kínának diplomáciai távolságok kellet tartania Izraeltől. Ezért Kína és Izrael haditechnikai együttműködése mindig „magán” és „nem kormányzati” státuszú volt. Vagyis a kínai technikusok nem mehetnek közvetlenül Izraelbe, és az izraeli szakértők csak magánjellegű látogatásokat, előadásokat, kirándulásokat tehettek Kínába. Bár ez némi kellemetlenséggel járt, a két fél együttműködése zökkenőmentesen haladt.
Fotó: Izraeli eredetű Python-3 légiharcrakéta, mint kínai PL-8-as a GJ3-D álltalános fegyvertartón függesztve, egy Chengdu J-7IIH vadászrepülőgépen.
1983-tól a China Southern Aviation Power Machinery Co., Ltd. (331-es számú gépgyár) készült fel az izraeli Python-3 eredetű légiharcrakéta gyártására, PL-8 Thunderbolt-8-as néven. Izrael a rakétákhoz alkatrészeket, illetve a gyártósori berendezéseket szállított. A technológia átadása 1989-ben fejeződött be, a gyár a kilencvenes évek elejétől volt képes, az akkor már bő tíz éves Thunderbolt-8-as légiharc rakéta típus tömeges gyártására.
Hogy ennek óriási jelentőségét megértsük, látnunk kell, hogy ekkoriban a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg légiereje, hiába vállalt be 1985-ben egy egyoldalú 40%-os(!) fegyverzettcsökkentést, alakulatainak kétharmada még ekkor is csak olyan MiG-19-eseket használt, amik csak jó időben, gépágyúval tudták légicéljaikat leküzdeni. A Kínában ez idő tájt csak pár százas nagységrendben hadrendben álló J-7I/II MiG-21-esek, is csak az ötvenes évekből itt marad, ex szovjet R-3Sz légiharcrakétákat hordozhatták, amik gyakorlatilag alkalmatlanok voltak manőverező, vagy zavarást végző célok leküzdésére.
Fotó: A legnagyobb harcértékű új J-7IIH vadászrepülőgépeket a stratégiai pontokra telepítették. Bal oldalon például a 42. Repülő Hadosztály gépe a kínai-vietnámi határt őrizte, míg jobbra a 14. hadosztály a nancsangi térséget védte.
Az új Thunderbolt-8-as rakéta bevetéséhez, szükség volt az épp gyártásban lévő Chendu J-7II-es MiG-21-es repülőgép módosítására is. Az új J-7IIH elnevezésű vadászrepülőgép tervezését 1983-ban kezdték meg. A fejlesztéseknek két fő célját fogalmaztak meg:
- Egyrészt a gyártósoron párhuzamosan készülő F-7B, J-7IIH, F-7M repülőgépeken végzett munkafolyamatok, alkatrészek és főbb szerkezeti elemek szabványosítása.
- Másrészt az új izraeli eredetű PL-8 Thunderbolt-8 légiharcrakéták integrálása a kínai MiG-21-esre.
Szabványosítás:
Az új J-7IIH repülőgép ugyan a Kínai Légierő számára készülő J-7II-es típuson alapult, de megkapott néhány, az F-7M Airguard változathoz tervezett – a szovjet MiG-21MF-ekről másolt – sárkányszerkezeti megoldást, mint a szárnyankénti dupla fegyverfelfüggesztőket *, valamit a módosított futóműveket is. Ezzel a különböző típusváltozatok, gyártási folyamatait igyekeztek egyszerűsíteni. Így a nyolcvanas évek közepétől azonos repülőgép sárkánnyal és szárnyakkal épültek a Kínai Légierő számára gyártott J-7IIH, annak exportváltozata (J-7IIK, J-7IIN), valamint a nyugati rendszerekkel exportra korszerűsített F-7M Airguard repülőgépek.
* a dupla fegyverfelfüggesztőket a kínai J-7IIH változat – a tesztelő alakulatok gépeit leszámítva – sohasem alkalmazta. Az export megrendelők viszont használták!
PL-8 légiharcrakéta típus integrációja:
Az új típushoz tervezték a GJ3-D álltalános fegyvertartót, amivel a PL-2, PL-5, PL-8, sőt szabadon eső bombafegyverzet is függeszthető volt. A probléma ennek és a rá függesztett új Thunderbolt-8-as rakéta súlyának összességéből adódott. A PL-8-as 40%-al nehezebb volt, mint a korai PL-2-es. Ehhez hozzáadódott még az új GJ3-D álltalános fegyvertartót súlya. Ráadásul mindez duplán, hiszen szárnyanként egy-egy volt függesztve. Ez a körülbelül 250 kg plusz súly jelentősen elmozdította a repülőgép tömegközéppontját. Eredetileg az üzemanyagrendszer áttervezésével tervezték a súlypontvándorlást megoldani, de nem jártak sikerrel, így végül ellensúlyt kellet az új J-7-es orrába helyezni.
Fotó: A 35. Repülő Hadosztály J-7IIH vadászrepülőgépei, az akkor még brit fennhatóságú Honkong és Tajvan déli része között félúton települtek
A Chengdu J-7IIH sztori második része holnap érkezik.
A J-7IIH sztori, második rész:
Az új Chengdu J-7IIH elnevezésű változat 1985-ös berepülése után kapta meg a típus engedélyeket, majd 1986-tól adták át az első széria repülőgépeket. Hogy a költségek ne szálljanak el, mint a J-7IIA esetében, a régi szovjet eredetű fedélzeti berendezéseket nem cserélték le. Például a légicél távolság adatait továbbra is az ötvenes évek szovjet technológiai színvonalán álló Kvant rádió-távolságmérő kínai másolata szolgáltatta. Viszont idővel több, a J-7IIH gyártása alatt beérett fejlesztést is megkapott a repülőgép, mint például az új 780 literes törzs alá függeszthető póttartályok, mind a törzs alatti pótvezérsík mellé szerelhető infra és radarzavaró csalikat szóró berendezés függesztésének lehetősége, a nyolcvanas évek végétől.
A Kínai Légierő számára 1986 és 1993 között, a Chengdu és a Guizhou üzemek, összesen 221 darab J-7IIH repülőgépet gyártottak. Érdekességként:
Fotó: Kínai MiG-21-esek rendszeresen települtek át Tibetbe, egy kis Indiával szembenézésre. A kilencvenes években a kínai J-7IIH vadász repülőgépek már PL-8 Thunderbolt-8-as légiharcrakétát is vihettek magukkal erre a túrára.
Hogy a sok elhangzott J-7II változat között némi rendet rakjunk, pontosítsuk le ezeket az alváltozatokat. Kínai Népi Felszabadító Hadsereg légiereje számára szánt változatok:
Fotó: A kínai 63. repülő ezred szintén stratégiai helyen, a szovjet/orosz Vlagyivosztokhoz és a kínai-koreai-szovjet/orosz határ háromszög közelében alkalmazta a J-7H változatot évtizedeken keresztül, sőt a mai napig repüli a típust!
Export változatok:
(A kínai J-7II exportváltozatairól, sok régi pontatlan adat kering a különböző forrásokban. Ezek általában két jobb felbontású fotó egymásmellé helyezésével cáfolhatóak lennének, de sajnos lassan kopnak ki.)
Chengdu F-7B:
A J-7II alapváltozat exportja, Irak, Egyiptom és az USAF agresszor alakulata számára.
Chengdu F-7M Airguard:
A J-7IIA exportváltozata, nyugati fedélzeti és fegyverrendszerekkel, gyártva 1984-1994. Vásárlója:
Valamint a J-7IIH exportváltozatai:
Ezeket sokszor tévesen F-7M Airguard-ként azonosítanak, de kevés közük van hozzá. Ugyan ezek a repülőgép változatok – a kínai gyártás egyszerűsítése miatt – megkapták a dupla főtartós szárnyakat és a szárnyak alá függeszthető póttartályokhoz a módosított üzemanyagrendszert, de elektronikájuk, továbbra is elsősorban a régi szovjet MiG-21F-13-as berendezésein alapult:
Fotó: A Zimbabwe-i J-7IIN-nek, a PL-7 Thunderbolt-7 (francia Magic R550) rakéták alkalmazásához beépített American Phoenix Company-tól importált áramátalakítókat leszámítva, teljesen kínai fedélzeti rendszerekkel szerelt gépek. Szintúgy Sri Lanka J-7BS vadászgépei, amelyek nagyrészt csak régi szovjet eredetű fedélzeti berendezéseket használtak, kivéve a nyugati magasságmérőt.
Fotó: A mianmari katonai junta 1990-től üzemelteti a Chengdu J-7IIK MiG-21-eseket. Ez a kínai J-7IIH exportváltozat alkalmaz több nyugati felszerelést is, például az SRT-651C rádiót és új magasságmérő berendezést
Hogy hogyan ismerhetjük fel a J-7IIH változatott?
A válasz az, hogy nehezen. A nyolcvanas évek első felében gyártott alap J-7II-est, és az újabb J-7IIH változatott kívülről nagyon nehéz megkülönböztetni egymástól, amennyiben a J-7IIH-ra nincs felfüggesztve a böszme nagy GJ3-D álltalános fegyvertartó. Viszont, ha találunk az adott repülőgépről nagyfelbontású és jó szögből elkattintott fotót, akkor azonosíthatjuk a repülőgépet a gyáriszáma alapján:
Fotó: Egy nagyon korai J-7II-es
Fotó: Egy több mint harminc éves J-7II-es alapváltozat 2016-ból.
Fotó: Gyáriszámuk alapján a 22., 23. és 24. szériába tartozó J-7IIH repülőgépek.
A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg légierejében, mind az új izraeli eredetű rakéta, mind az azt hordozó új MiG-21-es alváltozat hosszú karriert futott be:
Fotó: A 42. Repülő ezred, több mint harminc évek keresztül alkalmazta a kínai-vietnámi határ védelmére a Chengdu J-7H repülőgépeket, amiket végül 2019-ben nyugdíjaztak.
Ezzel a résszel, a nyolcvanas években gyártott kínai MiG-21-eseket bemutató anyag a végéhez ért. A későbbi J-7E/G/L változatok, már sokkal jobban vannak dokumentálva, megbízhatóbbak az elterjedt publikációk.
A kétüléses kínai MiG-21-es bemutatásán még gondolkodom, ha van rá igény.
Az új Chengdu J-7IIH elnevezésű változat 1985-ös berepülése után kapta meg a típus engedélyeket, majd 1986-tól adták át az első széria repülőgépeket. Hogy a költségek ne szálljanak el, mint a J-7IIA esetében, a régi szovjet eredetű fedélzeti berendezéseket nem cserélték le. Például a légicél távolság adatait továbbra is az ötvenes évek szovjet technológiai színvonalán álló Kvant rádió-távolságmérő kínai másolata szolgáltatta. Viszont idővel több, a J-7IIH gyártása alatt beérett fejlesztést is megkapott a repülőgép, mint például az új 780 literes törzs alá függeszthető póttartályok, mind a törzs alatti pótvezérsík mellé szerelhető infra és radarzavaró csalikat szóró berendezés függesztésének lehetősége, a nyolcvanas évek végétől.
A Kínai Légierő számára 1986 és 1993 között, a Chengdu és a Guizhou üzemek, összesen 221 darab J-7IIH repülőgépet gyártottak. Érdekességként:
- Ebben a nyolcéves hidegháború végi időszakban, a párhuzamosan gyártott F-7 MiG-21 exportváltozatokkal együtt, összesen csak körülbelül 500 darab kínai együléses MiG-21-es épült.
- Valamint 1985-ös nagy leépítés és átszervezés után, a kilencvenes évek elejéig - azaz az orosz Szu-27Szk vadászgépek Kínába érkezésig eltelt időszakban - összesen csak alig 300 db. Chengdu J-7IIH és Shenyang J-8I vadászrepülőgépet vett át a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg légiereje. Ez nagyon alacsony szám!
Fotó: Kínai MiG-21-esek rendszeresen települtek át Tibetbe, egy kis Indiával szembenézésre. A kilencvenes években a kínai J-7IIH vadász repülőgépek már PL-8 Thunderbolt-8-as légiharcrakétát is vihettek magukkal erre a túrára.
Hogy a sok elhangzott J-7II változat között némi rendet rakjunk, pontosítsuk le ezeket az alváltozatokat. Kínai Népi Felszabadító Hadsereg légiereje számára szánt változatok:
- Chengdu J-7II (Később J-7B *) Gyártva 1980-1985
- Chengdu J-7IIA (Csak négy prototípus) Nincs sorozatgyártás
- Chengdu J-7IIH (Később J-7H *) Gyártva1986-1993
Fotó: A kínai 63. repülő ezred szintén stratégiai helyen, a szovjet/orosz Vlagyivosztokhoz és a kínai-koreai-szovjet/orosz határ háromszög közelében alkalmazta a J-7H változatot évtizedeken keresztül, sőt a mai napig repüli a típust!
Export változatok:
(A kínai J-7II exportváltozatairól, sok régi pontatlan adat kering a különböző forrásokban. Ezek általában két jobb felbontású fotó egymásmellé helyezésével cáfolhatóak lennének, de sajnos lassan kopnak ki.)
Chengdu F-7B:
A J-7II alapváltozat exportja, Irak, Egyiptom és az USAF agresszor alakulata számára.
Chengdu F-7M Airguard:
A J-7IIA exportváltozata, nyugati fedélzeti és fegyverrendszerekkel, gyártva 1984-1994. Vásárlója:
- Irak: F-7M Airguard Szállítva 1984-től
- Pakisztán F-7MP, F-7P Skybolt Szállítva 1988-tól
- Banglades: F-7MB Airguard Szállítva 1989-től
- Irán F-7N Airguard Szállítva kb. 1990-től
Valamint a J-7IIH exportváltozatai:
Ezeket sokszor tévesen F-7M Airguard-ként azonosítanak, de kevés közük van hozzá. Ugyan ezek a repülőgép változatok – a kínai gyártás egyszerűsítése miatt – megkapták a dupla főtartós szárnyakat és a szárnyak alá függeszthető póttartályokhoz a módosított üzemanyagrendszert, de elektronikájuk, továbbra is elsősorban a régi szovjet MiG-21F-13-as berendezésein alapult:
- Zimbabwe J-7IIN Szállítva 1987-től
- Mianmar J-7IIK Szállítva 1990-től
- Srilanka F-7BS Szállítva 1991-től
Fotó: A Zimbabwe-i J-7IIN-nek, a PL-7 Thunderbolt-7 (francia Magic R550) rakéták alkalmazásához beépített American Phoenix Company-tól importált áramátalakítókat leszámítva, teljesen kínai fedélzeti rendszerekkel szerelt gépek. Szintúgy Sri Lanka J-7BS vadászgépei, amelyek nagyrészt csak régi szovjet eredetű fedélzeti berendezéseket használtak, kivéve a nyugati magasságmérőt.
Fotó: A mianmari katonai junta 1990-től üzemelteti a Chengdu J-7IIK MiG-21-eseket. Ez a kínai J-7IIH exportváltozat alkalmaz több nyugati felszerelést is, például az SRT-651C rádiót és új magasságmérő berendezést
Hogy hogyan ismerhetjük fel a J-7IIH változatott?
A válasz az, hogy nehezen. A nyolcvanas évek első felében gyártott alap J-7II-est, és az újabb J-7IIH változatott kívülről nagyon nehéz megkülönböztetni egymástól, amennyiben a J-7IIH-ra nincs felfüggesztve a böszme nagy GJ3-D álltalános fegyvertartó. Viszont, ha találunk az adott repülőgépről nagyfelbontású és jó szögből elkattintott fotót, akkor azonosíthatjuk a repülőgépet a gyáriszáma alapján:
Fotó: Egy nagyon korai J-7II-es
Fotó: Egy több mint harminc éves J-7II-es alapváltozat 2016-ból.
Fotó: Gyáriszámuk alapján a 22., 23. és 24. szériába tartozó J-7IIH repülőgépek.
A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg légierejében, mind az új izraeli eredetű rakéta, mind az azt hordozó új MiG-21-es alváltozat hosszú karriert futott be:
- Az izraeli Python-3 légiharcrakéta, mint kínai PL-8-as, a J-7IIH hordozón kívül megjelent a J-8II, J-10A, és a szintén szovjet eredetű Szu-27SzK-ból tovább fejlesztett J-11B fegyverzetében. A PL-8-as légiharcrakéta továbbfejlesztett változatai a mai napig alap fegyverzete a Kínai Légierőnek!
- A gyártás befejezésekor, 1993-ban nyolc kínai repülőezred alkalmazta a Chengdu J-7IIH változatott. A nyolcvanas, kilencvenes években, mint az egyik legkorszerűbb fegyverzetű kínai MiG-21-est, a stratégia pontok közelében állították hadrendbe. A kínai Chengdu J-7IIH, ma már J-7H néven továbbra is üzemel. Napjainkban még egy aktív és néhány gyakorló célú dandár használja ezt a kevésbé ismert kínai MiG-21-es alváltozatott.
Fotó: A 42. Repülő ezred, több mint harminc évek keresztül alkalmazta a kínai-vietnámi határ védelmére a Chengdu J-7H repülőgépeket, amiket végül 2019-ben nyugdíjaztak.
Ezzel a résszel, a nyolcvanas években gyártott kínai MiG-21-eseket bemutató anyag a végéhez ért. A későbbi J-7E/G/L változatok, már sokkal jobban vannak dokumentálva, megbízhatóbbak az elterjedt publikációk.
A kétüléses kínai MiG-21-es bemutatásán még gondolkodom, ha van rá igény.
Eleve a pilonoknak van tömeg maximuma és az, hogy mit tehetsz rá, meghatározza, hogy milyen bekötése van, pl. pótüzemanyag tartály. A MiG-21Bis esetén a maximális hasznos teher tömege összesen 1.300 kg lehet az öt pilonon. A bombázó terhelést 1.000 kg-ban maximalizálják.
F-13
PF
PFM
MF
Bis
U
F-13
PF
PFM
MF
Bis
U
M
molnibalage
Guest
A végén ez is mehet cikk egyben cikként.A J-7IIH sztori, második rész:
Az új Chengdu J-7IIH elnevezésű változat 1985-ös berepülése után kapta meg a típus engedélyeket, majd 1986-tól adták át az első széria repülőgépeket. Hogy a költségek ne szálljanak el, mint a J-7IIA esetében, a régi szovjet eredetű fedélzeti berendezéseket nem cserélték le. Például a légicél távolság adatait továbbra is az ötvenes évek szovjet technológiai színvonalán álló Kvant rádió-távolságmérő kínai másolata szolgáltatta. Viszont idővel több, a J-7IIH gyártása alatt beérett fejlesztést is megkapott a repülőgép, mint például az új 780 literes törzs alá függeszthető póttartályok, mind a törzs alatti pótvezérsík mellé szerelhető infra és radarzavaró csalikat szóró berendezés függesztésének lehetősége, a nyolcvanas évek végétől.
A Kínai Légierő számára 1986 és 1993 között, a Chengdu és a Guizhou üzemek, összesen 221 darab J-7IIH repülőgépet gyártottak. Érdekességként:
A régi nyugati források, ezt az új Chengdu J-7IIH változatott, vadászbombázóként azonosították, de az alkalmazó alakulatok feladatkörét, vagy a típus képességeit vizsgálva, ez is csak kitaláció!
- Ebben a nyolcéves hidegháború végi időszakban, a párhuzamosan gyártott F-7 MiG-21 exportváltozatokkal együtt, összesen csak körülbelül 500 darab kínai együléses MiG-21-es épült.
- Valamint 1985-ös nagy leépítés és átszervezés után, a kilencvenes évek elejéig - azaz az orosz Szu-27Szk vadászgépek Kínába érkezésig eltelt időszakban - összesen csak alig 300 db. Chengdu J-7IIH és Shenyang J-8I vadászrepülőgépet vett át a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg légiereje. Ez nagyon alacsony szám!
Fotó: Kínai MiG-21-esek rendszeresen települtek át Tibetbe, egy kis Indiával szembenézésre. A kilencvenes években a kínai J-7IIH vadász repülőgépek már PL-8 Thunderbolt-8-as légiharcrakétát is vihettek magukkal erre a túrára.
Hogy a sok elhangzott J-7II változat között némi rendet rakjunk, pontosítsuk le ezeket az alváltozatokat. Kínai Népi Felszabadító Hadsereg légiereje számára szánt változatok:
(* 1991-től, az egyértelműbb azonosítás érdekében átálltak J-7+betűjelzés névkonvencióra.)
- Chengdu J-7II (Később J-7B *) Gyártva 1980-1985
- Chengdu J-7IIA (Csak négy prototípus) Nincs sorozatgyártás
- Chengdu J-7IIH (Később J-7H *) Gyártva1986-1993
Fotó: A kínai 63. repülő ezred szintén stratégiai helyen, a szovjet/orosz Vlagyivosztokhoz és a kínai-koreai-szovjet/orosz határ háromszög közelében alkalmazta a J-7H változatot évtizedeken keresztül, sőt a mai napig repüli a típust!
Export változatok:
(A kínai J-7II exportváltozatairól, sok régi pontatlan adat kering a különböző forrásokban. Ezek általában két jobb felbontású fotó egymásmellé helyezésével cáfolhatóak lennének, de sajnos lassan kopnak ki.)
Chengdu F-7B:
A J-7II alapváltozat exportja, Irak, Egyiptom és az USAF agresszor alakulata számára.
Chengdu F-7M Airguard:
A J-7IIA exportváltozata, nyugati fedélzeti és fegyverrendszerekkel, gyártva 1984-1994. Vásárlója:
- Irak: F-7M Airguard Szállítva 1984-től
- Pakisztán F-7MP, F-7P Skybolt Szállítva 1988-tól
- Banglades: F-7MB Airguard Szállítva 1989-től
- Irán F-7N Airguard Szállítva kb. 1990-től
Valamint a J-7IIH exportváltozatai:
Ezeket sokszor tévesen F-7M Airguard-ként azonosítanak, de kevés közük van hozzá. Ugyan ezek a repülőgép változatok – a kínai gyártás egyszerűsítése miatt – megkapták a dupla főtartós szárnyakat és a szárnyak alá függeszthető póttartályokhoz a módosított üzemanyagrendszert, de elektronikájuk, továbbra is elsősorban a régi szovjet MiG-21F-13-as berendezésein alapult:
Ezek az „jóárasított” változatok, még a hatvanas évekből származó régi szovjet AP-155-ös kétcsatornás robotpilóta rendszert sem kapták meg! Legkönnyebben orr alatt maradt pitotcső alapján különböztethetőek meg, az J-7IIA/F-7M export leszármazottaktól.
- Zimbabwe J-7IIN Szállítva 1987-től
- Mianmar J-7IIK Szállítva 1990-től
- Srilanka F-7BS Szállítva 1991-től
Fotó: A Zimbabwe-i J-7IIN-nek, a PL-7 Thunderbolt-7 (francia Magic R550) rakéták alkalmazásához beépített American Phoenix Company-tól importált áramátalakítókat leszámítva, teljesen kínai fedélzeti rendszerekkel szerelt gépek. Szintúgy Sri Lanka J-7BS vadászgépei, amelyek nagyrészt csak régi szovjet eredetű fedélzeti berendezéseket használtak, kivéve a nyugati magasságmérőt.
Fotó: A mianmari katonai junta 1990-től üzemelteti a Chengdu J-7IIK MiG-21-eseket. Ez a kínai J-7IIH exportváltozat alkalmaz több nyugati felszerelést is, például az SRT-651C rádiót és új magasságmérő berendezést
Hogy hogyan ismerhetjük fel a J-7IIH változatott?
A válasz az, hogy nehezen. A nyolcvanas évek első felében gyártott alap J-7II-est, és az újabb J-7IIH változatott kívülről nagyon nehéz megkülönböztetni egymástól, amennyiben a J-7IIH-ra nincs felfüggesztve a böszme nagy GJ3-D álltalános fegyvertartó. Viszont, ha találunk az adott repülőgépről nagyfelbontású és jó szögből elkattintott fotót, akkor azonosíthatjuk a repülőgépet a gyáriszáma alapján:
Fotó: Egy nagyon korai J-7II-es
Fotó: Egy több mint harminc éves J-7II-es alapváltozat 2016-ból.
Fotó: Gyáriszámuk alapján a 22., 23. és 24. szériába tartozó J-7IIH repülőgépek.
A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg légierejében, mind az új izraeli eredetű rakéta, mind az azt hordozó új MiG-21-es alváltozat hosszú karriert futott be:
- Az izraeli Python-3 légiharcrakéta, mint kínai PL-8-as, a J-7IIH hordozón kívül megjelent a J-8II, J-10A, és a szintén szovjet eredetű Szu-27SzK-ból tovább fejlesztett J-11B fegyverzetében. A PL-8-as légiharcrakéta továbbfejlesztett változatai a mai napig alap fegyverzete a Kínai Légierőnek!
- A gyártás befejezésekor, 1993-ban nyolc kínai repülőezred alkalmazta a Chengdu J-7IIH változatott. A nyolcvanas, kilencvenes években, mint az egyik legkorszerűbb fegyverzetű kínai MiG-21-est, a stratégia pontok közelében állították hadrendbe. A kínai Chengdu J-7IIH, ma már J-7H néven továbbra is üzemel. Napjainkban még egy aktív és néhány gyakorló célú dandár használja ezt a kevésbé ismert kínai MiG-21-es alváltozatott.
Fotó: A 42. Repülő ezred, több mint harminc évek keresztül alkalmazta a kínai-vietnámi határ védelmére a Chengdu J-7H repülőgépeket, amiket végül 2019-ben nyugdíjaztak.
Ezzel a résszel, a nyolcvanas években gyártott kínai MiG-21-eseket bemutató anyag a végéhez ért. A későbbi J-7E/G/L változatok, már sokkal jobban vannak dokumentálva, megbízhatóbbak az elterjedt publikációk.
A kétüléses kínai MiG-21-es bemutatásán még gondolkodom, ha van rá igény.
Egy evolúciós ábra sokat segítene a tartalom összefoglalásában.
Eleve a pilonoknak van tömeg maximuma és az, hogy mit tehetsz rá, meghatározza, hogy milyen bekötése van, pl. pótüzemanyag tartály. A MiG-21Bis esetén a maximális hasznos teher tömege összesen 1.300 kg lehet az öt pilonon. A bombázó terhelést 1.000 kg-ban maximalizálják.
F-13
PF
PFM
MF
Bis
U
Jéé, a cseszkóknak volt Bisz-ük??
Jó meglátás!!
(Kéne valaki, aki tudja, hogy volt-e nekik valójában.
)Ahogy nézem, az a kép valami játékból van, szóval az is lehet, hogy virtuálisan csináltak szorgos kezek cseszlovák Bisz-t.
T
Törölt tag
Guest
Jó meglátás!!
(Kéne valaki, aki tudja, hogy volt-e nekik valójában.
Ahogy nézem, az a kép valami játékból van, szóval az is lehet, hogy virtuálisan csináltak szorgos kezek cseszlovák Bisz-t.
Nemvolt.
Volt viszont...
169db MiG-21F-13
39db MiG-21PF
50db MiG-21PFM
25db MiG-21R
24db MiG-21M
102db MiG-21MF
11db MiG-21U
13db MiG-21US
33db MiG-21UM
M
molnibalage
Guest
Utánaszámolva nekem nem is tűnik annyira soknak...
Mármint a korai változatokból tengernyi volt nekik, de ugye a 74-est maguknak rakták össze... meg persze a PF+PFM nyomja meg.
Viszont miután a kisgerincűek kikoptak, azután már nem volt annyival több 21-es odaát.
Ugye a késői M, és MF összesen 126db, nálunk meg a kétféle Bisz + MF: (47+15)+50=112db...
Náluk még volt a razvedcsik, de pl. UM-ből nekünk is volt vagy 30, szóval kétülésesből se használtak sokkal többet a vége felé.
Nopersze náluk a késői 21-esekkel párhuzamosan volt 23-asból is bőven, (a végén meg 29-es, Szu-25, meg egy rakat Alba is), szóval a létszám és miőségi fölény tagadhatatlan, csak azt inkább más típusok adták.
No mind1, ez lehet, hogy csak engem lepett meg...
Csodálkoztam én is a cseh MiG-Bis képen, mert én is úgy tudtam, hogy náluk nem volt, helyette ők a MiG-23 vonalat favorizálták, amiből volt MF és ML is.
És még mennyi Szu-7-es, majd aztán később a Szu-17-es, Szu-25-ös, MiG-23BN, MiG-23MF, MiG-23ML, MiG-29.
Na ebből lett nekik 14 darab Gripen meg pár Alca.
T
Törölt tag
Guest
Minden másban is ez volt az arány...
10 hadosztályuk volt ami két hadsereggel egy komplett frontot alkotott, szemben a magyar 6-al.
9 KRUG (6 magyar), 35 KUB (11 magyar), 20 Osza (nálunk már nem is volt)
Oka, Tocska rendszeresítve (nem csak a tervekben), és persze T-72-es és T-55AM hegyek (nem csak mutatóban).
És persze nagyobb ívű tervek (mint nálunk), 90-ben 6 BUK-M1, 91-ben 20 TOR-M1 és 95-ben Sz-300V komplexum beszerzéséről.
5 Vega osztály (2 magyar), 20 Volhov (12 magyar), 18 Nyeva (6 magyar), 1 Sz-300PMU (nálunk csak tervben).
Persze ők tényleges Frontország voltak.
M
molnibalage
Guest
Meg 1,5-szer nagyobbak. Ez a Krug aránynál ki is jön, de a többinél...
Bár náluk meg a SPAAG és a IR SHORAD jött későn és kevés.
Érdekességképpen grafikonon vizsgáljuk meg, hogy az elmúlt hetekben részletezett Chengdu J-7, kínai MiG-21-esek mennyisége, hogy aránylott a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg és Haditengerészet légierejének szervezetén belül a többi vadászrepülőgép típushoz, a nyolcvanas évek közepén. 1985-ben a százhuszonhat kínai vadászrepülő ezred, bő 3500 MiG-17-es, MiG-19-es, MiG-21-es valamint kis számú J-8-assal volt felszerelve:
Az 1985 és 1988 közötti egyoldalú kínai fegyverzettcsökkentés után sem javult jelentősen a helyzet, mert az új J-7IIH és J-8I vadászrepülőgépeket csak kis mennyiségben vettek át. Így a régebbi MiG-17-esek aktív állományból kivonása után, továbbra is a döntően a Shenyang J-6 MiG-19-esek alkották a kínai vadászrepülőezredek állományát még 1992-ben is:
Egy-egy kínai vadászrepülő ezred jellemzően huszonégy harci és négy kétüléses repülőgéppel volt felszerelve. Tehát mennyiségileg körülbelül egy USAF századnak, vagy egy fél szovjet frontrepülő ezrednek felelt meg.
Az 1985 és 1988 közötti egyoldalú kínai fegyverzettcsökkentés után sem javult jelentősen a helyzet, mert az új J-7IIH és J-8I vadászrepülőgépeket csak kis mennyiségben vettek át. Így a régebbi MiG-17-esek aktív állományból kivonása után, továbbra is a döntően a Shenyang J-6 MiG-19-esek alkották a kínai vadászrepülőezredek állományát még 1992-ben is:
Egy-egy kínai vadászrepülő ezred jellemzően huszonégy harci és négy kétüléses repülőgéppel volt felszerelve. Tehát mennyiségileg körülbelül egy USAF századnak, vagy egy fél szovjet frontrepülő ezrednek felelt meg.
A kilencvenes években közel 540 darab gyári új vadászrepülőgépet vettek át a kínai vadászrepülőerők, aminek 60% Chengdu J-7 MiG-21-es volt:
Fotó: A szecsuani iparkörzetet védő 33-ik hadosztály, nyáron gyakran települt át Tibetbe MiG-21-eseivel
A fentieken felül, még jelentős számú MiG-21-es és MiG-19-es repült ekkor, a hat kínai kiképzőközpont valamelyikében, és MiG-19-es típust használt a három kínai felderítőrepülő ezred is. Valamint a kétüléses JJ-6 MiG-19-es változatot nem csak a Shenyang J-6-os alakulatok, hanem Chengdu J-7 MiG-21-es, J-8-as, JH-7-es, valamint a Q-5-ös bombázó ezredek is nagy számban alkalmazták még az ezredfordulón is.
Így az ezredfordulóra, ugyan az aktív alakulatoknál már több Chengdu J-7 MiG-21-es repült, de összesített darabszámra, még mindig jóval több Shenyang J-6 MiG-19-es szolgált Kínában, mint MiG-21-es!
Fotó: Shenyang J-6 MiG-19-es az ezredforduló idején, a 35. repülő hadosztálynál, Hong-Kongtól észak-keletre.
- ~328 db. Chengdu J-7C/D/E 1991-2001
- ~135 db. Shenyang J-8B/D 1992-2001
- ~76 db. Szuhoj Szu-27SzK/UBK 1992-2002
Fotó: A szecsuani iparkörzetet védő 33-ik hadosztály, nyáron gyakran települt át Tibetbe MiG-21-eseivel
A fentieken felül, még jelentős számú MiG-21-es és MiG-19-es repült ekkor, a hat kínai kiképzőközpont valamelyikében, és MiG-19-es típust használt a három kínai felderítőrepülő ezred is. Valamint a kétüléses JJ-6 MiG-19-es változatot nem csak a Shenyang J-6-os alakulatok, hanem Chengdu J-7 MiG-21-es, J-8-as, JH-7-es, valamint a Q-5-ös bombázó ezredek is nagy számban alkalmazták még az ezredfordulón is.
Így az ezredfordulóra, ugyan az aktív alakulatoknál már több Chengdu J-7 MiG-21-es repült, de összesített darabszámra, még mindig jóval több Shenyang J-6 MiG-19-es szolgált Kínában, mint MiG-21-es!
Fotó: Shenyang J-6 MiG-19-es az ezredforduló idején, a 35. repülő hadosztálynál, Hong-Kongtól észak-keletre.
