MiG-23 Flogger (Mikojan-Gurjevics)

Macroglossa said:
Laikus kérdés, de R23T miért nem?
Kattints ide a kinyitáshoz...

Az R-23-as család alapvetően szembe támadás esetén nyújtott többet az R-13M-hez képest.
Ahhoz hogy az R-23T indítási zónáját meg tudd határozni, szükséges a cél sebességének és persze távolságának időbeni ismerete, az UB-be épített RP-21-es lokátornak viszont túl kicsi volt ehhez a felderítési távolsága közeledő cél esetén, távolodó célra meg az R-13M és az R-23T indítási zónája nagyjából megegyezett, az R-23T nagyobb légellenállása miatt.

l-giharc-rak-t-k-MF.jpg
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0, Gungnir (F1End), fishbed and 2 others
Hpasp said:
Az R-23-as család alapvetően szembe támadás esetén nyújtott többet az R-13M-hez képest.
Ahhoz hogy az R-23T indítási zónáját meg tudd határozni, szükséges a cél sebességének és persze távolságának időbeni ismerete, az UB-be épített RP-21-es lokátornak viszont túl kicsi volt ehhez a felderítési távolsága közeledő cél esetén, távolodó célra meg az R-13M és az R-23T indítási zónája nagyjából megegyezett, az R-23T nagyobb légellenállása miatt.

l-giharc-rak-t-k-MF.jpg
Kattints ide a kinyitáshoz...
Köszönöm, így érthető.

Ez azt jelenti, hogy hátulról akkor az R23R indítási zónája se volt nagyobb az R13M-nél?
 
Hpasp said:
Az R-23-as család alapvetően szembe támadás esetén nyújtott többet az R-13M-hez képest.
Ahhoz hogy az R-23T indítási zónáját meg tudd határozni, szükséges a cél sebességének és persze távolságának időbeni ismerete, az UB-be épített RP-21-es lokátornak viszont túl kicsi volt ehhez a felderítési távolsága közeledő cél esetén, távolodó célra meg az R-13M és az R-23T indítási zónája nagyjából megegyezett, az R-23T nagyobb légellenállása miatt.

l-giharc-rak-t-k-MF.jpg
Kattints ide a kinyitáshoz...
Bombajó ez az ábra, kiválóan bemutatja a lehetőségeket. Az R-13-as hatósugara is nagyon szemléletes rajta!

Annyi pontosítás, hogy a széria MiG-23UB-on nem volt radar. Ugyan a második protón volt és képzési koncepciót is kidolgoztak hozzá, de az 1972-től gyártott széria MiG-23UB-ról a RP-21MU-t, majd 1974-től a Lazur-M-et is eltávolították és ballaszt súllyal helyettesítették. De a gyártás 1985-ös végéig megmaradt textolit orrkúp látványa, bebetonozta azt a városi legendát, hogy az UB-n volt radar.

Itt jól látható a kijelző belemezelt helye:
UB2.jpg
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0, fishbed, ghostrider and 4 others
Hpasp said:
Magasságtól függ.
12km körül az R23-as némileg nagyobb, 15km felett meg az R13M nagyobb pár kilométerrel, de jellemző légiharc magasságokon (értsd 10km alatt) hozzávetőlegesen ugyanannyi.
Kattints ide a kinyitáshoz...
Köszönöm, ez újdonság volt.

Ugyanakkor nem értem, hogy ha a nagyobb légellenállás korlátozta az R23 nagyobb indítási távolságát, akkor hogyan lehet az R13M-é nagyobb 15km felett?
 
Ez a diagram összevetés MZ tekintetében nekem zavaros.
  • a kinematikai hatás kb. soha nem függőleges vonal,
  • mégis máshol van ez a függőleges vonal a 3 eltérő rakétánál távolságban, úgy hogy az R-13M-nél valamiért ilyen hatás nincs
 
molnibalage said:
Ez a diagram összevetés MZ tekintetében nekem zavaros.
  • a kinematikai hatás kb. soha nem függőleges vonal,
  • mégis máshol van ez a függőleges vonal a 3 eltérő rakétánál távolságban, úgy hogy az R-13M-nél valamiért ilyen hatás nincs
Kattints ide a kinyitáshoz...

Az egyik rakéta repülési idő (fedélzeti áram/hidraulika forrás), míg a másik kinematikailag limitált (fedélzeti áram/hidraulika forrás még bírná csak túlzottan lelassul).
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed, molnibalage and Törölt tag 4082
Hpasp said:
Az egyik rakéta repülési idő (fedélzeti áram/hidraulika forrás), míg a másik kinematikailag limitált (fedélzeti áram/hidraulika forrás még bírná csak túlzottan lelassul).
Kattints ide a kinyitáshoz...
Ezek szerin az R-13M átlagsebessége ennyivel volt nagyobb és kb. azonos ideig ment az áramforrás vagy ebben is jobb volt?
 
molnibalage said:
Ez a diagram összevetés MZ tekintetében nekem zavaros.
  • a kinematikai hatás kb. soha nem függőleges vonal,
  • mégis máshol van ez a függőleges vonal a 3 eltérő rakétánál távolságban, úgy hogy az R-13M-nél valamiért ilyen hatás nincs
Kattints ide a kinyitáshoz...
Amennyire én tudom, az R-13M esetében 60-65 másodperc után a töltetet a gyújtó felrobbantja.
Így gondolom, mivel 20km a felső indítási magassághatár és limitált a repülés ideje, valahogy nem ad ki a diagram olyan függőleges falat, mint a többi rakétánál.
 
Allesmor Obranna said:
Amennyire én tudom, az R-13M esetében 60-65 másodperc után a töltetet a gyújtó felrobbantja.
Így gondolom, mivel 20km a felső indítási magassághatár és limitált a repülés ideje, valahogy nem ad ki a diagram olyan függőleges falat, mint a többi rakétánál.
Kattints ide a kinyitáshoz...
Ez azért durva, mert az R-73 esetén én valami 26-30 sec körüli tápelleátást ismerek.
 
Ezt a videót már linkeltem. Az angol felirat teljes, a magyar az csak egy részig van megcsinálva. Nagyon részletes, nagyon informatív.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Érdekes, hogy Josef Miler a bemutatókat nem a 45 fokos, úgynevezett műrepülő szárnypozícióval repülte, hanem inkább 30 fokra állította be. Ján Rehák inkább 45 fokon műrepült és amíg Miler 8g-t is belehúzott gépbe, ő végig megvolt 6g alatt. Igaz, ehhez hozzá kell tenni, hogy a 45 fokos szárnyállás kisebb tolóerőt igényelt a bevitelnél, viszont a 30 fokos nyilazás sokkal stabilabb és jobban repülhetővé tette a gépet.

Érdekes, hogy az Asztrahány-i lövészetekre ők nem rakták fel a két nagy szárny pótost, mert nem lett nagyobb a hatótáv, mint egy 800-assal a törzs alatt!
Sok egyéb érdekes részlet is kiderül a típusról, meg a csehszlovák alkalmazásról.
 
  • Tetszik
Reactions: Rotten878 and fishbed
Válasz írásához be kell jelentkezned.
Ugrás az oldal tetejére Bottom
Back