Sokszor vitatkoztunk mi itt, hogy kell-e, ösztönzőleg, netán szabályzólag hat-e a MiG jelenléte az UAC berkein belül.
Az a baj, hogy a jelenkori orosz védelmi büdzsé mellett az oroszoknak inkább úgy kéne tekinteniük magukra, mint a svédek vagy a franciák.
Egy kvázi nemzeti vadászgép projekt, a mögé kéne beállni mindenkinek. Ez a PAK-FA kell, hogy legyen. Mint platform, jó lenne a szárazföldi és a hajófedélzeti légierőnek is (már ha lenne ilyen komoly méretekben).
Jó gép (hogy tetszetős-e, döntse el mindenki maga, nekem speciel bejön), komoly tervezett képességekkel.
Ami specialitása az orosz védelmi doktrínának van, arra ott van még a Szu-34-es és réskitöltőnek a Szu-35Sz. Már azzal se értettem egyet, hogy a Szu-30SzM a gyárak közti rivalizálás miatt csak részben hasonlít a Szu-35Sz-re. A 117Sz olyan mint a közeli rokona, az AL-31FP, csak mégsem, Az N035 Irbisz olyan mint közeli rokona az N011 Barsz, csak mégsem. A kormányvezérlő rendszer is majdnem ugyanaz, csak mégsem. a sárkányszerkezet (leszámítva az ülésszámból adódó alapvető sajátosságokat) majdnem hasonlít, de a szerkezeti anyagok mások.
Kell nagyobb darabszámban Szu-34-es, réskitöltőnek Szu-35Sz és a Szu-30SzM helyett Szu-35SzUB, meg külön PAK-FA. Jelentősen redukálni a típuskavalkádot, radarokat, hajtóműveket, mindent. Hiba, hogy ezt nem lépték meg. Nem a mennyiséggel van a gond, hanem a mennyiségnek alapvetően keresztbe tevő túlburjánzó sokféleséggel. Furcsa, de a Szovjetúnió megszűnte után összezsugorodó orosz védelmi költségvetés a jelenkori komplex és drága programokkal úgy játszik, mint ha a ötvenes-hatvanas-hetvenes évekbeli rövid átfutású és élettartamú védelmi programok korát élnénk.